Kezdőlap Címkék Bundestag

Címke: Bundestag

2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.

Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.

A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.

2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.

A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.

Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.

Mi várható?

A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.

A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.

A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Időzített bomba a rezsiszámlák növekedése

Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”

Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.

Kaufer szociológus professzor szerint

“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”

Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.

Az energia védelmi terv

A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.

Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?

A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.

A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.

A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.

Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk

Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.

“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”

Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.

“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”

– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.

Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.

Társadalmi robbanás?

“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.

Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.

Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”

A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.

“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”

Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik

“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó  középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.

Putyin Wagner zsoldosai követhették el a bucsai mészárlást Ukrajnában

A német titkosszolgálat, a Bundesnachrichtendienst – BND – hangfelvételeket tett közzé a Bundestagban. Ezek azt bizonyítják, hogy orosz katonák és a Wagner sereg zsoldosai megbeszélik a polgári lakosság legyilkolását, hogy ezzel terrorizálják Ukrajnát, mely még mindig ellenáll Putyin csapatainak.

A hangfelvételek egyertelműen igazolják, hogy napi rutinról van szó, melyet felső parancsra teljesítenek a Wagner sereg katonái. Bucsában mintegy 300 polgári személyt öltek meg a Wagner zsoldosok. Az AFP hírügynökség tudósítójának sokan elmesélték, hogy a szemük láttára ölték meg a 18-50 éves férfiakat Bucsában. Biden elnök és a német kormány emiatt háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek az elsők között gratulált Putyin, erről is beszélt az orosz államfővel, de ezt nem említette meg nemzetközi sajtóértekezletén, ahol arról beszélt, hogy tűzszüneti tárgyalásokat tarthatnának az érintett felek Budapesten.

Putyin elnök irodája viszont arról is beszámolt, hogy szóba került a tárgyalás során a bucsai mészárlás. Ezt Putyin, aki először beszélt erről a nyilvánosság előtt, „a kijevi kormányzat durva és cinikus provokációjának” nevezte. Nem világos, hogy az orosz elnök szerint, akkor ki végzett a civil áldozatokkal?! Kezdetben Moszkva azt állította , hogy csapatai csak katonai célpontokat támadnak. Ahogy elhaltak a villámháborús remények úgy nőtt a polgári áldozatok száma. Putyin Ukrajnába rendelte a Wagner hadsereget és a csecseneket. Mindkét alakulat hírhedt a brutalitásáról.

Hitler helyett Wagner

Putyin olyan sereg megalakítására utasította Utkin ezredest, a szpecnaz veteránját, amely Oroszországon kivül hajt végre katonai akciókat. Az orosz hadsereg továbbszolgáló katonáiból válogatták ki a sereget, melynek filozófiája a szlavofil felsőbbrendűség tudata. Először Hitlerről akarták elnevezni mondván, hogy az első orosz uralkodók is vikingek voltak, de Putyin leintette őket. Így lett Wagner a hadsereg neve. Azért, mert Hitler kedvenc zeneszerzője volt, akinek zenéje gyakran felcsendült a haláltáborokban is a holocaust idején. A Wagner hadsereg kezdetben Ukrajna keleti részén hajtott végre terrorakciókat az ukrán állam ellen 2014 után miután Putyin emberét kiüldözték Kijevből. Azután a Wagner hadsereg Szíriában és Líbiában bizonyította  hatékonyságát és brutalitását. Jelenleg is jelen vannak Afrikában, elsősorban Maliban és a Közép afrikai köztársaságban.

A tiltakozások hallatán az orosz diplomácia közölte: magánhadseregről van szó. Moszkva nem vállalhat értük felelősséget.

A zsoldos hadsereget eddig dollárban fizették, de kérdés, hogy most mi a helyzet hiszen az orosz államnak nagyon nehéz dollárhoz jutnia a nyugati szankciók miatt.

Putyin korábban személyesen tüntette ki Utkin ezredest.

