Noha felfelé módosította előrejelzését, az MNB se hiszi el, hogy a növekedés 4 százalékon maradhat a következő években. Matolcsyék abban bíznak, hogy a külső piacok lassulása visszaveti az inflációt. Nem nyúlt a kamathoz a jegybank.
Változatlanul a 0,9 százalékon van a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése alapján. Ezzel a jegybank kitart amellett, hogy nincs lépéskényszerben a minden elemzés szerint potenciálja felett teljesítő magyar gazdaság láttán. (Ez azt jelenti, hogy „normál” képessége felett növekszik a gazdaság mintegy öt százalék mértékben, ami elsősorban az infláció erősödésében ölt testet. Ebben az esetben a klasszikus jegybanki metódus szerint kamatemeléssel kell „hűteni” a gazdaságot. A jelenlegi csaknem négy százalékos áremelkedés az MNB 3+1 százalékos úgynevezett toleranciasávjának felső értékét nyaldossa.)
A növekedés jelentősen lassulhat
Az egyúttal nyilvánosságra hozott – bár teljes szövegében a honlapra mindeddig ki nem tett – inflációs jelentésben az MNB márciushoz után felfelé módosított két alapvető makrogazdasági mutatót.
A gazdasági növekedés (GDP) szerintük idén nem 3,8, hanem 4,3 százalékkal fog növekedni. A következő két évben azonban (a 0,1, illetve 0,3 százalékponttal feljebb tolva is) az MNB 3,3 százalékos előrejelzése messze van a kormány azon várakozásától – mi több, a gazdaságpolitika sarokpontjától -, hogy a magyar gazdaság egyenletesen magas szinten, 4 százalékon fog hasítani.
Ha igaza lesz az MNB-nek, akkor
jövőre egy százalékponttal fog zuhanni a magyar gazdaság teljesítménye,
majd be is ragad ezen a szinten. Más szóval a Matolcsy György vezette MNB megerősíti azon értékelését, hogy a jelenlegi szerkezetben a növekedés elérte a zenitet, ami után jelentősen lassuló gyarapodás következik.
Matolcsy két arca
Ez nem előzmény nélküli. Az MNB eddig két alapos dolgozatban hívta fel a figyelmet a gazdaság versenyképességi deficitjére. Előbb 180 pontban, majd 330-ban. Mindkettő valóságos elhatárolódás a jelenlegi gazdasági szerkezettől. Ami azért figyelemre méltó, mert gazdasági miniszterként Matolcsy volt a „tündérmese” kidolgozója.
Az MNB az inflációs előrejelzést is felfelé módosította. Eszerint a most 3,9 százalékról az áremelkedés bukófordulót vesz, az év egészében 3,1 helyett 3,2 százalék lesz. A következő két évben pedig 3,4, majd 3,3 százalék (három-tizedponttal magasabban a márciusi prognózishoz képest).
Vagyis abban bízik az MNB, hogy a világgazdaság lassulása 2019 második felében fejbe kólintja az inflációt. Ez egyszersmind a külgazdasági húzóerő radikális romlását feltételezi. Szemben a kormány várakozásával, ami az alapja a következő évek gazdaságpolitikájának.
Az mindössze az MNB „baja”, hogy a második hat hónapban bekövetkezik-e a világpiac akkora lassulása, ami „lefejezi” a hazai inflációt, alátámasztva a kamatpolitika eddigi érveit a rendkívül kockázatos monetáris politika mellett.
Az igazi kérdés az, hogy ki csinálja a gazdaságpolitikát. Orbán „jobb keze”, Matolcsy, vagy Varga Mihály pénzügyminiszter?
