3 milliárd eurós összértékű új kínai beruházás várható Magyarországon – büszkélkedett Pekingben a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter elmondta, hogy olyan kínai óriások építenének akkumulátor gyárakat, melyek már egyeztettek német autógyárakkal.
Korábban Debrecenben kiderült, hogy a BMW használja majd fel azokat a kínai akkumulátorokat, melyeket egy új kínai cég készít majd a Hajdúság fővárosában.
A helyi lakosság már eddig is tiltakozott, mert az akkumulátor gyártás rendkívül vízigényes és környezetszennyező folyamat. Mind a kínai cégek mind a magyar kormány igyekszik megnyugtatni a kedélyeket: lesz elegendő víz a helyi lakosságnak. Ebből a célból a kormány nagyszabású vízszabályozási tervet fogadott el.
Mit szól ehhez Brüsszel?
Az Európai Unió tagállamainak többsége amellett van, hogy lazítani és nem erősíteni kellene a kapcsolatokat Kínával, amely máris nagy szerepet játszik Európában, ahol az unió első számú gazdasági partnere. Ugyanez a helyzet Németország esetében is. Ezért Olaf Scholz német kancellár – Biden amerikai elnök intésének ellenére – felkereste Pekinget Putyin ukrajnai agressziója után is. Hamarosan közös német-kínai kormányülést tartanak Berlinben. Macron francia elnök épp Pekingben közölte: Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa.
Az Európai Unióban vita folyik a Kína politikáról hiszen az Egyesült Államok sürgeti a kapcsolatok lazítását Pekinggel. Litvánia ezt már meg is kezdte: felértékelte a kapcsolatait Tajvannal, ez pedig vörös posztó Pekingben. Hálából a tajvaniak jelezték: európai chip gyárukat lehet, hogy Litvániába telepítik. Jelenleg Tajvan gyártja a legkorszerűbb chipeket a világon , ezért egy ilyen gyár befektetés a jövőbe.
A magyar kormány viszont a nagy német autógyárak útmutatásait követi: ők azért akarnak Magyarországon együttműködni inkább a kínaiakkal mint otthon, mert tartanak tőle, hogy a kormányon levő zöldek előbb vagy utóbb szankciókat hozhatnak a kínaiakkal szemben. Magyarországon ilyesmitől nem kell tartani hiszen Orbán Viktor számára egyre fontosabb Kína. Nem jön ugyanis a pénz Brüsszelből, és a magyar miniszterelnök gyakran beszél arról, hogy “akkor majd adnak a kínaiak.” Ez bizonyára így is van, de minden kölcsönön ott fityeg az árcédula is. Igaz viszont, hogy ezt egyáltalán nem siet elismerni egyik fél sem…