A terrorakciók azt mutatják, hogy Putyin feladhatta  eredeti tervét Ukrajna teljes leigázására, és a 2014 előtti állapotok visszaállítására. Ehelyett a polgári lakosság megfélemlítésével a tárgyaló asztalhoz próbálja kényszeríteni Zelenszkij elnököt, aki jelenleg ragaszkodik Ukrajna szuverenitásához, és nem hajlandó lemondani a Putyin által követelt területekről (Krím, a Donbasz és az összekötő folyosók). Putyin állítólag ezt szeretné felmutatni a Győzelem napi felvonuláson május 9-én Moszkvában. A NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy az orosz agresszió Ukrajnában akár évekig is eltarthat.

Merkel: nekem fáj az oroszok akciója

Angela Merkel  kancellár asszony a Bundestagban arról beszélt, hogy a német kémelhárítás kiderítette: orosz hackerek betörtek Angela Merkel levelezési rendszerébe.

Merkel kancellár erősen kritizálta Moszkvát a Bundestag elleni hackeléses támadás miatt, amelyet feltehetően az orosz katonai hírszerzés (GRU) hajtott végre. „Ez fáj nekem” – mondta a német vizsgálati eredményekről.

Tekintettel a főügyész nyomozásának eredményére, szerdán a Bundestagban beszélt az orosz részvétel „kemény bizonyítékáról” és egy „felháborító” folyamatról. „Nagyon komolyan veszem ezeket a dolgokat” – mondta Merkel. „Őszintén mondom: fáj nekem.” Amikor feltették a kérdést az Oroszországgal szembeni lehetséges következményekről, Merkel azt mondta: „Természetesen mindig fenntartjuk a jogot az ellenintézkedések megtételére, beleértve Oroszországot is.”

A Bundestag tagjai felkérésére Merkel beszélt az oroszországi „hibrid hadviselés” stratégiájáról, amely magában foglalta a „dezorientációt” és a „tények torzítását”. – mondta a kancellár. „Ez nem csak véletlen egybeesés, hanem egy alkalmazott stratégia.”

A szövetségi ügyész a múlt héten a Dimitri Badin nevű fiatal orosz hacker ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, miután a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség többéves nyomozást folytatott. 

Badin  hecker támadása 2015 májusában teljesen megbénította a Bundestag informatikai infrastruktúráját. Megállítása érdekében az egész parlamentet napokig offline állapotba kellett állítani. A támadók e-mailben léptek be a Bundestag rendszerébe, amelyet többek között állítólag az Egyesült Nemzetek Szervezete küldött. Az így rögzített felhasználói adatok lehetővé tették számukra, hogy észrevétlenül terjedjenek a Bundestag-hálózatban, és napokig exportálhassanak fájlokat.

Még a választó kerületével kapcsolatos információk is érdekelték, az orosz hírszerzőket. A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. A hamburgi Der Spiegel általában „jólértesült” lap, szerintük az orosz hackereknek még akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak. Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból visz majd földgázt Németországba.

„Mindezek után nehéz lesz javítani a német-orosz kapcsolatokat” – mondta Merkel a Bundestagban. De ezt maga sem gondolta komolyan hiszen a kancellár asszony pontosan tudja: a kémkedés a világ második legősibb mestersége…

Izraeli államfő a Bundestagban: a németeknek le kell győzniük az antiszemtizmust!

Európát újra a múlt kísérletei gyötrik – hangsúlyozta héber nyelvű beszédében Reuven Rivlin izraeli államfő. Korábban a német államfővel együtt emlékezett meg Auschwitzban a haláltábor felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.

Rivlin hatvan éve még tiltakozott amikor az NSZK nagykövetet küldött Izraelbe, de ma megállapította a Bundestagban, hogy Németország a demokrácia mintaállama lett. Ez óriási felelősséget is jelent, mert Németország Európa legerősebb államaként befolyásolhatja az egész kontinens jövőjét – jelentette ki az izraeli államfő a Bundestagban.

