Kezdőlap Címkék Politico

Címke: Politico

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! “Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

“Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az “orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

A román kormány lemond az EU által bírált jogi reformokról

A brüsszeli Politiconak nyilatkozott Viorica Dancila miniszterelnök asszony, aki átmenetileg átvette a kormánypárt irányítását is Romániában. Ahol a korábbi erős embert élő televíziós közvetítésben kísérték be a börtönbe, ahol három és félévet kell eltöltenie korrupció miatt. Liviu Dragnea mint a szociáldemokrata párt vezére a háttérből irányította Romániát. Ő állította Viorica Dancila asszonyt a kormányfői posztra, de védnökének bukása után a miniszterelnök asszony igyekszik új útra terelni a kormánypártot. Mindenekelőtt ki akar békülni Brüsszellel, amellyel Liviu Dragnea több kérdésben is alaposan összeveszett.

A szociáldemokrata párt Ceausescu utódpártja, és ez érezhető volt Liviu Dragnea viselkedésén is. A baloldali populista politikus összekülönbözött Frans Timmermans-szal is, aki a szocialisták listavezetője volt az európai választásokon. Timmermans úgyis mint az Európai Unió brüsszeli bizottságának alelnöke, kifogásolta a jogi reformokat Romániában.

Az igazságszolgáltatást a politika szolgálatába kívánták állítani

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Liviu Dragnea is arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá kerüljön. Ily módon ugyanis ő is és az egész politikai osztály elkerülhette  volna a korrupciós vizsgálatokat. Liviu Dragneanak sikerült is megbuktatnia a korrupció ellen küzdő főügyészt. Laura Codruta-Kövesi távozott posztjáról és Romániából, de megpályázta az EU új főügyészi posztját. Az Európai parlament támogatja a román ügyésznő jelöltségét az európai főügyészi posztra. Románia eddig makacsul ellenezte a román ügyésznő jelöltségét, de lehet, hogy most ez változni fog.

Nem jogi ügyekkel hanem az egészségüggyel, az oktatással és az infrastruktúrával akarunk foglalkozni

Ezt hangsúlyozta Viorica Dancila miniszterelnök asszony a brüsszeli Politiconak adott interjújában. A kormányfő irányváltásában persze része volt annak is, hogy a szociáldemokraták alaposan leszerepeltek az európai választásokon míg az ellenzék többségbe került.

Dan Barna, az ellenzéki USR vezetője szintén a Politiconak mondta el, hogy szerinte az irányváltás a kormánypártnál nem vehető komolyan. “Ők azt hiszik, hogy elég Liviu Dragneát kidobni a süllyedő hajóból, de ez nem így van!” Az ellenzéki politikus szerint a szociáldemokraták visszafelé viszik az országot Ceausescu rendszere felé miközben az ellenzék Európában  képzeli el Románia jövőjét.

A baloldali populista pártvezér bukása mindenképp átrajzolja Románia politikai térképét: Klaus Johannis köztársasági elnök, aki Liviu Dragnea legfőbb ellenfele volt, azonnal közölte: újra megpályázza az államfői posztot Romániában!

Magáncélok, közérdekek – Orbán a Fehér Házban

„Magyarország és a magyar lakosság érdekei nem, hogy nincsenek összhangban Orbán céljaival, de e célok egyenesen szembe mennek a magyar érdekekkel. Donald Trump céljai pedig – a jelszavak dacára – nincsenek összhangban Amerika érdekeivel. A mostani találkozó jellegét és jelentőségét csak ez az egy szempont határozza meg, így történelmi jelentősége nincs, de annál fájdalmasabbak lehetnek majdani történelmi következményei.”

Orbán Viktor mai – május 13-i – washingtoni látogatása kapcsán egymás után jelennek meg a kitűnő elemzések (talán Lili Bayernek a Politico által publikált cikke a legátfogóbb). Ugyanakkor jól látható, hogy a következtetéseik bizonytalanok, s a szerzők híján vannak azoknak az információknak, amelyek egyértelmű végkimenetelt jeleznének. Vannak, akik nagyon szkeptikusak a vizit jelentőségét illetően, mások vágyaikat vetítik előre, amikor Orbán washingtoni megleckéztetését vizionálják.

Az elemzések legfőbb bizonytalanságát az okozza, hogy csak a közvetlen amerikai érdekekből indulnak ki, s nem abból, hogy mindkét legfelsőbb politikai vezetést az erőteljes – már-már kóros – szubjektivitás jellemzi. Vagyis, hogy Magyarország és a magyar lakosság érdekei nem, hogy nincsenek összhangban Orbán céljaival, de e célok egyenesen szembe mennek a magyar érdekekkel. Donald Trump céljai pedig – a jelszavak dacára – nincsenek összhangban Amerika érdekeivel.

A mostani találkozó jellegét és jelentőségét csak ez az egy szempont határozza meg, így történelmi jelentősége nincs, de annál fájdalmasabbak lehetnek majdani történelmi következményei.

Arról vannak bizonyos fogalmaink, hogy az Egyesült Államok Kongresszusában milyen republikánus erők erőfeszítése van a mai találkozó létrejöttében, s azt is tudjuk, milyen – Budapest által kitartott – lobbycégek segítették mindezt. Másrészt persze igaza van azoknak is, akik aláhúzzák: Orbánnak a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz való közeledésből fakadó washingtoni szimpátiát nem ellensúlyozhatja Magyarország közeledése Kínához, mely aktuálisan a legfőbb ellenfél a trumpi világképben, így amerikai részről a vizit alkalmat adhat a csábításra és a nyomásgyakorlásra.

Lehet szerepe annak is, hogy talán valamilyen homokszem került a magyar-orosz kapcsolatokba – számos jel utal erre –, aminek pillanatnyi vagy távlati kihatásairól nyilvánvalóan semmit sem tudunk, de meglehet, ebben az amerikai külügyminisztérium – mely Trump 2017-es beiktatása óta sem volt képes megszeretni a magyar miniszterelnököt – hirtelen felfedezte a lehetőséget.

Viszont sokaknak elkerülte a figyelmét az időzítés: pontosan két héttel az európai parlamenti választások előtt kerül sor a találkozóra, s ez egyszerre teremt nemzetközi méretekben is jelentős mozgásteret a korábban teljesen izolált Orbánnak, s azoknak a szélsőjobboldali erőknek, melyek osztják Trump és Putyin közös célját, az Európai Unió kohéziójának meggyengítését, az integráció lefékezését, s perspektivikusan egy Európai Egyesült Államok létrejöttét.

Steve Bannon az elmúlt két és fél évben – vagyis amióta arra kényszerült, hogy a Fehér Házat elhagyja – pont ezen dolgozott s dolgozik most is. Hogy Bannon befolyása a Fehér Házban nem szűnt meg 2017. augusztusi távoztával, annak nyilvánvaló bizonyítéka Orbán mai feltűnése ottan.

Európa és Magyarország szempontjából ez egyrészt ismét nyilvánvalóvá teszi azt a befejezett tényt, hogy Orbán Fidesze végérvényesen elmozdul a szélsőjobbra, s hogy az új szerveződés mögött nem csak Matteo Salvini, Marine le Pen, Heinz-Christian Strache, Geert Wilders és Orbán Viktor áll, hanem maga Trump elnök is. Vagyis ez az első demonstratív támogatás, ami – a korábbi titkos orosz segítségen túl – immáron nyílt nagyhatalmi jóváhagyást jelent az európai szélsőjobboldali összefogásnak még azt megelőzően, hogy az formálisan létrejött volna.

Ami pedig a történet nem mellékes szubjektív haszna lehet Orbán számára, hogy a vezéri szerepért folyó versenyfutás megint kinyílt: vagyis ismét beelőzhette kicsit nem csak Le Pent, de Salvinit is.

Ara-Kovács Attila

Nyugat és kelet

0

Tizenöt évvel az Unió nagyszabású bővítése után az EU még erőteljesebben érzi inkább úgy, hogy ez két fél Európa létezik, nem pedig egy egész.

Ezzel a nyugat-európaiak még mindig azokra a közép- és kelet-európai tagállamokra utalnak, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak, de még ennyi idő után sem váltak teljes mértékben „európaivá”.

„A közép- és kelet-európai országok egyre kevésbé képesek összhangban működni a nyugat demokráciájával, ilyen például Magyarország, amely semmilyen összhangot nem talál az EU status quo-val”.

Az EU nem volt felkészülve arra, hogy reagáljon a jogállamiság kelet-európai kihívásaira. Ma sincsen hatékony válasza azon országok megnyilvánulásaival szemben, amelyek elhagyva a demokrácia alapértékeit még populizmussal is súlyosbítja az egyébként is aggasztó tendenciákat.

A közép-európai populisták nagy része arra hivatkozik, hogy az EU a 2004 utáni csatlakozott államokat másodosztályú polgárként kezeli, és nem veszi komolyan őket. 

Szóval, hogyan jutottunk ide? A felelősség egy részét ésszerűen meg lehet állapítani a csatlakozó államok hozzáállását tekintve.

