Kezdőlap Címkék Politico

Címke: Politico

Ki nyert és ki veszített?

Orbán Viktor, július 10- én a rádióinterjú során tömören vázolta álláspontját a többéves pénzügyi keretről (MFF), egyszerűbben az Európai Unió hétéves költségvetését. Valamint a pandémiás segély és kölcsön-programról az EU Next Generation (NGEU) programról.

Orbán azért indult magabiztosan Brüsszelbe, mert az olyan pénzügyi döntésekhez, mint például a költségvetés elfogadása, egyhangú döntés szükséges, és úgy tűnt, készen áll arra, hogy vétójogát használja.

  •  ha az alapok folyósítása nem „tisztességes”, vagyis ha szegényebb országok kevesebb pénzt kapnak, mint a gazdagabbak
  • ha a tagállamok nem dönthetik el maguk, hogy miként használják fel a többéves pénzügyi keretet és az NGEU-alapokat
  • ha a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás nem szűnik meg,
  • ha az EU továbbra is finanszírozza azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek emberi és kisebbségi jogokkal foglalkoznak
  • ha a pénzeszközök elosztásának feltétele, hogy az ország tiszteletben tartsa a jogállamiságot

Néhány nappal később egy parlamenti frakció javaslatára az országgyűlés elfogadott egy határozatot amely ténylegesen megkötötte Orbán kezét. A Fidesz kormányt arra utasította, hogy megvétóznia kell a megállapodást, ha az nem felel meg előfeltételeinek. Négynapos fárasztó tárgyalások után

a magyar miniszterelnök aláírta a megállapodást, bár egyetlen követelését sem teljesítették.

Hogyan közölte az Orbán kormány ezt a nyilvánvaló kudarcot a magyar emberekkel?

Ami a pénzügyi igazságosság kérdését illeti, Orbán egy titokzatos további 3 milliárd euróra utalt, amely megmentette az országot a közvetlen megaláztatástól. A probléma az, hogy a megállapodás végleges szövegében nincs jele az extra pénznek, amelyet Orbán állítólag megkapott, bár a kohéziós alapok, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eloszlásakor 15 ország kapott bónuszt, mert „szembe kell nézniük az ágazatban a strukturális változások végrehajtásának szükségességével”. A 15 ország közül több magyar szomszéd volt: Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Horvátország. Az NGEU pénz felhasználása tekintetében

Magyarország csak központilag jóváhagyott projektekre kapott pénzt, amelyek a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági károkhoz kapcsolódnak.

Nem olvasok semmit a nem kormányzati szervezetek sorsáról folytatott vitáról. De azt gyanítom, hogy a követelés annyira felháborító volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. Ami a 7. cikk kérdését illeti, ha hiszünk Orbánnak, Angela Merkel kancellár megígérte, hogy az elkövetkező hat hónapban megvitatja az ügyet, de ezek megint csak Orbán szavai.

Tehát az öt igény közül legalább hármat vagy elutasítottak, vagy figyelmen kívül hagytak. A kommentátorok hevesen vitatják, hogy az Orbán Viktor számára feltétlenül szükségesnek tartott jogállamisághoz kötött kifizetések kérdése megjelenik e a dokumentumban, ugyanis szerintük

a megfogalmazás annyira kétértelmű, hogy Orbán Viktor és lengyel kollégája győzelemként éli meg a lefektetett szöveget.

Szerintem ez túlzó egyszerűsítése a szöveg értelmezésének.

A csúcstalálkozó kezdete előtt a legtöbb kommentátor meg volt győződve arról, hogy Orbán Viktor a tényleges eredménytől függetlenül diadalmas üzenettel tér vissza. Valójában nem emlékszem egyetlen alkalomra, amikor a miniszterelnök elismerte volna vereséget vagy akár visszakozást. De ezúttal, tekintettel a részletes fenyegetésekre, mindegyiket a Parlament követelte és azt írásban meg is erősítette, büszkélkedésének továbbra is az általánosítás szintjén kellett maradnia. Különösen szeretem azt állítását, miszerint „megvédtük nemzeti büszkeségünket” – a Fidesz média imádta ezt a mondatot.

