Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.
“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:
”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”
A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.
Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!
“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.
Két tábor ellentétes érdekekkel
Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.
Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország és Szlovákia.
Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.
A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.
Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:
”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”
– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.
Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.
“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.
