Nem a kiszivárogtatás szándékával hozta nyilvánosságra az MSZP és a Demokratikus Koalíció egyezségéről szóló hírt Kovács László. A szocialista párt korábbi elnöke exkluzív interjút adott a Független Hírügynökségnek, melyben egyértelművé tette, hogy a megállapodásról szóló hírt magától a pártelnöktől, Molnár Gyulától kapta. Az egykori külügyminiszter arról is beszélt, hogy ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor megváltozik a külpolitika iránya. Amire azért is szükség van, mert ha Orbán Viktor szövetségi politikája folytatódna, akkor kisodródnánk az unióból, és Magyarország csak egy sötét folt maradna Európa térképén.
A szocialista párt korábbi elnökeit is bevonták a Demokratikus Koalícióval folytatott tárgyalásba, mert a jelöltállításról eddig nem sikerült megegyezni. Önt nem hívták?
Tőlem nem kértek segítséget, pedig felajánlottam. Mindenesetre úgy tűnik, pártom jelenlegi vezetése eddig valóban nem tudta megkötni a kívánt egyezséget. Pedig szerintem létkérdés lenne, hogy a jelenlegi kormánnyal szembenálló demokratikus ellenzék széles összefogással győzelmet arasson. Képes legyen leváltani a jelenlegi kormányt, mert az már nagyon sokat ártott már Magyarországnak. Ebben a munkában szívesen rész is vennék, de a jelek szerint nem tartanak rá igényt.
Talán azért nem hívták, mert ön kiszivárogtatta, hogy a két párt vezetői már meg is egyeztek a képviselő-jelöltek arányáról, miközben azt a hírt később cáfolták. Lehet ez az ok?
Aligha. Miután nincs tisztségem a mai szocialista pártban, ezért egy rádiós szereplésem előtt tájékozódás céljából felhívtam Molnár Gyulát, a párt elnökét. Azt az információt kaptam, hogy a jelek szerint sikerül megállapodni, de nem a korábban tervezett arányról.
Korábban ugye az ön pártja azt javasolta, hogy a 106 egyéni körzet 70 százalékban legyen a Magyar Szocialista Párt, 30 százalékban pedig a Demokratikus Koalíció jelöltje.
Valóban, de a pártelnök azt mondta, hogy a jelek szerint a szocialista párt számára még vállalható, 60:40 százalékos arányban sikerül megállapodni. Ez azt jelentené, hogy 62 képviselőjelöltet indítana a szocialista párt, 44 főt pedig a partner. Igaz, azt nem említette Molnár Gyula, hogy már pecsét is lenne a megállapodáson, pusztán annyit, hogy nagyjából ez az egyezség várható.
Ezt aztán ön nyilvánosságra hozta, ebből lett a helyesbítés?
Ahogy említettem, egy rádióműsor szerkesztője hívott, s persze erre is rákérdeztek. Az általam elmondottakat később valóban cáfolták, de nekem azóta már mások is megerősítették, hogy lényegében ez a megállapodás született meg. Azt gondolom, hogy néhány százalékon nem múlhat a baloldal legerősebb pártjainak az összefogása, ami – reményeim szerint – kiegészülhet a többi demokratikus párt széles összefogásával is. Ebben az esetben az egyezségre törekvő pártoknak a kisebbek javára le kell mondania néhány helyről. Csak így lehet az Orbán rezsimet leváltani.
Ön személy szerint támogatná, hogy egykori külügyminiszter kollégája, Balázs Péter legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje?
Feltétlen támogatnám. Jó szakember, komoly nemzetközi kapcsolatokkal, és ami még előny: egetlen pártnak sem tagja, tehát nincs szoros pártkötöttsége, ami egy ilyen típusú összefogásban nagyon előnyös. A jelenlegi helyzetben az ő jelölését tartom a legjobb megoldásnak.
Nagy vita van most arról, hogy lehet-e a választáson, illetve az azt követő kormányzásban együttműködni a Jobbikkal. Önnek mi erről a véleménye?
Az Orbán-kormány leváltásához elengedhetetlennek tartom valamennyi demokratikus ellenzéki párt összefogását. A pár éve durva, antiszemita, cigányellenes, és az uniót támadó Jobbikot azonban nem tartom demokratikus pártnak. Vona Gábor állítása szerint pártja jelentős átalakuláson ment keresztül, ennek alátámasztására közölte, hogy három, szélsőséges nézeteket valló alelnököt eltávolított a pártból. A változás hitelességét viszont megkérdőjelezi, hogy a náluk is radikálisabb nézeteket valló Toroczkay Lászlót felkérte alelnöknek.
A kibontakozó választási kampányban a külpolitikáról kevés szó esik, pedig bármelyik oldal nyer, sorsdöntő lehet ennek az útnak a kijelölése. Folytatja az ország kelet felé kacsingató külpolitikáját, vagy inkább nyugat lenne a követendő irány?
Valóban kevés szó esik a külpolitikáról, elsősorban azért, mert a politikusok azt gondolják, hogy „Mari nénit és Józsi bácsit” nem érdekli ezt a téma. Pedig az egész ország, különösen a fiatalok életét befolyásolja az ország szövetségi rendszerének megválasztása. Úgy gondolom, hogy a politikusok feladata nem a közvéleménynek tetsző nézetek hangoztatása, hanem annak helyes irányba történő befolyásolása is.
A Fidesz kormány külpolitikájának alapvetése a keleti és a déli nyitás. Hatalomváltás esetén ezt az irányt folytatnák, vagy változtatnának?
Minden kapcsolat fontos, de nem abban az értelemben, ahogy a mai kormány gondolja. Amikor Brüsszelből 2010-ben hazatértem, a külügyi bizottság alelnöke lettem. Döbbenten hallgattam, hogy az egyik nagyköveti értekezleten Orbán Viktor kifejtette: „a nyugat hanyatlik, kialudt a fáklyája, keletről fúj a szél”. Egy évvel később a miniszterelnök meghirdette a keleti nyitás politikáját, majd példaként kezdte emlegetni Putyin Oroszországát, Erdogan Törökországát, Aliyev Azerbajdzsánját, és Nazarbayev Kazahsztánját jelölte meg. Orbán szerint ezek az országok sokkal hatékonyabbak, mint a nyugati liberális demokráciák. Talán az ellenzékkel való radikális leszámolás hatékonysága tetszett meg a kormányfőnek, hisz Putyin legkomolyabban vehető politikai ellenfelét a Moszkva folyó partján lőtték szitává.
A Krími beavatkozás miatt az egész világ gazdasági embergót vezetett be Oroszországgal szemben, miközben Magyarország folyamatosan közeledik és üzletel a Putyin vezette hatalommal. Lehet ennek súlyos következménye, akár az Európai Unión, akár a NATO-n belül?
Már most is érzékelhető az országunk elszigetelődése. A nemzetközi szervezetekben ugyanis csökkent a magyar kormánnyal szembeni bizalom. Kapcsolataim révén időnként hallok olyan véleményeket, hogy a szövetségesek már rég elhallgatják Magyarország elől a legfontosabb katonai, illetve gazdasági titkokat.
Gondolja, hogy ha az ellenzéki erők győznének a választáson, akkor az orosz befolyás csökkenthető lenne?
Az orosz befolyást mindenképp csökkenteni kell. Hazánk területén igen aktív az orosz hírszerzés, amely az elfogadhatónál nagyobb figyelemmel szemléli a Magyarországon történő eseményeket. Sőt, időnként nemcsak szemlélői, de alakítói is a politikánknak. Elég, ha arra gondolunk, hogy olyan orosz hírcsatornák működnek az ország területén, amelyek álhírekkel próbálják átmosni az emberek agyát. Ezt egyébként megteszik a fejlett nyugati országokban is, de nálunk érzékelhetően nagy a manipulációs tevékenység. Ezt azonnal le kellene állítani, saját, jól felfogott érdekünkben, meg azért is, hogy a nyugati közösség bizalma újra megerősödjön velünk irántunk.
Esetleg a paksi bővítést is le lehetne mondani?
Jelen pillanatban az ország vezetése szinte államtitokként kezeli az évszázad legdrágább beruházását, a paksi bővítést. Az ellenzék győzelme esetén a titkok feloldhatók, s legalább szakmai vitát lehetne folytatni arról, hogy a technológia fejlődése, illetve a zöldenergia megjelenése mellett szükség van-e az ország évtizedes eladósítására, vagy az atomerőmű csak a kormányhoz közeli körök korrupciót étvágyát elégíti ki. Az gondolom, hogy van mód a szerződés módosítására, esetleg az erőmű bizonyos elemeitől el lehetne tekinteni.
Mit szól ahhoz a döntéshez, hogy Trump külügyminisztériuma 200 millió forintot kíván adni a magyarországi vidéki sajtó támogatására. Ez a barátság jele, vagy egyfajta hadüzenet?
