Fontos

A háború 46. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

08:25 – Silvio Berlusconi, Putyin nagy barátja nyilatkozott: „Csalódott vagyok és szomorú  Putyin döntései miatt, háborús bűnöket követtek el Buchában, és ezt Oroszország nem tagadhatja. Véget kell vetnünk a háború brutalitásának, Olaszországnak pedig azon kell dolgoznia, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kössön.” Berlusconi hozzátette, hogy „Ukrajna szabadságát garantálni kell”.

07:00 – A német Krauss-Maffei Wegmann cég felajánlja, hogy Ukrajnának szállít 100 db Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackot. Az első új tarackokat a szerződés aláírása után 30 hónappal, azaz 2024 második fele előtt lehet szállítani. A teljes szállítás csak 2027-ben fejeződik be.

05:00 – BBC: A nyugati hírszerzés már a nyáron tudta, hogy Oroszország inváziót tervez.

04:10 – Az ukrán Energoatom vizsgálatai szerint azok az oroszok, akik árkokat ástak a  csernobili atomerőmű melletti Vörös-erdőben, sugárbetegséggel fognak szembesülni.

A háború 45. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

21:15 – Harkov elleni támadásra készül az orasz haderő. Igor Terekhov, polgármester elmondta, hogy az orosz megszállók ejtőernyős bombákat dobtak a városra, és arra kérte az embereket, hogy ne közelítsenek ilyen bombákhoz. 

20:25 – Az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és hajóelhárító rakétarendszert küld Ukrajnába. 

18:55 – Az Egyesült Királyság új pénzügyi és katonai segélycsomagot nyújt  Ukrajnának. Boris Johnson brit miniszterelnök április 9-én egy meglepetésszerű kijevi látogatása során a csomagot az Egyesült Királyság elkötelezettségéről nevezte el Ukrajna „Oroszország barbár hadjárata elleni” harcában. A segély a korábban bejelentett 130 millió dolláros csomagon felül jár.

17:35 – Egy európai tisztviselő szerint az ukrajnai invázió során használt orosz erők körülbelül egynegyede „valójában működésképtelen” a súlyos veszteségek, a rossz logisztika és fenntartás miatt.
17:00 – Volodimir Zelenszkij elnök és Borisz Johnson miniszterelnök április 9-én tárgyalt Kijevben – közölte Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Andrij Szibiha. A beszélgetés részleteiről egyelőre nem tudni. Johnson még nem jelentette be ukrajnai látogatását.
15:10 – Az orosz állami irányítású média orosz hadseregből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy 674.000 ukránt költöztek Oroszországba, akik közül több mint 131.000 gyermek.
14:30 – Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 4,44 millió ukrán menekült el az országból, miután Oroszország megkezdte invázióját. Ebből több mint 2,5 millióan Lengyelországba mentek.
13:15 – Harkiv megye kormányzója szerint a régióban ugyanazok az atrocitások voltak, mint Bucha. A kormányzó elmondta, hogy Husarivkában az orosz erők civileket kínoztak. Három embert elevenen elégettek – tette hozzá. „Martalócok, erőszakolók, nők és gyermekek gyilkosai. Nem nevezhetők seregnek” – mondta.
10:50 – Az ukrán légierő sajtószolgálata szerint április 8-án az ukrán erők egy cirkáló rakétát, egy UAV-t és egy Oroszországhoz tartozó helikoptert lőttek le.
10:00 – Február 24. óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a megszálló ország több mint 19.000 katonát, 705 harckocsit, és több mint 150 repülőgépet, valamint 1.800 páncélozott harcjárművet veszített – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

09:40 – A megszállt Melitopolban az orosz katonaság ukrán férfiaknak azt ajánlják fel, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez. 

09:05 – Biden új szankciókat írt alá az orosz olajjal, valamint Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott kereskedelemmel szemben

08:00 – A brit önkormányzati szövetség április 8-án közölte, hogy a hajléktalansággal szembesülő ukrán menekültek számának növekedésének oka az ukrán menekültek és szponzoraik közötti kapcsolat megromlása, valamint a szálláshoz jutás általános nehézségei – írja a BBC.

06:20 – Oroszországban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik vezetőjét, Szergej Besedát, akit az ukrajnai katonai kudarcok után házi őrizetbe helyeztek, átszállították a lefortovoi börtönbe és  előzetes letartóztatásba helyezték.

05:30 – Az Egyesült Királyság és Németország nem mégsem küld tankokat Ukrajnába. Boris Johnson brit miniszterelnök a német kollégájával, Olaf Scholzcal tartott közös sajtókonferencián kijelentette, hogy „nem lenne helyénvaló”, ha a nyugati szövetségesek teljesítenék Ukrajna összes fegyverkezési igényeit. Ehelyett az Nagy Britannia 100 millió font értékű védelmi katonai felszerelést küld Ukrajnának, köztük több Starstreak légvédelmi rakétát és további 800 páncéltörő rakétát.

04:45 – Karl Nehammer osztrák kancellár „szolidaritási látogatást” tesz Kijevben április 9-én. Tervei szerint találkozik az ország vezetésével és Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel, valamint megnézi Bucha városát, ahol civilek százait ölt meg az orosz hadsereg.

03:40 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kyrylo Budanov vezérőrnagy a CNN -nek adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz hadsereg átcsoportosítás után ismét Harkov felé vonul.

02:55 – A Kajmán-szigetek brit szankciókat alkalmaz, és több mint 800 határozatot hozott orosz magánszemélyek és jogi személyek vagyonának befagyasztásáról. Több mint 7 milliárd dollárt fagyasztottak be az orosz média vagyonában.

01:35 – A Pentagon megerősítette, hogy a Kramatorszk pályaudvarra mért rakétacsapást Oroszország hajtotta végre. Április 8-án az orosz csapatok kazettás lövedékeket  lőttek ki, ahol mintegy 4000 ember  várt evakuálásra. Eddig 50 halottat találtak és számos sebesültet.

00:45 – Lvivbe érkezik az evakuációs vonat a kramatorszki orosz rakétatámadás áldozataival. A háború elől 2500 ember menekült el a vonaton.

00:01 – Ukrajna tömegsírokat tár fel, Oroszország rakétákat indít.

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

„Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

A háború 44. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

 

11:05 – Brit hírszerzés: Az oroszok átcsoportosítása Ukrajna északi részéből kelet felé valószínűleg legalább egy hetet vesz igénybe. 

10:50 – Három orosz irányított rakétát lőttek le Nyugat-Ukrajnában. A negyedik rakéta megsérült, ami megakadályozta, hogy elérje célját – közölte a légierő. A rakétákat fehéroroszországi bázisú Szu-35-ös repülőgépekről indították.

09:10 – Az odesszai városi tanács szerint a fegyveres erőkre hivatkozva közölte: az orosz hadihajók által indított rakétacsapás megrongált bizonyos infrastruktúrát a térségben. A támadás részleteit még nem hozták nyilvánosságra.

08:00 – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 7-én támogatta azt a javaslatot, hogy további 500 millió eurót adjanak Ukrajna fegyvervásárlásának biztosítására. Emellett Kanada akár egymilliárd dollár új hitelforrást is felajánl Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalapon keresztül, és további 500 millió dollár katonai segélyt nyújt – jelentette be a kanadai kormány szintén április 7-én.

07:15 – Ausztrália 20 Bushmaster páncélozott szállítójárművet küld Ukrajnába.

06:10 – a WHO több mint 100 egészségügyi támadást igazolt a háború február 24-i kezdete óta.

04:55 – Az EU további 500 millió eurót kíván elkülöníteni Ukrajna katonai támogatására.

02:30 – Az Egyesült Államok több ezer Stinger és Javelin rendszer, Switchblade drón és 50 millió lőszer átadását hagyta jóvá Ukrajnának.

01:45 – A lengyel miniszterelnök bírálta a magyar hatóságokat, és újabb szankciókat kért Oroszországgal szemben.

Putyin Wagner zsoldosai követhették el a bucsai mészárlást Ukrajnában

A német titkosszolgálat, a Bundesnachrichtendienst – BND – hangfelvételeket tett közzé a Bundestagban. Ezek azt bizonyítják, hogy orosz katonák és a Wagner sereg zsoldosai megbeszélik a polgári lakosság legyilkolását, hogy ezzel terrorizálják Ukrajnát, mely még mindig ellenáll Putyin csapatainak.

