A magyar miniszterelnök tudja, hogy Ukrajna elleni kampánya morálisan és intellektuálisan vállalhatatlan, politikailag nincs feltétlenül sikerre ítélve, de mégiscsak csinálja. Vajon miért? 2022-ben még támogatta Ukrajna uniós tagságát, és az orosz agressziót 1956-tal állította párhuzamba.
“Nekünk nem kell elmagyarázni, hogy mit jelent egy orosz háború. 1956-ban a mi Zelenszkijünket felakasztották” – így beszélt Orbán 2022 októberében Berlinben. A kormányzati propaganda idén lelkesen megemlékezett Orbán Viktor 36 éves beszédéről Nagy Imre újratemetésén. A fiatal politikus akkor alapozta meg hírnevét azzal, hogy kiadta a jelszót: ruszkik haza!
Mi változott? Sokan abban keresik a magyarázatot, hogy Orbán Viktort – Donald Trumphoz hasonlóan – “különleges kapcsolat” fűzi Vlagyimir Putyinhoz, aki 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán és Putyin a „patkót” 2009-ben illesztette össze Szentpéterváron, és egyidejűleg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt az FSZB székházban “egyeztetett”. Ez nyilvánvalóan nyomós ok lehet, de önmagában kevés. Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke korábban a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat összekötő tisztje volt, jelenleg Orbán szövetségese a Patrióták között, de nem folytat ilyen eszeveszett kampányt Ukrajna ellen. Orbán régi harcostársának, Bayer Zsoltnak, az ötös számú tagkönyv tulajdonosának árulta el a nagy titkot:
“Ha Ukrajnát beveszik az EU-ba, akkor itt áll előttünk az Európai Egyesült Államok”
Ez igencsak merész következtetés, de Orbán nem a levegőbe beszél. Jól érzékeli azt, hogy Ukrajna támogatása és uniós tagsága olyan teher a többi tagállamnak, amelyet nem tudnak anélkül felvállalni, hogy ne vegyenek fel közösen hitelt a globális pénzpiacon. Euró százmilliárdokról van ugyanis szó, ahogy azt már Mario Draghi is megjósolta nevezetes jelentésében, amelyben az Európai Unió versenyképességét pontosabban annak hiányát elemezte. Hogy tudna ezen az Európai Unió változtatni? Úgy, hogy közösen felvett hitelekből hatalmas uniós alapokat hoz létre a fontos stratégiai problémák megoldására: Ukrajna támogatása, a digitális és a zöld fordulat stb.
Az Európai Unió eddig egyetlen egyszer vett fel közösen hitelt: 750 milliárd eurót, ebből minden tagállam részesült – kivéve Magyarországot. Olaszország például, ahol Orbán politikai szövetségese, Giorgia Meloni a miniszterelnök, 200 milliárd eurót kapott. Miért nem kapott semmit sem az Orbán kormány? Mert Brüsszelben azt gyanítják – nem épp alaptalanul – hogy a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlnák a pénzt.
Orbán elutasítja a közös hitelfelvételt. Miért? Mert a Hamilton hatástól tart: az USA első pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy a 13 frissen felszabadult gyarmat adósságait egyesítette. Macron elnök, Merz kancellár és Meloni miniszterelnök azért is támogatják elszántan Ukrajnát, hogy megteremtsék a közös hitelfelvétel politikai támogatottságát. Miért tart Orbán Viktor az Európai Egyesült Államoktól? Mert abban Magyarország miniszterelnöke olyan fontos politikus lenne mint Iowa állam kormányzója az Egyesült Államokban.
Orbán Viktor szívesen lenne az Európai Egyesült Államok első elnöke, de sajnálatos módon erre senki sem kérte még fel. Lehet, hogy hamarosan már Magyarország miniszterelnöke sem lesz…
