Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot „mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.
Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.
Sztálini örökség
A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?
Putyin: más államoknak is vannak területi követelései
Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.
A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.
Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.
Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.
Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.
