Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Bank elnöke, aki határozottan bírálja az új költségvetést mondván annak hiánya hosszú távon fenntarthatatlan. Matolcsy György, aki korábban nemzetgazdasági miniszter volt, most arra mutat rá, hogy az Európai Unió jövőre még nem ragaszkodik a hiány kritériumhoz, de a nemzetközi pénzpiacokat ez vajmi kevéssé érdekelheti. Nyugodtan pénzügyi offenzívát indíthatnak a magyar kormány ellen, amely 2022-ben választások elé néz.
A figyelmeztetés, melyet Matolcsy a hatalom lapjában, a Magyar Nemzetben jelentetett meg, világos lehet Orbán Viktor miniszterelnök számára. Ahogy korábban a nemzetközi pénzpiac gyakorolt a mindenkori magyar kormányra, ha elszaladt a költségvetési deficit illetve az államadósság, ezt jövőre is megteheti. Méghozzá a legkínosabb pillanatban amikor Orbán Viktornak a választók elé kell állnia.
Inflációs veszély
Matolcsy György erre hívja fel a figyelmet. Ez kötelessége is mint jegybankárnak, de korábban ő öntötte a pénzt a piacra a növekedés fokozása érdekében. Most azonban ennek vége. Matolcsy szerint ugyanis a gazdaság már beindult, ezért nincsen szükség a növekedés költségvetési ösztönzésére.
A gazdaság lehet, hogy beindult, de a magyar háztartások fogyasztása még nem. Márpedig a közvélemény a gazdasági eredményeket nem a GDP növekedésén méri le hanem a saját fogyasztásán. Orbán Viktor minden bizonnyal ezért fogadta el Varga Mihály költségvetését, mely a gazdaság további támogatását jelenti. Egyáltalán nem mellesleg Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is erre ösztönözte az európai kormányokat amikor Londonban részt vett a G7 pénzügyminiszterek találkozóján.
Ettől függetlenül az inflációs veszély fennáll az USA-ban éppúgy mint nálunk.
Orbán is számít pénzügyi támadásra
A magyar miniszterelnök gazdasági tanácsadója jelenleg az a Nagy Márton, aki nemrég még a nemzeti bank “esze” volt. A hírek szerint ő arról győzte meg a miniszterelnököt, hogyha lesz egy ilyen nemzetközi pénzügyi támadás, akkor azt a magyar kormány ki tudja védeni. Miért? Mert a korábbi krízis helyzetekkel ellentétben jelentős tartalékok vannak magyar államkötvényekben. Vagyis míg korábban a magyar államadósság szinte kizárólag külföldiek kezében volt, ma már más a helyzet. Éppúgy mint Olaszországban vagy Japánban az államadósság jelentős részben hazai kézben van. Ez jelenthet bizonyos stabilitást. Persze kérdés, hogy a magyar államkötvények tulajdonosai mekkora veszteséget hajlandók lenyelni, ha az infláció elviszi a befektetésük értékét?