Számos kormányzatuk az EU-csatlakozás után megállt a demokratizálódásban, a harmonizálási jogszabályalkotásban; kényelmes társutasokká váltak, nem haladtak tovább a megkezdett úton. Mindez elkerülhetetlenül politikai és gazdasági visszaeséshez vezetett. Pontosan ezek a kormányok szólaltak fel a leghangosabban ellenkezve a menedékkérők kötelező befogadási kvótái ellen a migrációs válság idején. Méghozzá helyenként olyan hangnemben, amely a rasszizmus jól ismert, bevett nyelvezetét használta.

Ebben a „régebbi”, demokratikus hagyományok szempontjából jobban beágyazott EU-tagok is hibásak.

A korábbi bővítési körökben az osztrák, spanyol vagy portugál diplomatákat az idősebb államok „patronálták”, megtanították nekik az unió működési elveit. Ez azonban nem történt meg sem 2004-ben, sem azt követően. A volt szocialista országoknak időre van szükségük, amíg elfogadják a tényt, hogy a jogállam az EU alapvető építőköve. Néhány új tagállam hamar megszokta az uniós szabályok és politikák közös írásbeli nehézségeit, mások kevésbé. Figyelembe véve a meredek tanulási görbét, aligha meglepő, hogy a rájuk váró feladatokat néhányan alárendelt helyzetnek érzékelik, és végül ők kezdeményezték a mostani „lázadást”.

Visszatekintve könnyű látni, hogy mindkét fél alábecsülte, miszerint a 2004-es bővítési folyamat mennyire különbözik a korábbi folyamattól. A múltban a bővítés főként az azonos politikai blokk országainak behozatalára irányult – az emberek gyakran utaztak egymás országaiba, egymás hagyományait és történeteit olyan alaposan ismerték, amely egyszerűen nem igaz a korábbi szovjet blokk államaira.

A keleti-nyugati kapcsolatok elmélyülésének még mindig elsődleges visszatartó eleme az ismerethiány kezelése, amely, mint kiderült, generációs projekt lesz.

A nyugati tagállamok inkább hajlamosak a türelemre, a közös alapok keresésére és a kompromisszumok megkötésére, lévén, hogy egyazon család tagjairól van szó.

A sok félreértés oka, hogy a keleti-nyugati szakadék nem kapott sokkal következetesebb megoldási eszköztárat, mint a többi EU-választóvonal – például a nagy és a kis országok között, vagy Észak és Dél között. Egyszerűen kevésbé érthető, mivel a két fél nem ismeri egymást.

A jó hír az, hogy a károk helyreállítására most komoly szándék mutatkozik. Bár valószínű, hogy túl késő a csatlakozás után 15 évvel a patronálás fogalmával előhozakodni, viszont hasonló hatás érhető el a „ikerintézményekkel”.  Olyan intézményi kereteket kell létrehozni ahol az érdekek átfedik egymást. Jelenleg a régebbi EU-tagok túlságosan könnyen állíthatják azt, hogy a közép-európaiak inkább blokkolják, mintsem elősegítenék közös politikák megvalósítását.

Az EU reméli, hogy  a keleti-nyugati viszony javításával képes túlélni, megoldani a válságot, vagyis azokat az erőket is konszolidálni, amelyek jelenleg inkább megpróbálják  az Uniót széttépni.

Politico/Tomáš Valášek a Carnegie Europe gondolkodó tanszékének igazgatója

Politico: ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az EPP-ben

0

Az újabb magyar kormányzati kampány miatt ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az Európai Néppártban (EPP), de egyesek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezt szeretné elérni – írta a Politico.

A brüsszeli hírportál bennfentes források alapján arról számolt be, hogy noha a konzervatív pártcsalád még nem hozott döntést, az ügy napirenden lesz a jövő heti frakcióülésen és a márciusi csúcstalálkozón is.

Rámutattak, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) “elege lett”, és ennek most először nyilvánosan hangot is adott, a Fidesz tagságának régebbi ellenzői pedig megpróbálják kihasználni a lehetőséget.

“A rakéta kilövőállásban van” – mondta egy névtelenséget kérő forrás.

A cikk szerint az EPP-ben sokan egyetértenek a magyar kormány migrációügyi álláspontjával, ugyanakkor sokkolta őket a Fidesz “hűtlensége”, amely az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker elleni támadásban is megnyilvánult.

Egy néppárti politikus azon véleményének adott hangot, hogy Orbán szándékosan pártja kizáratására játszik, hogy azt mondhassa utána, “látják, az EPP valójában le akarja rombolni Európát, meg akartak szabadulni tőlünk, a keresztény Európa megmentőitől”.

A Politico kiemelte, hogy a párt vezetői eddig megvédték Orbánt, egyrészt a magyar képviselői helyekre tekintettel, másrészt attól tartva, hogy kizárása esetén a Fidesz az euroszkeptikus erőkhöz csatlakozik.

