A baloldal akkor újulhat meg, ha elfogadja: három Magyarország van, amely háromféle pártot igényel. A kulcs a kistelepülések, ahol az MSZP-re vár feladat – derül ki a Policy Agenda elemzéséből.
A széteső baloldal helyzetét vette górcső alá a Policy Agenda (PA), azt is mérlegelve, milyen lehetőségek állnak a baloldal előtt, ha meg akar újulni.
A választási eredmények alapján a PA arra a következtetésre jutott, hogy „három Magyarország” van: Budapest, a megyei jogú és a 20 ezer főnél nagyobb városok, valamint az ezeknél kisebb települések.
A településtípusonkénti választási eredményeket mutatja az ábra. Azt, hogy a Fidesz (és a Jobbik) „fentről lefelé” erősödik, a bal-balközép pártok pedig éppen fordítva értek el szavazói támogatást.
A kutatók megismételték nemrégiben tett megállapításukat, amely szerint a hármas tagozódás nem csak területi, hanem szociológiai alapon is érvényes. Minél kisebb a falu, annál nagyobb a Fidesz fölénye, amely akkor is nyomasztó ezeken a helyeken, ha az állam alapfeladatokat se képes ellátni, például tartósan nincs orvos, s minél több a közmunkás, annál erősebb a Fidesz.
A PA az adatokból kiolvasta, hogy kialakult egy 5 százalékos ellenzéki bázis, amely nem jobbikos, nem baloldali. Az ő „szavazói jövőjük” egyelőre nem becsülhető meg.
Ugyancsak hármas feladat áll a baloldal előtt. A jövő évi önkormányzati választásig legalább egymás közt alakítson ki együttműködést, jelenjen meg személyesen a kistelepüléseken; ez azért is fontos, mert ahol korábban például az MSZP
képes volt önkormányzati jelöltet állítani, ott áprilisban a baloldal 23 százalékkal jobb eredményt ért el.
Végezetül ne a Fidesszel szemben fogalmazza meg önmagát, hanem a választói problémákhoz igazítsa mondandóját.
Több lehetőség közül a PA szerint a baloldal előtt álló lehetőség az, ha elfogadja a „három Magyarország” létét. Ez pedig eltérő politikai szervezetet, szerkezetet, kódrendszert és problémagyűjteményt tartalmaz. A megoldás kulcsa a kistelepülések Magyarországának meggyőzése, ami pedig rövid távon csak
az MSZP gyors és határozott irányváltásával és teljes személyi változásával valósulhat meg
– olvasható az elemzésben. Ezt arra alapozzák, hogy a nagyobb településeken az újabban létrejött balközép-baloldali pártok (DK, Együtt és Párbeszéd, LMP) látszanak hatékonyabbnak.
A stratégiát is ehhez a területi-szociológiai megosztottsághoz kell igazítani a PA szerint. A fővárosban és a nagyobb városokban a győzelem a cél 2019. őszén, a kistelepüléseken viszont egyelőre a jelenlét megteremtése.
A végső következtetés szerint ezzel együtt is nagyon messze van a 2022-es potenciális győzelemtől a baloldal.