Semmiképp nem a barátság jele. Hadüzenetnek ugyan nem mondanám, de komoly figyelmeztetés. Holott a pénz nagysága nem túl nagy, de nem kizárt, hogy újabb lépések jönnek. Az sem véletlen, hogy Orbán Viktor 2001 szeptember 11. után, amikor a parlamentben válasz nélkül hagyta Csurka Istvánnak azt a kijelentését, hogy a New York és Washington elleni támadással „csak azt kapja, amit megérdemelt”. Azóta számos próbálkozás ellenére sem kapott meghívást a Fehér Házba.
Önnek mi a véleménye a mai magyar külpolitika stílusáról, Szijjártó Péter időnként arrogáns fellépésértől?
A magyar külpolitika tartalmát, irányait és stílusát Orbán Viktor állandósult harci kedve határozza meg. Ilyen körülmények között a külügyminiszternek két lehetősége van: vagy végrehajtja, amit a kormányfő elvár tőle, vagy leköszön.
A mai külpolitika a keleti, sőt a déli nyitás szorgalmazza, amibe az azeri baltás gyilkos kiadatása is belefért, illetve nálunk grasszált az FBI által körözött Faraon is, akit a kormányfő csak professzornak szólított. Hozott ez a külpolitika valamit a konyhára?
Semmit, történelmi károkat okozott Magyarország megítélésében. Évtizedekbe telhet, hogy visszaszerezzük korábbi megbecsülésünket.
Az Európai Unió létrejötte a térségben kialakuló konfliktusok rendezése érdekében is különösen fontos. Viszont Orbán Viktor a kompromisszumok helyett folyamatosan háborút folytat az unióval. Gondolja, hogy ezzel kizárja az országot a közösségből?
Orbán Viktor Kötcsei beszéde, a „centrális politikai erőtér” célként történő megfogalmazása a konfliktusok sorozatát rejtette magában. Hivatalba lépése után pedig a demokratikus jogállam lebontásával szembe került az európai integrációval. Azóta is folyamatosan támadást intéz az Európai Unió intézményei és politikája ellen. Az elmúlt hatvan év alatt nem volt példa arra, hogy egy tagállam kormányfője és kormánya ilyen tudatosan rombolja az európai integrációt. Orbán Viktor politikáját csak Lengyelország vezetése követi.
Ha igaz, akkor elkezdődött a lengyel szavazati jog felfüggesztéséről szóló eljárás, amelyet egyébként Magyarország ellen akartak először alkalmazni. Kérdés, hogy két ország szavazati jogának a felfüggesztése is előfordulhat?
Szinte biztos vagyok abban, hogy ezt tervezik. Miután a magyarok után a lengyelek is az uniós normák ellen fordultak, ellenük elindítják a legszigorúbb eljárást, melynek a végén fel is függeszthetik a lengyelek szavazati jogát. Miután azonban Orbán ezt a büntetést szolidaritásból megvétózhatná – hogy ezt megakadályozzák – információim szerint eljárást indíthatnak Magyarország ellen is, tehát a mi uniós jogosultságaikat is felfüggeszthetik. Az unió vezetői nyilván meg akarják akadályozni a már elindult bomlási folyamat terjedését. Vagyis szerintem Orbán Viktor jelen pillanatban a tűzzel játszik.
Az némi reménnyel töltheti el hazánk európai uniós tagságának híveit, hogy Orbán Viktor Brüsszelben nem olyan nagyfiú, mint ahogy itthon eljátssza. Véleményem szerint belpolitikai okból, hatalmának fenntartása érdekében kezd el olyan harcokat, amelyekre semmi oka. Lásd: Soros terv, ami nem létezik, de mint Don Quijote, eljátssza a küzdelmet a látomások ellen.
Nyilván hallotta, hogy az uniós pénzek költését szigorúan ellenőrzik majd a következő hónapokban. Ez azt jelenti, hogy közben leállhatnak strukturális alapok kifizetései?
Igen, ez elképzelhető, de nem ez az egyetlen kár, amivel számolni kell. Ha ugyanis Magyarország uniós tagsága bizonytalanná válik, vagy megszűnik, akkor hazánk elveszíti korábbi jelentőségét. Emlékeztetek arra, hogy az európai közösséget elhagyó Egyesült Királyság sem lesz ugyan a meghatározó politikai és gazdasági tényező, mint a Brexit előtt volt. Vannak olyan vélemények, hogy Nagybritannia ma már csak egy sziget az Atlanti Óceánban. Épp ezért mondom: ha Magyarország kisodródna az unióból, akkor csak egy sötét folt maradna Európa térképén.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
