Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály

FüHü
-
0
Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály

Stephen King az 1970-es években kezdte írói karrierjét, de most is az egyik legnépszerűbb horrorszerző. Több mint 350 millió példányt adtak el a könyveiből, amelyek rendre megihletik a filmipart is. Amíg a Setét Toronyból nyáron bemutatott adaptáció nem sikerült igazán jól, bohócos horrorregényének, az Aznak a feldolgozása máris kasszasiker. Úgy tűnik, hogy a 70. születésnapját ünneplő Stephen King nem tervezi még a nyugdíjat, legújabb könyve a jövő héten jelenik meg.

A skót és ír felmenőkkel rendelkező Stephen Edwin King a Maine állambeli Portlandben született 1947. szeptember 21-én. Szülei csecsemőkorában elváltak, és a kis Stephent bátyjával, Daviddel együtt édesanyja, Nellie Ruth Pillsbury King nevelte fel.

Stephen King 1952-ben. Forrás: stephenking.com

Az író eredetileg angoltanárnak készült: a maine-i egyetemen tanult, de már ekkor hetente írt az intézmény lapjába, valamint az egyetemi diáktanácsban is benne volt. Ekkor kezdte érdekelni a politika, aktív szerepet vállalt a vietnami háború elleni mozgalomban.

Az egyetem után nem tudott elhelyezkedni tanárként, ezért egy ipari mosodában vállalt munkát, emellett novellákat adott el magazinoknak (első „profi” novelláját 1967-ben adták ki). Végül 1971-ben állást kapott egy hampdeni középiskolában, de angoltanárként is folytatta az írást. Regényeken is elkezdett dolgozni, ezek közül

a Carrie-t 1973-ban fogadta el publikálásra egy kiadó, ami azt jelentette, hogy King otthagyhatta a tanítást, hogy csak az írásra koncentráljon.

Forrás: stephenking.com

A természetfölötti erővel rendelkező tinédzserlányról szóló sztorit az író először nem tartotta elég jónak, de felesége biztatására befejezte. A regény végül 1974-ben jelent meg (1976-ban pedig már elkészült a Brian De Palma által rendezett kultikus filmváltozat), közben pedig King több más regényen is dolgozott, köztük olyan klasszikusokon, mint a Borzalmak városa vagy a Ragyogás. Azóta több mint ötven könyvet publikált, és novelláskötetei mellett minden évtizedben érkeztek tőle az olyan nagyregények, amelyek méltán bekerülhetnek a képzeletbeli Stephen King best of-ba.

A Setét Torony című, a 80-as években indult regényfolyamával pedig egy egész, több zsánert vegyítő univerzumot hozott létre az író. Az eddig kiadott nyolc köteten kívül több más könyve és karaktere is kapcsolódik A Setét Toronyhoz, amelyre Stephen King a főművéként hivatkozik. A monumentális mű megfilmesítésén tíz éve kezdett el dolgozni J. J. Abrams (Star Wars 7 és 8, új Star Trek-filmek), majd 2010 elején visszalépett a projekttől. Végül hosszas huzavona után 2016-ban kezdték el forgatni a filmet, és idén augusztusban mutatták be. Bár a bevételeket és a produkciós költségeket tekintve nem lett bukás a végül Nikolaj Arcel által rendezett A Setét Torony, a kritikusok szétszedték az adaptációt, mint amely nem méltó az íróhoz.

Szeptemberben viszont – születésnapja mellett – más oka is volt az ünneplésre Kingnek:

a hónap elején mutatták be az Azt, egy másik jelentős regénye filmadaptációját, amelyet már jóval sikerültebbnek tartanak. A több mint ezer oldalas könyvet két részre bontották, most az első rész került a mozikba, és máris kijelenthető, hogy 2017 egyik sikerfilmje. Az USA-ban minden idők legjobb kezdését produkáló horrorfilmje lett, és Magyarországon is kifejezetten népszerű: a szeptember 7-i bemutató óta a legnézettebb film a mozikban.

