“Az egyház szolidáris azokkal az újságírókkal, akiket bebörtönöztek azért, mert megpróbálták elmondani az igazságot, akik védik az emberi méltóságot és a népek tájékoztatáshoz való jogát, mert csak a tájékozott népek tudnak szabad döntéseket hozni” – hangsúlyozta XIV. Leó pápa, akit nemrég választottak meg Szent Péter trónjára.
A sajtószabadság ilyen nyílt támogatása csak a legutóbbi időkben jellemző a Vatikánra, ahol korábban rendkívüli szigor uralkodott e téren. A Szent Inkvizíció ebben is könyörtelen volt. Sokat tanult ebből Sztálin, a grúz papnövendék, aki a totális kontroll megteremtését tartotta legfőbb feladatának, és ebben igen eredményes is volt. Igaz, hogy a Szovjetunió belebukott a sztálini rendszer kudarcába, de a lelkes utódok tovább folytatják a “szép új világ” megteremtését a huszonegyedik században is. Putyin Oroszországában idegen ügynöknek nyilváníthatnak bárkit, aki bírálja a rendszert. Így vált külföldi ügynökké Ulickaja, a legnagyobb élő orosz írónő is, aki szókimondóan bírálta Putyin ukrajnai háborúját.
Orbán Putyin nyomában
A magyar miniszterelnök az átláthatósági törvénnyel próbálja lehetetlenné tenni a szólásszabadságot, amely mind kínosabb a számára hiszen 15 éves rendszerének kudarca mindinkább szembeötlő. A nemzeti együttműködés rendszere éppúgy csőd mint Sztálin, Brezsnyev, Andropov és Putyin rendszere. Ezért a sajtószabadság halálos ellenség. Orbán mindigis hazugságra volt ítélve, de most a falnak háttal a politikai túlélésért küzd és nincs könnyű helyzetben. Nem veszíthet a választáson, mert az a “Börtönbe vezető utat” jelenti a számára. A győzelemhez meg kellene venni a választókat, de ehhez nincs elég pénze, mert nagyon hiányoznak a befagyasztott uniós euró milliárdok. Diplomáciai sikerek sincsenek, sőt, a Putyint és Trumpot követő kelet-európai neonácik szövetsége se nagyon tud összejönni, mert nincs új jaltai alku. Sem Trump, sem Putyin nem elég erős ehhez. Két papírtigrisre alapozta reményeit Orbán Viktor, aki kétségbeesetten arra hivatkozik, hogy “máshol se jobb”, avagy “mi vagyunk a kisebbik rossz.”
Közben Magyarország továbbra is az Európai Unió szegényházában ücsörög, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt vágja Orbán képébe, hogy “Putyin ügynöke!”.
Ennyit a szuverenitásról, melyet Orbán új varázsjelszónak szánt, de amelyet épeszű ember nem fogadhat el egy nem egészen tízmilliós közép európai országban, amely teljesen nyitott a világgazdaságra.
Sztálin rendszere zárt volt, azértis bukott meg. Nicolae Ceausescu ugyanezt tapasztalhatta meg a kivégző osztag előtt 1989 decemberében. Orbán csak abban reménykedhet, hogy Ceausescut Moszkvában és Washingtonban ítélték halálra, Trump és Putyin most nem kész erre, de megbukni másképp is lehet.
Orbánt a saját emberei is feláldozhatják a saját túlélésük érdekében. Magyar Péter lehet egy ilyen kísérlet is.
A német kancellár el van szánva Orbán megrendszabályozására, ezt közölte Németország új külügyminisztere, aki felkínálta a pálfordulás esélyét is a magyar miniszterelnöknek. Az átláthatósági törvénnyel ez nemigen fog menni…
