A Petrák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósan induló első októberi hétfőn, amely a meteorológiai előrejelzések szerint hosszú ideig az utolsó csendes, kissé napos idő lesz, amikor a hőmérő higanyszála felkúszik akár a 20 fokig is. Kellemes napot és vidám hetet kívánunk! – annak ellenére is, hogy a lapszemlénk nem fogja túlságosan jó kedvre deríteni Önöket.
Népszava: Hosszú sorok az egészségügyben
Nem új, de egyre súlyosabb és olyan problémáról ír a mai Népszava, amelynek minden magyar volt, van vagy lesz az érintettje: egyre többen azért nem jutnak orvosi kezeléshez, mert az túl drága, túl messze van, vagy pedig túl hosszú a várólista. Egy konkrét példával – egy olvasói levél alapján – indult el az újságíró, aki annak felgöngyölítése után körbekérdezte, mennyire nyúltak meg a szakorvosi vizsgálatokra váró sorok. Kiderült, hogy a fővárosban ez az idő az endokrinológiánál egy-másfél hónap, a kardiológián hasonló. A reumatológiákon másfél-két hónap várakozás sem számít kiugrónak. Vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet. S nem ritka az sem, hogy hónapokiat is kell várnia a betegnek, mint a kiindulási pontként leírt ormosbányainak, akinek 210 napba telt, mire eljutott szakorvoshoz. A relatív orvoshiánnyal, bürokratikus és finanszírozási akadályokkal magyarázzák a várakozások meghosszabbodását.
Mint ahogyan a kórházi várólisták esetében ez már két éve zajlik, a szakrendelők részére is a hosszú várólistával rendelkező szakmákra juttatott többletforrással lehetne mérsékelni a várakozási időket – állítják a szakemberek.
Mindenesetre a szakmai szövetség szeptemberi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt: a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy lehetőség szerint ne küldjék szakrendelésre a beteget. A kormányzat ezzel is csökkentené a szakrendelők zsúfoltságát. Valamint a hamarosan az e-egészségügyi információs rendszeren keresztül látni fogják majd a beutalásokat, és azt is, hogy azokkal hova érkeznek a betegek. Az adatokból az is kiderülhet, hol és hogyan érdemes beavatkozni az előjegyzési listák rövidítésének érdekében.
A szakellátók szerint viszont mire ebből valami lesz, az legalább 2-4 év. Az ellátórendszernek pedig sokkal gyorsabb beavatkozásra van szüksége.
Magyar Nemzet: Interjú Fülöp János lemondott őcsényi polgármesterrel
Fülöp Jánossal készített interjút a Magyar Nemzet, azzal, aki lemondott a Tolna megyei Őcsény polgármesteri posztjáról, miután botrányt kavart a menekültek ottani, pár napos üdültetésének terve. Elmondta, hogy a településen 11 évig béke és nyugalom uralkodott. Együtt tudott élni a magyar, a cigány, a sváb, a székely. Semmiféle gyűlölet vagy kirekesztés nem volt. Ezt sikerült most felrúgni.
Ha ma Magyarországon kimondja valaki, hogy migráns, akkor elásta magát, és megcsípik a darazsak.
Egy hete egy ATV-s riport után olyan vélemények jelentek meg, hogy sokkal radikálisabban kellett volna fogalmaznia a menekültek üdültetéséről. Szabó Balázs jobbikos képviselő például felhívta, hogy hazaáruló. Ha feloszlatta volna magát a testület, akkor a választók eldönthették volna, kinek van igaza. Most is zajlik aláírásgyűjtés, hogy oszlassa fel magát a testület – mondta Fülöp, aki szerint eddig nem volt jellemző ez a fajta indulat az országos átlagnál gazdagabb településen, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a romák elfogadásával sincs gond. A lemondott polgármester leszögezte:
nem azt mondom, hogy árasszák el az országot a menekültek, de szabadon mozoghatnak az országban, ha nem is szervezetten. Mindenkitől kérjek oltási könyvet a falu határában?Nem hozok ilyen rendeleteket, mert nem értek velük egyet.
Az alapindulat spontán volt, nem ítéli el az embereket – mondja megértően, miként megérően nyilatkozik arról is, hogy Orbán Viktor semmi kivetnivalót nem látott a történtekben. Megosztottság lett a vége, pedig egységesen kellett volna fellépni. Ebből valakik a maguk malmára hajtották a vizet. Nem lesz béke – jósolja:
„nem lesz itt új világ egyik napról a másikra.”
Magyar Idők: Alapjaiban újulhat meg az oktatás
Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a kormánylapnak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja. Most épül fel infrastrukturálisan és tartalomban a digitális oktatási stratégia, amely remek platformja lesz majd annak, hogy miként nyer teret a tartalmi megújulás. Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk – mondja, hozzátéve,
minimum három-négy év, de az is lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz ehhez, ami azért negyedannyi idő, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett mára az oktatás.
A tantervi rendszer megújítását alapozó fejlesztést elkezdték, a magyar szakemberek már munkához láttak, és a nemzetközi szakértők felkérése is zajlik. Az első változatról is lesz már társadalmi egyeztetés – ígéri a szakember.
Magyar Hírlap: Erőszakra buzdító, agresszív ellenzék
A baloldal egyre agresszívabb akciókkal próbálja elfedni, ellensúlyozni saját megosztottságát, az ellenzéki szereplők az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal buzdítottak erőszakos cselekedetekre – hívta fel a figyelmet egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Felidézte, Hadházy Ákos, az LMP egyik társelnöke korábban kijelentette, ha nem sikerül a kormányváltás, „akkor már csak a forradalom jöhet”. Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője egy interjúban azt mondta, ő nem tudja elítélni, ha szimbolikus épületeket valamilyen fizikai behatás ér, megérti azok lelkiállapotát, akik „a dühüket így mutatják ki”. Gulyás Márton mozgalmár, a Kossuth téri Agóra kezdeményezője azt üzente egy politikustársának, hogy ő is „jó lesz” a munkatáborokba. De nem maradt le Fekete-Győr András sem – folytatta Dömötör –, aki szerint csak egy forradalom, vagyis nem egy választás „állíthatja meg a miniszterelnököt”. Szigetvári Viktor az Együtt elnökeként az ATV-ben azt a véleményét hangoztatta, hogy „ezt a kormányt nagyon nehéz lesz békés eszközökkel eltávolítani.
