Mint azt már régebben írtam:
„A politika állítólag tudomány. Tanítják világszerte, akadnak hozzá hallgatók, és bár én meg nem mondom, hogy közülük hányan lesznek politikusok, de azért valamifajta átfedésnek csak kell lennie, különben az oktatóknak felkopna az álluk. Némi gondolkodás után persze rájön az ember, hogy az előbbi mondat butaság, a kiképzettekből nem politikus lesz, hanem újabb politikatanár és/vagy politológus. Utóbbiakból rengeteg kell, és jól meg is fizetik őket, ebből következően elemzéseikkel biztosan sok hasznot hajtanak, mely hasznok mifélesége ma még ugyan az ismeretlenség homályába vész, de egyszer talán azt is kiderítik. Filozófusoknak való, embert próbáló feladat (másnak halvány esélye sincs).”
Ahogyan az a magyar sajtóban megjelenő írásokból látható, a politológus legtöbbször használt fegyvere a fölény, fő tevékenysége a maga ácsolta piedesztálról való ágálás, a végtermék pedig az ítélet elevenek és holtak fölött. Ezt mutatja be a jelen írás egy konkrét újságcikkből összeollózott címe is (a „vergődő” jelző kíméletből kimaradt).
A politológusokra persze rendkívül nagy szükség van, mert a magyar politika további rejtélyekkel szolgál az itt élőknek. Az egyik mindjárt Magyar Péter. Az élet rengeteg embert dobott már felszínre az elmúlt 35 évben, de csak kevésből lett sztárpolitikus.
Sztárrá lenni a politikában a korábbi tapasztalatok szerint hosszadalmas folyamat, ráadásul az ilyen sztárságot komoly tettekkel ki kell érdemelni. Például az ember kizavarja innét a ruszkikat. Na persze, nem kell ténylegesen kizavarni őket, elég, ha a népség nagy része úgy tudja. Akkor ugyanis teljesen érdektelen,
- hogy a ruszkik kizavarását hónapokkal a sztár megszólalása előtt programba vette a formálódó ellenzék, és a március idusán tartott ünnepségen már közölte is a néppel (Cserhalmi),
- hogy áprilisban a legfelsőbb szinten már megegyezés is született a csapatkivonásról, (Németh Miklós – Gorbacsov),
- hogy április végén már el is indult a csapatok hazaszállítása,
- és hogy júniusban, a Hősök terén nem is kizavarásról volt szó, mert a leendő sztár óvatos visszafogottsággal csak annyit mondott, hogy „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.” Magyarul: ha és amennyiben, akkor talán. Ez egy kizavarás, tessen mondani?
’56 eszméit egyébként maga a sztár és a csapata tévesztette szem elől, miután a névrokon kiderítette a pesti srácokról, hogy csak egy ócska, háborúpárti banda, amely háborúpártiság Orbán Balázs szerint a FIDESZ-re egyáltalán nem jellemző. A Főnökre meg aztán pláne nem! Sőt, mintha a Főnök mostanában kizavarás helyett inkább hívogatná vissza hozzánk a ruszkikat, amely békés bejöveteltől (a mai, békepárti kormány ugyanis egyáltalán nem állna ellen a bevonulásnak) Isten óvja kedves mindnyájunkat. Bőven elég nekünk az Orbán féle autokrácia, nincs szükségünk Putyin jól fejlett diktatúrájára.
Magyar Péter más. Ő nem a ruszkikat zavarta ki, hanem a feleségét hallgatta le. Az nem annyira veszélyes mutatvány, a népszerűségi mutatójának emelkedési meredeksége mégis messze felülmúlja akármelyik hazai politikus hasonló paraméterét. A magyar sajtó nagy hibájának tartom, hogy nem járt utána, ki áll az akció mögött. Egyedül az biztos, hogy Magyar népszerűségének robbanásszerű növekedése a látható és áttekinthető sajtófelszín alatti facebook-os, tik-tokos, influenszeres, emojis világban lett elintézve, és hogy a Magyar-féle nagy kiugrás (Kossuth tér) főpróbája a korábbi influenszer tüntetés (Hősök tere) volt. Hogy ezt az internetes módszert Orbánék is észrevették (igaz, némi spéttel), az a közelmúlt történéseiből látható.
Magyar futtatása jól működő technika. Fő jellemzője, hogy a politikusi megnyilvánulások semmiféle konkrétumot nem tartalmazhatnak. Ezzel kell bemutatni, hogy a Tisza Párt (amelyről nem tudom, hogy befogadási célból már készen várta Magyar felbukkanását, vagy véletlenül alakult így az ügy) mindentől és mindenben különbözik. Legyen titok, hogy a párt hatalomra kerülése esetén konkrétan mit fog csinálni. Erről legfeljebb általánosságok mondhatók, például a FIDESZ felelősségre vonása, vagy nagy költségvetési változtatást nem igénylő, kisebb lépések bejelentése (pl. a gyógyszerek 5 %-os ÁFÁ-jának nulla százalékra való módosítása, amely miatt a veszteség az állami költségvetés 0,125 százaléka). Minden más hír ellen élénken tiltakozni kell. Például SZJA módosítás. Legyen titok az is, hogy Magyar kikkel fogja a nagy változást végrehajtani. Elég, ha a gyűléseken politikusként ő beszél. A koalíció az óellenzéki pancserpártokkal abszolút tilos, bármelyik pancserpárt erre való ajánlkozása azonnal visszautasítandó. Így aztán nincs semmi, ami a szavazókat elriaszthatná a Tisza Párttól, és nincs senki, akibe a FIDESZ rendkívül rutinos propaganda részlegének Lejárató Osztálya beleköthetne. Ebben az esetben ugyan nagy kérdés, hogy kikre és milyen intézkedésekre, azaz miféle kormányzásra szavaz, aki a Tiszára szavaz, de jelenleg az odaözönlött hívők megtartása a cél. Hogy ez a taktika hová fog kifutni, egyelőre rejtély.
Mostanában nagy divat a „Lépj vissza!” játék. A játék lényege, hogy föl kell szólítani a DK-t, hogy lépjen vissza. A játék egyoldalú, tehát nem azt jelenti, hogy néhány párt összefog, és mindenütt csak a legesélyesebb jelölt marad a placcon, hanem hogy mindenütt a DK lép vissza, azaz a „Gyurcsánnyal nem lehet” elv rigorózus alkalmazása. Gyurcsány ugyan minden szempontból eltűnt, ahogy kérték, még el is vált Dobrevtől, de ez nem elég. A Tiszához pártolt ellenzéki potentátok szerint a DK-nak is el kell tűnnie, ugyanis ha Dobrev helyett maga a Patrona Hungariae, azaz Szűz Mária venné át a pártot, róla is tudná mindenki, hogy Gyurcsány megbízásából a szemkilövetések számának fokozása és a rezsicsökkentés eltörlése érdekében akarja a hatalmat megszerezni.
A „Lépj vissza!” játék érdekessége, hogy a Kutyapártot senki nem molesztálja azzal, hogy lépjen vissza, pedig ugyanúgy önállóan indul, mint a DK, és az ellenzéki oldalról szedi a szavazóit. A játék másik érdekessége, hogy a DK szavazótábora nem egy másik baloldali párthoz, hanem Magyar Péter sokszori kijelentése alapján egy jobboldali párthoz lenne átirányítva, hogy tessenek arra szavazni, és kész. Az a másik párt biztosan jobb lesz, mint az az Orbán nevű által vezetett FIDESZ. A DK-ról, az LMP-ről, a Momentumről, a Jobbikról, az Összefogásról a szavazók ezt nem hitték el, a Tiszáról majd elhiszik. Vajon miért? Ez a következő rejtély, amelyet nem tudunk megválaszolni. A hit rejtélyes dolog.
A DK, mint a másik oldal egyetlen szereplője azonban indulni akar. Mind a 106 körzetben ráadásul. A hírre többen akcióba léptek. Mellár Tamás, a játék egyik prominens személyisége kijelentette, kívánatos lenne, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a DK is magába szálljon. Ez azt jelenti, hogy lépjenek vissza, de tüstént! Az 1 százalékos támogatottságú MSZP+Párbeszéd lényegtelen, azaz ebben az esetben is a DK-ról van szó. Mellár egyben jó példát mutat, mert ő, mint a DK által 2022-ben támogatott, azaz 2026-ban potenciális DK jelölt, jövőre a választástól visszalép. Mellár tekintélye megkérdőjelezhetetlen, apró gondok viszont akadnak vele.
- A képviselő úr 72 éves. Ideje, hogy visszavonuljon, fáraszthatja már a munka, ráadásul a visszavonulása után anyagi gondja nem lesz, még tán jól is jár, ha nem indul jövőre. A DK ugyanakkor sok embert tart el, ezek döntő része nem nyugdíjas korú, ebből élnek (a politikusság is egy foglalkozás, és a DK-nak alkalmazottjai is vannak), így aztán a DK visszalépése sok embert hozna nagyon kellemetlen helyzetbe. Ők nem loptak annyit, hogy gond nélkül vészeljék át a párt megszűnését, ugyanis a visszalépés gyakorlatilag azt jelenti – hacsak Dobrev a saját vagyonából nem tartja fönn továbbra is.
- Mellár azért gondolja, hogy így kell tennie, mert egy közvélemény kutatás szerint a tiszás jelölt 40 százalék körüli eredménnyel húzná be a körzetet, ő, mint a pancserpártok jelöltje 28-30 százalékot tudna hozni, a fideszes meg 26-27 százalékot kapna.
Amennyiben úgy számolunk, hogy ha Mellár, azaz a DK nem indul, akkor az ő és a tiszás jelölt eredménye összeadódik, azaz 68 – 70 százalékkal a tiszás nyer, akkor a győztes kompenzáció miatt a Tisza Párt valóban jobban jár. De. Egyrészt nem hiszem, hogy akkor a DK szavazói mind elmennének és mind a tiszás jelöltre szavaznának, másrészt 2022-ben Mellár 44 ellenzéki százalékkal győzött, nem hiszem, hogy most ez 70 ellenzéki százalékra hízott, mert az nagyon durva lenne. Az pedig, hogy háromnegyed évvel a választás előtt készített 1 db közvélemény kutatásból kiindulva mind a 106 választókörzetre általánosítson valaki, holott még a saját körzetére sem biztos, hogy igaz lesz 2026-ban, hát… és akkor a közvélemény kutatási hibákról még nem is beszéltünk.
A fentiek alapján mindent átgondolva jobb, ha az ember nem nyilatkozik. A mostani tudásunk alapján nagy a „hülyeséget beszélés” valószínűsége. Az pedig, hogy nem adnék tanácsot az ügyben, szerintem magától értetődik. Még olyan tanácsot sem, hogy ne tanácsoljanak semmit senkinek. Nem az én dolgom ebben dönteni.
A tanácsolónak kell majd helytállni érte.