Forrás: Intercom

Kingnek egyébként szeptember 26-án jelenik meg következő könyve, a fiával, Owen Kinggel közösen írt Sleeping Beauties.

Ebben egy különös vírus támadja meg az emberiséget, amely az álomba merülő nőkből vérszomjas gyilkosokat csinál.

Pedig egyszer már úgy volt, hogy King abbahagyja az írást. 1999-ben elütötte egy autó, majdnem a lábát is amputálni kellett, és ez annyira megviselte, hogy 2002-ben bejelentette, felhagy az írással. Ezt szerencsére nem tartotta be, de saját bevallása szerint már sokkal lassabb tempót diktál.

Stephen King könyveivel több díjat nyert az elmúlt évtizedekben, 2003-ban pedig életművéért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A nagy presztízsű kitüntetés odaítélése az irodalmi életben nem aratott osztatlan sikert, mivel King populáris műfajokban alkotó író. A jelentős irodalomkritikus, Harold Bloom szerint a döntés pedig azért is volt elhibázott, mert King a horrorműfajon belül sem számít kifejezetten jó írónak.

Sokan viszont még akadémiai körökben is elismerik a munkásságát, népszerű irodalom ide vagy oda. Noël Carroll, aki 1990-ben külön könyvet szentelt a horror filozófiájának, részletesen elemzi King műveit, amelyeket a modern fikciós horror mintapéldányainak tart.

2014-ben az író az akkori amerikai elnöktől, Barack Obamától rangos állami kitüntetést is kapott: a művészek számára létrehozott National Medal of Arts-ot.

Kinget mesteri történetmesése mellett általában az emberi gyarlóság leleplezése miatt dicsérik, illetve azért az érzékenységért, ahogyan például a gyerekek lelkivilágát ábrázolja (lásd Az).

Stephen King az írással kapcsolatban azt mondja, egyszerűen erre termett, és nem tudja elképzelni, hogy valaha mást csináljon. Azért persze szereti kipróbálni magát más területeken is: több, a műveiből készült filmben cameózott már, és a könnyűzene is nagyon érdekli. Köztudott, hogy hatalmas Ramones-rajongó, a zenekart többször is megemlíti műveiben, de a heavy metalt is nagyon kedveli.

Más népszerű írókkal közösen a Rock Bottom Remainders nevű zenekarban játszott gitárosként,

de szívesen együttműködik „igazi” zenészekkel is. Többek között Michael Jackson 40 perces, Ghost című klipjének/rövidfilmjének társírója volt, 2012-ben pedig egy musicalnek, a Ghost Brothers of Darkland Countynak egyik szerzője lett.

Stephen King az utóbbi időben irodalmi tevékenysége mellett leginkább twitteres aktivitása miatt került a hírekbe. Az egyik kedvenc témája Donald Trump, aki ellen már az elnökválasztási kampányban is felszólalt. 2016 októberében például azt írta, hogy a legújabb horrorsztorija

egy Donald Trump nevű emberről szól, aki elindult az elnökválasztáson, és néhányan őt akarták győztesnek.

King rémálma tavaly novemberben valósággá vált, az író pedig azóta azzal vezeti le a frusztrációját, hogy beiktatása óta is rendszeresen bírálja Donald Trumpot. Legutóbb egyszerűen úgy fogalmazott az elnök egyik tweetjével kapcsolatban, hogy a megnyilvánulás „súlyosan elbaszott elmére” utal.

Ezek után valószínűleg hiába várja, hogy az elnök őt is felköszöntse a 70. születésnapján.

Stephen King jelenleg is Maine-ben, a teleket pedig Floridában tölti feleségével, a szintén író Tabitha Kinggel.

Ez volt ma – 2017. szeptember 20.

FüHü
-
0
Ez volt ma – 2017. szeptember 20.

Az Európai parlament küldöttsége jött, látott és nem mondott semmit; Tarlós szerint egyesek hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek; Habony Árpád immár hivatalosan is közszereplőnek minősül; Demcsák Zsuzsa végre megkerült és felmondott; Macron beintett Trumpnak klímaügyben és Iránnal kapcsolatban.

Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak

A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.

Ingeborg Grässle. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)

A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.

A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.

Tarlós a Római-partról: hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek

Tarlós István kitart álláspontja mellett a római-parti védmű ügyében, de hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a budapesti népszavazási kezdeményezést – ismételte meg a főpolgármester. A 3-as metróról is szóló sajtótájékoztatója hemzsegett a személyeskedő és gúnyolódó megjegyzésektől a környezetvédőkre, ellenzéki politikusokra és a tudósítókra egyaránt.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Tarlós István szerint hazugság, hogy megváltoztatta volna álláspontját a Római-partra tervezett árvízvédelmi gáttal kapcsolatban – mondta városházi sajtótájékoztatóján. Megismételte: fel fogja vetni a Fővárosi Közgyűlésben, hogy tartsanak budapesti népszavazást ebben az ügyben. De ettől nem változott meg az álláspontja, továbbra is a Nánási úti nyomvonalat támogatja. Emlékeztetett arra, hogy azután döntött így a referendummal kapcsolatban, hogy antiszemita szövegű nyilatkozat jelent meg az érintett ingatlantulajdonosok egy részétől. Ez és „miniatűr pártok” reagálása, a politikai nyomásgyakorlás után határozott így – derült ki szavaiból.

Habony Árpád jogerősen  közszereplő

A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül.

A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által már betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban.

Habony a Jobbik ellen indított perét első fokon is elveszítette.

Demcsák megy, Rónaié az Egyenes beszéd, de Krug is jön

„A hosszú megbeszélés vége az lett, hogy Zsuzsa, megértve a kialakult helyzetet, felmondott és én ezt a felmondást elfogadtam” – nyilatkozta Független Hírügynökségnek Németh Szilárd, az ATV vezérigazgatója.

A találkozón elhangzottakról Németh nem kívánt részletekkel szolgálni, de beszélt arról, hogy mi lesz a sorsa magának a műsornak, elsősorban is az Egyenes beszédnek, amelyet Demcsák, az előzetes tervek szerint felváltva vezetett volna Rónai Egonnal. (Demcsák végül összesen egy hétig volt az Egyenes  beszéd műsorvezetője, és ugyancsak egy hetet töltött a Reggeli startban, míg el nem érkezett az ominózus Szanyi-féle beszélgetésig…)

Nos, mint Németh Szilárdtól megtudtuk,

AZ EGYENES BESZÉDET RÓNAY EGON VISZI TOVÁBB, KIEGÉSZÜLVE KRUG EMILIÁVAL.

Macron az anti Trump?

Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:

NEM TÁRGYALJUK ÚJRA A NEMZETKÖZI KLÍMA EGYEZMÉNYT AZ USA KEDVÉÉRT!

A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében.

Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.

EMMANUEL MACRON SZERINT SÚLYOS HIBA LENNE AZ EGYEZMÉNY FELMONDÁSA!

A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

MTI/EPA/Mario Guzman

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

FüHü
-
0
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A legtöbb halottat Mexikóvárosból jelentették,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak, és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van.

Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romaji alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.

Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy

a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között.

Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.

A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták.

A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.

A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül.

Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés.

Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás.

A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt – közölte az amerikai földtani intézet (USGS). Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét és segítséget ajánlva.

Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van.

A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt,

az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket.

Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.

Ez volt ma – 2017. szeptember 19.

FüHü
-
0
Ez volt ma – 2017. szeptember 19.

A nap összefoglalója: hogyan cselezte ki a kormány a népszavazást, bevonult a börtönbe Császy Zsolt, eltemették Oláh Györgyöt, Trump akár a földdel tenné egyenlővé Észak-Koreát és Moszkvában szobrot kapott Kalasnyikov, a géppisztoly király:

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Eltemették Oláh Györgyöt

Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.

Oláh György portréja és hamvainak urnája. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.

Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát

Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti,  ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.

Forrás: Wikimedia Commons

Trump szerint

„az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.

Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.

Trump ismételten „szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.

Szobrot kapott a géppisztolykirály

Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.

Forrás: Wikipedia.org

A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.

 

Felavatták az első amerikai katonai támaszpontot Izraelben

FüHü
-
0
Felavatták az első amerikai katonai támaszpontot Izraelben

Az Egyesült Államok és Izrael katonai együttműködése évtizedek óta igen szoros, de amerikai katonai támaszpont eddig nem volt Izrael területén.

Épp ezért szimbolikus értékű, hogy felvonták az amerikai lobogót azon az izraeli katonai támaszponton, ahol óriási közös radar központ működik. Eddig ezen a támaszponton főként izraeli katonák és részben amerikai polgári alkalmazottak dolgoztak. A jövőben két tucat amerikai katona rendszeresen jelen lesz, hogy üzemeltesse a nagy közös radar központot az ország déli részén.

Mindez összefügg azzal, hogy

Trump elnök igyekszik gesztusokat tenni Izrael irányában,

mert számára rendkívül fontos az amerikai zsidó közösség támogatása. Netanjahu miniszterelnök kiváló kapcsolatokat épített ki az amerikai republikánus párttal és személy szerint Trump vejével. Jared Kushner családja ortodox zsidó família, mely Lengyelországból menekült el a holocaust idején. Ivanka Trump a férje kedvéért maga is áttért a zsidó hitre.

Jared Kushner jelenleg a közel-keleti ügyek legfőbb megbízottja a Fehér Házban. Trump első külföldi körútján felkereste Izraelt és most New Yorkban az elsők között találkozott újra Netanjahu miniszterelnökkel. Izrael kormányfője arra akarja rávenni Trumpot, hogy lépjen ki az Iránnal megkötött nukleáris egyezményből. Washingtonban erről egyelőre vita folyik.

Hasszan Ruhani iráni elnök, aki szintén New Yorkban van, hogy teszt vegyen az ENSZ közgyűlésen, a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy ha Amerika kilép a nukleáris egyezményből, akkor ezért nagyon magas árat kell majd fizetnie!

Putyin is csatasorba állt

FüHü
-
0
Putyin is csatasorba állt

Az amerikaiak 600 ejtőernyőst küldtek a Zapad 2017 hadgyakorlattal határos NATO tagállamokba, hogy megmutassák az oroszoknak: készek Lengyelország és a Baltikum megvédésére.

Az oroszok szerint védekező hadműveletet gyakorolnak, mert a NATO fenyegetésétől tartanak. Kis szépséghibája az orosz érvelésnek, hogy az orosz és belorusz csapatok a feltételezett NATO támadás után ellentámadást indítanak- tankok segítségével. Mindezt Putyin elnök, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka,

a parancsnoki harcálláspontról szemlélte meg.

Ott volt az orosz hadügyminiszter és a vezérkari főnök is. 

A NATO azt követelte, hogy megfigyelői is jelen lehessenek a parancsnoki tanácskozásokon, de ezt a kérést az oroszok mosolyogva elutasították. Arra hivatkoztak, hogy a hadgyakorlaton csak nem egészen 13 ezer katona vesz részt. Épp ezért csak három NATO megfigyelőt kötelesek fogadni, és a megfigyelőknek azt mutatják meg, amit ők akarnak. A NATO vitatja a létszámot,

egyes források szerint csaknem százezer katonát érint a Zapad hadgyakorlat.

Lengyelországban és a három balti államban a NATO 4000 fővel növelte a létszámot, hogy elrettentse Oroszországot bármiféle katonai kalandtól. Mike Pence amerikai alelnök nemrég felkereste az érintett NATO államokat és megerősítette Trump ígéretét: az USA szükség esetén megvédi őket! A térségben járt a Zapad hadgyakorlat előtt Jens Stoltenberg a NATO főtitkára is.

Oroszország – miközben hadgyakorlatot rendhez – a békevágyát hangoztatja. Anatolij Antonov, Oroszország új nagykövete nemrég bemutatkozó látogatást tett a Fehér Házban. A veterán diplomata, aki nemrég még a hadügyminiszter helyettese volt Moszkvában, azt javasolta Trump elnöknek: legyen újra forró drót a két nagyhatalom hadserege és titkosszolgálata között! Ez a kapcsolat 2014-ben szakadt meg amikor Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Emiatt Washington és Moszkva kapcsolatai a mélypontra kerültek. Donald Trump választási kampánya során az orosz kapcsolat javítását ígérte, de ebből a gyakorlatban egyelőre semmi sem lett.

A nőkről szólt az idei Emmy-díjátadó

FüHü
-
0
A nőkről szólt az idei Emmy-díjátadó

A 69. Emmy-díjátadón ismét bebizonyosodott, hogy megkerülhetetlenek lettek a streamingszoltálatók a „televíziózás” világában. A Hulu disztópikus sorozata, A szolgálólány meséje lett a vasárnap megtartott gála legnagyobb nyertese. Díjazták a sorozat több színésznőjét, köztük a főszereplőt, Elizabeth Mosst, és a legjobb drámasorozatnak járó Emmyt is elvitte A szolgálólány meséje. Ezzel a Hulu történelmet írt a streamingszolgáltatók között.

A Hulu olyat vitt véghez a legnagyobb tévés díjátadón, ami korábban a nagy rivális Netflixnek nem sikerült: saját gyártású sorozata, A szolgálólány meséje nyerni tudott a legjobb drámasorozat kategóriájában. Ráadásul úgy, hogy három netflixes show, a Better Call Saul, a Stranger Things és A kártyavár is a jelöltek között volt.

A Margaret Atwood regényéből készült A szolgálólány meséjét emellett számos más kategóriában is díjazták: a címszerepet játszó Elizabeth Moss lett a legjobb női főszereplő, míg Ann Dowd a legjobb női mellékszereplőnek, Alexis Bledel pedig a legjobb epizódszereplőnek járó Emmyt kapta meg. Emellett díjazták az egyik epizód forgatókönyvéért Bruce Millert és rendezőként Reed Moranót. Ez utóbbi azért is nagy dolog, mert 22 éve nem kapott Emmy-díjat nő drámasorozatok rendezéséért.

A Hulu az utóbbi időben a Netflixhez hasonlóan egyre több pénzt fektetett a saját gyártású tartalmakba,

és ennek eredménye lett a 2017 márciusában indult A szolgálólány meséje. A sorozat a kritikusok és a nézők körében is kiemelkedően népszerű lett. A szolgálólány meséje a nem túl távoli jövőben, egy, a nőket teljesen elnyomó diktatúrában, Gileádban játszódik. Az USA helyén létrejött államalakulat életét az egyik szolgálólány, Offred (Elizabeth Moss) történetén keresztül ismerjük meg, aki végig kommentálja is a körülötte történteket.

Margaret Atwood 1985-ben adta ki a sorozat alapjául szolgáló regényét, de a történet azóta semmit sem vesztett aktualitásából, sőt. Az alapvetően liberális szórakoztatóipar sok szereplője szerint Donald Trump hatalomra kerülésével a regényben és a sorozatban bemutatott ultrakonzervatív társadalomkép még riasztóbbá vált. Nem csoda, hogy ezek után a köszönőbeszédekből sem hiányoztak az elnökre tett utalások. Bruce Miller, A szolgálólány meséje showrunnere például úgy fogalmazott, hogy mindenki menjen haza dolgozni, mert

„sok dolog van, amiért harcolnunk kell”.

A szolgálólány meséje mellett egy másik, 2017-ben indult és a nők helyzetét középpontba állító sorozat is nagyot nyert vasárnap este. A Hatalmas kis hazugságok az HBO drámasorozata, amely egy ausztrál szerző, Liane Moriarty regényén alapul, és olyan sztárok szerepeltek benne, mint Nicole Kidman és Reese Witherspoon. A Hatalmas kis hazugságok a minisorozatok kategóriájában tudott nyerni, emellett Nicole Kidman, Laura Dern és Alexander Skarsgard alakítása is Emmyt ért.

