Helyesen járt el az ügyészség, amikor a Pesti Srácok újságírójának levelét nem tette zárttá a Czeglédy-ügyben – mondta Magyar György ügyvéd. Szerinte a felfedett informátor akár perelhet is.
Nem tehette meg az ügyészség, hogy zártan kezelje a Pesti Srácok újságírójának levelét, amelyet az az ügyészségnek küldött a Czeglédy Csaba ellen hatmilliárdos csalási gyanú miatt indult büntetőügyben – mondta a Független Hírügynökségnek Magyar György ügyvéd. Szerinte tehát az ügyészség helyesen járt el.
Beszálltak az ügybe
A hvg.hu írta meg a nyomozati iratok alapján, hogy a Pesti Srácok szerzője kiadta az ügyészségnek a neki információkat adó MSZP-s nevét, hogy ezzel is serkentse a nyomozást. Egészen pontosan a Polt Péter legfőbb ügyésznek írott levélben azt írta, hogy „csak a legmagasabb szintű ügyészi közbenjárás” biztosítja a Czeglédy és társai elleni „eljárás eredményes lefolytatását”. Emellett kifogásolta a „politikai szál” elhanyagolását a Czeglédy-ügyben. Méghozzá egy vaskos,
közel 40 oldalas irományban szolgáltatott információkat.
Ennek nyomán őt tanúként hallgatta ki a hatóság.
Ezután Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője felháborodva rátámadt a Legfőbb Ügyészségre, mondván az „elképesztően hanyagul kezelte Füssy Angéla bejelentését, és határozott kérése ellenére kiszivárogtatta a vádlottak védőinek az ügy egyik kulcsfigurájának információit és kolléganőnk levelét”. Ezzel pedig „súlyosan megsértette a büntetőeljárásokról szóló törvény rendelkezéseit”.
Huth szerint munkatársa nem sértette meg a sajtóetikát az informátor nevének megadásával, mert erre azok „egyetértésével, tudomásával” került sor. Annak ellenére, hogy az kifejezetten kérte anonimitását.
Az ügyészség szerint nem tehettek mást
A vitában a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta, hogy minden alapot nélkülöző megállapításokat tett az ügyészséggel kapcsolatban a két orgánum. Az nem derül ki belőle, hogy az alapcikket közlő portál miben vétkezett volna, a közlemény kizárólag a PS és szerzője eljárásával foglalkozik.
Eszerint a cikkekben említett újságírót írásbeli bejelentése nyomán tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság. A tanú nem kérte személyi adatai zártan kezelését. Az újságíró ezt követően újabb beadványt küldött. Ez tartalmazza azt a kérést, hogy a beadvány benyújtója az okiratot és annak tartalmát zártan kéri kezelni.
Ezt tartja a büntetőeljárási törvénnyel ellentétesnek az ügyészség, mert az írásmű a gyanúsítottakra és egy tanúra vonatkozó adatokat tartalmaz. Emiatt
az eljáró ügyészségnek nincs törvényes lehetősége arra,
hogy ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyja vagy kiemelje. Sőt, a nyomozóknak kötelességük ezeket a többi irattal együtt a gyanúsítottak és védőik rendelkezésére bocsássa.
Magyar György szerint az ügyészség helyesen járt el, amikor beadványként kezelte a PS munkatársának levelét, amely ezáltal bekerült a nyomozati iratokba. Ezekbe
az ügyészség nem nyúlkálhat bele, és ezt a kihallgatott tanú se kérheti
– hangsúlyozza az ügyvéd.
Egyébként is
mindenki csak a maga adataira kérheti a zárt kezelést,
mások adataira nem vonatkozhat, azon túl, hogy aki részévé válik az eljárásnak, felel minden szaváért – fűzte hozzá.
Lehet, hogy nincs vége
Az ügyvéd megítélése szerint a PS munkatársa sajtóetikai vétség, de elviekben nem zárható ki, hogy a beadványában foglaltaknak lehet utóéletük – de az iratok ismerete nélkül ebben nem akar állást foglalni.
Magyar szerint Czeglédy Csabának és védőjének dolga, hogy alaposan értékeljék a PS munkatársa által leírtakat, s ha találnak bennük jogsértőnek tűnő állításokat, megtehetik a szükséges lépéseket. Másik eset például az MSZP-s informátoré. Az ő neve ugyanis nyilvánosságra került, annak ellenére, hogy az eddigiek alapján nem ebben állapodtak meg (és a sajtótörvény lehetővé teszi, az újságírói etika pedig előírja az informátor kilétének védelmét). Ez akár meg is alapozhat polgári vagy büntetőjogi eljárást az ügyvéd szerint.
