Kezdőlap Címkék Politico

Címke: Politico

Nem lesz megegyezés a költségvetési hiányról és az államadóságról

Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.

“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:

”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”

A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban  és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.

Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!

“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió  sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.

Két tábor ellentétes érdekekkel

Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.

Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország  és Szlovákia.

Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.

A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.

Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:

”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”

– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.

Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést  letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.

“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.

Nehéz az orosz propaganda megállítása Európa keleti felében

Zelenszkij ukrán elnököt Adolf Hitlerhez hasonlította egy orosz dezinformációs kampány a Facebookon – írja a brüsszeli Politico, amely kitér a magyarországi helyzetre is.

A magyar kormány nyíltan Kreml barát politikát folytat, ezért nem meglepő, hogy a betiltott Rt.com orosz állami portál dezinformációs anyagai a Facebookon keringenek – nyilatkozta a Politiconak Német Szilvia a Lakmusztól. Lengyelországban, ahol pedig a kormányzat markánsan ukrán barát és orosz ellenes politikát folytat, gyakran bukkannak fel a Facebookon olyan álhírek, melyek úgy állítják be az ukrán menekülteket mint bűnözőket. A nyugati nagyhatalmakat pedig rendszeresen bírálják azért, mert nem támogatják eléggé a front országokat Kelet Európában.

Bulgáriában ment el a legmesszebb az orosz propaganda az USA és Ukrajna bírálatában. Rendszeresek az olyan kampányok, melyek az Egyesült Államokat teszik felelőssé az Ukrajnában folyó háborúért. Az ukrán menekülteket pedig gyakran bűnözőknek mutatják be, akik ütik-verik és kirabolják a helyi polgárokat. A legcifrább állítás az volt, amelyik Adolf Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akinek családja a holokauszt túlélői közé tartozik.

Bozsidar Bozsidov, bolgár digitális miniszter elmondta a Politico tudósítójának, hogy maga is gyakran lát a Facebookon orosz dezinformációs anyagokat Ukrajnáról. “Én vagyok a miniszter, tennem kell valamit!” – hangsúlyozta Bulgária digitális minisztere.

Kelet Európa le van maradva

Az USA és a nyugat-európai államok eredményesek az orosz dezinformációs kampányokkal szemben, mert hatékony algoritmusokkal el tudják távolítani az orosz propaganda anyagokat a Facebookról, a You tube-ról és a Twitterről, de Európa keleti felében nem ez a helyzet. Bozsanov bolgár digitális miniszter elmesélte a Politiconak, hogy a Facebookkal folytatott megbeszélései nem vezettek eredményre. Míg az USA-ban és Nyugat Európában a Facebook, a Twitter vagy a You tube aktívan együttműködik a kormányokkal az orosz propaganda elleni küzdelemben, addig Európa keleti felében nem ez a helyzet. Ez magyarázható azzal is, hogy itt a lakosság egy része hagyományosan oroszbarát. Másrészt a kormányok egy része is jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával az ukrajnai háború ellenére is.

A Meta, a Facebook anyacége azt válaszolta a bolgár digitális miniszternek, hogy kivizsgálják az ügyet.

Problémát jelent ezen kívül, hogy az orosz propaganda anyagok sokszor nem sértik meg nyíltan a törvényeket. Ezért nem elég az algoritmus hanem emberi ellenőrzés kell, ehhez pedig Európa keleti felében nincsenek meg néha a kapacitások – nyilatkozta a bolgár digitális miniszter a brüsszeli Politiconak.

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy „tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ „manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg „a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Orbán nemkívánatos Amerikában?

Az általában jólértesült Politico szerint a magyar miniszterelnököt nem hívják meg arra a Demokrácia csúcsra, melyet Biden elnök rendez decemberben az Egyesült Államokban.

Körülbelül 100 névből áll a névsor, de a magyar miniszterelnök nincs közöttük! Hasonlóképp hiányzik Orbán török barátja Recep Tayip Erdogan is noha mindkét állam tagja a NATO-nak.

Erdogant megpróbálta megbuktatni az USA, ez volt az a pancser puccs, melynek eredményeképp Törökország ura megerősítette pozícióját. A szultán, ahogy hívei és talpnyalói nevezik, egyre inkább diktátori módszereket alkalmaz: tömegesen záratja börtönbe ellenfeleit.

Orbán még nem tart itt, de jelenléte mégsem kívánatos noha például a lengyel vezetőket meghívták. Ebben nyilvánvalóan stratégiai megfontolások is szerepet kapnak, mert Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – fontos NATO szövetséges Európa keleti felén.

Hasonlóképp stratégiai szempontok motiválhatják Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívását. Őt tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert amikor Gujarat állam főminisztere volt, elnézte azt, hogy pártjának, a hindu nacionalista BJP-nek az emberei több mint ezer muzulmán gyilkoltak le egy pogrom során Indiában.

Azóta viszont Kína ellen India fontos szövetséges lett, ezért a véres múlt feledve van.

Orbán a célkeresztben

Amikor Orbán Viktort Donald Trump fogadta Washingtonban, akkor a külügy vendégül látta Márki-Zay Pétert az amerikai fővárosban. Hódmezővásárhely polgármestere akkor még Magyarországon is kevéssé volt ismert, de a State Department felfigyelt rá. Most viszont ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje Orbán Viktorral szemben!

Eddig sem volt kétséges, hogy Orbán jó kapcsolata Trumppal végképp elvágta a közeledés lehetőségét a Biden adminisztrációhoz. Orbán valószínűleg meg sem kísérelte ezt, de az USA most egyértelműen jelezte: szívesebben látna valaki mást a kormányfői székben Magyarországon!

Bayer Zsolt épp emiatt javasolta korábban, hogy a békemenet induljon az USA nagykövetsége elől. Végül Orbán másképp döntött, de azzal ezek után tisztában kell lennie: benne van a célkeresztben!

Politico: a demokráciákban jobb a foci

A brüsszeli lap az EB csoportmérkőzések eredményeit vetette össze az Economist Intelligence Unit demokrácia indexével. A futball rajongó magyar miniszterelnök számára meglehetősen lesújtó lehet a tanulság.

A demokráciák jobban fociznak – állapítja meg a Politico miután össze hasonlította a csapatok gól különbségeit egymással. A lista végén Oroszország és Törökország kullog. Mindkét csapat leszerepelt az Európa bajnokságon. Putyin és Erdogan rendszere pedig a demokrácia indexen az utolsók közt szerénykedik Európában az Economist Intelligence Unit szerint.

Magyarország és Lengyelország szereplését sem kísérte siker az Európa bajnokság csoport körében, és mindkét állam gyengén teljesít a demokrácia indexen is. Az élen az olaszok, a hollandok és a németek végeztek ezen a furcsa táblázaton. Azóta már tudjuk, hogy a hollandok elvéreztek épp Budapesten a demokrácia indexen kevésbé sikeres csehekkel szemben.

Pénz beszél

A sport sikerhez persze nemcsak demokrácia kell hanem pénz is. Így nem csoda, ha a gazdagabbak országok általában jobban szerepelnek mint a szegényebbek.

Mindez természetesen nem bizonyíték – siet elismerni a három szerző is, de rámutatnak arra: kétségkívül van statisztikai összefüggés aközött, hogy egy állam mennyire demokratikus és hogy mennyire sikeres a futball Európa bajnokságon.

Ennek alapján a Politico szerzője úgy véli: Dánia lehet a leginkább esélyes a foci EB megnyerésére. Nemcsak azért, mert jó csapata van, hanem, mert a második helyet szerezte meg az Economist Intelligence Unit demokrácia indexén. A dánok egyelőre a pályán is igazolják a Politico szerzőinek jóslatát.