Orbán Brüsszelbe ment, hogy megvédje saját érdekeit, nem pedig a nemzet büszkeségét.

Ő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még Brüsszelbe tartva állította, hogy „a csomagban nincs feltételrendszer a jogállamiság és a pénzeszközök folyósítása között”. Ennek az állításnak volt némi   alapja a megállapodás első tervezetét illetően mivel az A24 kijelentette: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. ” A két fogalom – az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása – nem volt kifejezetten összekapcsolva.

A szöveget később azonban a következőképpen módosították:

„Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ebben az összefüggésben

a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el, “hozzáfűzve, hogy” az Európai Tanács külön tárgyalja meg részleteiben az ügyet “.

A Politico szerint, az egyik tisztviselő azt állította, hogy a kétértelműség szándékos. “Az új törvényszöveg lényege az volt, hogy elég egyértelművé tegye azt, hogy Orbán megmenthesse az arcát, de közben annyira egyértelművé is tegye – “bevezetik ” -, hogy szavazatával nem fogja túszul tartani a Tanácsot.”

Daniel Hegedűs a Politico-ban felvázolta az A24 lehetséges értelmezését a jogállamiságról. Habár Hegedűs egy korábbi cikkben első osztályú pesszimistaként mutatta be magát, ebben az mostani véleményben helyesbíti a lengyel-magyar teljes győzelemre vonatkozó állításait, mivel „bármi is lenne Budapest és Varsó értelmezése,

az Európai Tanács következtetései egyértelmű nyelvezetben megkötést tartalmaznak az EU forrásainak elosztása a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében.

”Hegedüs, mint mások, meg van győződve arról, hogy a megfogalmazás valószínűleg szándékosan „rejtélyes és homályos – annyira, hogy lehetővé teszi a feltétel végrehajtásának nagyon eltérő értelmezését”.

A miniszterelnökök úgy tesznek, mintha boldogok lennének

Az első értelmezés, Orbán és Morawiecki értelmezése szerint a jogállamiság ügye az Európai Tanácson belül marad, ami valójában „a jogállamiság bármilyen formájának végét jelenti”. Ez az értelmezés egyértelműen téves. Aztán van egy második olvasat a szövegről, amely továbbra is kedvez lenne Lengyelországnak és Magyarországnak. Ebben az esetben a feltételrendszer, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által felvetett ötlet, módosítaná a Bizottság 2018-as javaslatát („Az EU költségvetésének védelme az általános jogállamisági hiányosságokkal szemben”) oly módon, hogy a szankciók kivetése helyett minősített többségre lenne szükség. Végül van egy harmadik értelmezés, amely súlyos csapást jelentene a lengyel és a magyar kormánynak. Ebben az esetben az Európai Tanács „minősített többséggel határoz a Bizottság 2018-os javaslatára vonatkozó egyhangúság helyett”.

Az A24 szöveg három lehetséges értelmezésének áttekintése után a szöveghez legközelebb eső harmadik értelmezésről van szó, amely az Európai Bizottságra utal, amely

„intézkedéseket fog javasolni a jogsértések esetén a Tanács minősített többséggel történő elfogadására.”

Zavaró azonban Hegedűs azon állítása, hogy “a német kancellár egy olyan megállapodást erőltetett Orbánra, amely nemcsak azt engedi, hogy Magyarország kibújhasson a hurokból, hanem gyenge és csak szimbolikus jogállami feltételrendszert eredményezzen.”

Azért szeretnék sokkal többet tudni a német kancellár és a magyar autokratikus uralkodó állítólagos összeesküvéséről.

Hungarian Spectrum, Eva S. Balogh

A Google fizet a sajtónak

Forradalmi fordulatra készül a világcég, amelynek adóztatását tervezi az EU is. A Google egyik alelnöke arról tájékoztatta a brüsszeli Politicot, hogy már az idei év második felében fizetni fognak a sajtó kiadó vállalatainak Németországban, Braziliában és Ausztráliában.

“Hallottuk, hogy többet kellene tennünk a kiadó vállalatok támogatása érdekében, nos ez a program része ennek” – mondta Brad Bender. Na de hogy illeszkedik ez az elképzelés az EU szerzői jogi reformjához, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó tartalom előállítói pénzt kérjenek az olyan globális platformoktól mint a Google? “Alkalmazkodunk a helyi törvényekhez” – válaszolta sejtelmesen a Google alelnöke. Franciaországban a Google megtagadta a fizetést mire a hatóságok neki mentek. A viták elértek az elnöki szintre is: Macron és Trump is vitatkozott erről. A francia sajtó győzött …

Megegyezés csak a nagy kiadókkal

A Google ezeknek a vitáknak a méregfogát szeretné kihúzni az új programmal, amellyel azt is lehetővé tenné a sajtónak, hogy a fizetős tartalmakért külön is fizessen az amerikai óriás.

“Nagy fordulat ez” – hangsúlyozta a Google alelnöke, aki nem sietett részletezni, hogy valójában kit is érint ez az új program?

Németországban a Google már aláírta a szerződést a program keretében a Der Spiegel és a Die Zeit kiadójával. Elvben a program globális – írja a brüsszeli Politico – az amerikai óriás jelenleg is féltucat államban folytat tárgyalást a jogdíjakról, amelyek nem jelentenek komoly tételt a Google kasszájában, de a sajtó számára életmentőek lehetnek.

A visegrádi fővárosok polgármesterei Brüsszelben lobbiznak

Budapest, Prága, Pozsony és Varsó polgármesterei arról akarják meggyőzni Brüsszelt, hogy közvetlenül nekik utaljon át uniós pénzeket a nemzeti kormányok megkerülésével. Arra hivatkozik a négy főváros polgármestere, hogy ők betartják az európai normákat míg a kormányok sok esetben a saját klientúrájuknak juttatják az uniós pénzeket.

Brüsszel szimpatizál, de nem sokat tehet

330 milliárd euró lesz a kohéziós alapokban a következő uniós költségvetésben, mely 2021-ben indul. Erről a hatalmas összegről már megindult az alkudozás. Erről tárgyalt a többi között Berlinben Orbán Viktor Angela Merkel kancellárral. Németország mint befizető állam meg kívánja határozni, hogy ki és mire költi az uniós pénzeket – hangsúlyozta Angela Merkel. Orbán Viktor abban a csapatban lobbizik, mely nettó haszonélvezője az uniós pénzeknek.

Az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint nem sokat tehet a fővárosok érdekében anélkül, hogy a nemzeti kormányok ne szóljanak bele a pénzek elköltésébe. Külön gondot jelent ebből a szempontból, hogy a fővárosok jóval gazdagabbak mint a vidék. Mindegyikük jóval túl van az egy főre jutó uniós GDP átlagon míg Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alatta helyezkedik el.

Az EU-nak nemcsak szavakban kell támogatást nyújtania

A négy főváros polgármestere azt hangsúlyozza szerdán Brüsszelben, hogy ha az Európai Unió komolyan veszi a saját elveit, akkor anyagilag is támogatnia kell azokat, akik kiállnak ezért. Míg a visegrádi államok kormányai gyakran szembekerülnek Brüsszellel, mert megsértik az uniós előírásokat, a fővárosok ellenpéldát kívánnak nyújtani. Ehhez viszont pénz kell hiszen a nemzeti kormányok távolról sem adnak annyit a fővárosuknak mint amennyit azok az állam kasszájába befizetnek.

Karácsony Gergely arról nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy Budapesten sok szociális és infrastrukturális probléma megoldatlan. Ha ebben nem kap segítséget, akkor ennek hátrányait az egész ország megérzi majd. Brüsszel szimbolikus programok támogatásával jelezhetné a közvéleménynek egész Európában, hogy számára mennyire fontos a populizmus elleni fellépés – nyilatkozta a Politiconak Prága városának polgármestere.

Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből?

Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz komolyan fontolgatja, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP) – mondta a Fidesz egyik vezető tagja az amerikai Politicónak. Eszerint a Fidesz vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon az Európai Parlamentben a lengyel kormányzó Jog és Igazságossághoz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában – tette hozzá a Fidesz képviselője, megjegyezve, hogy ilyen megállapodás alapján Orbán vezető szerepet kaphat az ECR-ben. Ezzel jelentősen gyarapodna az ECR, amely jelenleg 62 képviselővel van jelen a 751 tagú EP-ben. Legnagyobb tagpártja a lengyel ókonzervatív Jog és Igazságosság, Jaroslaw Kaczynski pártja.

