A világ leggazdagabb embere, akire Donald Trump rábízta az amerikai állam átszervezését azért akadályozta meg a kétpárti költségvetési törvényt, hogy keresztülvigye a kínai befektetési korlátozásokra vonatkozó törvényjavaslat megbuktatását. Ezt a vádat fogalmazta meg két demokrata honatya Washingtonban.
A két demokrata kongresszusi képviselő szerint az elkaszált törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy
“a stratégiai fontosságú mesterséges intelligencia fejlesztéseket és a kvantum számítógépes technológiát az USA megtarthassa magának, ezzel munkahelyeket is megőrzött volna.”
Elon Musk mindezt megakadályozta, de miért?
A 400 milliárd dollár fölötti vagyon jelentős részben a Tesla sikeréből jött össze, de ennek legnagyobb gyára Sanghajban van. Ráadásul ez az egyetlen olyan nyugati autógyár Kínában, amely nem vegyesvállalkozás. Peking korábban rávette a nyugati autógyárakat, hogy vegyesvállalatokat hozzanak létre, ily módon gyorsítsák meg Kína technológiai fejlődését. Elon Musktól ezt már azért nem követelték meg, mert az akkumulátorok és az elektromos autógyártás terén a kínaiak már elérték a világszínvonalat. Közben viszont a bérszínvonal még mindig messze elmarad az USA-tól és Európától. Ezért is akar Elon Musk még egy nagy autógyárat építeni Sanghajban plusz egy akkumulátor gyárat, mert ezek sokkal nagyobb profitot ígérnek Kínában mint az USA-ban vagy Európában.
Csakhogy Li Csiang miniszterelnök megmondta Elon Musknak Pekingben: ha meg akarja kapni az engedélyt a Tesla fejlesztésére és az akkumulátor gyár építésére, akkor fel kell lépnie a Kínaellenes szankciókkal szemben!
Elon Musk azért is állt be Trump mögé, hogy az üzleti érdekeit minél jobban érvényesíthesse az amerikai állam kihasználásával.
Musk lobbizása Orbánnak is jól jöhet
Elon Musk részt vett azokon a tárgyalásokon Donald Trump floridai birtokán amikor Orbán Viktor és csapata találkozott a megválasztott amerikai elnökkel. Közös üzlet is felmerült hiszen Elon Musk nemcsak a Tesla, de a Starlink műhold hálózat tulajdonosa is. Ezért járt Floridában Orbán Viktorral együtt Jászai Gellért a 4ig főnöke. Senki sem számolt be arról, hogy szóba került volna Magyarország és Kína kapcsolata Trump és Orbán találkozóján. A választási kampányban Trump igen élesen támadta Kínát, és kemény büntetővámokat ígért, de ebből nem következik, hogy ezeket rögtön be is akarná vezetni. Egyelőre csak plusz 10%-ot helyezett kilátásba Kínával szemben, ez lényegesen kevesebb mint a 60%, amelyről a választási kampányban beszélt. A szomszédos Mexikó és Kanada 25%-os vámemelést kap. Trump meghívta a beiktatására Hszi Csin-ping elnököt, aki régi jó ismerős: Trump unokája korábban kínai nyelven köszöntötte a kínai államfőt, akinek ez láthatóan jólesett. Hszi Csin-ping most arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kereskedelmi háború mindenkinek rosszat tenne. Tudja ezt Trump maga is, ezért manőverezik a különböző érdekcsoportok között, melyek képviselői sűrű sorokban keresik fel a floridai birtokot.
Hoz-e pénzt a konyhára Donald Trump?
Ez Orbán Viktor igazi kérdése, de válasz egyelőre nincsen. Márpedig Orbánnak dollármilliárdokra lenne szüksége a 2026-os választások megnyeréséhez, mert az uniós eurómilliárdok Brüsszelből hosszú időre befagytak. Trump nem arról híres, hogy ingyen nagy pénzt adna bárkinek is a szép szeméért. Orbánnak ehhez valamit ki kellene találnia, ami üzleti vagy politikai haszonnal kecsegteti Donald Trumpot. Aki nem könnyű pénzügyi helyzetben veszi át az USA elnöki posztját: az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, a költségvetési hiány óriási. Trump adócsökkentést akar és mindenáron szeretné elkerülni az inflációt. Olyan helyzetben van mint Nagy Sándor a gordiuszi csomó előtt: szétvághatja egyetlen kardcsapással, de nagy kérdés, hogy mire megy vele.
Orbán ezt ajánlhatja neki: Huszárvágás – ez Orbán Balázs könyvének a címe, melyben kifejti a miniszterelnök politikai filozófiáját. Csakhogy Trump businessman nem katona, és annyira ismeri a Bibliát hogy visszaemlékszik rá:
ki karddal öl, kard által vész el!