Ki fizette a Fekete Kockát  Magyarországon?

Ki emlékszik még arra, hogy a választást megelőző évben még a kampány idején 2017 őszétől igen aktív volt a Black Cube izraeli magánhírszerző szolgálat Magyarországon.

Feladata az volt, hogy diszkreditálja Soros Györgyöt és azokat a nemkormányzati szervezeteket, melyek az Egyesült Államokban élő milliárdoshoz köthetőek.

Akkoriban a brüsszeli Politico megtalálta az izraeli cég két emberét, akik sok érdekes dolgot elmeséltek a Fekete Kocka működéséről. Természetesen nevük említése nélkül hiszen a Black Cube szigorú szabályok szerint működik. A Politico interjút kért a hírszerző szolgálattól, de ott azzal utasították el, hogy sohasem tárgyalnak harmadik féllel azokról a megbízásokról, melyeket teljesítenek.

A Fekete Kocka akkor került be a világlapokba amikor Harvey Weinstein, Hollywood bukott producer királya megbízta őket: szerezzenek terhelő bizonyítékokokat azokkal a színésznőkkel szemben, akik nemi erőszakkal illetve zaklatással vádolják őt. Rose McGowan volt az egyik célszemély, mert ő nemcsak zaklatással, de nemi erőszakkal is megvádolta Harvey Weinsteint. Hollywood bukott producer királya ellen vádat emeltek  New Yorkban.

De mi is az a Fekete Kocka?

A Moszadból kikerült fiatalok hozták létre Tel Avivban, ahol a legkorszerűbb magán hírszerző szolgáltatásokat kínálják – természetesen nem ingyen.

A Politico-nak nem sikerült kiderítenie: a magyar kormány közvetlenül fizetett-e a Black Cube-nak a Soros elleni akciókért?

Ha pedig nem a magyar kormány fizetett, akkor kicsoda?

Ami tény: a Fekete Kocka számtalan megtévesztő akciót hajtott végre azokkal a nemkormányzati szervezetekkel kapcsolatban, melyek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel. Ezek a megtévesztő akciók is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar törvényhozás megszavazta a Lex Sorost a választások után.

Tel Avivban a Black Cubenak van egy magyar elemzője, aki specializálta magát a magyarországi eseményekre – mondták el a Politico-nak a Black Cube munkatársai, akik szintén nem siettek megnevezni magukat.

Vajon ki lehet ez a személy?

A Politico nem tér ki rá, de nem egészen egyértelmű a Black Cube viszonya a Moszadhoz, ahonnan a munkatársak döntő többsége érkezett. Pedig ez nagyonis érdekes lehet, mert Benjamin Netanjahu jó kapcsolatban áll Orbán Viktorral és pokolian rossz a viszonya Soros Györggyel. Izrael kormánya csaknem annyira ellenséges a Magyarországon született és az egyesült Államokban élő zsidó származású milliárdossal szemben mint Orbán Viktor miniszterelnök. A közös érdekek lehet, hogy közös akciókat eredményeztek, de a Politiconak nem sikerült tényekkel alátámasztani állításainak többségét, mert a hírszerző szervezetek – legyenek azok államiak vagy magánjellegűek – abban is profik, hogy nemigen hagynak nyomokat maguk után…

2022 választási év, az ellenségek kijelölése már megtörtént és a választás megnyeréséhez ma méginkább szükség van a lejárató dezinformációs akciókra

Igen ám, de mára Netanjahu nem miniszterelnök és számára nem éppen pozitív végkimenetellel kecsegtető bírósági eljárás folyik ellene, ezért valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint Orbán Viktor választási esélyeit dezinformációs akciókkal erősíteni, úgyhogy ha ő nem, akkor ki foglya fizetni a „révészt”?

Maga a kormány, vagy a Fidesz, netán valamelyik oligarchának jut erre pénze? Mert azt ugye tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élő Orbán Viktor miniszterelnöknek erre nem futja.

Orbán, Babis és az uniós mezőgazdasági alapok

“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).

Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.

“ Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”

– mondta Ulrike Müller.

Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.

Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.

Az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet

Az Európai parlament költségvetést ellenőrző  bizottságának elnök asszonya kijelentette, hogy az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet.

Monika Holmeier a bajor CSU képviselője vagyis ugyanabban a párt családban üldögél mint a Fidesz. A CSU-val korábban igen szoros volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök kapcsolata. Gyakran hívták meg őt Münchenbe, mert a migránsokkal kapcsolatos nézetei népszerűek voltak a CSU-ban. Csakhogy most a pénzről van szó! Ebben pedig a bajorok éppúgy nem ismernek tréfát mint a többi „fukar tagállam”, amely tudni szeretné, hogy mire is költik az uniós költségvetés illetve a 750 milliárd eurós válságkezelő alap pénzét?!

Most Monika Holmeier úgy nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy az Európai parlament eredetileg megszavazott szövege érvényes maradt míg

a hozzáfűzött kiegészítő nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű! Pedig erre volt oly büszke a magyar miniszterelnök.

Fölösleges a kiegészítő nyilatkozat

A négy nagy pártcsalád közös törvény tervezete azt célozza, hogy emlékeztesse az állam és kormányfőket: a parlament hozza a törvényeket. A jogállamiságról szóló megszavazott törvény kristály tiszta, ahhoz semmiféle kiegészítés nem szükséges – ez a véleménye a négy nagy pártcsaládnak: néppárt, liberálisok, szocialisták és a zöldek.

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az uniós pénzek vizsgálatát „nem aktivista módon” kezelik majd vagyis betartják a szabályos ügymenetet: mindent szigorúan ellenőriznek. Vera Jourova a londoni Financial Timesnak elmondta: „ha sok pénzt osztunk ki, akkor növelni kell a garanciákat arra, hogy mindezt jól költik el! Ha nem így teszünk, akkor az európai adófizetőket kiábrándítjuk.

Az adófizetők azt mondják, hogy mi adjuk a pénzt, de nektek kell gondoskodni arról, hogy azt a rossz rendszerek nehogy rossz célokra költsék!”

Ki nyert és ki veszített?

Orbán Viktor, július 10- én a rádióinterjú során tömören vázolta álláspontját a többéves pénzügyi keretről (MFF), egyszerűbben az Európai Unió hétéves költségvetését. Valamint a pandémiás segély és kölcsön-programról az EU Next Generation (NGEU) programról.

Orbán azért indult magabiztosan Brüsszelbe, mert az olyan pénzügyi döntésekhez, mint például a költségvetés elfogadása, egyhangú döntés szükséges, és úgy tűnt, készen áll arra, hogy vétójogát használja.

  •  ha az alapok folyósítása nem „tisztességes”, vagyis ha szegényebb országok kevesebb pénzt kapnak, mint a gazdagabbak
  • ha a tagállamok nem dönthetik el maguk, hogy miként használják fel a többéves pénzügyi keretet és az NGEU-alapokat
  • ha a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás nem szűnik meg,
  • ha az EU továbbra is finanszírozza azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek emberi és kisebbségi jogokkal foglalkoznak
  • ha a pénzeszközök elosztásának feltétele, hogy az ország tiszteletben tartsa a jogállamiságot

Néhány nappal később egy parlamenti frakció javaslatára az országgyűlés elfogadott egy határozatot amely ténylegesen megkötötte Orbán kezét. A Fidesz kormányt arra utasította, hogy megvétóznia kell a megállapodást, ha az nem felel meg előfeltételeinek. Négynapos fárasztó tárgyalások után

a magyar miniszterelnök aláírta a megállapodást, bár egyetlen követelését sem teljesítették.

Hogyan közölte az Orbán kormány ezt a nyilvánvaló kudarcot a magyar emberekkel?

Ami a pénzügyi igazságosság kérdését illeti, Orbán egy titokzatos további 3 milliárd euróra utalt, amely megmentette az országot a közvetlen megaláztatástól. A probléma az, hogy a megállapodás végleges szövegében nincs jele az extra pénznek, amelyet Orbán állítólag megkapott, bár a kohéziós alapok, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eloszlásakor 15 ország kapott bónuszt, mert „szembe kell nézniük az ágazatban a strukturális változások végrehajtásának szükségességével”. A 15 ország közül több magyar szomszéd volt: Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Horvátország. Az NGEU pénz felhasználása tekintetében

Magyarország csak központilag jóváhagyott projektekre kapott pénzt, amelyek a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági károkhoz kapcsolódnak.

Nem olvasok semmit a nem kormányzati szervezetek sorsáról folytatott vitáról. De azt gyanítom, hogy a követelés annyira felháborító volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. Ami a 7. cikk kérdését illeti, ha hiszünk Orbánnak, Angela Merkel kancellár megígérte, hogy az elkövetkező hat hónapban megvitatja az ügyet, de ezek megint csak Orbán szavai.

Tehát az öt igény közül legalább hármat vagy elutasítottak, vagy figyelmen kívül hagytak. A kommentátorok hevesen vitatják, hogy az Orbán Viktor számára feltétlenül szükségesnek tartott jogállamisághoz kötött kifizetések kérdése megjelenik e a dokumentumban, ugyanis szerintük

a megfogalmazás annyira kétértelmű, hogy Orbán Viktor és lengyel kollégája győzelemként éli meg a lefektetett szöveget.

Szerintem ez túlzó egyszerűsítése a szöveg értelmezésének.

A csúcstalálkozó kezdete előtt a legtöbb kommentátor meg volt győződve arról, hogy Orbán Viktor a tényleges eredménytől függetlenül diadalmas üzenettel tér vissza. Valójában nem emlékszem egyetlen alkalomra, amikor a miniszterelnök elismerte volna vereséget vagy akár visszakozást. De ezúttal, tekintettel a részletes fenyegetésekre, mindegyiket a Parlament követelte és azt írásban meg is erősítette, büszkélkedésének továbbra is az általánosítás szintjén kellett maradnia. Különösen szeretem azt állítását, miszerint „megvédtük nemzeti büszkeségünket” – a Fidesz média imádta ezt a mondatot.

Orbán Brüsszelbe ment, hogy megvédje saját érdekeit, nem pedig a nemzet büszkeségét.

Ő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még Brüsszelbe tartva állította, hogy „a csomagban nincs feltételrendszer a jogállamiság és a pénzeszközök folyósítása között”. Ennek az állításnak volt némi   alapja a megállapodás első tervezetét illetően mivel az A24 kijelentette: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. ” A két fogalom – az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása – nem volt kifejezetten összekapcsolva.

A szöveget később azonban a következőképpen módosították:

„Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ebben az összefüggésben

a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el, „hozzáfűzve, hogy” az Európai Tanács külön tárgyalja meg részleteiben az ügyet „.

A Politico szerint, az egyik tisztviselő azt állította, hogy a kétértelműség szándékos. „Az új törvényszöveg lényege az volt, hogy elég egyértelművé tegye azt, hogy Orbán megmenthesse az arcát, de közben annyira egyértelművé is tegye – „bevezetik ” -, hogy szavazatával nem fogja túszul tartani a Tanácsot.”

Daniel Hegedűs a Politico-ban felvázolta az A24 lehetséges értelmezését a jogállamiságról. Habár Hegedűs egy korábbi cikkben első osztályú pesszimistaként mutatta be magát, ebben az mostani véleményben helyesbíti a lengyel-magyar teljes győzelemre vonatkozó állításait, mivel „bármi is lenne Budapest és Varsó értelmezése,

az Európai Tanács következtetései egyértelmű nyelvezetben megkötést tartalmaznak az EU forrásainak elosztása a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében.

