Kezdőlap Címkék Tanácskozás

Címke: tanácskozás

Trockijtól Orbánig – Frank Füredi csodálatos pályafutása

Brüsszelben Frank Füredi szervezte azt a tanácskozást, melyet csak a harmadik helyszínen sikerült megrendezni miután a belga fővárosban sokan ellenezték a szélsőjobboldali Európa ellenes rendezvényt.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli vezetője, és ebben a minőségben védelmezte a szólásszabadságot, melyet azután Orbán Viktor is hangsúlyozott beszédében. Orbán liberális politikusból vált illiberális vezérré, aki a jogállam leépítésével olyan rendőrállamot hozott létre, amely minden eszközzel korlátozza a szólásszabadságot. Rogán Antal, Orbán jobbkeze, egy személyben a titkosszolgálatok és a média ura vagyis sokkal nagyobb hatalom összpontosul a kezében mint annak idején Lakatos elvtársnak, aki a Kádár korban az agitációs és propaganda osztályt vezette a kommunista pártközpontban. Orbán nemcsak ebben mutatkozott újítónak hiszen az oktatást és az egészségügyet Pintér Sándor belügyminiszter alá rendelte. Ilyen messzire még Sztálin elvtárs sem merészkedett: az emberek élete és halála, a fiatalok nevelése nála sem volt közvetlenül belügyi feladat. Habár Makarenko a Cseka gyerek lágerében alakította ki pedagógiai módszereit, melyeket azután az egész szocialista táborban terjesztettek. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB főnöke, majd a Szovjetunió vezetője, ilyen lágerből hozta élettapasztalatát.

Frank Füredi a kommunista forradalmár

Frank Füredi a nyolcvanas években még Trockij követője volt, aki Nagy Britanniában küzdött a világforradalomért. Lev Davidovics Trockij szervezte meg az októberi forradalmat épp a születésnapján Szentpéterváron 1917-ben, ahol az akkori főváros szovjetjének elnöke volt. Később

ő szervezte meg a Vörös Hadsereget, amelyet a világforradalom vasöklének nevezett. Oroszországban ma is ez a hadsereg napja.

A Vörös hadsereg Varsót akarta elfoglalni, hogy azután Berlin felé vonuljon tovább, de Pilsudski marsall csapatai – nyugati támogatással megállították a nagy offenzívát. Ez volt a “varsói csoda”, melyet ma is gyakran emlegetnek Lengyelországban Putyin ukrajnai hadjárata kapcsán. A világforradalmi kísérletet Trockij Kínában kívánta folytatni: a Komintern utasítására forradalmat készítettek elő Sanghaj városában az októberi felkelés tizedik évfordulójára. Csang Kaj-sek tábornok megelőzte a puccsot, és lefejezte a kommunista pártot. Erről szól André Malraux regénye a Condition humaine. Trockij megbukott a Szovjetunióban, de nem ölték meg azonnal hanem száműzték. Külföldön megszervezte a IV-ik Internacionálét, melynek a nyolcvanas években lelkes aktivistája lett Frank Füredi. Trockijt Sztálin parancsára Mexikóban meggyilkolták 1940-ben. Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai neokon szakértők jelentős része is trockista volt, majd átigazolt Reagan elnök csapatába. Reagan elnöksége idején 1980-88 látta be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió elveszítette a versenyt, majd 1991-ben a csőd szélén táncoló államszövetség szétesett, és ennek következménye most az ukrajnai háború is.

Frank Füredi – Putyinhoz és Trumphoz hasonlóan – a brexit elszánt hívévé vált. Nagy Britannia ki is lépett az Európai Unióból, és ez mind Trumpnak mind Putyinnak kiválóan megfelelt. Trump fűt-fát ígért a Buckingham palotában a brexit utáni időszakra, de ebből semmi sem valósult meg: még ma sincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között holott Trump ígérete szerint ez pótolná az Európai Uniót.

Frank Füredi London után most Brüsszelben hadakozik az Európai Unió ellen.

Frank Füredi profi: korábban a szociológiai kar professzora volt a Kenti egyetemen Nagy Britanniában. Hogy lett az MCC brüsszeli vezetője? Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója vette fel, akivel a Trafalgar Square-n találkozott Londonban.

Miért vállalta el Frank Füredi a megbízást?

“Magyarországot úgy állítják be a világ előtt mint egy autoritariánus fasiszta államot, de ez lószar. Szeretném kivenni a részemet a világméretű kulturális háborúból”

– nyilatkozta a korábban brüsszeli Politiconak.

Füredi így Brüsszelbe költözött, és magával vitte kis csapatát, a brit trockisták, a Revolutionary Communist Party embereit. Ezt a mini pártot Frank Füredi 1978-ban alapította meg Londonban. A mini párt, mely a Munkáspárt bírálatát tekintette fő feladatának 1997-ben feloszlatták, de a baráti kör fennmaradt. Ebből a körből jött Boris Johnson miniszterelnök egyik tanácsadója, Munira Mirza és Nigel Farage brexit vezér kulcsembere, Claire Fox. Nigel Farage most is beszélt a brüsszeli tanácskozáson, melynek Orbán Viktor volt a sztárja hiszen utána közvetlenül részt vehetett az Európai Unió csúcstalálkozóján. Csakhogy Orbán meglehetősen a sarokba szorult Brüsszelben. Ezen akar változtatni Frank Füredi:

”a célom az, hogy meggyengítsem a politikai karantént Magyarország körül“

– nyilatkozta korábban az MCC brüsszeli vezetője.

Nem lesz megegyezés a költségvetési hiányról és az államadóságról

Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.

“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:

”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”

A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban  és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.

Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!

“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió  sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.

Két tábor ellentétes érdekekkel

Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.

Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország  és Szlovákia.

Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.

A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.

Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:

”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”

– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.

Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést  letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.

“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.

Mit lehet még tenni Ukrajnáért

Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.

A miniszterek várhatóan megtárgyalják  mit tehetnek még Ukrajna támogatására, meddig mehetnek el, mi az a vörös vonal amin nem tudnak és nem is akarnak átlépni, hogy megelőzhessék a háború tovább terjedését Európában.

A NATO, a G7 és az Európai Unió külügyminiszterei egymás után találkoznak, és megbeszélik mivel lehet további nyomást gyakorolni Oroszországra. mit kellene még tenni.

A NATO fontolóra veszi a katonai szövetség keleti szárnyának további megerősítését.

Megbeszélések lesznek a NATO-n kívüli országok, például Grúzia és Moldova támogatásáról.

Az EU miniszterei meghallgatják az ukrán külügyminisztert Dmytro Kulebát. Kuleba helyzetértékelését figyelembe véve  értékelni fogják, aki várhatóan elsősorban nagyobb légvédelmi képesség biztosítását várja segítségként.

Liz Truss brit külügyminiszter lesz az első brit miniszter a Brexit óta, aki részt vesz az EU külügyi tanácsán.

A brit külügyminiszter kijelentette mindent megtesznek Ukrajna további hathatós támogatása érdekében, miközben szigorítják az általa „Putyin hadigépezetének” nevezett satuját.

A  cél a nyugati egység újbóli megerősítése és megszilárdítása.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

Orbán Kijev és Moszkva között

A magyar kormányfőt, az államfőt feleségestül meghívták Ukrajna fővárosába, hogy vegyenek részt egy tanácskozáson, melynek fő témája a Krím félsziget.

Az oroszok 2014-ben foglalták el a félszigetet. Maga Putyin elnök vezette azt a teherautót, mely elsőként kelt át a hídon, mely Oroszországot összeköti a Krím félszigettel.

Zelenszkij ukrán elnök az augusztusi rendezvénnyel hangsúlyozni akarja: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Uniós vita a rendezvényről

Zelenszkij elnök az EU vezetőit is meghívta a Krím tanácskozásra, de ketten kétféleképpen reagáltak. Ursula von der Leyen asszony közölte, hogy nem ér rá. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke viszont kijelentette: örömmel megy el Kijevbe! A két uniós vezető között amúgy is feszült a viszony azóta, hogy Törökországban háttérbe szorították Ursula von der Leyen asszonyt amikor Erdogan elnök fogadta őket.

Orbán vagy Áder?

A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben hiszen rendkívüli mértékben kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya. Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, ezért nemigen valószínű, hogy elutazna Kijevbe. Bár Zelenszkij elnök megválasztása után többször is jelezte a magyar miniszterelnök, hogy tárgyalni szeretne Ukrajna első számú vezetőjével, de mindeddig erre nem került sor. Az ok: a nyelvtörvény, mely hátrányosan érinti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Erre hivatkozva Magyarország akadályozza Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért a nagyhatalmak titokban hálásak, mert nem kívánják Ukrajna NATO tagságát. Putyin azért nem, mert ez sérti Oroszország stratégiai érdekeit és nemzeti büszkeségét. Az USA nem akarja ezzel tönkretenni kapcsolatait Oroszországgal. Németország és Franciaország szintén abban érdekelt, hogy fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával.

Ezért valószínű, hogy Áder János utazik majd Kijevbe, de az sem kizárt, hogy senki sem képviseli majd Magyarországot a Krím tanácskozáson Kijevben, melynek demonstratív jelentősége lenne, ha gyakorlati következménye nem is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK