Julius Caesart március közepén szúrták le a szenátusban. Vajon készülődik-e Brutus Moszkvában is? Putyin belső köre jelentheti a legnagyobb fenyegetést az orosz elnökre, akinek ukrajnai hadjárata nem épp úgy alakul, ahogy azt Moszkvában tervezték – véli Richard Haas, az USA külügyi kapcsolatok tanácsának elnöke. Szerinte korai megmondani, hogy vajon van-e igazi puccs veszély Moszkvában, ahol Putyinnak több mint húsz éve volt arra, hogy erős személyi hatalmat építhessen ki.
Putyin támogatói két csapatból kerülnek ki: sziloviki és szüroviki vagyis az egykori KGB-s kollégák és a nyersanyag kitermelésében meggazdagodott oligarchák. Ez utóbbiak óriási pénzeket veszítettek az ukrajnai hadjárat miatt. Ráadásul fekete listára kerültek Nyugaton, és ez semmi jót nem ígér a következő évtizedekre.
Más a helyzet a KGB-s elittel, amely a saját emberét látja Vlagyimir Putyinban, aki ezredesként szerelt le az állambiztonsági szolgálattól. Aztán pedig Jelcin elnök megbízásából ő szervezte meg a KGB utódját, az FSZB-t. Szergej Nariskin vezeti most a szervezetet, amely Ukrajnában nagyon rosszul teljesít. Nem sikerült belülről felbomlasztani sem az ukrán hadsereget, sem a biztonsági szolgálatot pedig ez lett volna az eredeti forgatókönyv. Az FSZB-nek kellett volna találnia egy olyan tábornokot, aki letartóztatja Zelenszkij elnököt és átveszi a hatalmat, majd testvérként üdvözli az orosz katonákat. Mindebből semmi nem lett, ezért is alázhatta meg Szergej Nariskint a Védelmi Tanács ülésén Putyin, aki arról is gondoskodott, hogy erről az egész világ értesüljön.
Putyin gyenge pontja a hadsereg
Már két tábornokot is veszített Ukrajnában az orosz hadsereg, amely lehetetlen feladatot kapott: hódítsa meg úgy a szomszédos több mint negyven milliós országot úgy, hogy a polgári áldozatok száma minimális legyen. Ha ugyanis sok a polgári áldozat, akkor a politikai konszolidáció enyhén szólva problematikusnak látszik. Ukrajnában a hadműveleteket közvetlenül Sojgu hadügyminiszter irányítja. Ő Putyin régi jó KGB-s barátja, akinek viszont semmiféle katonai tapasztalata sincsen. Azzal szerezte meg Putyin bizalmát, hogy megszervezte a hatalom pártját, amely minden választást meg is nyer – ha kell, akkor olykor csalással is. Putyin épp azért nevezte ki hadügyminiszternek bizalmasát, Sojgut, mert nem bízik igazán a katonákban. Az FSZB-ben – éppúgy mint korábban a KGB-ben – külön igazgatóság foglalkozik a hadsereg tisztikarának megfigyelésével. Mit gondolnak a tábornokok Putyin háborújáról? A döntést valószínűleg helyeselték, mert úgy ítélték meg, hogy Oroszország biztonságát fenyegetheti, ha Ukrajna területén az amerikaiak olyan rakétákat helyeznek el, amelyeket nukleáris robbanófejjel lehet ellátni. A moszkvai Carnegie alapítvány vezetője ugyanakkor megírta még a háború előtt, hogy ezt ellensúlyozni lehetett volna olyan orosz tengeralattjárókkal, melyek az USA partjai körül cirkálnak és szintén fel vannak szerelve atom rakétákkal.
Ha a vezérkar támogatta is Putyin döntését a kezdet kezdetén, mára már változhatott a véleménye hiszen megnyerhetetlen háborúba bonyolódtak Ukrajnában. A katonai győzelem csak olyan áron érhető el, amely teljes politikai kudarcot jelent Ukrajnában. Oroszország teljes elszigeteltsége a világban az orosz hadsereget is érinti. A chip szállitás teljes nyugati bojkottja hosszú távú technológiai lemaradást sejtet a hadiiparban éppúgy mint a polgári ágazatokban. Az ukrán hadsereg megszerzett egy orosz haditervet, mely szerint 15 napra tervezték a hadjáratot Ukrajnában. A határidő közel – éppúgy mint március idusa – eredmény egyelőre sehol. A perspektíva pedig az, hogy Oroszország Putyinnal visszasüllyedhet a szovjet pangás időszakába amikor a szenilis Brezsnyev és társai elrendelték a hadjáratot Afganisztán ellen.
