Lassú léptekkel halad Európa az Európai Egyesült Államok felé, melyből mi Bölcs Vezérünk hathatós közreműködésével nem csak kimaradunk, de ellenségével is válhatunk. Szóval nem mindegy hogyan döntünk áprilisban. Az Unió türelmesen várakozik. Addig.
“Oroszország győzelme a küszöbön áll Ukrajna és az európai vezetés fölött, mert az Európai Unió és Nagy Britannia veszélyes kettős játékot játszott: szavakban teljes mértékben elkötelezték magukat Ukrajna mellett, de a valóságban nem voltak hajlandóak ezt finanszírozni. Azt az amerikaiakra hagyták amíg Biden volt az elnök Washingtonban. Mire használták az európaiak ezt a csaknem négy éve tartó konfliktust Ukrajnában? Arra, hogy új politikai és gazdasági konszenzust alakítsanak ki, amely arról szól, hogy a katonai keynesizmus lehet az utolsó esélyük Európa dezindusztrializációjával szemben” – állítja közgazdász professzor a Project Syndicate oldalon.
Ő Bokros Lajoshoz hasonlóan nem csak oktatja a közgazdaságtant, de aktívan művelte is mint hazája pénzügyminisztere. Görögország pénzügyi fizetésképtelensége idején volt hazája pénzügyminisztere. Mit állít most kissé bonyolult közgazdász nyelven? Azt, hogy az Európai Unió úgy kívánja megoldani gazdasági válságát, hogy a közös hadiipar fejlesztésével akarja dinamizálni a stagnáló gazdaságot és közben előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Ennek első lépése volt, hogy a legutóbbi uniós csúcstalálkozón megszavaztak egy 90 milliárd eurós közös hadihitelt Ukrajnának, melyet minden bizonnyal újabb közös kölcsönök követnek majd.
Pontosan ezt ajánlotta nevezetes jelentésében Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, aki szerint az integráció elmélyítése és a közös hitelfelvétel lehet a megoldás Európa problémáira.
A 450 milliós piac
Jelenleg 450 milliós az uniós piac, de Norvégia és Nagy Britannia is részt vesz a Tettrekészek szövetségében, vagyis Ukrajna támogatásának meglehet a közös pénzügyi háttere akkor is, ha Magyarország és néhány más renitens állam ezt nem támogatja. A nemzeti költségvetések rosszul állnak szinte mindenütt Európában és nemcsak ott: az USA és Japán is hasonló cipőben jár. Az Európai Uniónak viszont jó a hitelképessége hiszen jóval kevésbé adósodott el mint a tagállamok vagy az USA, ahol az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át míg Japán ez több mint 200%. Az Európai Unióban az előírás 60%, ezt szinte valamennyi állam felülmúlja, de csak kevesen haladják meg a 100%-ot mint például Olaszország vagy Franciaország.
Orbán szuverén módon fullad fekáliába
A magyar miniszterelnök nem véletlenül kért pénzügyi védőpajzsot Donald Trumptól a Fehér Házban. Hazatérve Orbán Viktor el is híresztelte, hogy megkapjuk a pénzügyi védőpajzsot Donald Trumptól – erre az elnök kezet adott – mondta a magyar miniszterelnök, aki ismét lemaradt a sánta kutya mögött, mert maga az USA elnöke cáfolta meg a propaganda mesét:
”Orbán kérte, de én nem ígértem meg a pénzügyi védőpajzsot!”-
mondta Trump a brüsszeli Politiconak. Miért kérte a pénzügyi védőpajzsot a magyar miniszterelnök hiszen Magyarország még egyáltalán nem áll olyan rosszul mint Argentína, az IMF örökös adósa, akinek Trump azért adott 20 milliárd dolláros swap támogatást, hogy politikai támogatást nyújtson ideológiai szövetségesének, Milei argentin elnöknek. Akinek a gazdaságpolitikája éppúgy neoliberális mint Trumpé. Orbán nemzeti együttműködési rendszere viszont hagyományos nemzetiszocialista modell, amely az állam központi szerepében hisz. Ebben a tekintetben sokkal jobban hasonlít Orbán rendszere Putyinéhoz, ahol az állam abszolút domináns szerepet játszik, a piac totálisan kontrollált. Putyin Oroszországa azért állt át könnyen a hadigazdaságra, mert a szovjet modell évtizedeken keresztül így “működött”.
Míg a kínaiak ki tudják használni a piac dinamikáját, az oroszok parancsokkal próbálják azt irányítani, ezért a kudarc nyilvánvaló, és csak azért nem eredményez gyors bukást, mert Moszkva energiát és nyersanyagokat exportál, ezekből tudja fedezni költségvetési kiadásait.
Magyarországnak viszont nincsenek nyersanyagai, a költségvetésnek óriási szüksége volt az uniós eurómilliárdokra, melyek választási évben akár a GDP 5%-át is kitették. Most ezeknek az uniós euromilliárdoknak a jelentős része be van fagyasztva, mert Brüsszel éveken át azt tapasztalta, hogy a vele szemben renitens Orbán Viktor az ő pénzéből finanszírozza düledező rendszerét. Minthogy elapadt az uniós források jórésze, Orbán kénytelen piaci hiteleket felvenni – drágán és rövid lejáratra. Emiatt 2026-27-ben legkevesebb 2200 milliárd forintot kell kifizetnie a magyar költségvetésnek a hitelek törlesztésére.
Magyar Péter várhatna uniós pénzeket, de Orbán nem.
Miből törleszt, ha marad? Erre kellett volna a pénzügyi védőpajzs Donald Trumptól. Ennek híjával a magyar miniszterelnök pucéran lesz kénytelen vitézkedni a nemzetközi pénzpiacokon, ahol láttak már sok nagyságot letolt gatyával kunyerálni. Tragikomikus pályavég lenne ez a szuverenitására oly büszke Orbán Viktornak.