„Távol vannak a harmincas évek, és nem fenyeget új Shoa, de az antiszemitizmus jelen van Európában a szélsőjobboldalon éppúgy mint a szélső baloldalon – hangsúlyozta Rivlin.

„Az antiszemtizmus ellen elszántan kell küzdenie minden nemzedéknek! Németország nem vallhat kudarcot ezen a téren!”

– mondta Izrael államfője.

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

A német kancellár a Bundestagban beszélt  a brexit megállapodás kilátásairól, hangsúlyozva, hogy Németország mindent megtesz azért, hogy Nagy Britannia távozása szabályosan menjen végbe. Mint rutinos politikus Merkel kancellár hozzátette: arra is fel vagyunk készülve, hogy Nagy Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja: az EU csúcstalálkozón október 17-18-án még el tud fogadtatni egy új megállapodást a tagállamok vezetőivel és a brüsszeli bizottsággal. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója volt a brexit ügyben, úgy nyilatkozott, hogy erre nagyon kevés a reális esély.

Boris Johnson miniszterelnököt az elmúlt napokban több súlyos vereség is érte a brit parlamentben. Elveszítette a többségét, mert több konzervatív képviselő elhagyta a pártot, melynek a hivatalos politikai vonala az, hogy október 31-ig mindenképp kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból.

Időközben az Európai Unió Írország képviselőjét állította a brexit ügyekkel foglalkozó uniós biztos posztjára. A brit kilépés egyik legfőbb akadálya az, hogy London és Brüsszel nem tud megállapodni abban, hogy mi legyen Írország és Észak Írország határán. Az Európai Unió erre hivatkozva egy olyan záradékot akar a kilépési megállapodásba, mely továbbra is a szabadkereskedelmi övezet tagjává tenné Nagy Britanniát. Boris Johnson ezt nem fogadja el, mert emiatt nem köthetne szabadkereskedelmi egyezményeket az USA-val, Japánnal vagy Kínával.

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. „Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. „Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). „50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. „Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Populisták és az eurozóna reformja

0

Készek vagyunk tárgyalni az Európai Unióval az új költségvetésről, de nem adjuk fel eredeti elképzeléseinket a gazdaság állami ösztönzéséről – hangsúlyozta Giovanni Tria, olasz pénzügyminiszter. Ezt az Európai Unió brüsszeli bizottsága elfogadhatatlannak tartja. Erről a kérdésről nyilatkozott a párizsi Le Figaronak Olaszország ex miniszterelnöke, a baloldali Matteo Renzi is.

A populista kormány csak minél több like-ot akar elérni, nem reális Olaszország költségvetése, melyet jogosan visszadobott az Európai Unió – nyilatkozta Matteo Renzi, aki egy baloldali kormány élén ugyanilyen problémákkal szembesült. A baloldali politikus, a Natixis Investement Managers konferenciáján vett részt Párizsban. Jellemző, hogy Franciaországban a jobboldali sajtó zászlóshajója a baloldal volt miniszterelnökétől kér interjút az olasz költségvetésről olyan helyzetben, amikor az európai választások előtt nagyon nagy a bizonytalanság az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Matteo Renzi egyáltalán nem látja borúsan a jövőt, mert az Európai Unió tagállamainak csakis együttműködve sikerülhet felülkerekedni a problémákon.

A gazdasági nacionalizmus nem megoldás.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga főnöke például kijelentette egy tanácskozáson a Comói-tó mellett, hogy „csakis olasz élelmiszert veszek és eszem! Nem pedig azt a szemetet, amelyet külföldről hoznak be!”

A két populista olasz párt kizárólag a választásokra hajt és az egész költségvetést ez jellemzi. Én magam is küzdöttem Brüsszel merev irányvonala ellen – mondta az ex miniszterelnök, aki arra hívta fel az Európai Unió figyelmét, hogy a megszorítások politikája, mely a pénzügyi egyensúlyt célozza, aláássa a társadalmi konszenzust és a populista pártok bírálatának kedvez. Matteo Salvini belügyminiszter a költségvetési vitában kijelentette: Brüsszel nagy részben felelős azért, hogy Olaszországban nem nőtt az életszínvonal az elmúlt tíz év során!

Miközben Brüsszel elfogadhatatlannak tartja az olasz költségvetést, a populista kormány a nyugdíj reform és az adóamnesztia ötletével maga alá temetheti az egész tervezetet.

A deficit ugyan a tervek szerint 2,4%, de a valóságban ennél sokkal nagyobb lehet. Én is harcoltam Brüsszellel amikor Olaszország az Európai unió soros elnöke volt 2014 második felében. Mi történt? Mire lejárt az olasz mandátum, Jean-Claude Juncker elismerte: nagyobb rugalmasság kell, mert a megszorítások politikája túl nagy áldozatot követel ahhoz képest, hogy milyen kevés eredményt hoz.

Ahhoz, hogy megváltoztassuk a szabályokat, először be kell tartanunk őket!

Mario Renzi szerint utódai szándékosan fejjel mennek a falnak, hogy minél több szavazatot szerezzenek. Csakhogy Görögország példája mutatja, hogy mire lehet menni ezzel. A görögök a megszorítások politikája ellen szavaztak, a pénzügyi piacok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank nyomása rákényszeríti a Ciprasz kormányt a megszorítási politika folytatására. Persze Olaszország nem Görögország. Az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága komoly súlyt képvisel. Ráadásul Matteo Salvini Jean-Claude Juncker utóda kíván lenni az Európai Bizottság élén. Igaz, hogy erre nem sok esélye van az Európai Néppárt csúcsjelöltjével szemben. Aki ugyanazt a gazdasági racionalitást képviseli mint Schäuble egykori pénzügyminiszter Görögországgal szemben. Igaz, hogy a görögök életszínvonala ma is elmarad a tíz évvel ezelőttitől, és ma már nem egy közép- és kelet-európai egykori szocialista ország is megelőzi őket.

Olaszország új költségvetése növekedést akar, csakhogy ott az 1400 milliárd eurós államadósság, mely folyamatosan növekszik. Amikor erre hívta fel a figyelmet Pierre Moscovici, az Európai Unió pénzügyi biztosa Rómában válaszul a Liga egyik Európa parlamenti képviselője a cipőjét kezdte el tisztogatni a nyilvánosság előtt Brüsszel válasz levelével!

Szombaton a francia elnök és a német kancellár együtt koszorúzott, hogy megemlékezzenek az első világháború befejezéséről. Szép gesztus, de hol marad a lényeg? – kérdezhetjük az eurozóna reformjára utalva. A németek ellenállása miatt a reformból egyelőre semmi sem lett miközben a két vezető népszerűsége a mélypontra jutott. Angela Merkel már közölte, hogy nem indul a CDU elnöki posztjáért decemberben, de szeretne még kancellár maradni. Angela Merkel nem lesz béna kacsa – esküdözik Schäuble, a Bundestag elnöke, de kevesen osztják a véleményét. Emmanuel Macron népszerűsége is a mélyponton. Közelegnek az európai választások, és a populistákkal szemben nincs kézzelfogható alternatív reform program. Előbb vagy utóbb az Európai Unió rákényszerül erre, de Olaszország példája is mutatja, hogy hosszú éveket el lehet tölteni anélkül, hogy a kormányok bármilyen érdemleges lépést tettek volna a problémák megoldására. Ezért népszerűek a populisták, akik a like-okat gyűjtik ahelyett, hogy hozzáfognának a reformokhoz, melyek sok népszerűtlen intézkedéssel járnak.

Németország választott – Kemény napok jönnek

0

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK