Minden törekvés ellenére nem csillapul a forgalomban lévő készpénz mennyisége, júliusban 6233 milliárd forint volt. Ami persze érthető a tranzakciós adó megszüntetésének visszavonása láttán. Ezen a szuperállampapír se segít a jelek szerint.
Bármi történhet, az ország ragaszkodik a készpénzhez, a vásárlások számának több, mint 80, értékének kétharmada változatlanul készpénzben bonyolódik (a kártyát használók is vegyesen fizetnek). Ezért nem is csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott statisztikája szerint júliusban 6233 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami egy hónap alatt 20 milliárd növekedés. Két évvel ezelőtt még 4800 milliárd alatt volt a kápé mennyisége. Jelenleg nagyjából 4500 milliárdra rúghat a lakosság kezében lévő pénz mondta a múlt héten Gion Nándor PM-államtitkár.
Vagyis annak dacára is jó harminc százalékkal nőtt a készpénzforgalom, hogy időközben folyamatosan nő a kártyaelfogadó helyek száma.
Utóbbiaké már 145 ezer, három éve még csak 102 ezer volt. Ami azonban azt jelenti, hogy a nagy áruházak összes pénztárában van leolvasókészülék, a kis boltok igen nagy részében viszont egy sincs.
Ezen a helyzeten nem segít, hogy a parlament tavasszal megpuccsolta a Pénzügyminisztériumot, amely alacsony összegű átalánnyal váltotta volna fel a tranzakciós adót, de ez végül maradt úgy, ahogyan volt, továbbra is lehetővő téve a havi kétszeri ingyenes pénzfelvételt. A Magyar Bankszövetség osztja azt a véleményt, hogy az adóból származó bevételnél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra. Például a növekvő készpénz nyomtatása, szállítása, őrzése, kezelése évente 450 milliárdba kerül.
Az se változott, hogy a bankok láthatatlan kamatot fizetnek, mostanra viszont az infláció is eszi a pénz értékét. Az otthon tartott bankókkal legalább a kezelési költség megspórolható.
A (főként a lakosság) kezében lévő kápé mennyisége annak tükrében is sokat mondó, hogy éppen e hatalmas összeg megcsapolását tűzte ki célul az Államadósság-kezelő Központ, amikor június elején bevezette a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt, amelynek attraktív, 5 év alatt 27 százalékot meghaladó, éves átlagban csaknem 5 százalékos kamata verhetetlen.
Ebből augusztus elejéig csaknem 1500 milliárdot vásárolt a lakosság, igaz, ennek nagyjából fele más állampapírokból származik, de sokat áramoltatnak át például befektetési alapokból is.
