Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.
Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt
a brit kormány több minisztere lemondott,
köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.
Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után
szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.
Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.
Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy
erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.
Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.