Kivéve az elnök nyaralóját, a Mar a Lagot, azt a birtokot, amelyet szokás a második Fehér Háznak is nevezni Washingtonban. Ott fogadta például az Egyesült Államok elnöke Kína első emberét, Hszi Csinpinget.
Nemrég Ryan Zinke belügyminiszter /az USA-ban ez nem a rendőrség felügyeletét jelenti hanem az energiaügyeket és a környezetvédelmet / bejelentette: elvetik Obama elnök tilalmát! Vagyis: újra engedélyezik az olajfúrást a part menti vizeken az Egyesült Államokban. Nyolc éve egy csúnya baleset után állíttatta le Obama elnök és a washingtoni kongresszus a part menti olajfúrásokat az Egyesült Államokban.
Sok helyen tiltakoztak a környezetvédők, de csak Floridában leltek azonnal meghallgatásra. A CNN hírtelevíziónak Ryan Zinke miniszter máris úgy nyilatkozott, hogy „támogatja Rick Scott floridai kormányzó javaslatát arra, hogy a tilalmat tartsák fenn náluk.” Ezt azzal indokolta meg a kormányzó és az USA belügyminisztere, hogy „Florida bevételében a turizmus nagyon jelentős szerepet játszik”. Nem vesztegette a szót arra, hogy Trump elnök kedvenc birtoka is ott van Floridában a tengerpart közelében. Amely az olajfúrások engedélyezésével elveszítette volna az értéke nagyrészét. Arról nem is beszélve, hogyha valami hiba következett volna be, akkor esetleg a fürdővizébe is olaj került volna Floridában…
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a „csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Elakadt tisztára mosás
Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.
Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta
politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak
Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.
Habár a köztársasági elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:
Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.
Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték felelősségre vonni Zemant annak „árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy „ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert
„nem lop és betartja a szavát”.
Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az „erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.
A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.
Vele együtt további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson „Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.
Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.
Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons
Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport
hat százalékos előnyt mért Drahoš javára
,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Katedrából a politikába
Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a „népakaratra” hivatkozó Zemannak.
Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.
Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:
„A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós kvóták elutasítása”
Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:
„úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”.
A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen „pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális „értelmiségi krémet”.
Brüsszelben tárgyalt Javad Zarif iráni külügyminiszter. A tárgyalások után Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője elmondta: az egyezmény bevált, működik, mert lehetővé teszi az iráni nukleáris program külföldi ellenőrzését.
Ezért arra szólította fel Trump elnököt, hogy tartsa tiszteletben a 2015-ös egyezményt. Az USA elnökének a hétvégén kell nyilatkoznia erről.
Trump korábban úgy nyilatkozott, hogy az Obama diplomácia egyik súlyos hibája volt az Iránnal megkötött nukleáris egyezmény.
Az előzmények: hat nagyhatalom képviselői írtak alá egyezményt Iránnal 2015-ben : az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Minthogy az EU nem szerepelt az aláíró felek között, ezért a brit, a francia és a német külügyminiszter jelezte támogatásával, hogy egyetért Federica Mogherini javaslatával.
Trump ötletét az iráni nukleáris egyezmény felmondásáról Izraelben és Szaúd Arábiában örömmel fogadták. Szaúd Arábia erős embere, Mohamed bin Szalman trónörökös koalíciót kovácsol össze Iránnal szemben. Ez a koalíció élvezné az Egyesült Államok és Izrael támogatását. Megnövelné viszont a háborús feszültséget a Közel Keleten, ahol amúgy is bőven vannak ellentétek a különböző államok és vallások között.
Egy szenátusi jelentés szerint ez a lépés is szóba jöhet, mert a magyar kormány nem partner az oroszok európai befolyásolási kísérletei ellen folyó harcban. A legnagyobb problémának az orosz propaganda terjedését és a korrupciót tartják, valamint azt, hogy az oroszok szélsőséges magyar politikai csoportokat támogatnak, az Orbán-kormány pedig kifejezetten oroszbarát.
A jelentést a szenátus külügyi bizottságának demokrata tagjai készítették az oroszok európai befolyásáról, Putyin aszimmetrikus támadása a demokrácia ellen Oroszországban és Európában címmel. Ez az első beszámoló a témában Trump elnöksége alatt, miközben tart a vizsgálat, hogy az elnököt mennyire segítették az oroszok a kampány alatt.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A jelentés szerint az oroszok több európai országban tevékenykednek intenzíven, ezek közé tartozik Magyarország is. A Magyarországról szóló fejezetben azt írják, itt az oroszok eszköztárához tartozik
a szélsőséges politikai csoportok támogatása, a propaganda és a korrupció.
Emellett külön kiemelik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatban van az orosz kormánnyal, és hiába EU- és NATO-tag Magyarország, Orbán az elmúlt években egyre inkább az orosz kapcsolatokat akarta erősíteni, ami a szenátorok szerint megkérdőjelezi a magyar kormány elkötelezettségét az említett intézmények iránt.
A jelentés szerint az EU-n és a NATO-n belül Orbán Viktor Putyin legnagyobb támogatója.
Megemlítik az ’56-os, szovjetek elleni felkelést, és azt írják: Magyarország a berlini fal leomlása óta nem volt ilyen közel Moszkvához. Ebből következik, hogy a magyar kormány semmit nem tesz az orosz befolyás gyengítésére, sőt, inkább üdvözli az EU-, USA- és menekültellenes propagandát.
A szélsőséges csoportok támogatására példaként hozzák Kovács Béla kémügyét és az oroszoknak a neonáci Magyar Nemzeti Fronttal való kapcsolatait.
A jelentés is megerősíti, amiről korábban mi is írtunk, hogy az orosz propaganda termékeny talajra talál a kormánypárti médiában, ahol rendszeresen szerepel forrásként a Sputnik és az RT, de olyan propagandamédiumok is, mint a Strategic Culture vagy a New Eastern Outlook.
A szenátorok szerint
az átláthatóság hiánya miatt a korrupció is egyre nagyobb és Oroszország ezt is kihasználja,
például a paksi atomerőműről szóló szerződésnél.
Azt írják, a hatalomba való 2010-es visszatérése óta Orbán Viktor olyan „illiberális demokráciát” épít, amelynek mintája a Vlagyiszlav Szurkov-féle „szuverén demokrácia”.
Ahogy erősödnek a kapcsolatok Oroszországgal, Orbán úgy építi le a demokratikus intézményeket,
miközben az ellenzék a partvonalra szorul, a civil szervezetek mozgástere pedig egyre csökken. Nélkülük pedig az orosz befolyás egyre jobban terjed.
A jelentés azt is megemlíti, hogy a magyar lakosság nagy része nem ért egyet ezzel az iránnyal, a túlnyomó többség EU- és NATO-párti. A Globsec egyik felmérésére hivatkozva azt írják, hogy
a magyarok 71 százaléka szerint a liberális demokrácia a legjobb rendszer.
Ugyanakkor a magyarok 45 százalékának Orbánról is kedvező a véleménye – és ez a szám szinte megegyezik azzal, hogy Putyint mennyien tartják szimpatikusnak Magyarországon (44 százalék).
A fejezet végén azt írják: a magyar kormány nem partner abban, hogy az orosz beavatkozás ellen küzdjön. A szenátorok javaslata szerint ezért támogatni kell a korrupcióellenes, valamint a transzparenciáért küzdő törekvéseket. Azzal zárják:
hatékony lépés volt, hogy 2014-ben kitiltottak hat magyar állampolgárt a korrupciós ügyek miatt, lehetőség szerint ezt újra meg kellene tenni.
Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában.
A Knesszetben a bevándorlási és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalta meg a jelentést, mely az antiszemita jelenségek drámai növekedését jelzik az USA-ban. Különösen sok ilyen antiszemita támadást regisztráltak a charlottsville-i tüntetés után. Ott ugyanis antiszemita jelszavak a tüntetők szájából, ráadásul Donald Trump amerikai elnök sem sietett elhatárolni magát a tüntetők szélsőséges nézeteitől.
Különösen sok az antiszemita támadás New Yorkban, ahol az Egyesült Államok legnagyobb zsidó közössége él. Összességében
az Amerikában élő zsidók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyesen tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat
az elmúlt év során az Egyesült Államokban.
Azzal, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősödött az Izrael-ellenesség is. Az ezzel kapcsolatos antiszemita jelenségek viszont még nincsenek benne a jelentésben, hiszen Trump bejelentése december 6-án történt, a jelentés pedig szeptember 30-ig regisztrálta az antiszemita eseményeket az Egyesült Államokban.
Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp innen, Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Ennek a lényege az, hogy
Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.
Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne. Ha Amerika kivonul, akkor Kínának Európára nagyobb szüksége van – ez Macron javaslatának lényege.
Csakhogy Amerika csak szavakban vonul vissza, a valóságban mágnesként vonzza a hatalmas kínai piac. Donald Trump nemrég járt Kínában, ahol megkülönböztetett figyelemmel fogadták: ebédelhetett a Tiltott városban, Pekingben, ahova csak nagyon kevés külföldi vendéget engednek be.
Trump ugyanazt akarta, mint most Macron:
növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.
Franciaország esetében ez több mint 36 milliárd euró. A kínaiak persze okosan versenyeztetik a külföldi partnereket. Tudják, hogy Macron a többi között az Airbus gépekből akar még többet eladni Kínának. Pekingben erre épp most jelentették be, hogy Kína maga is közepes távolságra használható repülőgépet fejlesztett ki, amelyet az USA-val együttműködve kíván elterjeszteni a világban.
Vagyis Macronnak nem lesz könnyű dolga kínai partnereivel, akik tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan a világ legnagyobb piacát irányítják.
Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az.
Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun
34 éves lett ma.
Ugyancsak hivatalosan egyébként nem is ő az ország elnöke: az továbbra is a nagyapja, a kommunista diktatúra megalapítója, Kim Ir Szen – bár ő már közel 24 éve halott.
A dinasztia 1945 óta van hatalmon, és idén ünneplik majd a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóját. Ezért ez az év különösen fontos lesz a rezsim számára.
Holnap egyébként tárgyalások kezdődnek az északi és déli vezetők között, Donald Trump pedig bejelentette: bizonyos előfeltételek teljesítése esetén ő is hajlandó szóba állni az észak-koreai vezetőkkel. Igaz, azt, hogy mik ezek a feltételek, egyelőre nem részletezte.
A Guardian véleményrovatának szerzője írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell megtenniük.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke Orbánnal (MTI/EPA/Pawel Supernak)
Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója több mint 15 éve ír hetente véleménycikket az egyik legtekintélyesebb brit lapnak, a Guardiannek. Most Magyarország és Lengyelország illiberális szövetségéről ír.
Hutton szerint nem látni, hogy a konzervatív nacionalizmus térnyerése hogyan érhetne jó véget. Ahogy írja: ezek a rendszerek olyan „nemzeti közösségeket” akarnak létrehozni, amelyeket egy-egy ellentmondást nem tűrő vezér irányít, és amelyek küzdenek a külföldi befolyás ellen. Csakhogy
ez belpolitikai elnyomáshoz, haveri kapitalizmushoz, korrupcióhoz, a rasszizmus terjedéséhez és nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Hutton szerint Oroszország és Kína fektették le az ilyen rendszerek alapjait, de ilyenek működnek Törökországban és Indiában, a lengyel és magyar vezetők pedig valósággal csodálják ezeket a gondolatokat – ahogy szerinte Donald Trump és sokan a brexit-párti brit konzervatívok közül is. Szerinte arra a dolgozó rétegre támaszkodnak, amely félti a munkáját és fenyegetve érzi életszínvonalát. Ezekre a félelmekre építenek más európai konzervatív nacionalista pártok a német AfD-től a dán Néppártig. Ahogy Hutton fogalmaz:
„Európának újra a legsötétebb démonaival kell szembenéznie.”
Azt írja: az Európai Unión belül a Fidesz viszi ebben a vezető szerepet. Az alkotmány átírásával létrejött az a rendszer, amelyet Orbán Viktor „illiberális demokráciának” hív, írja Hutton, aki szerint az a célja, hogy olyan egypártrendszer jöjjön létre, ahol kisöprik a kereszténységgel nem összeegyeztethető értékeket, nincsenek fékek és ellensúlyok, kontrollálják a médiát, a baráti oligarchák pedig állami szerződésekből szerzik a vagyonukat.
Hutton szerint „bűzlik az egész”, Orbán mégis meg tudja tartani a hatalmát a muszlim bevándorlókkal való fenyegetés és a törékeny gazdaság miatt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egyik első útja Magyarországra vezetett MTI Fotó: Illyés Tibor
Arról is ír, hogy 2015 óta Lengyelország is egyre inkább erre az útra lépett, de decemberben az Uniónak elege lett: a hetes cikkely életbe léptetését a „legagresszívebb lépésnek” nevezi, amelyet az EU valaha egy tagállama ellen tett. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Magyarország valószínűleg megvétózna bármilyen szankciót Lengyelország ellen.
Hutton megemlíti Orbán 2014-es tusnádfürdői beszédét. Azt írja,
a magyar miniszterelnök számára a 2008-as pénzügyi válság a nyugat és a liberális értékek végét jelentette, amelyek ellen küzdeni kell.
Hutton szerint 1989-ben az Európai Unió arra jutott, hogy ha erős demokratikus intézmények jönnek létre Kelet-Európában, akkor elterjednek a demokratikus értékek is. Ezért is vették fel tagnak, több más állammal együtt, 2004-ben Magyarországot és Lengyelországot is.
Azt írja: az Unió jogosan keménykedik Lengyelországgal, és meg kell nyernie ez a csatát:
„Ha Magyarország és Lengyelország illiberális demokráciát akar építeni, akkor ezt az EU-n kívül és az EU pénze nélkül kell megtenniük.”
Szerinte Orbán téved, amikor a kínai és az orosz gazdaságot ünnepli, beszédeivel pedig csak Magyarországnak okoz károkat. Az Uniónak ugyanakkor mindent meg kellene tennie, hogy csökkenjenek az emberek félelmei, amelyet a mozgás szabadságával kapcsolatban éreznek – minden tagállamnak meg kellene adni például a jogot, hogy ne engedjen be bevándorlókat.
Ahogy fogalmaz: nyitottnak kell lenni, de nem a végtelenségig, ez ugyanis csak a populista, nacionalista jobboldalnak ad muníciót, és olyan erőket hoz létre, amelyet az Uniót magát is fenyegetik.
Január 7-én este a vörös szőnyegen a legjellemzőbb szín a fekete volt: a legtöbb színész és színésznő fekete ruhában érkezett a 75. Golden Globe-díjátadóra, hogy így vállaljon szolidaritást a szexuális zaklatások áldozataival. Nagy meglepetés nem történt a díjkiosztón, az este legnagyobb nyertese tévés kategóriában a Hatalmas kis hazugságok és A szolgálólány meséje, a filmek között pedig a Három óriásplakát Ebbing határában lett.
Helyi idő szerint vasárnap este kiosztották Beverly Hillsben a hollywoodi külföldi tudósítók szervezetének (HFPA) díjait, azaz a Golden Globe-díjakat a legjobb 2017-es filmeknek is tévéműsoroknak, továbbra is megkülönböztetve a drámák, illetve a vígjátékok és zenés filmek kategóriáját.
Film
Guillermo del Toro A víz érintése című fantasyfilmjét összesen hét díjra jelölték, de végül csak a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ot nyerte meg. A legjobb dráma kategóriában, ahol A Pentagon titkai című sajtódrámával, a második világháborús Dunkirkkel, a Három óriásplakát Ebbing határában című filmmel, valamint Luca Guadagnino Szólíts a neveden című szerelmesfilmjével szállt versenybe, a Három óriásplakát… határában nyert.
Ez nem okozott nagy meglepés, csakúgy, ahogy a vígjátékok és zenés filmek mezőnye sem, amelyet a minden kritikus által csodált Lady Bird, Greta Gerwig író-rendező debütáló, önéletrajzi alapokon nyugvó filmje nyert meg.
Mindkét film többet más kategóriában is díjazták: a Három óriásplakát… összesen négy Golden Globe-ot nyert. A már Oscar-díjas Frances McDormand, aki lányának gyilkosát keresi a filmben, a legjobb drámai színésznő lett a főszereplők kategóriájában, a férfi drámai mellékszereplők között pedig Sam Rockwellt díjazták, és Martin McDonagh forgatókönyvíró is nyert. A Lady Bird a legjobb vígjáték díja mellett még egy Golden Globe-ot kapott: főszereplője, Saoirse Ronan lett a legjobb színésznő vígjátéki kategóriában.
A Három óriásplakát Ebbing határában címû filmdráma alkotói a sajtószobában tartott fotózáson a 75. Golden Globe-díjátadón (MTI/EPA/Mike Nelson)
A férfi főszereplőknél Gary Oldman nyert Winston Churchill megformálásáért A legsötétebb óra című filmben, vígjátéki kategóriában pedig James Franco a The Disaster Artist-ért.
Tévé
Az évek óta jelölt, és többszörösen Emmy-díjazott Trónok harca továbbra sem tudott nyerni a kategóriában, a legjobb drámasorozat idén A szolgálólány meséje lett. A Hulu sorozata tehát a szeptemberi Emmy-díjátadó után az első évadával már Golden Globe-ot is tudott nyerni, és ahogy várható volt, a főszereplőt alakító Elizabeth Moss-t is díjazták.
A komédiasorozatok között is megismétlődött ez a forgatókönyv: Amy Sherman-Palladino új, kosztümös alkotása, a The Marvelous Mrs. Maisel kapta a díjat, és főszereplője, Rachel Brosnahan pedig a legjobb vígjátéki sorozatszínésznő lett. A férfiak közül Ewan McGregor nyert a Fargoért, és Sterling K. Brown az Ezek vagyunk mi című sorozatért.
A Golden Globe-on csakúgy, mint az Emmy-n külön díjazzák a minisorozatokat/tévéfilmeket, és ezekben a kategóriákban a Hatalmas kis hazugságok tarolt az HBO-tól. Nemcsak a legjobb minisorozat lett, hanem Nicole Kidman a legjobb női főszereplőnek, Laura Dern a legjobb női, Alexander Skarsgard pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat vehette át.
A díjazottak mellett a legnagyobb kérdés az idei Golden Globe-bal kapcsolatban az volt, hogyan kezelik majd a hollywoodi zaklatási botrányt, ami rányomta a bélyegét 2017 végén a szórakoztatóipar hangulatára. Azt már előre tudni lehetett, hogy a sztárok öltözködésükkel reagálni fognak rá: több nő és férfi is előre jelezte, hogy feketében mennek a díjátadóra, ezzel tiltakozva a nőket elnyomó, a visszaéleseket pedig eltussoló hollywoodi gyakorlat ellen. Ez így is lett, így a beszámolók szerint a legfontosabb kérdés ezúttal nem az volt a vörös szőnyegen, hogy kinek a kreációját választották a sztárok, hanem hogy miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a „viselj feketét” felhíváshoz.
A köszönőbeszédekben is többször előkerült a téma, és az este házigazdája, Seth Meyers televíziós műsorvezető is azt ígérte a Hollywood Reporternek már decemberben, hogy nem fogja kerülni a szexuális zaklatási botrányt műsorvezetőként, sőt. Ennek megfelelően a díjátadót is úgy kezdte, hogy „jó estét hölgyeim, és a még megmaradt urak” – ezzel utalva arra, hogy egyre több hollywoodi férfisztárról derül ki, hogy zaklatási ügybe keveredett.
„2018 VAN, A MARIHUÁNA VÉGRE LEGÁLIS, A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS VISZONT VÉGRE NEM, SZÓVAL JÓ ÉV LESZ EZ”
– folytatta Meyers. Elmondta, hogy új éra köszöntött be Hollywoodban, de ezen az estén hónapok óta először a férfiaknak sem kell aggódniuk, ha hangosan felolvassák a nevüket.
Meyers, aki saját műsorában rendszeresen foglalkozik az amerikai elnökkel is, nem hagyhatta ki azt sem, hogy a magát a hétvégén „stabil zseninek” nevező Donald Trumppal viccelődjön.
Fontos szerep jutott a Cecil B. DeMille életműdíjjal kitüntetett Oprah Winfrey-nek is. A tévés személyiség beszédében kiemelte, hogy ő az első fekete nő, aki megkaphatta ezt a díjat. Oprah természetesen a metoo-mozgalomra is reagált, és azt üzente a show-t néző lányoknak, hogy új idők kezdődnek.
A két német testvérpárt, a CDU és a CSU közös törvényjavaslatot készít elő, melynek célja az, hogy elejét vegye az iszlám vallású migránsok antiszemita akcióinak Németországban.
Amikor Donald Trump bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok muszlim is részt vett azokon a tüntetéseken, melyeken izraeli zászlót égették el, és kétségbevonták Izrael jogát a létezésre.
Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint ez megengedhetetlen. A Merkel vezette konzervatív pártszövetség január 27-én, a holokauszt emléknapján szeretné bemutatni a tervezetet a Die Welt szerint. A törvény leszögezné, hogy annak, aki megkérdőjelezi Izraelt, vagy elutasító a zsidósággal szemben, nincs helye Németországban.
Maas elmondta: tanfolyamokat szerveznek a bevándorlóknak, melyeken elmagyarázzák, hogy az antiszemitizmus hogyan vezetett el a holokauszthoz Németországban, illetve a németek által megszállt Európában.
A migrációs kérdések az egyik fő pontját jelentik azoknak koalíciós tárgyalásoknak, melyek újrakezdődtek Németországban a CSU, a CDU és a között.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