”Hegedüs, mint mások, meg van győződve arról, hogy a megfogalmazás valószínűleg szándékosan „rejtélyes és homályos – annyira, hogy lehetővé teszi a feltétel végrehajtásának nagyon eltérő értelmezését”.

A miniszterelnökök úgy tesznek, mintha boldogok lennének

Az első értelmezés, Orbán és Morawiecki értelmezése szerint a jogállamiság ügye az Európai Tanácson belül marad, ami valójában „a jogállamiság bármilyen formájának végét jelenti”. Ez az értelmezés egyértelműen téves. Aztán van egy második olvasat a szövegről, amely továbbra is kedvez lenne Lengyelországnak és Magyarországnak. Ebben az esetben a feltételrendszer, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által felvetett ötlet, módosítaná a Bizottság 2018-as javaslatát („Az EU költségvetésének védelme az általános jogállamisági hiányosságokkal szemben”) oly módon, hogy a szankciók kivetése helyett minősített többségre lenne szükség. Végül van egy harmadik értelmezés, amely súlyos csapást jelentene a lengyel és a magyar kormánynak. Ebben az esetben az Európai Tanács „minősített többséggel határoz a Bizottság 2018-os javaslatára vonatkozó egyhangúság helyett”.

Az A24 szöveg három lehetséges értelmezésének áttekintése után a szöveghez legközelebb eső harmadik értelmezésről van szó, amely az Európai Bizottságra utal, amely

„intézkedéseket fog javasolni a jogsértések esetén a Tanács minősített többséggel történő elfogadására.”

Zavaró azonban Hegedűs azon állítása, hogy „a német kancellár egy olyan megállapodást erőltetett Orbánra, amely nemcsak azt engedi, hogy Magyarország kibújhasson a hurokból, hanem gyenge és csak szimbolikus jogállami feltételrendszert eredményezzen.”

Azért szeretnék sokkal többet tudni a német kancellár és a magyar autokratikus uralkodó állítólagos összeesküvéséről.

Hungarian Spectrum, Eva S. Balogh

A Google fizet a sajtónak

Forradalmi fordulatra készül a világcég, amelynek adóztatását tervezi az EU is. A Google egyik alelnöke arról tájékoztatta a brüsszeli Politicot, hogy már az idei év második felében fizetni fognak a sajtó kiadó vállalatainak Németországban, Braziliában és Ausztráliában.

„Hallottuk, hogy többet kellene tennünk a kiadó vállalatok támogatása érdekében, nos ez a program része ennek” – mondta Brad Bender. Na de hogy illeszkedik ez az elképzelés az EU szerzői jogi reformjához, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó tartalom előállítói pénzt kérjenek az olyan globális platformoktól mint a Google? „Alkalmazkodunk a helyi törvényekhez” – válaszolta sejtelmesen a Google alelnöke. Franciaországban a Google megtagadta a fizetést mire a hatóságok neki mentek. A viták elértek az elnöki szintre is: Macron és Trump is vitatkozott erről. A francia sajtó győzött …

Megegyezés csak a nagy kiadókkal

A Google ezeknek a vitáknak a méregfogát szeretné kihúzni az új programmal, amellyel azt is lehetővé tenné a sajtónak, hogy a fizetős tartalmakért külön is fizessen az amerikai óriás.

„Nagy fordulat ez” – hangsúlyozta a Google alelnöke, aki nem sietett részletezni, hogy valójában kit is érint ez az új program?

Németországban a Google már aláírta a szerződést a program keretében a Der Spiegel és a Die Zeit kiadójával. Elvben a program globális – írja a brüsszeli Politico – az amerikai óriás jelenleg is féltucat államban folytat tárgyalást a jogdíjakról, amelyek nem jelentenek komoly tételt a Google kasszájában, de a sajtó számára életmentőek lehetnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK