Mark Rutte NATO főtitkára hidegháborús katonai költségvetést sürget, de számot hivatalosan nem mondott. A londoni Financial Times szerint a GDP 3%-os arányát akarják megszavaztatni a jövő június NATO csúcson, hogy megfeleljenek Donald Trump igényeinek.
“Van egy szám a fejemben, egyelőre még nem mondom ki, de hogyha ránézünk a helyzetre, akkor azt látjuk: a NATO tagállamok védelmi képességei elmaradnak a kívánatostól. A GDP 2%-ával nem lehet elérni a célokat” – mondta a Financial Timesnak. A londoni lap tudósítói négy diplomatát kérdeztek meg ezzel kapcsolatban, és mind azt válaszolták: dolgoznak azon, hogy a GDP 2%-a fölé emeljék a védelmi költségeket. Csakhogy jelenleg a NATO 32 tagállama közül mindössze 23 teljesíti a 2%-ot, és szinte minden ország költségvetési gondokkal küszködik: óriási a költségvetési deficit, növekszik az államadósság. Franciaországnak és Németországnak nincsen elfogadott költségvetése sem. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali vezér azzal buktatta meg a kormányt Párizsban, hogy “ez egy toxikus költségvetés.”
A NATO külügyminisztereinek múltheti ülésén kezdték meg a felkészülést a költségek emelésére, és jövő júniusra kellene eredményt felmutatni. Három önmagát megnevezni nem kívánó diplomata elmondta a Financial Timesnak, hogy jelenleg kétlépcsős kompromisszumos terven dolgoznak: egyelőre a 2,5% lenne az általános cél, majd azt fokozatosan emelnék, hogy 2030-ra elérje a 3%-ot.
Mindezt miből?
Mark Rutte, aki nemrég még Hollandia miniszterelnöke volt, pontosan tudja, hogy nagyon komoly gondot jelent a növekvő katonai költségvetés miközben gazdasági válság mutatkozik sok tagállamban:
”jó lenne megállapodni a hágai csúcstalálkozón jövő júniusban annak ellenére, hogy a francia és a német kormány is a költségvetési viták áldozatává vált.”
Rutte filozofikusan hozzátette: “a politikai döntéshozók mindig hiánnyal küszködnek, mindig kevés a pénz viszont túlságosan is sok a prioritás, amelyekre el lehetne azt költeni.”
Trump első elnöksége idején a 2018-as nyári csúcstalálkozón kerek perec megfenyegette a tagállamokat, hogyha nem növelik a védelmi kiadásaikat, akkor az Egyesült Államok elhagyja az észak-atlanti katonai szövetséget. Akkor a tagállamok vezetői – köztük Rutte akkori holland miniszterelnök – ígéretet tettek arra, hogy felpörgetik a védelmi költségvetést, de igazán ehhez csak azután fogtak hozzá, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 februárjában.
“Az elmúlt két év során a tagállamok az Egyesült Államokon kívül 100 milliárd dollárral növelték katonai kiadásaikat”
– hangsúlyozta Rutte. A fegyvervásárlás javarészét amerikai import volt, és ez óriási megrendeléseket jelent az USA hadiiparának, melyet az ukrajnai és a közel-keleti háború amúgyis csúcsra járat.
Mindeközben Németország, az Európai Unió legnagyobb és legerősebb tagállama csak az idén éri el a GDP 2%-át a hadikiadásokban. Ezzel Németország – Magyarországhoz hasonlóan – a középmezőnyben helyezkedik el, a vezető trió: Lengyelország, Észtország és az USA. A sereghajtók: Luxemburg, Szlovénia és legvégül Spanyolország.
Boris Pistorius német pénzügyminiszter már régóta sürgeti a védelmi kiadások növelését:
„nem azért állították át hadigazdaságra Oroszországot, mert unatkoznak: 2029 ben már olyan erősnek érezhetik magukat, hogy megtámadhassák a NATO-t is.”
Persze az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában és Szíriában nem azt mutatja, hogy a fegyveres erők megfelelnének Putyin világhatalmi ábrándjainak.
Mi lesz a 3%-os uniós deficit korláttal?
A pandémia után az Európai Unió visszaállította a GDP 3%-ára vonatkozó költségvetési hiány szabályozást, és emiatt vizsgálat folyik Franciaország, Olaszország, Magyarország és néhány más uniós tagállam ellen. Olaszország ebből a szempontból is az orvosi ló esete: mindössze a költségvetés 1,48%-át költi katonai célokra, és Giorgia Meloni miniszterelnök csak annyit vállalt: 2028-ra eléri a katonai költségvetés a GDP 2%-át. Mario Draghi, aki Meloni előtt volt Olaszország miniszterelnöke amikor az olaszok 200 milliárd eurós injekciót kaptak a közös hitelfelvételből azt javasolja: ismételjék meg a közös uniós kölcsönt! Ezt azonban sok tagállam ellenzi Brüsszelben.
Közben Trump minden bizonnyal növeli a nyomást a tagállamokra, így beszélt erről Olaszország hadügyminisztere:
”Még nem ismerjük a pontos menetrendet, de Trump minden bizonnyal fokozni fogja a nyomást a katonai kiadások növelésére. A cél nem is a 2% hanem 2,5 sőt 3% – ha hinni lehet NATO szövetségeseinknek”
– mondta hétfőn Guido Crosetto olasz hadügyminiszter.
Az USA évente a GDP 3,4%-át költi katonai kiadásokra, de nemigen képes fokozni az arányt hiszen a költségvetés Washingtonban is komoly hiánnyal küszködik és az államadósság már régen meghaladta a GDP 100%-át az Egyesült Államokban.
