Friedrich Merz, Németország következő kancellária felvetette: az orosz fenyegetéssel szemben atomfegyverre lehet szükség. A Der Spiegel erről kérdezte a neves amerikai biztonságpolitikai szakértőt, John Mearsheimert.
Aki szerint: ”A németek tévesen gondolják azt, hogy Oroszország őket fenyegeti. Azt állítják, hogy az orosz hadsereg kész Európa lerohanására. Ezért kell szerintük atomfegyver Németországnak. Ha hideg fejjel vizsgáljuk a tényeket, akkor azt látjuk, hogy Oroszország nem fenyegeti Németországot. Vagyis szerintem semmi szükség sincsen Németországban atomfegyverre rövid vagy közép távon. Semmilyen bizonyíték sincsen arra, hogy Putyin el akarná foglalni egész Ukrajnát vagy vissza akarná állítani a Szovjetuniót kiegészítve a kis kelet-európai országokkal. Arról pedig végképp szó sincsen, hogy Putyin meg akarná hódítani Nyugat Európát.”
Na de akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát?
“A NATO keleti terjeszkedése miatt. Putyin hadserege három éve harcol Ukrajnában, és mit ért el? Ukrajna húsz százalékának az elfoglalását. Azzal, hogy a NATO keleti kiterjesztését terveztük, Putyint belekergettük a háborúba és főként Kína karjaiba.”
Trump meg akar szabadulni az ukrajnai és a közel keleti problémáktól, hogy Kínára koncentráljon
“Trump már első elnöksége idején 180 fokot változtatott az USA Kína politikáján: Peking feltartóztatása volt a diplomáciai célja a korábbi együttműködés helyett. Most ugyanezt folytatja, épp ezért reális azt feltételezni, hogy amint az USA kikeveredik az ukrajnai és a közel-keleti válság rendezésből, megnövekszik a katonai versengés intenzitása az Egyesült Államok és Kína között.”
A szakértő a Biden kormány diplomáciáját bírálta:
„Az USA bolond volt, hogy a NATO expanzióval előidézte Putyin ukrajnai háborúját, és ezzel Kína karjaiba kergette Oroszországot. Trump célja az, hogy Oroszország legalább semleges legyen az USA – Kína szembenállásban illetve, hogy ideális esetben az Egyesült Államok oldalára álljon.”
És mi lesz, ha az európaiak fokozzák az együttműködést Kínával?
“Trump akkor lenne ügyes, ha azt javasolná Európának: addig nem vonom ki az amerikai csapatokat amíg Európa nem működik együtt Kínával a fejlett technológiák terén. A hidegháború idején a németek együtt akartak működni a Szovjetunióval, de az USA megakadályozta ezt mondván: mi garantáljuk a biztonságotokat. Most ugyanezt lehetne mondani Kínával kapcsolatban” – nyilatkozta a Der Spiegelnek John Mearsheimer amerikai biztonságpolitikai szakértő.
Merz és Macron az orosz fenyegetést és Trump politikáját használják ki az integráció erősítésére
Az Európai Uniónak hatalmas közös alapokra lenne szüksége ahhoz, hogy versenyben maradjon a világgazdaságban – hangsúlyozta Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság kérésére részletes jelentést készített az unió gazdasági helyzetéről. A hatalmas közös alapokat csakis közös hitel felvételből lehetne megteremteni. Ursula von der Leyen 800 milliárd eurós fejlesztési és fegyverkezési terve csakis így lenne finanszírozható. Ám a közös hitelfeivételtől sok tagállam fázik. Az eltúlzott orosz fenyegetés épp azt tenné lehetővé, hogy létrejöjjön a politikai konszenzus a közös hitelfelvételre, amely előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.
Orbán Viktor, Trump és Putyin trójai falova szervezi az ellenállást a közös hitelfelvétellel szemben. Brüsszelben válaszul olyan döntési mechanizmust dolgoznak ki, amely negligálja a magyar miniszterelnök vétóját. Közben pedig továbbra is befagyasztva tartják az euró milliárdokat, melyek egyre jobban hiányoznak a magyar költségvetésből.
