Orbán saját magával vitázott és megállapodott az amerikaiakkal

0
318
Forrás: kormany.hu/honvedelem.hu

Hosszú izmozás után olyan védelmi egyezményt köt a kormány az amerikaival, amely főbb pontjaiban pontosan ugyanaz, mint ami Orbán első kormányzása idején hatályban volt. Cserébe „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

Ha az lesz a végleges szövege a kétoldalú magyar amerikai védelmi együttműködési megállapodásnak (angol betűszóval DCA), amit a direkt36 ismertetett, akkor a hosszú időn át tartó – és a legmagasabb diplomáciai kapcsolatokban súlyos feszültséget okozó – kötélhúzás után „sikerült” elérnie a magyar kormánynak azt, amit az 1995 óta hatályban volt szabályok eddig is tartalmaztak.

A kétoldalú kapcsolatot megterhelő magyar izmozás középpontjában az állott, hogy a kormány (Orbán Viktor) a magyar szuverenitás csorbulása miatt nem akart beleegyezni abba, hogy:

  • amerikai katonák szabadon mozogjanak az országon belül és léphessék át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
  • a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett ne a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

A vita középpontjában az az amerikai vád áll(t), hogy Magyarország lényegében az orosz külpolitikát szolgálja ki, amelytől elállást várnak. Orbán a Figyelő című kormánypárti hetilapban egy hónapja azt mondta, hogy ő is fontosnak tartja a NATO-t,  de nem gondolja, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni. És hogy Európa biztonságát az Egyesült Államok nélkül is biztosítani kell Oroszország ellen egy közös hadsereggel. Vagyis a miniszterelnök itt már egy „pávatánc-lépést” tett a kiegyensúlyozás érdekében, de a bizalmatlanság ettől még fennmaradt vele szemben.

A portál által ismertetett egyezmény-tervezet értelmében mindkét ponton visszavonulót fújtak Orbánék. Az eddig információ alapján Mike Pompeo külügyminiszter nemrégibeni budapesti látogatásán állapodtak meg erről.

A magyar retirálásért cserében a magyar kormány „kicsikarta” azt, hogy a megállapodás szövegébe több helyen bekerült a magyar szuverenitás fontossága. A DCA tervezetében tehát a direkt36-nak nyilatkozó több magyar kormányzati forrás szerint

a legnagyobb engedmény, hogy bevezető részébe belefoglalták a magyar szuverenitást

és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”).

A délszláv háború idején a NATO és benne az Egyesült Államok részéről szükségessé vált közreműködés részeként létrejött egyezmény nyomán az IFOR/SFOR hadművelet keretében

Magyarország 1995-ben előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy ezek a csapatok az ország területén átvonulhassanak, átmenetileg állomásozhassanak,

továbbá azt is, hogy ennek keretében repülőgépei az ország légterét és kijelölt repülőtereit igénybe vehessék. Ezt rögzítette a parlament akkori határozata.

A nehezen hozzáférhető adatok közül egy 1996 végi összesítés arról tanúskodik, hogy rengeteg emberről és haditechnikáról volt szó: 122 ezer ember, 4300 repülőgép, 22 ezer jármű, 450 vasúti szerelvény jött-ment az országban.

A kétoldalú vita másik eleme a büntető joghatóság mikéntje. Vagyis az, hogy

az itt lévő amerikai katonák törvénysértései ügyeiben nem a magyar hatóságok járnak el.

Ez a NATO úgynevezett SOFA-egyezményének részét képezi, amelynek keretében az USA minden részes állammal lényegét tekintve azonos tartalmú megállapodást köt 1951 óta.

Ennek megfelelően az 1995-ös, majd az 1997-es magyar törvény ugyanezt mondta ki. A portál szerint kiskaput építettek be a megállapodásba: különlegesen fontos esetekben a magyar hatóságok visszavonhatják a megállapodásnak ezt a részét.

Nos, a 22 évvel ezelőtti törvény szerint „a Magyar Köztársaság Kormánya mindazonáltal visszavonhatja a joghatóság gyakorlásáról való lemondását azokban a súlyos esetekben, amelyek különösen fontosak a magyar hatóságok számára”.

Ezeket az előírásokat

Orbán első kormánya 1998-2002 között vita nélkül hatályában hagyta,

és a délszláv békefenntartás keretében alkalmazta. Vagyis a saját maga által korábban elismert kötelezettségeket készül visszahozni most.

Apróság, de jelzésértékű az akkori amerikai misszió központja, Taszár azon időben volt jegyzőjének írása évekkel később arról, hogyan működött a szuverenitás.

„Ez volt az az idő, amikor minden problémát azonnal kellett megoldani, amikor az önkormányzat nem ért rá hatóságosdit játszani, amikor pár perc alatt egy kézzel rajzolt skicc alapján adtunk engedélyt az elkerülő út megépítésére.”

Ugyancsak a szuverenitás kérdését színesíti, hogy a mai kormánytól nem teljesen függetlennek látszó Polt Péter 1998-ban ombudsmanként egyáltalán nem kérdőjelezte meg a joghatósági lemondás alkotmányosságát. Mindössze egy inkább formális eljárási hiányosság miatt javasolt intézkedést az államnak egy magyar katonatiszt panaszának kivizsgálása után.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .