Április 20-án négy evakuációs autóbusz hagyhatta el Mariupolt a humanitárius folyosón, április 21-én pedig folytatódik a kiürítés – jelentette be Irina Verescsuk, Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztere.
„Négy evakuációs autóbusznak sikerült elhagynia a várost a tegnapi humanitárius folyosón. Berdyanszkban töltötték az éjszakát, most pedig Vaszilivka felé tartanak. Hamarosan Zaporizzsjában várjuk őket.” – mondta.
A miniszter hozzátette, április 21-én is folytatódik a nők, gyerekek és idősek kitelepítése Mariupolból. A buszokra való felszállás egy bevásárlóközpont közelében lévő gyűrűn 14:00 órakor lesz.
Verescsuk figyelmeztetett, hogy a biztonsági helyzet nehéz, ezért változások következhetnek be. Arra kérte a lakosságot, hogy kövessék a hivatalos jelentéseket.
A Moszkva vesztét vihar okozta állítják az oroszok. A szakértők szerint az orosz csatahajó súlypontja túlságosan magasan van, ezért könnyen borulhat. Ukrán rakétatalálat érte az orosz zászlóshajót – állítják az ukránok. Az oroszok mindenesetre csapást mértek arra a hadiüzemre, amely ezeket az ukrán Neptun rakétákat gyártja.
A londoni Times egy harmadik verzióval szolgál: amerikai kémgép, melyet rakétákkal is fel lehet szerelni, süllyeszthette el az orosz zászlóshajót. Austin amerikai hadügyminiszter sosem titkolta, hogy megosztják a katonai hírszerzés információit az ukránokkal szinte azonnal. Most az történhetett, hogy az ukránok megkapták a pontos helymeghatározást az amerikaiaktól, és rakétákkal támadták a Moszkvát.
Az amerikai kémgép élőben figyelte az akciót, és nem kizárt, hogy maga is kilőtt rakétákat. Biztos ami biztos.
Mit lehet tudni az amerikai kémgépről?
A londoni Times szerint a Boeing P8 Poseidon Szicíliából szállt fel a kérdéses napon. A pozícióját utoljára az ukrán-román határtól húsz kilométerre rögzítették. Akkor körülbelül 100 kilométerre lehetett a Moszkva csatahajótól. Ezt követően az amerikai kémgép eltűnt a képernyőkről. Rövid időre ismét visszatért a képernyőre 18.23-kor de akkor már valahol Románia fölött, majd megint eltűnt. 19.24-kor újra feltűnt a képernyőn Románia felett, és visszarepült támaszpontjára Szicíliában. A Facebookon először 20.42-kor jelezték, hogy csapás érte a Moszkva csatahajót. Amely azután nagyon gyorsan elsüllyedt. Az oroszok azt állítják, hogy az összes matrózt kimentették, de a nyugati hírszerző szolgálatok ebben kételkednek.
Biden nem megy Kijevbe
Zelenszkij elnök meghívta Ukrajnába Joe Bident, aki közölte, hogy tanulmányozza az utazás lehetőségét. Washingtoni források szerint az elnök úgy döntött, hogy nem kockáztat, mert az oroszok reakciója kiszámíthatatlan. A New York-i Bloomberg úgy értesült, hogy Putyin közvetlen környezetében is mind többen bírálják az Ukrajnában folyó háborút. Ennek ellenére a hírszerzői jelentések megegyeznek abban, hogy Putyin kitart, ha nem is eredeti terve mellett, amely Ukrajna teljes leigázását jelentette volna, hanem egy B terv mellett, amely Kelet Ukrajna megszerzésére irányul. Ezért nevezte ki a Szíriában sikeres Dvornyikov hadseregtábornokot az orosz csapatok élére Ukrajnában.
Putyin fegyelmet tart a saját családjában is. Egyik lánya, Maria, külföldön akarta megünnepelni a születésnapját egy „baráti országban” feltehetően Törökországban. Putyin megtiltotta az utazást. A brit hírszerzés szerint az orosz elnök attól tartott, hogy lánya nem tér vissza Oroszországba a születésnapi ünnepségről.
Putyin nem akarja, hogy túlságosan sok koporsó érkezzen haza Ukrajnából, ahol az elhúzódó hadjárat áldozatainak száma egyre nő miközben eredmények nincsenek. Az orosz hadsereg ezért mobil krematóriumokat használ, melyekben minden áldozatot el lehet égetni.
Putyin éppúgy semmibeveszi a saját katonái életét mint Sztálin a második világháború idején – állitja egy jeles brit történész, aki szerint az orosz elnök a múlt foglya. Antony Beever több könyvet is kiadott már a Szovjetunió illetve Oroszország hadtörténetéről, és az a véleménye, hogy Putyin elnök és környezete a régi sémák foglya, és nem sokat tud a korszerű hadviselésről. A tankot például éppúgy kulcsfontosságúnak tekinti mint annak idején Sztálin. Zsukov marsall csapatai óriási veszteségeket szenvedtek akkor amikor a tankhadosztályokat gyalogsági támogatás nélkül küldték Berlin ostromára. A védekező németek – olykor a Hitlerjugend alig képzett ifjoncai – páncélöklökkel százszámra lőhették ki az orosz tankokat, amelyek városi harcra nemigen alkalmasak.
A másik amiben Putyin hasonlít Sztálinhoz, hogy tökéletesen semmibe veszi az emberéletet. Mind a saját katonáinak mind pedig a polgári lakosságnak az életét is.
Ezért is rendszeresítettek krematóriumokat az orosz hadseregben, amelyek eltüntetik a halottakat. Ennek egyik következménye az, hogy nagyon sok tiszt hal meg, és a helyettesítésük egyre nagyobb gondot jelenthet az orosz vezérkarnak. A második világháború idején állandó tiszt hiány volt a szovjet hadseregben annak ellenére, hogy tömegesen léptették elő az altiszteket. A szervezetlenség éppúgy jellemzi Putyin hadseregét mint Sztálin idejében. Ezért nem meglepő a kudarc, amelyet eddig Ukrajnában el kell könyvelniük.
Pusztítás
Az orosz hadsereg isteníti a tüzérséget. Zsukov marsall tüzérsége Berlin ostromának idején több mint három millió aknát lőtt ki a németek fővárosára, amely így romhalmazzá változott. Most ugyanez a helyzet Mariupol ukrán kikötővárosban. A csecsen háború idején Groznijban ugyanígy pusztított az orosz tüzérség. Szíriában Aleppo városa vált így áldozattá. Putyin épp azt a Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az ukrajnai hadművelet főparancsnokává, aki szinte a földdel tette egyenlővé a milliós Aleppo városát Szíriában.
Miért csinálják ezt?
„Putyin éppúgy mint Sztálin nem azt akarja, hogy szeressék hanem, hogy féljenek tőle!”
– hangsúlyozza a brit történész. Ugyanakkor azt is siet hozzátenni: „épp ez az egyik legfőbb tévedése a diktátoroknak. A brutális fellépés ugyanis erősíti az ellenállás szellemét, és épp a megadás ellen hat, amelyet pedig az oroszok kezdetben el akartak érni” – mondta a brit történész a Der Spiegel című német lapnak.
12:30 – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „egy egyértelmű megfogalmazású dokumentumtervezetet adott át Ukrajnának, és a labda Kijev oldalán van”.
11:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke felszólította a világ vezetőit, hogy erősítsék meg Ukrajna támogatását, kielégítve az Ukrajna „kritikus fegyverszükségletét”.
11:05 – Norvégia Mistral légvédelmi rakétarendszereket adott át Ukrajnának.
10:40 – A Pentagon szerint jelentős létszámú katonai állománnyal erősítette meg a kelet-ukrajnai jelenlétét az orosz haderő, várhatóan Donyeck és Izjum térségében kerül sor átfogó támadásra.
09:50 – Az orosz megszállók Mariupolban lelövéssel fenyegetik a civil embereket, mert nem hajlandók fehér szalagot kötni.
09:45 – Olaszország megtagadja a Kreml által a gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó feltételek teljesítését, ha az EU arra a következtetésre jut, hogy megsérti az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatos szankciókat.
09:30 – Április 19-én éjjel az orosz csapatok Harkovot és Avdiivkát ágyúzták, valamint harcoltak a fegyveres erőkkel Harkov, Luhansk és Herson régiókban.
09:20 – Megállapodás született, április 20-án délután megnyílik egy humanitárius folyosó Mariupolból Mangushen és Berdyanskon keresztül Zaporizzsjáig gyermekes nők és idősek számára – jelentette Irina Verescsuk reintegrációs miniszter .
08:45 – Az ukrán haditengerészet 36. különálló tengerészgyalogos dandárjának parancsnoka, Szerhij Volinszkij (Volyn) felszólította a külföldi államokat, hogy sürgősen hajtsanak végre „kitermelést” Mariupolból – több száz katona és civilt vigyenek azovsztálból biztonságos helyre, hogy megmentsék őket az oroszoktól.
Szerhij Volinszkij
08:15 – Az Apple eltávolította a TikTokot az App Store-ból az orosz felhasználók számára.
07:40 – Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Lengyelország, Románia, valamint az EU és a NATO vezetői egy 90 perces online megbeszélésen tárgyaltak egyebek mellett Ukrajna biztonsági garanciáiról az Oroszországgal vívott háború után.
06:20 – Az oroszok több mint 500 000 ukránt, köztük 121 000 gyereket telepítettek át erőszakkal Oroszországba, és az ukránok számára olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyek két évre megtiltják számukra az orosz régiók elhagyását – mondta Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
04:15 – Ukrajna már kapott segítséget más országoktól, ami növeli a fegyveres erők szolgálatában álló katonai repülőgépek számát – idézte a Pentagon szóvivőjét, John Kirbyt idézte a CNN.
03:00 – Mihailo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója twitter üzenetében a következőket írta. „A háború 55. napja. Oroszország továbbra is nehéz páncéltörő bombákat dob az Azovstalra. A világ továbbra is élőben és csendben nézi a gyerekek meggyilkolását. A vallási és a világ vezetői megállíthatják ezt, ha megállapodnak egy zöld folyosóban. Ellenkező esetben a vér a kezükre kerül.” Az üzem területe továbbra is Mariupol utolsó kerülete, amely nem adja meg magát az orosz megszállók támadásainak. Ivóvíz- és élelmiszerkészleteik gyakorlatilag elfogytak.
01:45 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy a folyamatos ágyúzás miatt a kreminnai civilek evakuálása továbbra is lehetetlen. A luhanszki régióban még 70 ezer ember tartózkodik.
00:50 – Az orosz lövöldözések és a Donbász irányítási vonalát ért csapások folyamatosan növekszenek, de az ukránok eddig visszaverték az orosz csapatok számos próbálkozását.
00:05 – Az Egyesült Államok több tüzérséget küld Ukrajnába – mondta Joe Biden amerikai elnök kedden újságíróknak, miután megbeszélést folytatott a szövetséges vezetőkkel -közölte a CNN.
A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.
Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.
Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.
240 milliárd euró
Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.
Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem vallott célja a szankciós politikával?
Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?
Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált
Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.
Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.
Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.
“… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.” Joseph Heller
09:00 – Harmadik napja zárják le a humanitárius evakuációs folyosókat. Folytatódik az intenzív ágyúzás a Donbasszban. Az oroszok nem hajlandók folyosót nyitni a civilek számára, hogy elhagyhassák Mariupolt Berdyanszk irányába.
07:45 – Luhanszk régióban Kreminnában és Popasnában a belvárosban dúlnak a harcok. Az ukrán fegyveres erők még kezükben tartják az irányítást e területek felett. Szinte az összes infrastruktúra megsemmisült. Éjszaka nem voltak súlyos lövöldözések, de tegnap 4 ember meghalt és 9 megsérült.
07:00 – Robbanások és tüzérségi lövedékek az egész régióban. A legkritikusabb helyzet Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyék határán van. A pusztulásról és az áldozatokról egyelőre nincs információ. A térség számos településen humanitárius válságban alakult ki.
06:10 – Az ukrán vezérkar beszámolója szerint az oroszok keleten próbálják folytatni a támadó hadműveleteket, hogy átvegyék a donyecki és luhanszki régiók teljes területét, valamint fenntartsák a szárazföldi folyosót a megszállt Krímmel. Fokozódnak a rakétacsapások különböző objektumok ellen a nyugati régiókban is.
04:55 – Izyum irányban Oroszország offenzív hadműveleteket hajt végre a Szeverszkij -Donyec folyó bal partján.
04:10 – Mario Draghi olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európa a korábban gondoltnál gyorsabban csökkentheti az Oroszországtól való energiafüggőséget: „Európa továbbra is finanszírozza Oroszországot többek között olaj és gáz vásárlásával, olyan áron, amely a történelmi háttér és a termelési költségek szempontjából irreleváns.”
03:00 – Az Egyesült Államok tervbe vette, hogy szankciókat fog kiszabni az orosz hadiipari komplexum ellen.
02:40 – Az orosz Gazprombank volt alelnökét, feleségét és lányát holtan találták Moszkvában.
01:30 – Az amerikai külügyminisztérium képviselői minden rendelkezésükre álló eszközt mérlegelnek annak érdekében, hogy Oroszországot bíróság elé állítsák az ukrajnai háború miatt.
00:45 – Joe Biden és Emanuel Macron amerikai és francia elnök kedden más államfőkkel tárgyal Oroszország új, Ukrajna elleni offenzívájáról.
00:10 – A háború 55. napja Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdetével kezdődött.Ukrajna keleti és déli részén a megszálló orosz csapatok megpróbálnak újabb offenzívát indítani az ukrán erők állásainak elfoglalásáért. Volodimir Zelenszkij azt mondja, hogy az ellenség megkezdte a harcot Donbaszért.
Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.
„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.
Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.
Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.
Atomfegyver?
Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.
Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.
Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.
„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.
Vlagyimir Frolov vezérőrnagyot Szentpéterváron temették el miután Ukrajnában meghalt Putyin február 24-én megkezdett háborújában. A nyolcadik gárda hadsereg parancsnokának helyettese volt. Andrej Mordvicsev tábornokot, aki a nyolcadik gárda hadsereg parancsnoka volt, a múlt hónapban temették el miután meghalt az elfoglalt Herszonban.
Szentpéterváron a kormányzó temette Frolov tábornokot, aki „hősi halált halt az ukrán nacionalisták elleni harcban.”
Nemcsak tábornokból, de ezredesekből is nagyok a veszteségeik az orosz csapatoknak. Már 34 ezredest veszítettek „a különleges hadművelet” során. A legutolsó Mirasz Bashakov volt, aki egy tank zászlóaljnak parancsolt. Ukrajna 20 ezerre becsüli az oroszok személyi veszteségeit, a brit hírszerzés szerint a valós szám ennél kisebb: 10-15 ezer lehet.
Az oroszok nem közölnek veszteség listát, beérik az ukrán adatok cáfolatával. A nyolc „hősi halált” halt tábornok közül Frolov vezérőrnagy a második, akinek a temetését megemlítette a szigorúan ellenőrzött állami média Oroszországban.
Magomed Tusajev csecsen tábornok volt az első magasrangú orosz halott Ukrajnában. Két nappal a háború kitörése után csapdába csalták és megölték az ukrán különleges alakulatok. A csecsen dandártól tartanak Ukrajnában, mert brutalitásuk közismert. Kadirev, Csecsenföld főnöke többször is megfenyegette az ukránokat, hogy nagyon ráfizetnek, ha nem adják meg magukat azonnal Putyin hadseregének.
2500-3000 ukrán katona halt meg
Legalábbis ezt közölte Volodimir Zelenszkij elnök, aki megemlítette, hogy a sebesültek száma 10 ezer körül lehet. Az ENSZ emberi jogi szervezete szerint 2 ezer körül lehet a meggyilkolt civilek száma Ukrajnában a háború kezdete óta. Az ukrán belügyminisztérium szerint a 2700-at is meghaladja a polgári áldozatok száma. Senki sem tudja, hogy hányan veszítették az életüket Mariupolban, amelyet az orosz hadsereg szinte teljesen lerombolt. Dvornyikov tábornok, az orosz csapatok parancsnoka felszólította Mariupol megmaradt ukrán védőit, hogy adják meg magukat. Ellenkező esetben porig rombolják a várost, és ott mindenki meghal. A 400 ezer lakosú kikötővárosból a polgári lakosság többsége elmenekült, de sokan Mariupolban rekedtek, mert az oroszok nem engedték őket elmenekülni.
Dvornyikov tábornok hasonló módszert alkalmazott Aleppo városában Szíriában, ahol az orosz tüzérség és a légierő szétbombázta a milliós nagyvárost. Majd rövid időt adtak a polgári lakosságnak a menekülésre. Utána pedig megrohamozták a megmaradt ellenséges állásokat és mindenkit legyilkoltak.
Putyin Dvornyikov tábornokot bízta meg az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok irányításával miután korábban nem volt főparancsnok a helyszínen. Sok szakértő ezzel is magyarázta, hogy az orosz csapatok nem érték el stratégiai céljaikat Ukrajnában.
„… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.” Joseph Heller
11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.
10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így „ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.
09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.
09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant.
08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott.
07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.
06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van.
03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.
01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.
00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén.
Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.
A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.
E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).
A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).
Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