A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztette fel az EPP, amely eredetileg novemberben döntött volna a hogyan továbbról, de ezt elhalasztották idén februárra. A Népszava pénteken arról írt, hogy elkészült az EPP „három bölcse” által összeállított jelentése, amely Donald Tusk, az EPP új elnökének asztalán hever.

Tusk – aki saját bevallása szerint baráti viszonyt ápol Orbánnal – az EPP novemberi kongresszusán elnöki székfoglalójában világossá tette, hogy aki nem fogadja el a demokratikus jogállami követelményeket, az kívül találja magát az EPP-n.

A napokban a Fidesz egyik vezető ideológiai háttérembere, G. Fodor Gábor a HírTV-ben arról beszélt, nem hiszi, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Ezek az információk egybevágnak azzal, hogy Orbán nem várja meg az EPP vizsgálatának nyomán készülő ajánlást, hanem önként kiviszi a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! “Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

“Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az “orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

A román kormány lemond az EU által bírált jogi reformokról

A brüsszeli Politiconak nyilatkozott Viorica Dancila miniszterelnök asszony, aki átmenetileg átvette a kormánypárt irányítását is Romániában. Ahol a korábbi erős embert élő televíziós közvetítésben kísérték be a börtönbe, ahol három és félévet kell eltöltenie korrupció miatt. Liviu Dragnea mint a szociáldemokrata párt vezére a háttérből irányította Romániát. Ő állította Viorica Dancila asszonyt a kormányfői posztra, de védnökének bukása után a miniszterelnök asszony igyekszik új útra terelni a kormánypártot. Mindenekelőtt ki akar békülni Brüsszellel, amellyel Liviu Dragnea több kérdésben is alaposan összeveszett.

A szociáldemokrata párt Ceausescu utódpártja, és ez érezhető volt Liviu Dragnea viselkedésén is. A baloldali populista politikus összekülönbözött Frans Timmermans-szal is, aki a szocialisták listavezetője volt az európai választásokon. Timmermans úgyis mint az Európai Unió brüsszeli bizottságának alelnöke, kifogásolta a jogi reformokat Romániában.

Az igazságszolgáltatást a politika szolgálatába kívánták állítani

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Liviu Dragnea is arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá kerüljön. Ily módon ugyanis ő is és az egész politikai osztály elkerülhette  volna a korrupciós vizsgálatokat. Liviu Dragneanak sikerült is megbuktatnia a korrupció ellen küzdő főügyészt. Laura Codruta-Kövesi távozott posztjáról és Romániából, de megpályázta az EU új főügyészi posztját. Az Európai parlament támogatja a román ügyésznő jelöltségét az európai főügyészi posztra. Románia eddig makacsul ellenezte a román ügyésznő jelöltségét, de lehet, hogy most ez változni fog.

Nem jogi ügyekkel hanem az egészségüggyel, az oktatással és az infrastruktúrával akarunk foglalkozni

Ezt hangsúlyozta Viorica Dancila miniszterelnök asszony a brüsszeli Politiconak adott interjújában. A kormányfő irányváltásában persze része volt annak is, hogy a szociáldemokraták alaposan leszerepeltek az európai választásokon míg az ellenzék többségbe került.

Dan Barna, az ellenzéki USR vezetője szintén a Politiconak mondta el, hogy szerinte az irányváltás a kormánypártnál nem vehető komolyan. “Ők azt hiszik, hogy elég Liviu Dragneát kidobni a süllyedő hajóból, de ez nem így van!” Az ellenzéki politikus szerint a szociáldemokraták visszafelé viszik az országot Ceausescu rendszere felé miközben az ellenzék Európában  képzeli el Románia jövőjét.

A baloldali populista pártvezér bukása mindenképp átrajzolja Románia politikai térképét: Klaus Johannis köztársasági elnök, aki Liviu Dragnea legfőbb ellenfele volt, azonnal közölte: újra megpályázza az államfői posztot Romániában!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK