Az akadémia (volt) kutatóintézeteivel nincs baj, annál inkább a hazai vállalatok innovációs készségével, aminek elsődleges oka a korrupció – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. Más számítások is arra jutnak, hogy a nem tiszta üzleti környezet és a gazdaság teljesítménye szorosan összefügg.
A magyar vállalatoknak korszerű, új kínálattal kellene piacra lépniük, vagyis innovatívabbnak kellene lenniük, amihez pedig a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat – derül ki a GKI értékeléséből, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának elvétele és kormányzati gyámság alá helyezése kapcsán ír.
Az indok
A kutatók felidézik, hogy a kormány szerint Magyarország az EU innovációs rangsorában lecsúszott a 23-ik helyre, aminek fő felelőse az akadémiai kutatóintézetek alacsony hatékonysága. (Ez azért is erősen egyoldalú állítás, mert kutatás-fejlesztés-innováció messze nem kizárólag az MTA hálózatában zajlott eddig se.)
A GKI-ben úgy látják a számok alapján, hogy Magyarország az EU innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott: 2011-ben a 20. helyet érte el a tagállamok között, s azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, hanem
a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható.
Az európai Összesített Innovációs Index olyan kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokból, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből készül. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)
És ami mögötte van
A számok tanúsága szerint tehát az Orbán-éra kilenc évében bármikor „ráébredhettek volna” az MTA úgymond gyenge k+f+i teljesítményére, mégis csak most vált égetővé a probléma. Éppen akkor, amikor ismertté váltak az EU 2021 utáni költségvetési elosztásának egyes elemei. Köztük az, hogy
a jelenleginél lényegesen több pénzt szánnak innovációra, de nem a kormányokon keresztül, hanem közvetlen pályáztatással.
Erre hívta fel a figyelmet pár hónapja a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése, rámutatva: az állam befolyásában (anyagi kitartottságában) működő gyenge teljesítményű „kutatóhelyek” a független műhelyek megszerzésével próbálhatják meg magukhoz csatornázni a jövőbeni EU-támogatásokat.
A kisvállalatoknál van a baj
Az összetett mutató alapján a GKI megvizsgálta, mely területek húzzák le az ország innovációs teljesítményét.
Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős ezért
– állapították meg. A GDP-arányos állami k+f-finanszírozás messze elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31 százaléka), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83 százalék). A nem k+f-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez
csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető,
ahogyan még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is. A kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék – szögezi le a GKI.
Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is. A magyarországi vállalatok kevés szabadalmat, ipari mintát alkalmaznak kínálatuk versenyképesebbé tétele érdekében és szerény az új termékekből származó árbevétel aránya is – sorolják a megállapításokat.
Ez első látásra akár igazolhatná is a Palkovics-tételt arról, hogy az MTA intézetei a ludasak mindebben. Csakhogy a GKI-ben úgy látják, hogy miközben az uniós eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos környezet veszi körül a magyar cégeket, ezek mégsem akarnak jobb terméket jobb áron kínálni ügyfeleiknek.
Kutatásban van minőségi kínálat
Ennek azonban nem az az oka, hogy a magyarországi kutatószféra nem látja el őket a szükséges tudással: se a GKI, se más intézmény innovációs felméréseiben a vállalati válaszadók tömege nem panaszkodott a megfelelő tudáshoz, korszerű ismeretekhez való hozzájutás lehetetlenségére. És a nemzetközi felmérésekben se jellemző e probléma felbukkanása.
De nincs igényes hazai kereslet
A közösségi innovációs felmérés szerint – a KSH-adatok alapján – a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon.
Magyarországon viszont van egyéb mód
– írja helyzetértékelésében a GKI.
Megoldják okosba’
Az Európai Unió tagországaiban 2018-ban a Transparency International Korrupció-érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe alapján a legrosszabb helyen Bulgária áll. Innovációban Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupcióban jobban állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a miénknél, de ők meg innovációban eredményesebbek. Az összefüggés azonban szoros,
a helyezésekben a korreláció 91,79 százalék a két tényező között
a GKI értékelése szerint.
A kutatók úgy látják, ahhoz, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat. (Az új, kormányzati irányítású kutatóhálózat létrehozásának egy másik indoka a „felesleges párhuzamosságok” felszámolása; a végeredmény a verseny megszüntetése lesz.)
Nagyon hasonló következtetésre jutott a Transparency, amikor azt vizsgálta, milyen összefüggés tárható fel a korrupció mértéke és a beruházások között.
Ahogyan ezt ennek kapcsán megírtuk, és a fenti ábra is ezt szemlélteti, szintén szoros a korreláció a politikai-üzleti viszonyok tisztasága és a gazdaság teljesítményének egyik meghatározó mutatója között. Vagyis hogy a jogállam leromlásával és a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban.
 kutatóintézeteivel nincs baj, annál inkább a hazai vállalatok innovációs készségével, aminek elsődleges oka a korrupció – állítja a GKI){kind=link}