Hasznos

Mi lesz a hosszútávú osztrák-orosz gázszerződéssel?

Ausztria 2027-re meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget, de az OMV-nek van egy szerződése a Gazprommal, amely 2040-ig szól.

“Nem hiszem, hogy sikerülne felszámolni a függést az orosz gáztól 2027-ig. Annál kevésbé hiszem ezt, mert az OMW-nek van ez a hosszútávú szerződése a Gazprommal, amely az osztrák cég szerint azt jelenti, hogy fizetni akkor is kellene az orosz földgázért, ha nem vesznek át belőle semmit” – mondja az Innsbrucki egyetem professzora. Gerhard Mangott arra mutat rá, hogy a szerződés titkos vagyis Ausztriában csakis az OMW tudhatja, hogy mi áll benne. Mit tehet az osztrák kormány, amely felelős Ausztria energiabiztonságáért?

“Az osztrák kormány fordulhat bírósághoz, hogy megtudja mi is áll az OMW-Gazprom szerződésben, de lehet, hogy akkor kiderül: csakugyan nem lehet kilépni a szerződésből 2040 előtt ahogy azt az OMW állítja.”

Karl Nehammer kancellár többször is megerősítette: halvány fogalma sincsen arról, hogy mi áll az ÖMW-Gazprom szerződésben.

A Raiffeisen Bank International továbbra is aktív Oroszországban, és ez zavarja Washingtont

A Raiffeisen Bank International a tavalyi évben 3,6 milliárd eurós rekord profitot ért el, és ennek a 60%-át Oroszországban. Ez elég egyszerűen megmagyarázható: Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Oroszországban működő bankok döntő többségét kizárták a Swift rendszerből míg a Raiffeisen Bank Internationalt nem. Az Oroszország elleni szankciókat ellenőrző hatóság Washingtonban  ezért az év elején kérdőívet is küldött a Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy összeférhetőnek tartja-e működését Oroszországban azokkal a szankciókkal, amelyeket a nyugati államok alkalmaznak Putyin rendszere ellen. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de az Európai Uniónak igen. A Raiffeisen Bank International azt válaszolta, hogy természetesen precízen betartja az Oroszország elleni szankciókat.

Minderről kevés szó esik Ausztriában – hangsúlyozza az Innsbrucki egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza az osztrák – orosz kapcsolatokat.

“Ahogy az OMW hosszútávú Gazprom szerződéséről nem beszélnek éppúgy hallgatnak a Raiffeisen Bank International  oroszországi dolgairól. Ez érthető is hiszen a Raiffeisen Bank régi  szoros kapcsolatban áll a nagyobbik kormánypárttal. Ezért a Néppárt egyáltalán nem akar semmit sem tenni, ami akadályozná a Raiffeisen Bank gyarapodását. Az osztrák kormány azt szeretné ha a hazai cégek továbbra is aktívak maradnának az orosz piacokon. Ehhez pedig nagy szükség van a Raiffeisen Bank Internationalre. Az osztrák kormány mintha azzal számolna, hogy az ukrajnai háborúnak egyszercsak vége szakad, és akkor újra lehet kezdeni a bizniszt éppúgy mint korábban. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg az üzleti kapcsolatok Oroszországgal” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Gerhard Mangott professzor.

Argentína: hogy lehet élni 100 % fölötti inflációval?

1991 óta nem volt ilyen nagy áremelkedés a G20-hoz tartozó latin-amerikai országban, ahol korábban hiperinfláció pusztított.

102,5%-os éves inflációt mért Argentína statisztikai hivatala február végén. Ez a világon a legmagasabbak között van. Miért? Egyrészt azért, mert a baloldali populista kormányzat a Nemzeti Bankkal együtt nyomja a gázt: októberben választások lesznek, és a választópolgárok legfőbb problémája az egyre nehezebb megélhetés. A forgalomban levő pénz mennyiség megnégyszereződött három év alatt. A másik ok Putyin háborúja Ukrajnában.

A Financial Times által megkérdezett szakértők szerint nagyon valószínű, hogy a magas infláció egész évben marad Argentínában.

Három számjegyű inflációt Zimbabwéból, Venezuelából, Líbiából és Szíriából jelentettek. Az IMF, amely jelentős kölcsönnel támogatja Argentínát – 44 milliárd dollár -, kérte a kormányt és a nemzeti bankot, hogy tegyenek hatékonyabb intézkedéseket az infláció megfékezésére. Közben Argentína deviza tartaléka 4,2 milliárd dollárra csökkent.

A kormány most azért lobbizik a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy enyhítsék a megakölcsön feltételeit, mert közbejött a háború Ukrajnában és a nagy szárazság, amely padlóra küldte Argentína mezőgazdaságát, amely exportjával rendkívül fontos a kereskedelmi és pénzügyi mérleg szempontjából. Ebben a hónapban Argentína 3,5 milliárd dollárra számíthat az
IMF-től, de ezt Washingtonban még jóvá kell hagyni.

Az ársapka nem használ

Precios justos – igazságos árak – ezzel az elnevezéssel indított kampányt a kormány Buenos Airesben. 1700 közszügségleti termékre húztak ársapkát decemberig, de szemmel láthatóan ez sem használ.

“Semmit sem tudok vásárolni, az embereknek egészen egyszerűen nincsen ennyi pénzük” – panaszkodott egy 74 éves nyugdíjas nő a Guardian tudósítójának a San Fernando piacon Buenos Aires külvárosában.”

„Így nem lehet élni, a 100%-os infláció elviselhetetlen! Fáradt vagyok, és

elegem van abból, hogy a politikusok egymással vitatkoznak miközben sokan felfordulnak az éhségtől. Ez nem mehet így tovább!”

– mondta egy 50 éves háziasszony a piacon a Reuters tudósítójának. Az élelmiszerek ára egyetlen hónapban 9,8%-kal nőtt Argentínában. A nemzeti bank jelezte, hogy jön a 2000 pesos bankjegy, amely a jelenlegi árfolyamon 10 dollárt ér.

A kormány hivatalos inflációs célja az idei évre 60%. A 47 milliós Argentína lakosságának több mint az egyharmada – 36% – él a szegénységi küszöb alatt. 2 millió argentin sorsa a mélyszegénység, melyet egyre fokoz az éves 100% fölötti infláció.

Az elégedetlenség nő, és ez a jobboldali konzervatív jelölt malmára hajthatja a vizet – írja a Bloomberg rámutatva arra, hogy Javier Milei egyre esélyesebbnek látszik az októberi elnökválasztáson.

Egy leleményes német cég kijátssza az Oroszország elleni szankciókat?

Lenin szülővárosában olyan német autóalkatrész gyárat játszanak át orosz kézre, amelyik azonnal képes a orosz hadiipar szolgálatába állni. Egy orosz elnöknek írt levél és egy megkérdőjelezhető kölcsön azonban kérdéseket vet fel egy orosz oligarcha, valamint egy osztrák stróman szerepével kapcsolatban az ügyletben.

A német Schaeffler autóalkatrész gyár eladja üzemét Oroszországban, ahol ezzel fontos szállítóhoz juthat az embargó miatt hiánnyal küzdő hadiipar számára.  A Der Spiegel oknyomozó riportjából kiderült, hogy egy orosz oligarcha és egy osztrák üzletember ugyancsak furcsa szerepet vállalt az ügyben, melyben született egy levél is Putyin elnökhöz: engedélyezze a német cég átjátszását Uljanovszkban.

“Nehéz, kihívásokkal teli év van mögöttünk “ – mondta a Schaeffler vezérigazgatója amikor beszámolt a 2022-es teljesítményről. Klaus Rosenfeld elismerte, hogy a profit az előző évhez 14%-ot csökkent, de lehetett volna rosszabb is vagyis a cég “szolid teljesítményt nyújtott.”

Az ukrajnai háború nagy csapást mért az egész német autóiparra hiszen világossá vált: előbb utóbb be kell zárni a német gyárakat Oroszországban vagy el kell adni azokat.

A nyugati szankciók elkerülhetetlenné tették ezt, Moszkva viszont minden eszközzel akadályozta a német és más külföldi  cégek kivonulását. A híresen halogató orosz bürokrácia – központi utasításra – mindent bevetett annak érdekében, hogy megnehezítse a külföldiek távozását az orosz gazdaságból. Rosenfeld  vezérigazgató erről úgy nyilatkozott a Welt am Sonntagban, hogy “a Schaeffler megkezdte a kivonulást, de még távol áll attól, hogy be is fejezze.”

A német főnök egy kukkot sem szólt arról, hogy ki lenne az orosz vevő a német gyárra, mely Lenin szülővárosában, Uljanovszkban működik. A Der Spiegel rájött a hallgatás okára: az új tulajdonos alkatrészeket akar szállítani a Gaz Sadko négykerék meghajtású teherautóhoz, amely jelenleg kulcsszerepet játszik az orosz front ellátásában Ukrajnában. Oroszországban Medvegyev, Putyin egykori alteregója irányítja a hadiipart, és felhatalmazás van arra, hogy minden céget rávegyen az együttműködésre orosz földön.

Ki az új tulaj? Egy orosz üzletember  Nem! Siegfried Wolf osztrák üzletember, akinek kitűnő kapcsolatai vannak Oroszországban éppúgy mint a német autóiparban. A 65 éves osztrák üzletember bent ül a Schaeffler igazgató tanácsában. Már ez is érdekes, de az még inkább, hogy Siegfried Wolf 2007-ben megismerkedett egy hírhedt orosz oligarchával, Oleg Gyeripaszkával. Az orosz dollármilliárdos akkor bevásárolta magát a Magna autóalkatrész gyártó cégbe, melynek elnök vezérigazgatója Siegfried Wolf volt. Az osztrák üzletember ezt követően szép karriert futott be a Gyeripaszka birodalomban: a Gaz csoportban illetve az Orosz Gépgyártó vállalatban is bekerült a felügyelő bizottságba.

Az ukránok megnyomták a vészcsengőt

Kijevben igencsak gyanús figurának tartják Siegfried Wolfot, aki most át akarja venni a Schaeffler autóalkatrész gyárat Uljanovszkban. Az ukrán hatóságok szerint az osztrák üzletember nem más mint Gyeripaszka strómanja. Kijevben a korrupcióellenes hatóság mind az orosz oligarchát, mind pedig az osztrák üzletembert vizsgálja.

A német cég vételára 25 millió rubel vagyis 400 ezer dollár – feltűnően alacsony, és hollandiai fantom cégen keresztül történt a kifizetés.

Kicsoda Oleg Gyeripaszka, az orosz oligarcha, akinek Siegfried Wolf osztrák üzletember a strómanja? A Forbes szerint vagyona meghaladja a 3 milliárd dollárt, és ezt annak köszönheti, hogy “szervesen belesimul Putyin elnök rendszerébe”. Gyeripaszka természetesen tagadja ezt, de a Der Spiegel megkérdezte a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértőjét, aki egyértelműen megállapította, hogy “Gyeripaszka a Putyin rendszer aktív támogatója. Az elmúlt 10 évben számos közös fotó készült róluk.”

Oleg Gyeripaska már 2018-ban feketelistára került az Egyesült Államokban, mert emberei lehallgatták egy olyan amerikai kormány tisztviselő telefonját, aki az orosz oligarcha ügyében vizsgálódott. Pénzmosással és gyilkosság megrendelésével is meggyanúsították. Vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban. Ha valaki üzleti kapcsolatba kerülne vele az USA-ban, akkor ez bűncselekménynek számítana. Gyeripaszka természetesen visszautasította a gyanúsításokat, de neve továbbra is ott a feketelistán az USA-ban.

Az Európai Unió is szankciós listára tette Oleg Gyeripaszka nevét miután cégei fegyvereket és teherautókat szállítanak az orosz hadseregnek.

A Schaeffler tehát közvetlenül nem adhatná el oroszországi cégét Gyeripaszkának. Ezért kell az osztrák Siegfried Wolf mint stróman. Mi történt a valóságban amiről a Schaeffler főnöke hallgat: Wolf orosz tolmácsa alapított egy céget tavaly szeptemberben. Névleg ez az orosz cég vette meg a német autóalkatrész gyár telephelyét Uljanovszkban. Majd pedig gyorsan tovább passzolta Siegfried Wolf osztrák üzletembernek, aki benne ül a Schaeffler cég igazgatótanácsában és Gyeripaszka bizalmi emberének számít a német autóiparban.

Wolf tolmácsa az egész átjátszási folyamatról levélben tájékoztatta Putyin elnököt, kérve jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a gyár teherautókhoz szállít alkatrészeket, amelyek nélkülözhetetlenek az ukrajnai fronton.

Ez azért is jönne jól az orosz hadiiparnak, mert Gyeripaszka Gaz vállalat birodalmát az Európai Unió feketelistára tette vagyis nem kaphat alkatrészeket az uniós tagállamoktól. A Schaeffler cég viszont nincs rajta a szankciós listán.

Georg Schaefflert, a cég többségi részvénytulajdonosát és elnökét  megkérdezte arról a Wirtschaftwoche című gazdasági szaklap  az ukrajnai háború kitörése után, hogy mi a véleménye az osztrák üzletemberről, Siegfried Wolfról, akit sokan az orosz oligarcha strómanjának tartanak? A válasz:

”régóta ismerem Siegfried Wolfot, nincs okom kételkedni az integritásában függetlenül attól, hogy kapcsolatban áll Oleg Gyeripaskával.”

A kapcsolat elég szoros lehetett hiszen

az osztrák üzletember 2021-es adóbevallásában az szerepel, hogy 10 millió eurót kapott a Gaz vállalat csoporttól, amely akkoriban Gyeripaska irányítása alatt állt.

Ma már az orosz oligarcha azt állítja, hogy átadta az irányítást a Gaz vállalat csoport fölött, de független forrásból erről nem lehet meggyőződni.

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

Vagif Alijev, a leg…

Vagif Alijev olyan fejlesztő, akire sok „leg” előtagú jelző alkalmazható: a legnagyobb, a legambiciózusabb, a legravaszabb. Minden kijevi ismeri projektjeit – „Parus”, „Gulliver”, Lavina Mall.

Az 1990-es években egy türkmenisztáni születésű azerbajdzsáni türkmén gáz cserekereskedelemmel foglalkozott Ukrajnának. Társa ebben az ügyben a Naftogaz botrányos volt vezetője, Ihor Bakai volt.

A keleti gázért cserébe Ukrajna számítógépekkel, kávéval és sok más addig hiánycikkel látta el Türkmenisztánt. Ennek köszönhetően Alijevnek sikerült nagy vagyont keresnie. Amikor a kezdeti tőkefelhalmozás időszaka véget ért, miami birtokán azon kezdett gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés.

A mennyország találkozót küldött az üzletembernek Donald Trump amerikai fejlesztő személyében New Yorkba. A vele folytatott beszélgetés a Trump Towerben évtizedekre meghatározta a vállalkozó sorsát. Alijev visszatért Ukrajnába, partnernek vette Igor Nikonovot és Volodimir Krapivint, és megalapították a KAN céget.

Első projektjük a besszarábiai negyed nagyszabású rekonstrukciója volt Kijev központjában, amely magában foglalta a Mandarin Plaza bevásárlóközpontot, a Dominant üzleti központot és az Arena City szórakoztató központot.

Alijev nemcsak az ingatlanépítésért felelős, hanem azért is, hogy világmárkákat vonzzon az ukrán piacra. Az ország neki tulajdonítja a Chanel, a Tiffany, a Dolce&Gabbana, a H&M, a Zara és az IKEA megjelenését.

A 2010-es évek elején a fejlesztő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy legalább nyolc nagy bevásárlóközpontot épít Kijevben, amivel a kereskedelmi ingatlanpiac királya lesz. A cél elérését járvány, nagy háború, népességvándorlás és fizetőképességi válság akadályozta meg.

Az új gazdasági körülmények arra kényszerítik Alijevet, hogy változtasson tervein?

Az EP-vel folytatott beszélgetés során az üzletember optimizmust sugároz. Azt mondja, három-négy hónap múlva „megmérgezik Putyin bunkerét”, véget ér a háború, Kijev pedig nagy európai metropolisz lesz, a főváros lakossága jelentősen megnő, a turisták száma pedig tízszeresére nő.

A Blockbuster Mall sikertelen elindítása, az Ocean Mall építésének ötéves késése és az orosz oligarcháktól való finanszírozástól való függésről szóló pletykák hátterében a piaci szereplők úgy vélik, hogy Alijev nem építhet a tervek szerint.

Az üzletember elutasítja az ilyen előrejelzéseket, és megosztja az EP-vel a válságból való kilábalás stratégiáját.

Per Putyin pénzéről Svájcban

Azzal vádolják a Gazprombank négy vezetőjét, hogy több millió svájci frankot helyeztek el Putyin számláira.

“Közismert, hogy hivatalosan Putyin elnök nem gazdag ember mindössze 100 ezer svájci frank a jövedelme. A valóságban viszont hozzá közelálló emberek számláin hatalmas vagyont halmozott fel. Szergej Roldugin volt az egyik ilyen stróman” – írja a vádirat Zürichben, ahol a Gazprombank négy svájci vezetőjének kell felelnie azért, mert Putyin pénzét kezelték. Szergej Roldugin ugyanis amellett, hogy híres cselló művész, Putyin egyik lányának a keresztapja.

A londoni Financial Times tudósítója megkérdezte a Svájcban működő Gazprombankot is a perről, és azt a választ kapta, hogy a négy vádlott, köztük a leánybank igazgatója ártatlannak vallja magát, de az orosz bank beszüntette a működését a szankciók miatt.

A Tages Anzeiger című svájci lap megírta, hogy egészen pontosan azzal vádolják a négy bankárt, hogy elmulasztották a kötelező óvatosságot amikor nem nézték utána, hogy kicsoda is Roldugin valójában. Nyilvánvaló, hogy a Gazprombank nagyon is jól tudta, hogy kiről van szó.

50 millió dollár

Ennyit találtak Roldugin számláin, melyekre évente körülbelül 10 millió dolláros utalás érkezett.

A svájci ügyész ezzel kapcsolatban megállapította:

“elképzelhetetlen, hogy ez a pénz valóban Rolduginé lett volna”.

A Bank Rossiya-n keresztül intézték Roldugin pénzügyeit.

A vádirat szerint a “Bank Rossiya” az orosz elit házi bankja, melyet Jurij Kovalcsuk irányít. Ő jelenleg Putyin pénztárnoka.”

Ahogy korábban a hvg.hu is megírta (Putyin oligarchái…): a Kovalcsuk fivérek Putyin legbenső köréhez tartoznak, akik a leningrádi-szentpétervári idők óta támogatják a KGB egykori alezredesét. Jurij Kovalcsuk 1996-ban Szentpéterváron egy dácsában futott össze Putyinnal, aki akkoriban az FSZB – a titkosszolgálat átszervezésére készülődött.

2016-ban már lebukott Roldugin a Panama papírok botrány idején amikor kiderült, hogy rengeteg off-shore számlája van, és a rajta levő pénz nem az övé hanem minden valószínűség szerint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyiné. A pénzügyi felügyelet Svájcban erre a leleplezésre hivatkozva kezdte meg a vizsgálatot ebben az ügyben még 2018-ban tehát jóval a szankciók előtt. A Gazprombank svájci leánybankját keményen megbüntették “pénzmosás és a kötelező gondosság elmulasztása miatt.”  Ezekután kezdte meg a vizsgálatot a svájci rendőrség.

Az ügyész mind a négy vádlottra börtönbüntetést kér. A Gazprom per március 8-án kezdődik meg Zürichben.

Élelmiszer-ársapka – francia módra

Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban. Egy évvel ezelőtt a gyártók és a forgalmazók  körülbelül 3,5%-os átlagos áremelésről tárgyaltak. A hónapok során a valók emelkedés folyamatosan felmászott a szupermarketek polcaira ami mára elérte 14,5%-os szintet. 

Bruno LeMaire, aki elnök szeretne lenni Macron után, felkereste a mezőgazdasági vásárt Párizsban, ahol elmondta: meg kell védeni a fogyasztókat az élelmiszerárak gyors emelkedésétől.

14%-os volt az éves élelmiszer infláció februárban Franciaországban vagyis jóval elmaradt a magyartól, de a vásárlók ezt is sokallják.

“Olyan megoldást akarok, amely minden honfitársunkat érinti, az egész középosztályt “ – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki ki is tűzte a határidőt az élelmiszer infláció elleni akció kezdetére: az érintett feleknek március 15-ig kellene egyetértésre jutniuk valamiféle ársapka rendszerről. Bruno LeMaire őszintén megmondta, hogy az államnak nincs elég pénze ahhoz, hogy teljes mértékben magára vállalja az élelmiszer-áremelkedés kompenzálását. A pénzügyminiszter abban bízik, hogy a nagy agrár termelők és kereskedők megértőek lesznek.

“A nagykereskedők hajlandók lépni ebben az ügyben, a termelők is megértik a problémát. Meg vagyok győződve arról, hogy együtt megtaláljuk a megoldást az élelmiszer-infláció megfékezésére.”

Infláció ellenes kosár

Ezt javasolja a kereskedelmi miniszter. Olivia Grégoire szerint ebbe a kosárba kerülnének bele a legfontosabb élelmiszerek, melyeket ársapka védene az infláció ellen. A  miniszterasszony hangsúlyozta, hogy nem arról van szó: befagyasztják az élelmiszerárakat. Sokkal inkább arról, hogy a szegényebb társadalmi csoportok, amelyek kasszájában jelentős tételt képeznek az élelmiszerek, találjanak maguknak olcsó árut a piacokon és  a boltokban. A baj az, hogy újabb élelmiszer-áremelkedés várható, mert a termelők és a nagykereskedők ebben állapodtak meg szerda este – írja a párizsi Le Point.

Az élelmiszer-infláció egyre gyorsul

A kormány lépéskényszerben van, mert az  élelmiszer infláció januárban még “csak” 13,3% volt, februárban már 14,5%-ot mértek miközben a kormány  népszerűsége a mélyponton a népszerűtlen nyugdíj reform miatt.

Mi kerüljön az infláció ellenes kosárba? Még vita van a kormányon belül is, de körülbelül 50 terméket szeretne a többség. Ebben nemcsak élelmiszerek lennének hanem higiénához szükséges szerek is.

Mit szólnak mindehhez a nagy kereskedelmi láncok?

A Lidl és a Système U elfogadja az infláció ellenes kosár ötletet, de a Carrefour nem.

“Ez egy technokrata elképzelés. Mi már megtettük az infláció ellen, amit lehetett, és ezt jeleztük is a polcokon”

– mondta Alexandre Bompard, a Carrefour elnök – vezérigazgatója  a Le Figaro tudósítójának pár nappal ezelőtt amikor Macron elnök felszólította a nagykereskedőket, hogy mondjanak le a profit egy részéről annak érdekében, hogy a vásárlókat megkíméljék az inflációtól.

A szerdán véget ért tárgyalás a nagykereskedők és a termelők között 10%-os áremelésről szólt. A három hónapig tartó tárgyalások késhegyre menő vitákat hoztak, mert a termelők arra hivatkoztak, hogy nagyon megnőttek a költségeik az ukrajnai háború miatt. Nemcsak az energia lett drágább hanem a műtrágya is, amelyből mind Ukrajna mind pedig Oroszország jelentős exportőr volt.

Ezért azután Bruno LeMaire pénzügyminiszter óvakodott attól, hogy konkrét számokat mondjon a tervezett infláció ellenes kosárról a mezőgazdasági vásáron Párizsban.

Milyen az, ha a nemzeti együttműködés rendszere pénzreformot hajt végre

Hol vannak az új bankjegyek? – kérdik a kaotikus pénzreform során Nigériában. Véget nem érő sorok kígyóznak Afrika legnépesebb országában, Nigériában a pénzautomaták előtt, mert februárban már új bankjegyekkel kellene fizetni, csak épp nincs elég belőlük.

40 dollár a maximum, amelyet ki lehet venni az automatából egy alkalommal. Így érthető, hogy éjszaka is hosszú sorokban várakoznak az emberek az új bankjegyekre. Február 10 óta csak ezekkel lehet fizetni, de a hatalmas, csaknem egymillió négyzetkilométeres országban mindössze négy hónapot hagytak a váltásra. Október óta Nigéria lakosainak többsége szépen elment a bankba, és ott folyószámlára tette a régi pénzt a nairát. Aztán jött a nagy meglepetés: az automatákból villámgyorsan elfogytak az új bankjegyek.

Holnapután választások lesznek

A sok törzsből álló sokvallású országban február 25-én választást tartanak. A 220 millió lakosú ország GDP-je tavaly először haladta meg az 1000 milliárd dollárt. Az olajexport szépen hozott a konyhára, de ebből a lakosság többsége nemigen kapott semmit sem. Az infláció hivatalosan 21%, de a valóság ennél borúsabb különösen, mert a lakosság többsége szegény, ezért ők érzik meg a leginkább a hátrányos hatást.

A kormánypárt most azt állítja, hogy a pénzreformot tudatosan szabotálják, hogy ezzel rontsák az ő választási esélyeiket. A káosz mindenesetre bekövetkezett, az emberek borzasztó dühösek: ”ez maga a pokol. Otthon hagytam a kisfiamat, hogy pénzt szerezzek az automatából, mert kell élelemre és gyógyszerre. Most majd megfulladok a sorban. Közben pedig egy katona nyugodtan félrelök mindenkit, és pénzt vesz föl.

„Pokolba a politikusokkal!”

– mondta egy fiatal édesanya Abujaban, Nigéria fővárosában a New York Times tudósítójának. Aki megfigyelte: kevés a bank és az ATM, ezért sokan abból élnek, hogy pótolják az automatákat. Van náluk mobil kártya automata, és járulékért készpénzt adnak azoknak, akik nem tudják kivárni a sort. Csakhogy most ezek a pénzváltók csillagászati járulékot számolnak fel, mert a bankjegy hiány a kezükre játszik.

Miért kell a pénzreform?

A nemzeti bank elnöke azzal indokolta ezt, hogy felgyorsítják az áttérést a készpénz mentes gazdálkodásra. Az elmaradott afrikai országban ez egyáltalán nem reális feltevés, de ha tudjuk, hogy Nigéria a világ egyik legkorruptabb országa, akkor nem lepődünk meg semmin. Sokan azt mesélték a New York Times tudósítójának, hogy katonai puccsot akarnak előidézni a jelenlegi elnök hívei, mert attól tartanak, hogy az új államfő leleplezi a korrupciót, amely az egész rendszert jellemzi.

Buhari elnök már hajtott végre hasonlóan kaotikus pénzreformot. Akkor mindössze két hetet adott az átállásra. A káosz jó alkalmat teremtett egy katonai hatalomátvételre. Most annál is inkább kaotikus a helyzet , mert üzemanyaghiány is van Nigériában, amely Afrika egyik legnagyobb olaj exportőre. Néhány autós a kocsijában éjszakázik, hogy elsőként jusson a benzinkúthoz, mert ott nagyon gyorsan kifogy az üzemanyag. Az ok a finomító kapacitás kicsi Nigériában, ahol dinamikusan nő a lakosság és vele az autók száma. Az eredmény: benzinhiány. Van, aki hajlandó kétszeres árat is megadni a benzinért csak, hogy ne kelljen órákat várakoznia.

Mit csinálnak eközben a politikusok?

“Egymással háborúznak”- mondja Tunde Bakari tiszteletes, aki Buhari elnökkel együtt indult a választásokon még 2011-ben. Most is jóban van az elnökkel, de a jelenlegi helyzetről lesújtó a véleménye:

”Lehet, hogy a politika jó lenne, de ahogy végrehajtják az szörnyű”

– nyilatkozta a New York Times tudósítójának Nigériában.

Elég négy napot dolgozni egy héten?

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

A baj csak az, hogy Nagy Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.

“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt mint az ötnapos munkahét során”
– értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt mint korábban a hosszabb munkahéten.”

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták: mi sül ki az egészből? Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt mint amit korábban az ötnapos munkahéten hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Csökkentették az üzleti utak számát a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült: ”ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy  az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2%-kal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest vagyis négy nap alatt többet produkáltak mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak.

“Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt”

– hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője.

Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban. A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 – óta: évente mindössze 0,3% az emelkedés.
A G7 országok esetében ez 0,9% vagyis a brit növekedés háromszorosa – írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2% vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!