Egy évvel ezelőtt még minden könnyű volt: a kormány akkor eligazította a külképviseleteket, megmondta nekik világosan, hogy ünnepi beszédeikben mire helyezzék a hangsúlyt. A melegen ajánlott üzenet akkor így hangzott: „Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között.”
Megvolt a választás, Magyarország Szent Istvánra szavazott. (Soros mehet a levesbe.) Ami persze nem csoda, hiszen Szent István sokkal jobb fej, mint Soros György. Gyorsabb száz gáton, mint Soros, több fekvőtámaszt tud lenyomni és távolugrásban is kenterbe veri.
Szent István már gyerekként is megette a spenótot, míg Sorosról köztudott, hogy válogatós volt. Szent István evés előtt mindig megmosta a kezét, Soros Györgyről ez nem mondható el. Szent István zsebre tett kézzel is messzebbre tudta köpni a szotyola héját, mint Soros György.
Idén nincs ilyen eligazítás, vagy legalábbis nem jutott el hozzánk. Pedig nemcsak külföldön, de idehaza is számos településen mondanak beszédet a különböző rendű és rangú szónokok, akik most gondban vannak és törhetik a fejüket, hogy mi legyen Szent István üzenete. Nem mindegy ugyanis, hogy mit mondanak a magyar embereknek. Akik, mint köztudott, isszák választott vezetőink szavait, amit tőlük hallanak, az számukra iránytű a zavaros világ útvesztőiben.
Lehet persze migránsozni, ha valakinek még megvan a tavalyi beszéde, előveheti, de aki ad magára, az idén is új műsorral kedveskedik a nagyérdeműnek.
Ha még nincs mindenki kész a beszéddel, azt javasolnám, hogy beszéljenek az embereknek a gender tudományokról. Ez érdekli az embereket, és nem az, hogy megfizethetetlenül drága a gyümölcs. Ha bemegy egy ember egy vidéki kocsmába, de elég csak végigsétálni a főutcán, biztos, hogy az emberek a genderről beszélnek. Vagy, ha nem arról, akkor arról, hogy a kormányszóvivő öreg bigott kommunistának nevezte Heller Ágnes filozófust.
Tessék találékonynak lenni kedves politikusok, van téma bőven, csak meg kell találni.