A hangfelvételek egyertelműen igazolják, hogy napi rutinról van szó, melyet felső parancsra teljesítenek a Wagner sereg katonái. Bucsában mintegy 300 polgári személyt öltek meg a Wagner zsoldosok. Az AFP hírügynökség tudósítójának sokan elmesélték, hogy a szemük láttára ölték meg a 18-50 éves férfiakat Bucsában. Biden elnök és a német kormány emiatt háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek az elsők között gratulált Putyin, erről is beszélt az orosz államfővel, de ezt nem említette meg nemzetközi sajtóértekezletén, ahol arról beszélt, hogy tűzszüneti tárgyalásokat tarthatnának az érintett felek Budapesten.

Putyin elnök irodája viszont arról is beszámolt, hogy szóba került a tárgyalás során a bucsai mészárlás. Ezt Putyin, aki először beszélt erről a nyilvánosság előtt, „a kijevi kormányzat durva és cinikus provokációjának” nevezte. Nem világos, hogy az orosz elnök szerint, akkor ki végzett a civil áldozatokkal?! Kezdetben Moszkva azt állította , hogy csapatai csak katonai célpontokat támadnak. Ahogy elhaltak a villámháborús remények úgy nőtt a polgári áldozatok száma. Putyin Ukrajnába rendelte a Wagner hadsereget és a csecseneket. Mindkét alakulat hírhedt a brutalitásáról.

Hitler helyett Wagner

Putyin olyan sereg megalakítására utasította Utkin ezredest, a szpecnaz veteránját, amely Oroszországon kivül hajt végre katonai akciókat. Az orosz hadsereg továbbszolgáló katonáiból válogatták ki a sereget, melynek filozófiája a szlavofil felsőbbrendűség tudata. Először Hitlerről akarták elnevezni mondván, hogy az első orosz uralkodók is vikingek voltak, de Putyin leintette őket. Így lett Wagner a hadsereg neve. Azért, mert Hitler kedvenc zeneszerzője volt, akinek zenéje gyakran felcsendült a haláltáborokban is a holocaust idején. A Wagner hadsereg kezdetben Ukrajna keleti részén hajtott végre terrorakciókat az ukrán állam ellen 2014 után miután Putyin emberét kiüldözték Kijevből. Azután a Wagner hadsereg Szíriában és Líbiában bizonyította  hatékonyságát és brutalitását. Jelenleg is jelen vannak Afrikában, elsősorban Maliban és a Közép afrikai köztársaságban.

A tiltakozások hallatán az orosz diplomácia közölte: magánhadseregről van szó. Moszkva nem vállalhat értük felelősséget.

A zsoldos hadsereget eddig dollárban fizették, de kérdés, hogy most mi a helyzet hiszen az orosz államnak nagyon nehéz dollárhoz jutnia a nyugati szankciók miatt.

Putyin korábban személyesen tüntette ki Utkin ezredest.

A terrorakciók azt mutatják, hogy Putyin feladhatta  eredeti tervét Ukrajna teljes leigázására, és a 2014 előtti állapotok visszaállítására. Ehelyett a polgári lakosság megfélemlítésével a tárgyaló asztalhoz próbálja kényszeríteni Zelenszkij elnököt, aki jelenleg ragaszkodik Ukrajna szuverenitásához, és nem hajlandó lemondani a Putyin által követelt területekről (Krím, a Donbasz és az összekötő folyosók). Putyin állítólag ezt szeretné felmutatni a Győzelem napi felvonuláson május 9-én Moszkvában. A NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy az orosz agresszió Ukrajnában akár évekig is eltarthat.

Sanghaj: zéró tolerancia a Covid vírussal szemben, de mi lesz a gyerekekkel?

Elválasztják a gyerekeket a szülőktől Sanghajban a karantén szabályok miatt. Kína 26 milliós gazdasági fővárosában egyre nehezebben viselik a teljes lezárást a korona vírus járvány miatt, mert a szigorú szabályok következtében a gyerekeket elválaszthatják a családjuktól.

Ha egy gyerek koronavírus tesztje pozitív, akkor elkülönítik, ha a szülők nem kapták meg a fertőzést. Ez a szabály, melyet nem könnyen fogad el a családközpontú kínai társadalom még a legnyugatiasabb nagyvárosban sem – jelentette az RFI francia közszolgálati portál.

A 7 évesnél idősebb gyerekeket speciális karantén központokban őrzik, míg a 7 évesnél fiatalabb vírusfertőzött gyerekek kórházba kerülnek. Látogatás természetesen nincs. A világháló viszont tele van képekkel arról, hogy a gyerekek egy része mennyire elveszettnek érzi magát ebben a helyzetben. A szülők szíve megszakad az aggodalomtól, de nem tudnak mit tenni. Kínában mindmáig a zéró tolerancia elve érvényesül a Covid vírussal szemben. Ez azt jelenti, hogy mindenkit elkülönítenek, aki vírusfertőzött. Ezzel a módszerrel küzdötték le a járványt a kiindulóponton, a 11 milliós Vuhanban. Ott a lezárás hónapokig tartott. Sanghajban egy hete. Kezdetben a hatóságok csak részleges lezárásra gondoltak, de a zéró Covid elv miatt az egész várost le kellett zárni. Senki sem tudja, hogy meddig.

Még senki sem halt meg

A város lakóinak döntő többsége be van oltva, és ennek eredményeképp egyetlenegy halál esetet sem jelentettek pedig a fertőzések száma meghaladta a 73 ezret. A baj az, hogy a fertőzés tovább terjed, tegnap újabb rekordot jeleztek: több mint 16 ezret – számolt be az ABC amerikai televízió. „Magas szintű a járvány terjedése ” – erősítette meg az egészségügyi hatóság vezetője Sanghajban. Kína más részeiből 10 ezer egészségügyi dolgozót küldtek a tengerparti nagyvárosba plusz kétezer katona orvost illetve nővért. Közben magában Pekingben is újabb Covid eseteket regisztráltak éppúgy mint az északkeleti Csilin tartományban Kínában.

Meghalt a szélsőjobboldali orosz politikus, aki megjósolta Putyin háborúját Ukrajnában

Oroszország jövő február 22-én áll újra talpra, lesz ismét világhatalom – jelentette ki tavaly decemberben a most 75 éves korában elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij. A szélsőjobboldali politikus, aki közismerten a KGB embere volt, a bohóc szerepét játszotta a közéletben, ezért a jóslatát kevesen vették komolyan. Végül kiderült: csak két napot tévedett!

Tulajdonképp Putyin terve Ukrajna lerohanására már réges-régen megvolt, de még tárgyalt az amerikaikkal, és csak a kudarc után inditotta az orosz csapatokat a szomszédos ország ellen.

Zsirinovszkij már 2014-ben, a Krím félsziget annektálásának évében juntanak nevezte a kijevi kormányzatot, melyet azóta is folyamatosan gyalázott. Zelenszkij az ő szélsőjobboldali mozgalma számára cionista CIA ügynök Kijevben. Maga Zsirinovszkij is félig zsidó, amely nem akadályozza meg abban, hogy radikális orosz nacionalista legyen. „Apám ügyvéd, anyám orosz” – így foglalta össze származását a szélsőjobboldali politikus, aki minden fontos kérdésben Putyint támogatta.

A birodalmi gondolat

Zsirinovszkij a szlavofil hagyományokat felidézve gyakran beszélt arról, hogy Moszkvának vissza kellene szereznie „az elveszett területeket”. Ide sorolta a többi között Finnországot, Lengyelországot, a balti államokat és természetesen Ukrajnát.

A birodalmi álmok elérése érdekében az atombombát is bevetette volna. Törökországot nukleáris támadással fenyegette meg amikor ott megölték az orosz nagykövetet. „Nem érdekel, hogy 9 millió embernek kell meghalnia Isztambulban!” Szélsőjobboldali mozgalma egyébként Isztambult Cárgrádnak nevezte éppúgy mint a cári időkben.

Putyin, aki 2014 után maga is a birodalmi álmok rabja lett, felhasználta propagandistaként a veterán hordószónokot.

8 Szputnyik oltása volt, de mégis a korona vírus áldozata lett

Kezdetben gúnyolódott a járványon, majd pedig csakis az orosz oltóanyagot vette komolyan. Állítólag nyolcszor kapott védőoltást, melyet rossz egészségi állapotával indokoltak. Halálának pontos okát nem közölték, de a honatyák egy perces felállással tisztelegtek Vlagyimir Zsirinovszkij emléke előtt. Még megérte birodalmi álmainak kudarcát Ukrajnában. A szlavofil gondolatkörben Kijev szimbolikus város hiszen itt alakult meg a középkori Oroszország, itt vették fel a viking uralkodók a kereszténységet. Csak a tatárjárás után vált Moszkva az oroszok központjává. A zavaros szlavofil eszméket a KGB-ből hozhatta magával, ahol a kommunizmusból rég kiábrándult tisztikar egy része visszatért a cári idők birodalmi gondolkodásához. Sztálin ebben a gondolatkörben az az uralkodó, akinek idejében Oroszország presztízse és hatalma a csúcson volt. Csak egy dolgot róttak fel neki: 1945-ben nem ment el egészen az Atlanti óceánig kiszorítva az angolszász erőket az európai kontinensről.

A háború 43. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

19:25 – A NATO külügyminiszterei az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek kiterjesztéséről tárgyalnak, az Európai Unió pedig az orosz szén betiltását mérlegeli. Az Egyesült Nemzetek Szervezete megszavazta Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, míg az Egyesült Államok Szenátusa beleegyezett abba, hogy megvonja az országot az Egyesült Államokkal szembeni preferenciális kereskedelmi státusától.

18:35 – Az ENSZ Közgyűlése támogatta az Oroszország ENSZ Emberi Jogi Tanácsában való tagságának felfüggesztéséről szóló határozatot.

17:05 – Oroszországban nem szabad így nevezni az ukrajnai háborút, és alig beszéltek áldozatokról. Most, hat héttel illegális inváziója kezdete után a Kreml először ismer el számos halálesetet. „Jelentős veszteségeink vannak, ez óriási tragédia számunkra” – mondta Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője a Sky News brit műsorszolgáltatónak.

16:20 – Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 11 millió ukrán – nagyjából minden negyedik – elhagyta otthonát a február 24-i invázió óta, köztük több mint négymillió, akik elmenekültek az országból. Ez a legnagyobb menekültválság Európában a második világháború óta.

15:45 – A NATO-külügyminiszterek, akik a héten találkoztak, hogy megvitassák Ukrajna megsegítésének módját, egy fontos kérdésben egyetértettek: a háború még korántsem ért véget, és az orosz csapatok észak-ukrajnai kivonása ellenére folytatódnak a háborús bűnök. 

14:50 – Orosz katonák civilek meggyilkolását tárgyalták Buchában rádión. A beszélgetéseket a német hírszerzés lehallgatta – közölte a Der Spiegel.  Orosz katonák azt is közölték, hogy kihallgatásuk után agyonlőtték az ukrán hadifoglyokat.

13:20 – Zelenszkij és Ursula von der Leyen találkozó Kijevben lesz – közölte Szerhij Nikiforov, Zelenszkij szóvivője április 7-én.

11:55 – Az orosz csapatok erőszakkal szállítják a kórházi személyzetet, betegeket a kelet-ukrajnai megszállt területekre.

10:00 – Az ukrán külügyminisztérium Orbán Viktor miniszterelnök legfrissebb kijelentéseire azzal a felhívással reagált, hogy „lépjünk a történelem jobb oldalára”. Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a magyarországi kormánypárt politikai kampánya a parlamenti választásokon a magyarok megfélemlítésén alapult azzal, hogy állítólag azzal fenyegette, hogy az orosz háború magyar területen továbbterjed. 

08:30 – A NATO-országok között nincs konszenzus arról, hogyan tovább Oroszországgal 

07:45 – Anthony Blinken, az USa külügyminiszter azt mondta, hogy bár időbe telhet, nincs olyan „forgatókönyv”, amelyben Ukrajna ne nyerne.

07:20 – A NATO külügyminiszterei csütörtöki találkozójukon megvitatják az Ukrajna további fegyverszállítását, beleértve a nehézfegyvereket is.

06:10 – New York Times: A Pentagon ukrán katonák kis csoportját képezi ki hordozható fegyveres drónok működtetésére. 

05:45 – Melitopol polgármestere: Az orosz erők mezőgazdasági gépeket lopnak el, megzavarják a betakarítást. Egy televíziós interjúban azt mondta, hogy az orosz csapatok mezőgazdasági berendezéseket rabolnak ki, vagy azért, mert a bevezetett szankciók miatt nem állnak rendelkezésre Oroszországban, vagy azért, hogy megzavarják a betakarítást.

04:00 – Nagy-Britannia masztiff vagy chakal páncélozott járművek Ukrajnába küldésének tervét dolgozza ki. Olyan autókat, mint a Chakal, amelyek felderítésre vagy hosszú távú járőrözésre használhatók.

pravda.ua

02:35 – A volt ukrán belügyminiszter közzétett egy videót Gostomelből, ahol elmondása szerint az egyik garázsban 11 embert találtak a rendőrök, akiket az orosz megszállók megöltek. 

01:05 – Április 6-án, szerdán az orosz megszálló hadsereg egy repülőgépet és egy pilóta nélküli légi járművet vesztett.

00:15 – Az Egyesült Államok úgy véli, hogy képes lesz azonosítani azokat az orosz egységeket, amelyek atrocitásokat követtek el Buchában. A titkosszolgálati adatfolyamok gyűjtése és elemzése minden rendelkezésre álló eszköz és eszköz felhasználásával az atrocitások ismertté válása óta folyik, az Egyesült Államok pedig a gyanúsítottak körének szűkítésének küszöbén áll. Az illetékes szerint nem biztos, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan bejelenti következtetéseit, és döntés születhet arról, hogy Ukrajnára bízzák.

A háború 42. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

17:00 – Magyarország orbán viktor választási győzelme után kijelentette kész rubelben fizetni az orosz gázért.

16:05 – Az Egyesült Államok a G7-ekkel és az EU-val együtt új szankciókat vezet be Putyin orosz elnök lányaival, Oroszország legnagyobb bankjaival, az Alfa Bankkal és a Sberbankkal szemben, valamint betilt minden új oroszországi befektetést.

15:50 – Az ostromlott Donyeck megye városának tanácsa szerint Oroszország különleges dandárjai összegyűjtik és elégetik a meggyilkolt lakosok holttestét, hogy elkerüljék bűneik nyilvánosságra hozatalát, ahogy az Bucsában történt. A tanács közölte, hogy civilek tízezrei halhattak meg Mariupolban. „A mariupoli tragédia mértékét a náci koncentrációs táborok óta nem láthatta a világ” – mondta Vadim Bojcsenko polgármester.

15:00 – Ferenc pápa elítéli Bucha lemészárlását, az ENSZ-t impotensnek nevezi. Heti audienciáján a pápa ukrán zászlót emelt fel. Borzalmasnak nevezte a civilek elleni kegyetlenkedést Ukrajnában. Hozzátette: a világ szemtanúja az „ENSZ Nemzetközi Szervezete tehetetlenségének” Oroszország ukrajnai háborújában.

14:15 – Az oroszok tüzérséggel lőttek a humanitárius segélyek elosztóhelyére Vuhledarban, legalább 2 ember halálát okozva. 

13:10 – Mariupol városi tanácsa: Oroszország mobil krematóriumokat használ háborús bűnei bizonyítékainak törlésére.

12:35 – Ferenc pápa a heti vatikáni audiencián elítélte az orosz megszállók atrocitásait az ukrajnai Buchában. Erről a The Guardian számolt be.

11:55 – Tegnap este az orosz csapatok körülbelül 27 csapást mértek különféle fegyverekből Harkov lakónegyedeire.
11:10  – Az Európai Tanács vezetője: előbb-utóbb szankciókra van szükség az orosz gáz és olaj ellen.
10:50 – Április 6-án 11 humanitárius folyosóról állapodtak meg, köztük Mariupolból.
10:40 – 14 luxusjacht nem hagyhatja el Hollandiát az Oroszország elleni szankciók miatt. Ezt az ország külügyminisztere jelentette be a képviselőházhoz intézett levelében.
10:20 – Rubizsne Szerhij Hortiv volt polgármestere nemcsak az orosz megszállók oldalára állt, hanem az ukránbarát álláspontot képviselő személyekről is továbbított információkat a megszállóknak, de terveit meghiúsították.
10:15 – Az ukrán vezérkar állítása szerint az oroszok már 150 repülőgépet és csaknem 700 tankot veszítettek a háborúban.
09:43 – Az oroszországi kondenzátumolaj átlagos napi termelése április 3-án körülbelül 1,4 millió tonna, ami 3,9%-kal kevesebb, mint márciusban -jelentette az Interfax hírügynökség.
09:10 – Mark Millie amerikai katonai parancsnok úgy véli, hogy Oroszország ukrajnai invázióját valószínűleg nem lehetett volna megakadályozni az amerikai csapatok jelenléte nélkül, szerinte az ukrajnai háború  még évekig elhúzódik.
08:35 – A Dnyipropetrovszk régióban orosz rakéták éjszaka megsemmisítettek egy olajraktárt, és felgyújtottak egy üzemet, így reggelig eloltották a tüzet.
08:10 – Lengyelország egy „száraz kikötő” létrehozásán dolgozik az ukrajnai határon, hogy növelje az ukrán mezőgazdasági termékek exportképességét.
08:00 – Közzétették azon orosz katonák listáját, akik közvetlenül részt vettek a buchai, irpeni és gosztomeli civilek meggyilkolásában.
07:48 – Az oroszokat három Kherson-vidéki faluból űzték ki
07:24 – Oroszország ENSZ-megbízottja megszólalt – a „különleges hadművelet” helyett „háborút” mondott.
06:20 – A Demokrata Párt képviselői arra kérik Joe Biden amerikai elnököt, hogy erősítse meg Ukrajna védelmét az orosz hackertámadásokkal szemben.
05:40 – Az amerikai Intel cég minden üzleti tevékenységét leállította Oroszországban.
03:00 – A NYT közzétett egy videót, amelyen oroszok megölnek egy kerékpárost Buchában.
NYT
01:48 – „Jó, hogy döntés született az Oroszország elleni új szankciócsomagról, beleértve a szénimport tilalmát is, de ennél sokkal tovább kell mennünk” – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter-helyettes.
01:35 – Az amerikai szankciók célja, hogy kimerítsék Oroszország forrásait az ukrajnai háborúhoz, és választás elé állítsák Moszkvát. Választhatnak: dollártartalékainak kimerülése és a  fizetésképtelenség között.

01:11 – Moldova mintegy 700 millió eurót kap az ukrán menekültek megsegítésére.

00:56 – Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be a Hydra, a darknet legnagyobb orosz nyelvű platformja, valamint a Garantex kriptovaluta tőzsde ellen. A 2015-ben elindított Hydra bevételt tekintve a legnagyobb piac a feketepiacon. A platform népszerű a kiberbűnözők körében, hogy ott kommunikáljanak, és megtalálják a pénzmosás, illetve az ellopott adatokkal és kábítószerekkel való kereskedés módjait.

Putyin pajzsmirigyrákja

Jevgenyij Szelivanov doktor, a moszkvai központi kórház pajzsmirigyrák specialistája árnyékként követi minden oroszok elnökét – állítja a Project média nevű orosz hírügynökség, mely ma már külföldön működik hiszen Putyin ellehetetlenítette a független média működését Oroszországban.

Szelivanov doktori értekezésének címe: Az idős kori pajzsmirigy rák műtéti és más kezelése. Moszkvából ingázik Szocsiba, ahol Putyin szívesen időzik az orosz tél idején. Szelivanov doktor nincsen egyedül: egy idegorvos is rendszeresen látogatja Putyint – számol be a hírügynökség a „Kreml legnagyobb és legjobban őrzött titkáról.”

2020 júliusában az orosz elnök ellátogatott az Országos Endokrinologiai központba, ahol a pajzsmirigy rákról érdeklődött. Az intézet igazgatója a figyelmébe ajánlotta az új gyógyszert, a Tyrogint, amelyik igen hatásos: a sikeres műtét után gyógyszer 95-98%-os gyógyulási arányt mutat.

A pajzsmirigy rák kezelése során gyakran alkalmaznak szteroidokat is, amelyek károsíthatják az idegrendszert. Ez befolyásolhatja Putyin döntés képességét is. Az angol orvosi nyelvben roid rage-nek nevezik azt a jelenséget amikor a szteroidokkal kezelt beteg vagy épp élsportoló hirtelen dührohamokat kap, és elveszíti a döntési képességét. Sokan úgy vélik, hogy ez az orvosi probléma közrejátszhatott abban, hogy Putyin hosszas habozás után elrendelte a háborút Ukrajna ellen, amely eddig kudarcnak bizonyult a számára.

Putyin sokáig elzárkózott a saját embereitől is, és ez is összefügghet a pajzsmirigy rákkal. A kezelés ugyanis legyengítheti az immunredszert, amely így a Covid vírusnak kevésbé képes ellenállni.

A Kreml természetesen cáfolja Putyin betegségét. Az orosz hírügynökség megkérdezte a moszkvai kórházat, hogy hol van Szelivanov doktor? A válasz: szolgálati úton van, és nem tudjuk, hogy mikor tér vissza!

Két másik híres pajzsmirigy rák specialista is gyakran felbukkan Putyin körül : Alekszej Scseglov és Igor Jeszakov.

Putyint már csak a geopolitika érdekli

Legalábbis ezt állitja az orosz hírügynökség az elnök környezetére hivatkozva. 23 éves uralma után eredményt akar felmutatni a birodalom építésben. Ez nem a Szovjetunió visszaállítását jelentené hanem a szláv népek egyesítését. Tehát elsősorban Ukrajnára és Fehéroroszországra vonatkozik illetve azokra a területekre, ahol sok orosz él pl. Kazahsztán egy része. Ezért is avatkozott be Putyin villámgyorsan Kazahsztánban, ahol a zavargások a Moszkva barát rendszer gyengüléséhez vezethettek volna. Putyin ma már hibának tartja, hogy hagyták megbukni Janukovicsot Kijevben. Az oroszbarát elnök távozása után az amerikaiak támogatásával olyan rendszer jött létre Ukrajnában, amely nyugati irányban tájékozódik és nem Moszkva felé. Márpedig így Putyin szlavofil álmai nem valósulhatnak meg.

Az orosz elnök októberben lesz hetven éves. Súlyos betegsége is arra figyelmezteti, hogy ő sem halhatatlan. Ez is magyarázhatja döntését az Ukrajna elleni háborúról. Saját erőinek túlbecsülése és az ellenfél lebecsülése is kapcsolatban állhat súlyos betegségével, amely nem ritkán jár olyan mellékhatásokkal, hogy a páciens realitás érzékelése csökken a kezelés következtében.

A diktátor magánya

Sztálin utolsó éveiben stroke-t kapott és több más betegséggel küzdött. Ilyen állapotban adott parancsot Kim Ir Szennek a koreai háború megindítására 1950-ben. Ez világháborús kockázatot jelentett hiszen Dél Korea amerikai „védnökség” alatt állt. Amint Sztálin meghalt, a koreai félszigeten megszűntek a harcok, és a szembenálló felek fegyverszünetet kötöttek, amely mindmáig tart, mert békeszerződés 1953 óta sincs.

Sztálin trónörökösei alig várták a diktátor halálát, mert nem lehettek biztosak benne, hogy túlélik őt. Azzal viszont tisztában voltak, hogy mindenképp változtatni kell, és Sztálin halála után meg is indult a lassú olvadás. Hruscsov, a győztes utód 1956-ban a kommunista párt huszadik kongresszusán leplezte le Sztálin bűneit. Érdekes, hogy Nyina Hruscsova, Sztálin utódának dédunokája, aki az Egyesült Államokban Oroszország szakértő, szintén úgy látja, hogy Putyin a szlavofil geopolitikai rabjává vált, és ezért döntött Ukrajna megtámadása mellett. Persze Putyin motivációja immár mellékes, most már az a kérdés: hol a kiút a zsákutcából? A válasz az egész világpolitikát befolyásolhatja, ha nem is olyan nagy mértékben mint Sztálin halála 1953-ban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!