Fontos

A háború 41. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

15:01 – Az Európai Bizottság megerősítette von der Leyen és Borrel kijevi látogatását.
14:15 – A világ exportőrei nem tudják majd kompenzálni az ukrán gabonaellátást.
13:45 – „Az elmúlt 24 órában a megszállók 54 csapást mértek különféle nagy hatótávolságú fegyverekkel: tüzérségi csapásokat, akna- és tanklövedékeket, MLRS-lövéseket. A polgári lakosság körében vannak áldozatai a tegnapi harkovi és csuguvi lövöldözésnek. Harkovban és a kerületben – 4 halott, 3 ember került kórházba. Csuhuv kerületben – 2 halott, 5 sebesült.
11:55 – A Trafigura nemzetközi kereskedő az orosz Urals olajat április 20-24-én hordónként rekordkedvezménnyel, mínusz 34,8 dollárral kínálja a Dated Brent benchmarkhoz képest – jelentette a Bloomberg.
10:30 – Április 5-én éjjel az orosz megszállók különféle fegyverekkel folytatták Herson, Harkiv, Donyeck és Luhanszk régiók ágyúzását, és számos áldozat volt.  
09:15 – Három tucat amerikai kongresszusi képviselő követeli Joe Biden amerikai elnöktől, hogy adjon több fegyvert Ukrajnának, köztük föld-levegő rakétákat, vadászgépeket és hajóellenes rakétákat.
08:30 – Legalább három oroszok által megkínzott ukránt találtak a Konotop kerületben
06:58 – Blinken: A hidegháború utáni felmelegedés korszaka véget ért.

08:25 – Az EU a közeljövőben új Oroszország elleni szankciócsomagot fontolgat, amely az olajjal és a szénnel szembeni korlátozásokat is magában foglalja. Nem minden ország kész támogatni az orosz import teljes betiltását – így Magyarország sem -, ezért az EU alternatíváról tárgyal.

08:00 – Az EU alternatívát fontolgat az Oroszországból származó olaj- és szénembargó helyett – WSJ

07:15 – Megkínzott civilek holttesteit találták meg Sumy megyében. A Szumi megye kormányzója, Dmitro Zsivickij április 5-én arról számolt be, hogy Szumi megye Konotop kerületében az ukrán hadsereg legalább három megkínzott civil holttestét találta meg olyan helyeken, ahol orosz erők állomásoztak. Az oroszok április 3-án vonultak ki Sumy régióból.

05:30 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadják a légiriadókat. A szirénákat Cserkasziban, Csernyivciben, Dnyipropetrovszkban, Donyeckben, Ivano-Frankivszkban, Harkovban, Hmelnickijben, Kirovohradban, Kijevben, Lvivben, Mikolajivban, Odesában, Poltavában, Rivnében, Szumiban, Ternopilben, Vinnicában, Volinban, Zaporitomzsirzsában és Zaporitomjattyában aktiválták.

05:05 – Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy kedden felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, és azt jósolta, hogy sajnos az orosz erők által elkövetett civilek tömeges meggyilkolásának további súlyosabb eseteit is felfedezik.

03:55 – Egy nemzetközi ügyészcsoport Ukrajnába tart, hogy összegyűjtse, megőrizze és elemezze az Oroszországot elszámoltatható bizonyítékokat.

02:20 – A The New York Times műholdfelvételeinek elemzése cáfolja Oroszország azon állításait, amelyek szerint a civilek meggyilkolása Kijev egyik külvárosában, Buchában azután történt, hogy katonái elhagyták a várost. A Maxar Technologies képei cáfolták. A New York Timesnak eljuttatott képek azt mutatják, hogy számos holttest volt Bucha utcájában március 11. óta, amikor Oroszország saját bevallása szerint elfoglalta a várost.

01:35 – A Pentagon szerint „meglehetősen nyilvánvaló”, hogy az orosz erők felelősek a buchai atrocitásokért. John Kirby, a Pentagon szóvivője azonban egy április 4-i tájékoztatón kijelentette, hogy nem biztosak abban, hogy konkrétan mely egységek felelősek – jelentette a Reuters.

00:55 – Frank-Walter Steinmeier német elnök elismeri, hogy hibázott Oroszországgal kapcsolatos politikájában. A legnagyobbak között volt a két ország közötti Északi Áramlat 2 gázvezeték projekt. „Nem sikerült integrálnunk Oroszországot a közös biztonsági architektúrába” – mondta. Steinmeier hozzátette, alábecsülte Putyin készségét arra, hogy „birodalmi mániája miatt saját országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretegye”.

00:10 – Oroszok kínzókamráját fedezték fel a buchai gyermekgyógyhely pincéjében. A rendfenntartók öt meggyilkolt férfi holttestére bukkantak. Kezük meg volt kötve, és úgy tűnt, megkínozták őket.

A HÁBORÚ 40. NAPJA – (folyamatosan frissítjük)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

03:45 – A Maxar Technologies március 31-én készített műholdfelvételei azt mutatják, hogy a Szent András-templom és a Pervozvannoho All Saints közelében lévő földbe ásott árok tömegsírt azonosított. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 3-án „mészárlásnak” nevezte Oroszország buchai akcióit.

02:55 – Nagy Britannia védelmi minisztériuma április 3-i hírszerzési jelentése szerint a heves harcok tovább folynak Mariupol kikötővárosban, miközben Oroszország megpróbálja bevenni a várost. Az ukrán erők „rendkívüli ellenállást” tanúsítanak. A brit hírszerzés szerint Mariupol „szinte biztosan” az orosz offenzíva kulcsfontosságú célja. ezzel szárazföldi folyosót biztosít Oroszországtól a megszállt Krím-félszigetig.

01:00 – Legalább 7-en meghaltak, 34-en megsérültek  egy harkovi támadásban. Egy lakónegyedet lőttek Szlobidszkij kerületében, és megrongáltak 10 lakóépületet és egy trolibusztelepet. A sérültek között három gyerek is van.

00:30 – Zelenszkij meghívja Merkelt és Sarkozyt Buchába, hogy lássák az Oroszországnak tett évek óta tartó engedmények eredményét.

00:01 – Ron Klein, a Fehér Ház kabinetfőnöke arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „korántsem ért véget”.

A HÁBORÚ 39. NAPJA – (folyamatosan frissített információk)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

13:35 – Herszonban a Sevcsenko emlékmű közelében gyülekeztek a polgárok az orosz agresszió és Ukrajna elleni békés megmozdulásra.

pravda.ua

12:20 – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 3-án Twitter-üzenetében közölte, hogy „megdöbbentették az orosz hadsereg által elkövetett atrocitások kísérteties képei” Bucha városában valamint Kijev megye más helyein, és további szankciókat ígért. Civilek százait végezte ki Oroszország a térségben.

11:05 – Izium alpolgármestere egy interjúban azt mondta, hogy a városban nincs áram, fűtés és víz. Az ukrán vezérkar április 1-jén megerősítette, hogy Iziumot, a Harkovtól keletre fekvő várost, ahol a háború előtt 45 000 lakos élt, orosz csapatok foglalták el, és az épületek 80%-át lerombolták az oroszok.

10:20 – Irina Verescsuk  ukránminiszterelnök-helyettes április 3-án közölte, hogy Oroszország túszul ejtett polgármestereket Kijevben, Herszonban, Harkovban, Zaporizzsjában, Mikolajiv és Donyeck megyében.

09:00 – Lengyelország kész amerikai atomfegyverek bevetésére, hogy elrettentse az orosz agressziót. „Ha az amerikaiak arra kérnének bennünket, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereit tároljuk Lengyelországban, nyitottak lennénk rá” – mondta Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője. „Ez nagyban megerősítené Moszkva visszaszorítását.”

08:20 – Oroszország továbbra is ágyúzza a luhanszki régióban található Szeverodonyecket, Liszicsanszkot és Rubizsnyt. Az orosz erők április 2-án folytatták csapásukat a nagyvárosok ellen, és egy héten belül harmadszor is csapást mértek egy lakóépületre. Oroszország megpróbál áttörni a frontvonalon, és fokozni fogja az ágyúzást.

07:20 – Boris Johnson brit miniszterelnök április 2-án azt mondta a minisztereinek, hogy hadihajók ellen bevethető rakétákkal akarja felfegyverezni Ukrajnát, hogy megakadályozza az orosz bombázást és az orosz csapatok odesszai előrenyomulását.

06:25 – Az ukrajnai helyzetről szóló brit védelmi hírszerzés legfrissebb frissítése szerint Oroszország valószínűleg a Délkelet Ukrajnára helyezi át hadműveleti fókuszát. A frissítés azt is elmondja, hogy Oroszország küszködött a légi fölény megőrzésével, mert nem sikerült megtalálnia és megsemmisítenie az ukrán védelmi rendszereket.

05:35 – Az orosz csapatok légicsapásokat indítottak Odesszára, a város egyes részein füst látható.

Public Odessa

04:40 – Több amerikai tisztviselő szerint, akik ismerik az amerikai hírszerzés legfrissebb becsléseit, Oroszország felülvizsgálta ukrajnai háborús stratégiáját, hogy május 9-én a Donbász és más kelet-ukrajnai régiók ellenőrzésére összpontosítson – tudta meg a CNN.

04:00 – Az orosz hadsereg tönkretette Ukrajna legnagyobb olajfinomítóját Kremencsukban. Az állam, valamint Ihor Kolomoisky és Olekszandr Yaroslavsky oligarchák közös tulajdonában lévő üzem kapacitása évi 18,6 millió tonna volt.

03:10 – Bucha városában  tömegsírra bukkantak, ahol közel 300 embert temettek el, és több tucat holttest hevert az utcákon, némelyiknek megkötött kézzel. Újságírók legalább 20 civil ruhás férfi holttestét találták meg akiket orosz katonák lőttek agyon. Ezek az emberek nem voltak katonák. Nem volt fegyverük. Nem jelentettek veszélyt. 

01:00 – Fehéroroszország területéről csaknem egy napja nem indult rakéta Ukrajna területére. Ráadásul a nap folyamán gyakorlatilag egyetlen vadászgépfelszállás sem volt. A nap folyamán egyetlen felszállást rögzítettek a baranovicsi katonai repülőtérről 16:01-kor és 16:06-kor végzett gyakorlórepülést. 

00:05 – Egy nap alatt több mint 640 robbanószerkezetet hatástalanítottak a Kijev melletti Irpin felszabadított városában. Március 28-án az ukrán hadsereg visszafoglalta Irpint az orosz erőktől. A polgármester szerint a lakosok egy hónapig nem térhetnek vissza a városba, míg a katonaság megtisztítja azt az oroszok által hagyott robbanóanyagoktól.

Orosz opera törölte Netrebko meghívását, mert az énekesnő elítélte Putyin háborúját

Az Ukrajnában született orosz opera énekesnő, aki jelenleg Bécsben él, azt követően ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, hogy a New York-i Metropolitan és több más operaház jelezte: addig nem tartanak igényt a fellépésére amíg nem foglal állást a háború ügyében, amely saját hazájában folyik.

Anna Netrebko, aki korábban jó kapcsolatot ápolt Putyin elnökkel, sokáig habozott, de végül elítélte az orosz agressziót. Nem késett a válasz Oroszországból: Novoszibirszk városának operaháza közölte, hogy nem tart igényt a világhírű orosz énekesnő szereplésére. Anna Netrebko június másodikán lépett volna fel Oroszország harmadik legnépesebb városában Szibériában.

Mit gondolnak a háborúról Oroszországban?

Biztosak vagyunk benne, hogy az igazság a mi oldalunkon van – írja a novoszibirszki operaház közleménye.

„Anna Netrebko számára nyilvánvalóan fontosabb a nemzetközi szereplés mint a Haza sorsa! Országunk gazdag a tehetségekben, és könnyen megtaláljuk majd a tegnapi sztárok utódait.”

Netrebko pálfordulása különösen fájhat Putyinnak hiszen az énekesnő pontosan azok közé a kelet ukrajnai oroszok közé tartozik, akiknek „a felszabadítására” érkeztek az orosz tankok Ukrajnába. Putyin várakozása ellenére sehol sem fogadták virággal az orosz tankokat, melyek közül nagyon sokat kilőttek Ukrajnában.

Az orosz lakosság 87%-át nyugtalanítja „a különleges hadművelet” ahogy a háborút Oroszországban nevezik. A megkérdezettek többsége helyesli ugyan Putyin céljait, de aggasztja őket a túlságosan magas ár. Mindenekelőtt a száguldó infláció és a rubel érték vesztése.

A BBC szerint az orosz közvélemény többsége támogatja Putyin háborúját jelentős részben azért, mert a hatalom szinte teljesen monopolizálja a hírszolgáltatást. Ez a szovjet időket idézi. Valószínű azonban, hogy a fiatalabb generációk az interneten tájékozódnak, és ott csekély angol tudással is egészen eltérő információkhoz lehet jutni.

Putyin = Hitler

Az akarat diadala című náci propaganda film jutott sokak eszébe amikor megnézték Putyin performanszát a Luzsnyiki stadionban. A putyini propaganda abban is utánozza Goebbels információs rendszerét, hogy „az igazság ismétlés kérdése.” A hazafias propaganda hazugságai így sok ember számára elfogadhatóvá válnak. Ráadásul az orosz propaganda nem annyira a direkt hazugságra épít hanem az elhallgatásra. Nem beszélnek a háborúról, nincsenek képek a városok ostromáról Ukrajnában. A tömeges menekülés sem téma a szigorúan ellenőrzött orosz sajtóban.

Putyin pozícióját sokkal inkább az elit fenyegetheti mint a nép. Hitler ellen azt követően kezdtek merényletet szervezni a Wehrmacht tábornokai, hogy partra szálltak az angolszász erők Franciaországban. A kudarc döbbentette rá a Führer korábbi támogatóit arra, hogy megpróbáljanak megszabadulni Hitlertől.

Mussolini ugyanígy járt Rómában. Míg korábban mind a nép mind az elit lelkesen támogatta, amint megérkeztek az amerikai csapatok Szicíliába, megindult az összesküvés a Duce ellen. A Fasiszta Nagytanács, melynek saját veje, Ciano gróf is tagja volt, leszavazta. Bár a Nagytanácsnak nem volt döntési joga, de a király megragadta az alkalmat. Magához rendelte Mussolinit, akit percek alatt leváltott és elfogatott. Utóda Badoglio tábornok lett, aki egyezkedni kezdett a szövetségesekkel. Mussolinit ugyan Hitler kommandósai kiszabadították, de a diktátor teljhatalmából nem maradt semmi. A nácik bábfigurája lett.

Hitlert végül a biztonsági főnöke, Heinrich Himmler is elárulta. Helyettese, Wolf tábornok Allen Dulles-szel alkudozott Svájcban.

Az elit nem bocsátja meg a kudarcot senkinek sem hiszen a túlélésre játszik, amely olykor könnyebben megy a diktátor feláldozásával.

Ukrajna: „nincs idő az árulókra!”

Lecsuktak két állambiztonsági tábornokot – közölte Zelenszkij ukrán elnök. Egyikük a kulcsfontosságú belső elhárítás főnöke volt a titkosszolgálatnál, a másik pedig Herszon tartomány biztonsági főnöke.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajnában amikor magasrangú személyek árulását említik Ukrajnában. Putyin elnök nagyonis számított ilyen árulókra villámháborús tervei során, de elképzelése elbukott, mert az állambiztonság megvédte Zelenszkij elnököt, akit az oroszok meg akartak gyilkolni, hogy helyére számukra megfelelő embert ültessenek.

Amióta Zelenszkij az elnök Ukrajnában alaposan átszervezték az állambiztonsági szolgálatot, amely a KGB utód szervezete Ukrajnában. Putyin épp a régi KGB-s kollégákban bízott, de csalódnia kellett. Az új állambiztonsági tisztikart Amerikában képezték ki illetve át, és ennek eredményeképp éppúgy ellenálltak az orosz nyomásnak mint a hadsereg tisztikara.

A Krímben mindez másképp volt

Amikor Putyin parancsára az orosz szpecnaz alakulatok megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, az ott állomásozó ukrán erők parancsnoka egy admirális volt. Aki abban a pillanatban elárulta Ukrajnát amikor rádöbbent: ellenkező esetben az orosz különleges alakulatok elteszik láb alól. Így került a Krím Putyin kezére szinte puskalövés nélkül. Nyilvánvalóan ez is befolyásolhatta az orosz elnök döntését amikor villámháborút tervezett. Az ukrán hadsereg és az állambiztonság ellenállt, és ez szinte megoldhatatlan feladat elé állította Putyint: katonai erővel kellene elfoglalnia olyan nagyvárosokat mint Kijev és Harkov, de ez lehetetlenné tesz minden oroszbarát politikai kibontakozást.

Putyin az USA-t is alábecsülte

Az amerikaiak csúfos távozása Afganisztánból húszéves megszállás után, az USA komoly meggyengülésének  tűnhetett az orosz elnök számára. Azt hihette, hogy az amerikaiak éppúgy feladják Ukrajnát ahogy korábban Afganisztánt. Csakhogy Ukrajna az amerikai stratégiai tervekben sokkal fontosabb szerepet játszik mint Afganisztán. Oroszország és az Európai Unió együttműködését ezen a stratégiai ponton lehet a legjobban megakadályozni.

Ily módon állíthatta helyre az USA a vezető szerepét a nyugati világban.

Oroszországgal pedig az USA példát akar statuálni: így jár egy magát világhatalomnak képzelő ország, ha nem fogadja el az amerikai világrendet! Az amerikaiak az oroszok gyenge pontját, a gazdaságot célozták meg. Putyin belelépett a csapdába. Ha az orosz elit időben eltávolítja őt, akkor talán az utód megbékélhet a Nyugattal mindenekelőtt az USA-val. Mivel ennek az esélye csekély, Oroszország olyan lejtőn indulhat meg lefelé, melynek nem látszik a vége. Nemcsak a világhatalmi álmoknak lőttek, de a modern Oroszországnak is. Iránhoz hasonlíthat az orosz jövő. Az Ész bajjal jár szerzőjét Iránban érte a halál. Talán Putyinnak nem ártott volna az eszét jobban használnia, mert ő sem olyan Oroszországról álmodott, amely a világ perifériáján szlavofil lázálmokba menekül a kínos valóság elől.

A HÁBORÚ 38. NAPJA – (folyamatosan frissített információk)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

21:40 – Orosz rakéták infrastrukturális létesítményekre mértek  csapást a Poltava megyei Myrhorodban. Három rakétát lőttek ki, ami tüzet okozott egy üzemanyagraktárban, és megrongálta a helyi repülőtér kifutópályáját – közölte a regionális katonai igazgatás vezetője. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

20:30 – A mai napon 2.650 ember hagyta el Luhanszk megyét. Csaknem 1300-an utaztak Mariupolból és Berdjanszkból Zaporizzsja városába saját autóikkal, míg tíz evakuációs autóbusz több mint 300 mariupoli lakossal Zaporizzsja felé tart.

19:30 – Hanna Malyar védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy az egész kijevi régiót felszabadították az orosz megszállók alól.

19:05 – Szeverodonyeck közelében az oroszok elvágtak egy 500 mm átmérőjű gázvezetéket, szinte az egész régiót gáz nélkül – közölte a luhanszki regionális államigazgatás. Összesen 36 településen (131.944 előfizető) nincs gázszolgáltatás, ebből 30 teljes egészében ellátás nélkül maradt, 6 település pedig részben.”

18:20 – Luigi Di Mayo olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország készen áll Ukrajna semlegességének garanciájaként fellépni.

17:00 – Gitanas Nauseda litván elnök közölte, hogy áprilistól az ország nem importál orosz gázt. „Évekkel ezelőtt országom olyan döntéseket hozott, amelyekkel ma fájdalom nélkül megszakíthatjuk az energiakapcsolatokat az agresszorral” – írta, hozzátéve, hogy más európai országoknak is követniük kell a litván példát.

16:15 – Egy orosz katonai szóvivő szerint az orosz erők szombat délelőtt sorozatos csapásokat mértek egy nagy ukrán olajfinomítóra. Mindez egy  nappal azután történt, hogy a Kreml megvádolta Kijevet, hogy helikopterrel támadást intézett egy orosz területen lévő polgári üzemanyagraktár ellen.

15:20 – Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa elmondta, hogy az Unió további szankciókon dolgozik Oroszországgal szemben, de semmilyen további intézkedés nem érinti az energiaszektort.

14:05 – Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint Oroszország azt tervezi, hogy bekeríti Ukrajna hadseregét az ország keleti részén.

13:30 – A CIT megfigyelői arról számoltak be, hogy az oroszországi Belgorod megyei Nikolszkoje faluban április 1-jén lezuhant rakéta az ország északkeleti vagy keleti részéből származott, kizárva Ukrajna részvételét. Az orosz média és a hatóságok korábban Belgorod megye megtámadásával vádolták Ukrajnát.

12:35 – Április 2-án 11 órakor ismét felvonták Ukrajna zászlaját a csornobili atomerőmű felett, és elénekelték a himnuszt.  Az ünnepségen összegyűlt a csernobili atomerőmű teljes személyzete, amely február 24. óta hősiesen dolgozott a megszállás zord körülményei között, és gondoskodott az állomáson és a szomszédos létesítményekben a nukleáris és sugárbiztonságról.

Facebook

12:00 – Törökország készen áll a mariupoli lakosok tengeri evakuálására, az ehhez szükséges hajók rendelkezésre bocsátására.

11:05 – Ivan Fedorov melitopoli polgármester elmondta a Facebookon, hogy április 1-jén az orosz megszállók megtagadták, hogy a Melitopolból evakuált embereket saját autóikkal átengedjék az ellenőrző ponton.

10:25 – Nincs föld a békéért megállapodás: Zelenszkij azt mondta a Fox News-nak adott interjújában, hogy nem lenne hajlandó elcserélni Ukrajna területét az Oroszországgal kötött békeszerződésért cserébe. „Nem kereskedünk a területünkön. Tehát a területi integritás és szuverenitás kérdése nem tárgyalható” – mondta Zelenszkij.

09:10 – Az orosz megszálló csapatok továbbra is tüzelnek az ukrajnai egészségügyi intézményekre, és minden jel arra utal, hogy szándékosan egészségügyi intézményeket vesznek célba. A 274 ilyen kórházból 13 teljesen megsemmisült, 70 mentőautót már kilőttek ágyúzással, géppuskával és aknával. Ezt Viktor Lyashko, az egészségügyi minisztérium vezetője jelentette be. 

08:55 – Ferenc pápa bejelentette, hogy az orosz háború ellenére is fontolgatja, hogy ellátogat az ukrán fővárosba.

07:10 – Az ukrajnai biztonsági segítségnyújtási kezdeményezésen keresztül az USA védelmi minisztériuma 300 millió dollárnyi biztonsági segítséget nyújt Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére. John kurby elmondta, hogy az új segélycsomag a következőket tartalmazza:

  • Lézervezérelt rakétarendszerek;
  • Taktikai pilóta nélküli légi járművek Switchblade;
  • Puma pilóta nélküli légi rendszerek;
  • pilóta nélküli légi rendszerekkel szembeni fellépés;
  • Páncélozott, nagy mobilitású, többcélú kerekes járművek;
  • nem szabványos kis és nagy kaliberű lőszerek;
  • éjjellátó eszközök, hőképalkotó rendszerek és optika;
  • Taktikai biztonságos kommunikációs rendszerek;
  • Nem szabványos géppuskák;
  • Kereskedelmi műholdkép-szolgáltatások;
  • Orvosi berendezések, terepi berendezések és alkatrészek.

05:30 – Csernyihivben és Kijevben a korábbiaknál nyugodtabban telt az éjszaka, ugyanakkor az oroszok rakétacsapásai Dnyipropetrovszk és Poltava régiókat érték el, Harkovot tüzérséggel lőtték, Donyeck, Luhanszk és Herszon térségek ágyúzása sem csillapodott. 

04:40 – Tegnap a humanitárius folyosók három területen működek – Donyeckben, Luhanszkban, Zaporozsjében. 6.266 embert sikerült kimenekíteni, különösen fontos, hogy közülük több mint 3 ezer embert Mariupolból.

03:55 – A kárpátaljai Munkács városában megváltoztatják az orosz alakokhoz kötődő utcák nevét.

03:00 – „Nem tárgyalom egyik parancsomat sem főparancsnokként, mint ennek az államnak a vezetője. Vannak dolgok, amiket csak az ukrán hadsereggel osztok meg, amikor kommunikálunk.” – válaszolta Zelelenszkij a Fox News kérdésére amikor az oroszországi belgorodi olajraktár robbanásáról faggatták.

01:10 – A Biden-adminisztráció szövetségeseivel együttműködve szovjet gyártmányú harckocsikat szállít az ukrán védelem megerősítésére az ország keleti donbászi régiójába – közölte a CNN egy amerikai tisztviselőre hivatkozva. Az USA csak közvetítőként jár el a tankok átszállításában, Vlagyimir Zelenszkij elnök külön kérésére válaszolva.

00:15 – Tegnap este több mint 30 rakétát indítottak Fehéroroszországból Ukrajna területére. A rakétákon kívül több vadászgép és repülőgép felszállását is rögzítették a fehérorosz aktivisták. 

pravda.com.ua

00:10 – Az ukrán vezérkar jelentése szerint a megszállt területeken a megszálló katonák elrabolják a helyieket, ágyúzzák a lakónegyedeket, szétbombázzák, ágyúzzák a polgári infrastruktúrát, fosztogatnak és kifosztanak.

Lemondott a kémfőnök, aki nem látta előre Putyin Ukrajna elleni támadását

Nem egészen egy év után távozik posztjáról a katonai hírszerzés parancsnoka Franciaországban. Hivatalosan nem indokolták Eric Vidaud tábornok lemondását, de az AFP hírügynökségnek magukat megnevezni nemkívánó katonai források elmondták, hogy a távozás oka az: míg az angolszász hírszerző szolgálatok hetekkel előre jelezték, hogy Putyin megindítja az orosz hadsereget Ukrajna ellen, a francia szolgálat (DRM) kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban. Ezért is folytatta Macron francia elnök közvetítési kísérleteit a legutolsó pillanatig.

A hírszerzési kudarc miatt Macron utasítására a hadügyminisztérium vizsgálatot inditott az ügyben. A végeredmény: komoly hiányosságok voltak a katonai hírszerzés munkájában!

Thierry Burkhardt tábornok, a vezérkar főnöke a Le Monde-nak nyilatkozva elismerte, hogy másképp ítélte meg az Ukrajna elleni orosz támadás valószínűségét az angolszász és a francia hírszerzés. (A Five Eyes Only – ötszemközt szervezet: USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland kicseréli egymással a legbizalmasabb információkat is).

Az amerikai hírszerzés új technikát alkalmazott: azért tette közzé az információt Putyin Ukrajna elleni hadjáratáról hetekkel az invázió előtt, hogy ezzel elriassza az oroszokat a támadástól. Ez nem sikerült – ismerte el a washingtoni szenátus előtt a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki egyben az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka is. Tod Wolters tábornok szerint

az amerikai hírszerzés is hibákat követett el, mert túlbecsülte az orosz hadsereg képességeit és lebecsülte az ukránok védekezési elszántságát és szervezettségét.

Jelentős USA erősítés Európában

Válaszul Putyin Ukrajna elleni háborújára az amerikai csapatok létszáma 60 ezerről 102 ezerre növekedett Európában – mondta Wolters tábornok. Nagyon felgyorsultak az események: egyetlen hét leforgása alatt sikerült egy páncélos dandárt átdobni az óceánon. Ez az amerikai alakulat most már Németországban állomásozik. A NATO európai főparancsnoka elmondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt, hogy jelenleg felmérik azt, hogy az európai szövetségesek milyen erősítést hajtanak végre, majd pedig ehhez viszonyítva növelik tovább az amerikai haderő létszámát Európában. „Az az érzésem, hogy több amerikai katonára lesz szükség Európában” – közölte végül Tod Wolters tábornok, a NATO európai főparancsnoka.

A HÁBORÚ 37. NAPJA – Ukrajna ellenáll (folyamatosan frissítjük)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

18:55 – 86 ukrán katona szabadult az orosz hadifogságból a második fogolycsere során. A cserére Zaporizzsja megyében április 1-jén került sor. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a kicserélt katonák közül 15 nő. A kicserélt orosz katonák száma egyelőre nem ismert.

18:10 – Miután orosz állítások szerint Ukrajna megtámadta az orosz belgorodi olajraktárt, Olekszandr Motuzianik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sem megerősítette, sem cáfolta ezt, hozzátéve, hogy több ehhez hasonló vádat láttunk. Azt mondta, hogy „Ukrajna védelmi hadműveletet hajt végre az orosz fegyveres agresszió visszaszorítására” a területén, és nem vállalja a felelősséget minden „téves számításért, minden katasztrófáért és minden eseményért” Oroszországban – írja az Ukrajinszka Pravda.

17:45 – „A háború 36 napja után biztosíthatom önöket, hogy Európában vagy a tengerentúlon senki sem mer majd nyomást gyakorolni Zelenszkij elnökre vagy Ukrajnára” – mondta Dmitro Kuleba újságíróknak április 1-jén Lengyelországban az Európai Pravda idézete szerint.

17:05 – A holland kormány csaknem 516 millió eurónyi orosz vagyont zárolt be, és több mint 154 millió tranzakciót zároltak.

16:30 – Április első napján 9 humanitárius folyosót nyitottak meg.

15:10 – Pénteken elindult az orosz kézen lévő Melitopol városból Zaporizzsjába civileket evakuáló buszoszlop – közölte Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.  Körülbelül 300 személygépkocsi csatlakozott az evakuációs oszlophoz.

14:40 – A cseh diplomaták felszólították orosz kollégáikat, hogy értsék meg, milyen irányba tart Oroszország, tiltakozzanak ezek ellen, és mondanak le, hogy a jövőben ne osztozkodjanak a bűnökért.

13:35 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte: Ukrajna még nem kapott választ Oroszországtól az isztambuli tárgyalásokon elhangzott javaslataira.

12:50 – Az Oroszország előkészíti reakcióját Ukrajna Isztambulban megfogalmazott javaslataira, a további kapcsolatok kidolgozása folyamatban van – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

12:05 – „Az orosz nép nem felelős vezetőik, például Vlagyimir Putyin őrült, elfogadhatatlan atrocitásaiért” – mondta az  Agence France Presse -nek Gerard Depardieu, aki korábban nagy barátja volt Vlagyimir Putyinnak.

11:00 – Az EU jogalkotási csomagot készít elő az Oroszország elleni szankciók „réseinek bezárására”.

10:20 – Két év után először tart közös  EU csúcstalálkozót Kínával, amelynek középpontjában az ukrajnai háború áll.

09:50 – Április 1-jén mintegy 70-75 ezer ember maradt a megszállt Melitopolban, az embereket ki akarják költöztetni a városból, de az orosz megszállók csak a Krímben hajlandók szabadon engedni őket.

09:00 – Egy ukrán miniszter elmondta, hogy a Mariupol felé tartó evakuációs buszokat egy orosz ellenőrzőpontnál feltartották, és a 14 tonna Melitopolba szállítani akart humanitárius segélyt lefoglalták. 

08:30 – Az ukrán fővárostól északra és keletre csütörtökön az orosz csapatok kivonását kommentálva a Pentagon magas rangú szóvivője azt mondta, Kijev továbbra is veszélyben van, és a légicsapások folytatódnak. 

07:50 – Ausztrália helyben gyártott páncélozott járműveket küld Ukrajnába Volodimir Zelenszkij elnök kérésére – jelentette a CNN. 

06:55 – A brit hírszerzés szerint Oroszország akár 2.000 katonát is küldött Grúziából, mert váratlan veszteségei vannak az Ukrajna elleni háborúban.

06:10 – Tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Belgorodban, az ukrán határ közelében – jelentette az orosz sajtó. A tüzet az ukrán csapatok két helikopterének légicsapása okozta, amelyek alacsony magasságban érkeztek Oroszország területére – áll a kiadott közleményben.

Ria Novosti

05:45 – A G20-nak újra kell gondolnia Oroszország és Vlagyimir Putyin elnökének részvételét. „Ha arról van szó, hogy Vlagyimir Putyin ül velünk az asztalhoz, és úgy tesz, mintha minden rendben lenne. az rendkívül nehéz lesz számunkra, mert nem így van, és ezért teljes mértékben az ő felelős” – mondta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

05:00 – Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy Oroszország többször is célba vette a kelet-ukrajnai gabonasilókat, súlyosbítva a potenciális élelmiszerhiányt világszerte. Ukrajna a 4. legnagyobb gabonaexportőr világszerte; Az orosz invázió Ukrajna nagy részén elhalasztotta a vetési időszakot.

03:45 – Roberta Metzol, az Európai Parlament elnöke Kijevbe utazik, és már Ukrajnában tartózkodik. 

twitter.com

„Úton Kijev felé”

02:30 – A Herson régióban az ukrán fegyveres erők felszabadítottak 11 települést. 

01:50 – Szlobozsanszkij irányban az az orosz fegyveres erők továbbra is blokád alá vonja Harkov városát. Tüzérségi támadást indítottak a város infrastruktúrájának és lakónegyedeinek megsemmisítésére. Izium városától délre lévő területen igyekeznek megtörni az ukrán védők ellenállását, kiűzni állásaikból a védelmi erők egységeit és folytatni az offenzívát Szlovjanszk irányába. Eddig sikeres az ukrán erők ellenállása.

01:00 – Az orosz csapatok veszteségeket szenvedtek, és nem sikerült blokádolniuk és elfoglalniuk Kijev városát – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara.

00:40 – Kate Bedingfield, a Fehér Ház PR igazgatója azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „nem tervezi”, hogy beszéljen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Korábban a Fehér Ház közölte, hogy Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról csak jelentős ukrajnai deeszkaláció után lehet beszélni. 

A magyar diplomácia magánya

1

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok  külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:

„nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”

– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.

Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.

Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.

Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.

A magyar külügy a gyenge láncszem

 

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!

Kinek kell ilyen szövetséges?

Vita az energiáról Pozsonyban

Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!

Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!

Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.

Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.

Washington: minden cégnek választania kell a Nyugat és Oroszország között

Putyin háborúja Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott a világgazdaságban az USA értékelése szerint, és ebből minden vállalkozónak le kell vonnia a tanulságot: a Nyugat vagy Oroszország?!

„Az Egyesült Államok mindenkit szankcióval sújt, aki segíti Oroszországot abban, hogy elkerülje a szankciókat”

– fogalmazta meg az amerikai politika lényegét az a washingtoni pénzügyi államtitkár, aki koordinálja a büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Wally Adeyemo most Európában tárgyal, hogy egyeztesse az újabb szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagyon sok amerikai és európai cég kivonult vagy legalábbis felfüggesztette a működését Oroszországban miután Putyin megkezdte háborúját Ukrajna ellen február 24-én. Néhányan azonban maradtak mint a Burger King vagy a Marks and Spencer, mert franchise rendszerben működnek Oroszországban.

A kivonulók helyét betölthetik kínai vagy indiai cégek. Az amerikai államtitkár őket is megfenyegette:

„Ezeknek az országoknak, ezeknek a cégeknek, ezeknek az egyéneknek dönteniük kell. Választhatnak úgy, hogy támogatják Oroszország törvénytelen invázióját Ukrajnában vagy pedig folytatják üzleti kapcsolataikat azzal a 30 országgal, amelyek szankciókat alkalmaznak Oroszországgal szemben.”

A washingtoni pénzügyi államtitkár elmondta a BBC-nek, hogy a világgazdaság dollárban, fontban és euróban számol. Ha valaki ebben a pénzügyi világban részt akar venni, akkor

„részt kell vállalnia a szankciókban is!”

Mi lesz az orosz rubellel? Az árfolyam nagyot esett Putyin inváziójának kezdetén, de azóta visszakapaszkodott. A rubel árfolyam csökkenésében döntő szerep jutott annak, hogy a szankciók megakadályozták az orosz nemzeti bankot abban, hogy hozzáférjen deviza tartalékához, és abból támogassa a rubelt.

Oroszország azonban az Európai Unió legnagyobb olaj és földgáz szállítója, ily módon továbbra is pénzhez jut.

Putyin rubelben kéri a földgáz árát

„Az európai pénzek már nem a háborút finanszírozzák. Az oroszok arra költik ezt a pénzt, hogy a rubel árfolyamát javítsák”

– hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Az orosz kormány minden exportáló céget arra kötelezett, hogy a megszerzett külföldi devizát azonnal rubelre váltsa.

„Ezt a pénzt immár Oroszország nem költheti a háborúra Ukrajnában. A célunk az, hogy a Kremlt választásra kényszerítsük az orosz gazdaságot, az orosz szükségleteket pénzeli vagy pedig a háborút?!

Washington célja, hogy minél előbb végetérjen a háború nem pedig az, hogy megváltozzon Oroszország politikai rendszere”

– hangsúlyozta Adeyemo amerikai pénzügyi államtitkár, aki a BBC-nek nyilatkozott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!