Daniel Caspary CDU-s európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy Orbán “elfogadhatatlan” lépéseit egyre nehezebb megvédeni a választóik előtt, de a kizárással sem javulna a helyzet sem Európában, sem Magyarországon. Aláhúzta: ha David Cameron volt brit kormányfő továbbra is részt vett volna az EPP találkozóin, akkor soha nem írta volna ki a népszavazást a brit EU-tagságról. A brit Konzervatív Párt 2009-ben lépett ki a néppártból.

Az Orbán Viktor megfegyelmezését célzó eddigi kísérletek egyike sem volt különösebben sikeres. Ami talán változik, hogy az Európai Néppártban már nem könyörögnek neki, hanem inkább a maradás előnyeire mutatnak rá, miután egy viszonylag kis ország csak akkor kaphat helyet a nagy asztalnál, ha tagja az EPP-nek – írta a szerző.

Az Euractiv hírportál számos EPP-tagpártot megkérdezett, és többségük azt válaszolta, hogy a kizárásnál kevésbé radikális megközelítés pártján vannak.

Az uniós ügyekkel foglalkozó híroldalnak egy névtelen néppárti forrás hangsúlyozta: ha gyengén szerepel a pártcsalád a májusi választáson, akkor “senki nem fogja Orbánt bántani”.

A francia Köztársaságiak egyik illetékese azt mondta, “a jobboldalnak a DNS-ében van, hogy nagyon különböző elemekből áll”, és az olasz tagpártok is azt közölték, hogy nem ellenzik a Fidesz tagságát.

(MTI)

CDU főnökasszony: ha Orbán tagja az Európai Néppártnak, akkor vitatkozhatunk vele

0

Ha kizárnánk, akkor erre nem lenne lehetőség – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, aki első látogatását tette Brüsszelben azóta, hogy decemberben a német kereszténydemokraták megválasztották őt Angela Merkel utódának a CDU élére. A brüsszeli Politico interjút kért a német politikustól, akinek fontos szerep jut a májusi európai választások során. A CDU ugyanis az Európai Néppárt vezető ereje, jelöltje az uniós bizottsági elnöki posztra Jean-Claude Juncker utóda lehet ezen a fontos poszton.

Az egész EU kihívásnak van kitéve

Ne az USA és Kína határozza meg a globális gazdaság fejlődésének az irányát hanem legyen ebbe beleszólása Európának is! – ez a legfőbb üzenete a CDU főnök asszonyának. Aki tisztában van vele: sokan nincsenek tisztában a kihívással és másképp ítélik meg a helyzetet. Így fordulhatott elő, hogy Brüsszel blokkolta a tervezett Alstom-Siemens egyesülést holott olyan európai cég jöhetett volna létre, mely versenyképes az egész globális gazdaságban. Annegret Kramp-Karrenbauernek az a véleménye, hogy minél több ilyen nagy európai cégre lenne szükség, mely versenyképes az egész világon. Az EU brüsszeli központjának politikai támogatottságra van szüksége. Mire számít májusban a CDU főnökasszonya?

Széles pártkoalíció kell az európai parlamentben

A Néppárt, a szocialisták, Macron mozgalma, a liberálisok és talán a Zöldek

Ők irányíthatnák együtt az Európai Uniót a következő öt évben. Semmiféle populista szélsőséges erő nem csatlakozhat! Sem jobbról sem balról! Mi lesz Orbán Viktorral, aki gyakran úgy beszél mint a szélsőjobb populisták?

Orbán súlyos problémát jelent a Néppártnak

A szociális piacgazdaság fejlesztésében egyetértünk a Fidesz-szel. A jogállamiság tiszteletben tartását fontosnak tartjuk. Az EU ebben az ügyben nem véletlenül indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Nem értünk egyet az egyetemi szabadság korlátozásával sem. Ha Orbán Viktor bentmarad az Európai Néppártban, akkor ott vitatkozhatunk vele. Ha kizárjuk, akkor ez a lehetőség elesik – mondta a CDU elnökasszonya a brüsszeli Politico-nak.

AKK, ahogy a német sajtó rövidíti, nem beszélt arról, hogy az Európai Néppártnak szüksége van a Fidesz támogatására. A felmérések szerint a centrum pártok gyengülni fognak mindenütt Európában míg a Fidesz még erősödhet is. Így az RMDSZ támogatásával egy csökkenő párt növekvő ereje lehet – ez pedig nem elhanyagolható az európai parlamenti erőviszonyok szempontjából. Erre számít a magyar miniszterelnök, aki nem véletlenül mondta azt Angela Merkel kancellárnak Pozsonyban a visegrádi csúcstalálkozón, hogy minden döntést halasszunk el a májusi választások utánra!…

FRISS HÍREK

Klímamegálla...

Nagy konzerv...

Főváros-korm...

Nem feledik ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK