A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.
Macron elnök európai vezető értelmiségieket látott vendégül – minden európai államból egyet-egyet. Magyarországot az Élysée palotában Heller Ágnes képviselte. A jeles filozófus 90 éves korában halt meg. Politikailag mindvégig aktív volt: állást foglalt amellett, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbik is részt vegyen.
Macron látogatását a zsidó temetőben az is indokolhatta, hogy Franciaországban élt és írt Elie Wiesel, akit Máramarosszigetről szállítottak a halál táborba 1944-ben. A magyar származású zsidó író megkapta a Nobel békedíjat.
Macron elnök találkozott a Mazsihisz vezetőivel is még mielőtt találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel illetve a visegrádi államok vezetőivel.
Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ferenc pápa látogatásának üzenete is a keresztény – zsidó megbékélés volt: a katolikus egyházfő ellátogatott a budapesti zsinagógába, amely a gettó szimbóluma volt 1944-ben.
Orbán ellenfél és partner
Így fogalmazott elutazás előtt a francia elnök, aki a visegrádi államok vezetőivel azért kíván találkozni, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.
Macron elnök ezenkívül választások elé néz: jövő áprilisban tartják meg a kétfordulós elnökválasztást Franciaországban. Macron két szélsőjobboldali ellenfelét nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Marine Le Pen legutóbb Varsóban is találkozott a magyar miniszterelnökkel, akivel nagy szélsőjobboldali frakciót próbáltak összeszeszkábálni Lengyelországban – sikertelenül. A másik szélsőjobboldali jelölt Eric Zemmour berber zsidóként jellemzi önmagát, és elsősorban a muzulmán bevándorlókkal szemben akarja mozgósítani a francia közvéleményt.
Pénz beszél
Franciaország már megkapta az euró milliárdokat az uniós helyreállítási alapból éppúgy mint a két mérsékeltebb visegrádi állam: Csehország és Szlovákia. Magyarország és Lengyelország egy centet sem kapott eddig. Brüsszel nem rejti véka alá, hogy szívesebben adná a pénzt a jelenlegi rendszer ellenzékének: Varsóban Donald Tusknak és Budapesten Márki-Zay Péternek.
Ziobro lengyel igazságügyi miniszter viszont azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy a lengyel diplomácia vétózni fog mindaddig amíg nem kapja meg a pénzt.
Scholz német kancellár Lengyelországban tárgyal, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a lengyel kormánnyal.
Macron elnök Budapesten valami hasonlóra törekszik azzal a különbséggel, hogy igyekszik megosztani a visegrádi tábort. Kompromisszumot kötni a mérsékelt Csehországgal és Szlovákiával. Lengyelországgal és Magyarországgal fennállnak az elvi ellentétek, de gyakorlati megállapodások születhetnek például az atomenergiáról, melyet Franciaországhoz hasonlóan e két állam is támogat miközben Németország ellenzi azt.
Ettől függetlenül Franciaország Németországgal és Olaszországgal együtt kívánja megreformálni az Európai Uniót, és előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski álláspontja ezzel ellentétes, de jelenleg nem sok külső támogatásra számíthatnak, és a saját erejük csekély arra, hogy bármit elérjenek. Annál is kevésbé, mert nem tudnak reális alternatívát felvázolni, Brüsszel bírálatából pedig nem lehet megélni…
