Kezdőlap Címkék élelmiszer

Címke: élelmiszer

Fenyegeti-e az EU élelmiszer biztonságát egy elhúzódó háború?

Oroszország és Ukrajna globális szereplők a gabona exportban. A háború miatt az oroszok leállították a kivitelt, Ukrajna pedig szállítana, de nem nagyon tud hiszen Mariupol, ahol a legvéresebb harcok folynak, volt a fő export kikötő.

A közszolgálati Deutsche Welle nézett utána annak, hogy vajon az Európai Unióban lesz-e elég jóminőségű élelmiszer akkoris, ha a háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony is célzott nemrégiben.

Oroszország és Ukrajna adja a világ búza exportjának 29%-át, kukorica kivitelének
19%-át. Napraforgó olajból ez 78%!

Az áremelkedés már a háborús hírek hallatán is megindult, de amióta Putyin elindította az orosz csapatokat Ukrajnába, az árak az egekbe szöktek. A FAO még sosem tapasztalt ilyen drámai mértékű áremelkedést amióta a globális piac árairól jelentést tesz közzé 1990 óta.

Az Európai Unióban az élelmiszer, alkohol és dohány árak 4,1%-al nőttek februárban. Januárban az áremelkedés még “csak” 3,5% volt. Félő, hogy az áremelkedés üteme felgyorsul.

Európában ez a fő veszély, nem az élelmiszer hiánya.

“A szegény országokban fenyegeti az ukrajnai háború az élelmiszer biztonságot. Főként azokban a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek eddig Ukrajnából importálták a gabonát” – mondja Ariel Brunner szakértő (Bird Life Europe and Central Asia) a Deutsche Wellenek.

“Kínálati sokk következik méghozzá a közeljövőben. Fontos, hogy ezt észrevegye minden döntéshozó” – hangsúlyozza a szakértő.

Élelmiszer kereskedelem-gyors változásokkal

Az Európai Unió agrár kereskedelmében Oroszország nem töltött be túlságosan fontos szerepet a háború előtt sem. Az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 3,7%-a irányult Oroszországba, az import 1,4%-a érkezett onnan. Ukrajna viszont annál jelentősebb kereskedelmi partnere volt az Európai Uniónak: a gabona import 36%-a érkezett onnan, az olajos magvak 16%-a. Tavaly az Európai Unió tagállamai több 3 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Ukrajnába. A brüsszeli bizottság szerint a piacok gyors változása viszonylag könnyen megoldható. A brüsszeli bizottság támogatni kívánja az uniós gazdákat, hogy a jövőben több gabonát és olajos magvat tudjanak a piacra szállítani.

A probléma nem ezzel van hanem az árakkal. Finnországban egy farmer így vázolta fel a helyzetet: “Az Európai Unió nettó exportőr mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből, Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt elszabadultak az árak ebben a szektorban is. Ehhez jön még az energia árrobbanás, amely szintén növeli az agrár szféra költségeit.”

Mindez nagy csapás lehet az Európai Unió szegényebb régióira nézve. Magyarország jórésze ebben a kategóriában van az Európai Unióban.

Brüsszel segíteni szeretne a szegény afrikai országoknak is az élelmiszer válságban, ezért az export egy részét most oda irányítják át.

Az uniós biztos, aki a válság menedzselésért felel Brüsszelben, elmondta: “a legsebezhezhetőbbek a szegények, akik már eddig is alig tudták megfizetni az élelmiszerek árát Afrikában és a Közel Keleten. Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész globális élelmezési rendszert nehéz helyzetbe hozza. Sürgős akcióra van szükség!” – hangsúlyozza Janez Lenarcic.

Ébresztő az uniós mezőgazdaságnak

Az Ukrajnában folyó háború miatt hiány és áremelkedés következett be a műtrágya piacon.   Emiatt már sok helyen tüntettek is a parasztgazdák. Görögországban és Franciaországban állami illetve uniós támogatást kérnek a gazdák a műtrágya hiány enyhítésére. Brüsszel máris lépett, és közölte: a gazdák az eddiginél nagyobb támogatást kapnak, hogy meg tudjanak birkózni a növekvő műtrágya és energia költségekkel. A baj az, hogy már a háború előtt is gyorsan emelkedtek ezek a költségek vagyis nem konjunktúrális hatásról van szó.

Az egyik legnagyobb mezőgazdasági lobbi az Európai Unióban a Copa Cogeca. Ennek a főtitkára így összegezte a helyzetet: “nagyot nőttek az árak a műtrágya és energia piacokon már a háború előtt is. Drágább lett a munkaerő. Ez megdrágítja a mezőgazdasági termelést, de nagyon nehéz tovább hárítani a költségeket a kereskedelemre és a fogyasztókra” – nyilatkozta Pekka Personen főtitkár.

Az Európai Unióban élelmiszer áremelést hozhat az ukrán válság

Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer beszállítója, különösen a gabona és növény olaj import jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.

“Az élelmiszer ellátás biztonsága szempontjából ennek nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusra. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.

Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú hivatalnoka. Aki hozzátette, hogy a geopolitikával és biztonsági foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrár részleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.

Látszólag ez érthető hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9% az uniós élelmiszer behozatalból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgó olaj 88%-a Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41%-a, a méz 26%-a.

A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politiconak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukorica importjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke és disznó farmok hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására. A jamón, a spanyolok kedvenc sonkája veszélybe kerülhet, mert Spanyolország vásárolja messze a legtöbb kukoricát Ukrajnától.

Globális áremelkedés

Ide vezethet egy katonai konfliktus Ukrajnában méghozzá olyan időszakban amikor az élelmiszer árak amúgy is tízéves csúcsra jutottak 2021-ben. Amikor az oroszok 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, akkor a globális búza árak 20%-al emelkedtek.

Miért? Libanonban a búza import 55%-a Ukrajnából jön, Törökországban ez az arány 23%. Csakhogy a törökök búza importjának nagyobb része Oroszországból érkezik: 62%. Egyiptom hasonló helyzetben van: a több mint százmilliós ország búza ellátása Oroszországtól és Ukrajnától függ. 2010-ben Oroszország leállította a búza exportot, rá egy évre megkezdődött az arab tavasz. Az élelmiszer árak emelkedése óriási elégedetlenséget váltott ki a térségben. Az Európai Unió viszonylag könnyen túlélne egy ilyen ellátási sokkot, de a szegényebb országok mint Törökország vagy Egyiptom már jóval kevésbé. Tarasz Kaska gazdasági miniszterhelyettes szerint Kijevben felkészültek a vészhelyzetre, ami szerinte csak akkor állhatna elő, ha a katonai konfliktus tényleg megkezdődne Oroszország és Ukrajna között.

London a növekedés visszaesésére és élelmiszerhiányra számít a kemény Brexit esetén

0

A brit kormány legfrissebb hatástanulmánya szerint ha a brit EU-tagság a kilépési feltételrendszerről szóló megállapodás nélkül szűnik meg, nem zárható ki, hogy egyes élelmiszerekből “hiányossá válik a kínálat” Nagy-Britanniában. Az elemzés komoly növekedési kockázatokra is felhívja a figyelmet.

A Downing Street által este közzétett 15 oldalas tanulmány szerint általános élelmiszerhiány kialakulása a La Manche-csatornán érkező EU-import jelentősebb fennakadása esetén sem valószínű.

Az Egyesült Királyság azonban éppen olyan időszakban távozik az EU-ból, amikor a hazai ellátás friss gyümölcsökből és zöldségfélékből erőteljesen függ a csatornán áthaladó áruforgalomtól, és megállapodás nélküli Brexit esetén – kormányzati intézkedések nélkül – egyes élelmiszerek árai valószínűleg emelkednének.

Mindemellett megvan annak a kockázata is, hogy “a vásárlói magatartás” áruhiányt okozhat vagy súlyosbíthatja az esetleg kialakuló hiányhelyzetet – áll a hatástanulmányban.

Ugyanerre a kockázatra a brit, az észak-írországi és az írországi kiskereskedelmi szektor szakmai szervezetei is felhívták a figyelmet minap ismertetett közös felhívásukban.

A British Retail Consortium (BRC), a Northern Ireland Retail Consortium (NIRC) és a Retail Ireland vezetőinek múlt heti nyílt levele szerint ha az EU-val folytatott brit kereskedelem megállapodás híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerére tér át, ez egyes élelmiszeripari termékek esetében 40 százalékot jóval meghaladó vámterhet jelenthet.

A BRC kimutatása szerint a WTO-szabályrendszer egyes sajtfélékre 42-46 százalékos, a marhahúsra 40 százalékos, a paradicsomra 21 százalékos importvámot tartalmaz.

A három szervezet figyelmeztetése szerint megállapodás nélküli Brexit esetén az EU-ból érkező élelmiszer szállítmányok a vámellenőrzések és egyéb adminisztratív akadályok miatt elakadhatnak a határátkelőknél, és ez hiány kialakulását vagy a kínálat hiányossá válását okozhatja egyes élelmiszerfajtákból és más termékekből is.

Jelentősen lassulhat a brit GDP növekedése

A brit kormány kedd este ismertetett hatástanulmánya a megállapodás nélküli Brexit általános növekedési kockázatairól megerősíti azt a már korábban is közzétett becslést, amely szerint egy ilyen kilépési forgatókönyv esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke 15 éves távlatban 6,3-9 százalék közötti mértékben maradna el a jelenlegi kereskedelmi feltételek fennmaradása esetén addigra elérhető szinttől.

A tanulmány idézi a brit adó- és vámhivatal becslését is, amely szerint ha az EU-val folytatott brit kereskedelem a WTO szabályrendszerére térne át, egyedül az újonnan szükségessé váló vámáru-nyilatkozatok adminisztratív terhe évente 13 milliárd font (4800 milliárd forint) többletköltséget róna a brit üzleti vállalkozásokra.

A tanulmány szerint jelenleg 240 ezer olyan brit üzleti vállalkozás működik, amely kizárólag az Európai Unióval folytat külkereskedelmet, és ezeknek a cégeknek megállapodás nélküli Brexit esetén minden egyes exporttételük után vámáru-nyilatkozatot kellene kiállítaniuk, fennállásuk óta első ízben.

A brit számvevőszék feladatait ellátó független parlamenti testület nemrégiben ismertetett becslése szerint megállapodás nélküli Brexit esetén a brit adó- és vámhivatalnak évente 260 millió vámáru-nyilatkozatot kellene feldolgoznia a jelenlegi 55 milliós éves átlag helyett. (MTI)

120 perc – 2018. január 27. 8:00

0

Növényvédőszert tartalmazó élelmiszer került magyar boltokba

Kínából származó, növényvédőszer-maradékot tartalmazó, szárított goji bogyó tételt kellett kivonni a forgalomból nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyag tartalom miatt. A Nébih a holland hatóság bejelentése alapján értesült az esetről. A termékből 11 EU tagállamba, köztük Magyarországra is szállítottak. (Nébih)

Nem indulhat a választáson Putyin legnagyobb ellenfele

Elutasította az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége Alekszej Navalnij fellebbezését az elnökválasztási küzdelemből történt kizárása ügyében. Navalnij ezzel kimerítette az orosz jogrend szerinti összes jogorvoslati lehetőségét, de vasárnapra tüntetésekre hívta támogatóit. (MTI)

Házi őrizetben a volt grúz elnök

A kijevi bíróság házi őrizetet rendelt el Mihail Szaakasvili volt odesszai kormányzónak, egykori grúz elnöknek. Este tíz és másnap reggel hét óra között nem hagyhatja el az otthonát. (MTI)

Tojás, tejáruk, kenyér, tűzifa: a szegény ember inflációja elszállt

0

Az élelmiszerek és a dohányáruk átlagot meghaladó drágulása nyomta az árakat felfelé októberben, amikor 2,2 százalék volt az infláció, némileg alacsonyabb a szeptemberinél. A tejféleségek és a tűzifa ára ismét brutálisan emelkedett. Utóbbi egy hónap alatt csaknem négy (!) százalékkal. Ugyancsak meredek a tojás árának száguldása.

Októberben 2,2 százalékos volt az éves infláció a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nagy egészen belül az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, de a mindennapos fogyasztásban fontos termékek egész sora jelentősen drágult: a vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal.

Ebben a körben az egy havi áremelkedés is a kevés pénzből élőket sújtja.

Az élelmiszerek összességének ára fél százalékkal kúszott fel szeptember és október vége között,

de a tojás például harminc nap alatt 4,3 százalékkal lett drágább, a krumpli, friss zöldség-gyümölcs 2,5, a liszt 2,2 a tejáruk is 1,4-1,8 százalékkal.

Komoly tétel az infláción belül a dohányáruké: az uniós „felzárkózás” következtében a jövedéki adó folyamatosan emelkedik, amellyel együtt az éves áremelkedés októberben már 10 százalék feletti volt.

A vidéken élő szegények közül sokaknak már csak tűzifára futja – ha van egyáltalán mit venni -, de az októberi 11,6 százalékos drágulással még megfizethetetlenebbé vált (egy hónap alatt is 3,8 százalék volt az index).

A tartós fogyasztási cikkek árai (ahogyan az jellemzően lenni szokott) lényegében változatlanok voltak októberben az egy évvel korábbihoz képest.

Fico uniós ambícióihoz a gyomron át vezet az út

0

Miközben a magyar média viszonylag mérsékelten foglalkozott a pénteki  Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című konferenciával, addig a szlovák média és kormány kiemelt figyelmet szentelt a rendezvénynek. Vajon mi ennek az oka? Miért élvez ez a téma ekkora figyelmet a szlovák kormány és lakosság részéről? 

Az északi szomszédunknál már évekkel ezelőtt felfigyeltek az eltérő minőségű élelmiszerek problémájára. A Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011-ben kutatásokat végzett nyolc európai országban, amely során összehasonlították a Coca-Colát, Milkát, Kotányit, Nescafé Goldot, Jacobs Krönungot és Tchibo Espressót. Kiderült, hogy csupán a Milka csokoládé mutatott azonos minőséget az összes országban, és a legnagyobb minőségbeli különbséget a Kotányi borsnál tapasztalták.

Az élelmiszer-vállalatok (többé-kevésbé) elismerték, hogy eltérő és olcsóbb összetevőkből állnak azok az áruk, amelyeket a kelet-közép-európai piacokra dobnak, de ez szerintük nem feltétlenül jelent minőségbeli különbséget. Később a máltai származású John Dalli, az egykori uniós egészségügyi és fogyasztóvédelemért felelős biztos igyekezett megnyugtatni az uniós állampolgárokat, hogy

az alacsonyabb minőségű élelmiszerekről szóló híresztelések „alaptalanok” és „nincs szó ilyen gyakorlatról”.

Csakhogy Szlovákiában korántsem hagyták annyiban a dolgot. 2014 óta a szlovák média számos esetben mérte össze a szlovák boltokban árult élelmiszereket az osztrákokéval. Például a sárgabarack konzervnél megegyezett a két összehasonlított áru címkézése és tömege, ennek ellenére a szlovákban lévő sárgabarackok kisebbek, eltérő színűek és ízűek voltak.

Az azonos márkájú „biocitromok” esetében a Szlovákiában vásároltak már két nap után megpenészedettek, miközben az Ausztriában megvettek egy hétig nem mutatták a romlás jeleit.

A szomszéd kajája mindig olcsóbb 

A szlovák fogyasztókat azért érinti olyan érzékenyen a téma, mert amióta 2008-ban bevezették az eurót,  az élelmiszerek terén zajlott a leggyorsabb árnövekedés. A határ melletti területeken ezért számít évek óta gyakori jelenségnek, hogy szlovákok nagy tömegekben járnak át vásárolni a cseh, a lengyel, a magyar, de nem ritkán még az osztrák boltokba is.

2014-2016 között az országok közötti árkülönbségek élelmiszereknél  mintegy 10 százalékosak, az alkohol- és dohánytermékek esetében 17 százalékosak voltak, de nem számított meglepőnek a harmincszázalékos differencia sem. A “bevásárlóturizmus”  nemcsak az ünnepnapokon lendült fel, hanem akkor is, amikor az eurót nem használó államok valutája jelentősen meggyengült a közös európai pénznemhez képest.

Ez a folyamat azonban azzal járt, hogy az elköltött pénz a Szlovákiával szomszédos országok államkasszáiba vándorolt. A szlovák boltok polcain egyre inkább csökkent a hazai termékek aránya, ami negatívan érintette a szlovák mezőgazdaságot és élelmiszeripart:

2015-re 60%-al csökkent a szlovák üzletekben a boltok polcain található szlovákiai termékek aránya.

A szlovák kormány elsősorban a szigorú szabályokat okolta, de az üzletláncok szerint ennek hátterében a magas árak, a megváltozott fogyasztói szokások, illetve nem ritkán az eltérő minőségű élelmiszerek álltak. A helyzet már tömeges munkahelyek megszűnésével fenyegetett, miközben valóságos kereskedelmi háború zajlott az üzletek és a beszállítók között, illetve Pozsony is egyre nagyobb nyomás alá került a hazai élelmiszeripar részéről, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.

Váratlan lehetőségek

Épp ezért a szlovák kormány számára a lehető legjobbkor jöttek a kettős élelmiszer-minőséggel kapcsolatos viták, amelyek nem kizárólag Szlovákiát érintették.

Robert Fico szinte azonnal a zászlajára tűzte az eltérő minőségű élelmiszerek ellen folytatott harcot. Nem titkolt célja volt, hogy a témát felhasználva legyen az “elégedetlen államok fő szószólója” és az Európai Unió és a visegrádi négyek közötti tárgyalások megkerülhetetlen tényezője.

„Nem akarjuk, hogy ugyanolyan áron, ugyanolyan márkanév alatt adjanak el eltérő minőségű termékeket. Ez óriási siker Szlovákia számára, hogy ez a kérdés a nemzetközi asztalra került”

– fogalmazott a szlovák kormányfő, aki már úgy képzelte, hogy nemcsak Brüsszel és a kelet-közép-európai országok között fog közvetíteni, hanem egyben az EU és a balti, illetve balkáni országok között is. Fico ilyenfajta ambícióit csak növelte, hogy 2017-re az Európai Unió vezetői egyre többször tekintenek rá úgy, mint egy megbízható partnerre, aki hajlandó feladni a korábbi euroszkeptikus álláspontját és szorosan együttműködik az uniós intézményekkel.

Tehát amennyiben az eltérő minőségű élelmiszerekről volt szó, a szlovák kormány a gazdasági érdekeken túl, szem előtt tartva Pozsony “regionális vezető szerepének kivívását” a térségünkben, nem spórolt az erőforrásokkal és a pénzzel. Eurómilliókkal járultak hozzá újabb kutatásokhoz és tanulmányokhoz. 2017. februárjában 22 fajta, az osztrák és a szlovák piacon egyaránt árusított termékeket vizsgálták meg. Ebből tíz áru – alkoholmentes italok, halak, sajtok vagy a tea – esetében jelentős eltérések mutatkoztak.

A konferencián ilyenfajta illusztrációkat osztogattak. “Nemet a kettős termékekre”. 
A kép forrása: SME.

A felméréseken túl intenzív diplomáciai nyomásgyakorlás vette kezdetét. Nyáron Robert Fico megfenyegette az Európai Uniót: Ha Brüsszel őszig nem tesz előrelépést ez ügyben, Szlovákia egyoldalú intézkedéseket tesz, például csak a hazai termékeket szolgálnak majd fel a kórházakban, iskolákban vagy a közintézményekben.

A következő lépés pedig valószínűleg az lehet, amikor kizárólag a jó minőségű hazai élelmiszerek használatát fogják engedélyezni a szlovák boltokban.

Sőt, ebben az esetben nem riadnak vissza egy népszavazás megtartásától sem.

Épp ezért a szlovák vezetést elégedettséggel töltötte el, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló szeptemberi értékelőjében említést tett az eltérő minőségű árukról és felszólította az uniós intézményeket, hogy vessenek véget ennek a kettős mércének.

„Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben, ahogyan a csehek sem lehet kevesebb kakaó a CSOKOLÁDÉIKBAN”.

Ugyanakkor ez az öröm nem tartott sokáig, mert Pozsony számára csalódást okozott, hogy  az Európai Bizottság mindössze iránymutatásokat adott ki, de az élelmiszertörvényeken már nem volt hajlandó változtatni. Ezek az iránymutatások is csupán az “téves reklámozás végét” vagy “több etikusságot” irányozták elő.

Viszont a szlovákoknál komoly kétségek fogalmazódtak meg: a termékleírások már eddig is sok információt tartalmaztak, az átlagfogyasztó számára alig voltak érthetőek, valamint hiába sorolták fel az összetevőket, korántsem volt biztos, hogy valóban azokat tartalmazta az adott termék.

A V4-ek miniszterelnökei a kettős termékminőség gyakorlatának megszűntetéséért tartott uniós találkozón Pozsonyban.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A szlovák hatóságok szerint bár hasznosak ezek az irányelvek, a bevezetésük már problémákba ütköztek. Ugyan lehetővé teszik a kereset benyújtását vagy a gyanús termék esetében a különleges vizsgálatot, még nem tudni, hogy pontosan mely szervek az illetékesek, vagy melyik bírósághoz kell fordulni.

Felmérés felmérés hátán

A szlovák kormány elégedetlenségét csak tovább növelték azok az újabb kutatások, amelyek az elmúlt hetekben láttak napvilágot. A szlovák agrártárca tájékoztatása szerint összesen 33 típusú ausztriai és szlovák terméket vizsgáltak meg: a halaktól kezdve a pékárukon át egészen a fagylaltokig bezárólag. 16 termék esetében jelentősebb különbségekre bukkantak, mint például a sonkánál alacsonyabb hústartalom mellé több só párosult, vagy kiderült, hogy spórolnak a pizzára való feltételekkel is.

Baloldali szöveg: Minőségibb és olcsóbb. Jobboldali szöveg: Másodrendű és drágább. A kép forrása: SME.

A szlovákokkal párhuzamosan a csehek 21 élelmiszermárkát hasonítottak össze, és 11 esetben találtak lényeges eltérést, többek között a ketchup, a pizza és a spagetti esetében. Ráadásul szintén a napokban került nyilvánosságra az Eurostat adatai alapján készített elemzés, amiből ismét az derült ki, hogy a kelet-közép-európai országok közül Szlovákiában a legdrágábbak az élelmiszerek.

„Csehországban és magyarországon átlagosan 9 százalékkal olcsóbb a termék, de Lengyelország esetében akár 30 százalékos különbséget is megfigyeltünk”

– olvasható a felmérésben.

Nesze semmi, fogd meg jól

Kétségtelen, hogy az október 13-i konferencián a szlovák házigazda igencsak aktív volt és nagy bejelentéseket tett.

„Európában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók, a kettős termékminőség gyakorlatára összeurópai megoldást kell találni”

– szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök a nyitóbeszédében.

Olvasva a V4-ek kormányfőinek és miniszterelnökeinek megnyilatkozásait egyelőre úgy tűnhet, hogy csupán elvi megállapodások születtek. Ugyanúgy egyelőre azt sem tudni, hogy a konferencián hozott elveket a visegrádi négyek át tudják-e ültetni a gyakorlatba. Az pedig mindenképp a jövő zenéje, hogy vajon siker koronázza-e a visegrádi négyek erőfeszítését, vagyis a multinacionális vállalatok a nyugati és keleti piacokon azonos minőségű termékeket fognak forgalmazni.

Ám egy dolog biztosnak tűnik: Fico tovább növelte presztízsét az Európai Unióban és büszkén hirdetheti, hogy a visegrádi négyeknek Pozsony vezetésével  “sikerült mozgásba lendíteni az uniós fogaskerekeket”.

A szegény ember inflációja szinte száguld

Az átlagos infláció szeptemberben 2,5 százalék volt, a pénzüket nagyrészt élelmiszerre költők élete viszont alaposan megdrágult: a kenyér 5,9, a belevaló párizsi 5,9 a vaj, vajkrém 16,5, a sertéshús 8,5 százalékkal kerül többe, mint egy éve. A tejáruk egy hónap alatt is jócskán drágultak.

Az augusztusinál 0,1 százalékkal kisebb mértékben, 2,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából. Az áremelkedést az üzemanyagok (5,3 százalék), az élelmiszerek (3,1), valamint az uniós kötelezettség miatt dráguló dohányáruk (8,8) és szeszes italok (5,6) húzták.

Január-szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
A jövedelmüket javarészt havonta elköltők számára

jelentősen az átlag felett drágult az élet.

Az energiaköltségek 1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016 augusztusában, de a fával fűtők 8,8 százalékkal fizettek többet egy év alatt, sőt, augusztushoz képest csaknem 4 százalékkal többért vehették meg a télire valót.

A másik nagy kiadáscsoport az átlagos vagy az alatti jövedelműeknél élelmiszerek. Ezeken belül szeptemberben a vaj, vajkrém ára 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A havi áremelkedés e körben is nagy tétellel dobta meg a családok kiadásait: a vaj, vajkrém 3,8, a tej 2,3, a sajt 0,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek, mint egy éve.

Műanyagdarab volt a gluténmentes bagettben

0

Egy német vásárló talált műanyagdarabot egy német készítésű, gluténmentes bio kukoricabagettben, amelyből Magyarországra is hoztak.

A NÉBIH a RASFF nevű riasztási rendszeren értesült az esetről. Összesen 11 országba vittek a bagettből, Magyarországra július 19-én érkezett.

A szállító cég már

kezdeményezte a termék kivonását a kereskedelmi forgalomból,

amelyről ügyfeleit is értesítette.

A termék pontos leírása a NÉBIH honlapján olvasható. A hatóság azt kéri, hogy aki vett belőle, semmiképp ne egye meg, mert

fulladást okozhat.

Újabb szennyezett tojások Magyarországon

0

Újabb termékekben mutatott ki fipronilt a NÉBIH laboratóriuma. Emellett a RASFF riasztási rendszeren is érkezett tájékoztatás arról, hogy Magyarországra is hoztak szennyezett terméket.

A NÉBIH közleménye szerint az Európa jelentős részét érintő tojás szennyezési eset kapcsán folyamatosan zajlanak a vizsgálatok. A hatóság hazai érintettség esetén nem csak egy szegmenst, hanem a teljes lánc minden elemét ellenőrzi, melybe a termék vizsgálatán túl többek között a telep szerfelhasználása és az ólakban található alom ellenőrzése is beletartozik.

Azt is írják, hogy a mintavétel folyamatos. A tojás és tojástermékek laboratóriumi vizsgálatai során az eddigi mintegy 100 mintából 75 mérését zárták le a szakemberek.

A friss eredmények közül teljes tojáslében, valamint egy étkezési- és egy ipari tojás tételben igazolták fipronil jelenlétét.

A szükséges nyomon követési vizsgálatokat megkezdték. A termékekkel kapcsolatos részletek (azonosító adatok, egyéb információk) elérhetőek a NÉBIH tematikus aloldalán.

A szakemberek figyelik a nemzetközi eseményeket, valamint a RASFF rendszerbe felkerülő információkat. Utóbbi felületen érkezett tájékoztatás arról, hogy

német gyártású, fipronilt tartalmazó pasztörizált tojássárgájából, valamint pasztörizált tojásrántottából Magyarországra is hoztak.

A NÉBIH felvette a kapcsolatot az érintett hazai vállalkozással. Az derült ki, hogy a termékből nem érkezett Magyarországra.

Csak kevéssé eszünk többet

0

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának előzetes növekedési adatát kissé felfelé, 5 és fél százalékra módosította a Központi Statisztikai Hivatal, élelmiszerekből azonban a korábbi becslésnél kevesebb, 2,3 százalékkal fogyott több egy alatt.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,5 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn második becslése alapján a KSH. Első mérésében 5,4 százalék volt az ötödik havi adat.

Ezzel együtt is idei legjobb eredményét érte el a kiskereskedelmi ágazat májusban.

Legjobban a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben nőtt a forgalom, 10,3 százalékkal.

Az  élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,3 százalékkal nőttek az eladások, az üzemanyag értékesítés pedig 4,3 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek értékesítési előző becsült indexe 2,6 százalék volt, az iparcikkeké viszont 9,8 százalék.

Vagyis tartós árukból az eddig mértnél több fogyott, a napi létfenntartáshoz szükséges élelmiszerekből viszont még jelentősebb az elmaradás az átlagos kereskedelmi forgalmi növekedéshez képest.

Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,5, a nyers adat szerint 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK