Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.
Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.
A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép
pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.
Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi
mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.
A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a
bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.
A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.
Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7
százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.
