Kissé kényelmetlenül érintheti a kormányt, hogy szerintük a szankciók miatt drágult minden, de valahogy az ugyanezen szankciók terhét igazán viselő uniós országokban látványosan csökken az élelmiszerek ára, míg nálunk a legfrissebb KSH adatok szerint meghaladja 50%-ot. El is vonult a kormány (szégyenében?) háromnapos kihelyezett kormányülést tartani Sopronba.
A G7 portál élelmiszer árindexe októberben tetőzött, és lassú apadás volt tapasztalható novemberben és decemberben. Januárban viszont majdnem újra elérte az októberi rekordot. Miért? Korábban a tej termékek és a tojás vitték a prímet a drágulásban, januárban viszont a pékáru és a zöldség. A félbarna kenyér egy hónap alatt 25%-ot drágult míg a kifli és a zsömle 15%-kal. A kígyó uborka 32%-kal lett drágább mint decemberben, az alma 19%-kal, a tv paprika 14%-kal, a sárgarépa 12%-kal.
A G7 bevásárló kosarának összege tavaly 18.262,- forint volt, idén 28.058,- forint lett januárban.
Németországban a vaj fele annyiba kerül mint nálunk
Az infláció csökkenésnek indult a gazdagabb uniós tagállamokban az élelmiszerek terén míg Magyarországon januárban 53,7% volt vagyis elképesztően magas. Tegyük hozzá, hogy ez a nagyon magas infláció úgy alakult ki, hogy a kormány árstoppot vezetett be több élelmiszerre. A termelők és a kereskedők ennek eltörlését követelik. Ha ez megtörténne, akkor további áremelkedés következne be ahelyett – hogy mint az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – csökkenésnek indulna az élelmiszerek inflációja.