A komédiasorozatoknak fenntartott kategóriákban egy másik HBO-s sorozat, a 2012-ben indult Az alelnök című politikai szatíra kapta a legtöbb díjat. A sorozat főszereplője egy egykori szenátor, Selina Mayer, aki alelnökségre vállalkozik, a pozícióban viszont számos nem várt nehézséggel kell szembesülnie. Az alelnök a nemcsak a legjobb komédia lett, hanem a Mayert alakító Julia Louis-Dreyfust is díjazták.

A színésznő már a hatodik Emmyjét nyerte a sorozat főszereplőjeként, ezzel pedig rekordot döntött: soha senki nem nyert még ennyi díjat egyetlen karakter megformálásáért.

Julia Louis-Dreyfus ráadásul a sorozat producereként is vehetett át díjat, ebben a minőségében már a harmadikat nyerte Az alelnökért.

A showműsorok közül az Emmy-halmozó Saturday Night Live készítői kapták a legtöbb díjat, például a Donald Trumpot rendszeresen parodizáló Alec Baldwin is nyert. Baldwin köszönőbeszédében az elnöknek dedikálta a díjat.

Az FX Atlanta című sorozatát és annak főszereplő-alkotóját, Donald Glovert is érdemes kiemelni, aki színészként és rendezőként is nyert a rapperekről szóló sorozattal.

Glover az első színesbőrű lett, aki komédiasorozat kategóriában rendezésért kapott Emmyt.

A drámasorozataival hoppon maradt Netflixnek is sikerült beírnia a nevét a tévétörténelembe a 69. Emmy-díjátadón. A Master of None című komédiájuk egyik epizódjának forgatókönyve díjat nyert, amelyet a sorozatban színészként is közreműködő Aziz Ansari mellett Lena Waithe vehetett át társszerzőként. Waithe ezzel az első fekete nő lett, aki a kategóriában nyerni tudott.

A 69. Emmy-gála legnagyobb hiányzója a Trónok harca volt, mert az HBO sikersorozatának új évada a szokásosnál később került képernyőre, és csak a 2016. június 1-je és 2017. május 30-a között bemutatott műsorokat díjazták. A Trónok harca hetedik évada így csak  jövőre versenyezhet majd.

USA: Mégis marad a klímaegyezményben?

FüHü
-
0
USA: Mégis marad a klímaegyezményben?

Az Egyesült Államok a megfelelő feltételek megléte esetén nem távozna a Párizsi klímaegyezményből – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Szavai elmozdulást jelentenek a Trump adminisztráció eddig álláspontjától.

 A CBS egyik műsorában az első számú amerikai külügyér kifejtette, hogy Donald Trump elnök készen áll az együttműködésre, ha az amerikaiak számára fair és kiegyensúlyozott feltételek megteremtését szeretnék elérni – tudósított a Reuters. Arra  kérdésre, hogy az USA bent maradna-e az egyezményben, Tillerson azt válaszolta:

„Azt gondolom, hogy a megfelelő feltételekkel, igen.”

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló hangokat pedzegetett vasárnap: H.R. McMaster arról beszélt, hogy Trump nyitva hagyta az ajtót, amelyen kész ismét belépni, ha az Egyesült Államok számára a jelenleginél jobb alkut sikerül kötni.

A Párizsi Megállapodás

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó  megállapodás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai.

A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest,

és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat

Az amerikai kilépés

Az amerikai kormány augusztus elején értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint a megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is.

Mint a Fühü korábban megírta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 21. ülésszakán elfogadott Párizsi Megállapodás 25. cikkelye a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” E megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló portálunknak emlékeztetett –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

 

Kiállítás nyílt a legismertebb kettős ügynökről

FüHü
-
0
Kiállítás nyílt a legismertebb kettős ügynökről

Moszkvában nyílt kiállítás Kim Philbyről, a legendás szovjet kémről, aki a brit titkosszolgálatnak dolgozott, ahol főnök is lett.

Nyolc nyugati titkosszolgálatba sikerült bejutnom – mondja Kim Philby angolul a kiállításon. A szovjet mesterkém évtizedeken át élt a Szovjetunióban, de sohasem tanult meg oroszul.

„43 éven át voltam a brit titkosszolgálat munkatársa majd főnöke”

– mondja hangfelvételről Kim Philby. Az oroszok kémnek csak az ellenséges hírszerzőket nevezik, a saját emberek elnevezése: razvédcsik vagyis hírszerző. Így ünneplik halála után Philbyt, aki elárulta hazáját, hogy a Szovjetuniót szolgálja.

Miért? Azóta is ezt találgatják Nagy Britanniában, ahol Philby a brit elit kifogástalan képviselőjének számított. Ezért

hiába jelezte az amerikai kémelhárítás, hogy szovjet kém, Londonban nem akartak hinni ebben.

Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a tökéletes dzsentlemen a szovjet hírszerzés szolgálatában állt volna évtizedeken át. Pedig ez volt a helyzet. Philbyt négy társával együtt még a második világháború előtt szervezte be a szovjet hírszerzés. A marxista meggyőződésű fiatalok a cambridge-i egyetemen harcolni akartak a nácik ellen. A Szovjetunió optimális választásnak tűnt.

Ő jutott a legmagasabbra a Cambridge-ben beszervezett fiatal brit középosztálybeli kémek közül.

Nemcsak a brit titkosszolgálat összes információját szolgáltatta ki a a Szovjetuniónak, de az amerikai kémelhárításnak is rá kellett döbbennie: Moszkva túlságosan is sokat tud. Kim Philbynek ugyanis hozzáférése volt az amerikai titkosszolgálat információihoz is.

Végül a kubai rakétaválság során bukott le: 1962-ben menekülnie kellett.

A Szovjetunióban tűnt fel, ahol azonnal ezredese lett a KGB-nek.

Philby elvtárs élete hátralevő részében kémek kiképzésével foglalkozott. Egyikük Mihail Bogdanov ezredes, aki a kiállítás rendezője. Ő vezette körbe a kiállításon a mostani orosz hírszerzés főnökét, Szergej Nariskint.

Philby a hidegháború hőse volt és ekként ünnepelték a Szovjetunióban. Moszkva és Washington kapcsolatai most is mélyponton vannak, de állítólag Oroszország szeretne ezen változtatni. Antonovot, Oroszország új washingtoni nagykövetét nemrég fogadta Donald Trump. Az új orosz nagykövet a többi között javasolta: kezdje meg újra a párbeszédet a két nagyhatalom katonai vezetése. Ehhez még óvatosan hozzátette: jó lenne, ha az orosz és az amerikai titkosszolgálat is szót értene egymással.

Venezuela: Az elnök szerint közel a megegyezés, az ellenzék szerint ez nem igaz

FüHü
-
0
Venezuela: Az elnök szerint közel a megegyezés, az ellenzék szerint ez nem igaz

Nicolás Maduro venezuelai elnök televíziós beszédében azt mondta, hogy a hetek óta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a venezuelai belpolitikai válságot lezáró megegyezés. Az ellenzék nem ilyen optimista.

„Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében”

– mondta a szocialista vezető, aki megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.

Nicolás Maduro
Fotó: MTI/EPA/Nathalie Sayago

A Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ellenzéki pártszövetség viszont nem ilyen optimista, szerintük

addig szó sem lehet párbeszédről, amíg az elnök nem teljesíti feltételeiket.

A jobboldali ellenzék azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy ők is indulhassanak a választásokon.

Az MTI tudósítása szerint arról tudtak megegyezni, hogy

létrejön egy baráti országokból álló csoport, amely a jövőbeli találkozókat segíti.

Venezuela az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon.

Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a parlament minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.

Az Egyesült Államok egyenesen diktátornak minősítette Madurót,

Donald Trump még katonai akcióval is fenyegetőzött.

Emellett április óta folyamatosak az utcai tüntetése, ezekben eddig legalább 125-en haltak meg.

1...208209210...220209. oldal a 220-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan