Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.
„Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.
Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”
Milyen a Putyin rendszer?
„Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.
Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.
Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”
Mi lesz Ukrajnával?
„Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.
Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.
Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.
A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.
