Fontos

Szlovákia az összeomlás szélén

2022-09-29

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!

FüHü

2022-09-28

Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!

A megszállt Zaporizzsja és Herszon megyék oroszok által kinevezett bábkormányzói bejelentették az ezeken a területeken tartott színlelt népszavazások eredményét – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Az úgynevezett „Központi Választási Bizottság” az oroszok által megszállt Zaporizzsja megye területén kijelentette, hogy a szavazatok 100%-ának összeszámlálása után „a szavazók 93,11%-a az Orosz Föderációhoz való csatlakozásra szavazott”.

Az orosz megszállók Herszon megye megszállt területein kijelentették, hogy a helyi lakosok 87,05%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.

Oroszország elfoglalta Zaporizzsja és Herszon megyék egy részét Dél-Ukrajnában. Az Oroszország által a megszállt területeken tartott színlelt népszavazások illegitimek, a világon egyetlen ország sem elismeri a színlelt népszavazások eredményeit, kivéve magát Oroszországot.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

2022-09-28

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Ukrajna megkapta a NASAMS légvédelmi rendszert

FüHü

2022-09-26

Ukrajna megkapta a NASAMS légvédelmi rendszert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna megkapta az első NASAMS légvédelmi rendszert.

„Köszönetet szeretnék kifejezni Biden elnöknek a már meghozott pozitív döntésért, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának; megkaptuk a NASAMS-t. Ez egy légvédelmi rendszer. De hidd el, ez még távolról sem elég polgári infrastrukturális létesítményekre, iskolákra, kórházakra, egyetemekre és ukránok házaira.”

Zelenskyy nem részletezte, hogy a NASAMS melyik generációja érkezett. A NASAMS-2 12 hordozórakéta, 8 radar, 1 tűzirányító központ, 1 jármű elektro-optikai kamerával és 1 taktikai irányító jármű együtteséből áll.

A NASAMS adaptált, legmodernebb védelmi rendszerrel látja el a légvédőket, amelyek képesek maximalizálni az orosz csapatok repülőgépeinek, drónjainak és cirkálórakétáinak azonosítását és kilövését.

Megadóztatják a szupergazdagokat Spanyolországban

2022-09-26

Különadó a leggazdagabbaknak. A befolyó összeget a szegények és a középosztály támogatására kívánja fordítana Spanyolország baloldali kormánya. Az infláció és az energia válság nehéz helyzetbe hozta a lakosság jelentős részét.

“A milliomosokról van szó, a társadalom leggazdagabb 1%-áról “ – hangsúlyozta a spanyol pénzügyminiszter az egyik televízióban. Maria Jesus Montero asszony részleteket egyelőre nem közölt sem arról, hogy mennyi is lenne a szupergazdagok adója sem pedig arról, hogy ki kapna kompenzációt az infláció és az energia válság következményei miatt.

Nem ez lesz az első támogatás a rászoruló rétegeknek Spanyolországban, ahol a baloldali kormány igyekszik megvédeni a lakosságot a gazdasági válság legkínosabb következményeitől. Szabályozták a benzin piacot, a diákok ösztöndíját emelték, részben ingyenessé tették a közösségi közlekedést stb.

Ausztusban 10,4% volt az infláció Spanyolországban. Június óta két számjegyű az áremelkedés a dél-európai országban, ahol a nyolcvanas évek óta nem tapasztaltak ilyesmit.

Extra profit adó

Júliusban már elfogadtak egy törvényt Madridban arról, hogy a bankok és az energiaóriások extraprofit adót kell, hogy fizessenek. Ily módon akarja növelni a kormány a bevételeit nehogy a költségvetési hiány túlságosan magas legyen a lakosságnak nyújtott támogatás miatt.

“Ugyanazt az adózási formát alkalmazzuk a szupergazdagokkal szemben mint amilyet a bankokkal és az energia óriásokkal szemben”

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter asszony. Azt is elmondta, hogy politikai szempontból nem lesz könnyű az egyeztetés a koalíciós partnerrel, a Podemos párttal. Ezért lehet, hogy január elsejétől még nem tudják kivetni az adót a szupergazdagokra Spanyolországban.

Putyin hamarosan úgy végzi ahogy ellenfelei, csak nem az ablakon fog kiesni

Kenderessy Milán

2022-09-26

Putyin hamarosan úgy végzi ahogy ellenfelei, csak nem az ablakon fog kiesni

Azt jósolja egy kiváló brit titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szerző, aki a The Sun bulvárlapban fejtette ki a véleményét, hogy Putyint sajátjai fogják elintézni. Rod Little szerint az orosz elnök elveszítette az arcát Ukrajnában.

Először Kijev majd most Harkov körül szenvedett el súlyos vereséget. Emiatt hívott be 300 ezer katonát, akiket azonnal még csak bevetni sem lehet mert kiképzésre nekik is szükségük van.

Atomfegyverrel is fenyegetőzik az orosz elnök, még azzal is nyomatékosította, hogy: ez nem blöff! Putyin ezért is rendeztet a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban arról, hogy azok csatlakozzanak Oroszországhoz. Az orosz alkotmány ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé a nukleáris fegyverek bevetését, ha Oroszország területét éri külföldi fenyegetés.

A brit szerző szerint Putyin blöfföl hiszen a Krím félszigetet, melyet 2014-ben csatoltak Oroszországhoz, már több támadás is érte, mégsem következett nukleáris válasz. Márcsak azért sem, mert az USA megüzente Putyinnak, hogy válaszcsapást mérnek az orosz erőkre, ha azok bevetnék az atomfegyvert. Például elpusztíthatnák az egész orosz flottát a Fekete tengeren, és ehhez még nukleáris fegyverekre sem lenne szükség. A zászlóshajót már az ukrajnai háború elején kilőtték az ukránok az USA segítségével.

Kínai figyelmeztetés: Vologya fejezd be!

A CIA értesülései szerint Hszi Csinping kínai államfő kerek-perec megmondta Putyin elnöknek: Kína igencsak méltányolná, ha véget érnének a csaták Ukrajnában. Hszi Csinping elnöknek a jövő hónapban a kínai kommunista párt kongresszusán értékelnie kellene a nemzetközi helyzetet. Egyáltalán nem akar úgy feltűnni mint Oroszország szövetségese az USA ellen. Épp ellenkezőleg: szeretne lepaktálni az Egyesült Államokkal Kína gazdasági fejlődésének érdekében. Ezért szentül megígérte az USA-nak: a kínaiak nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket az oroszok a hadiiparban fel tudnának használni.

A CIA szerint Putyin Szamarkandból visszajövet gyorsította fel az eseményeket: rendelte el a részleges mozgósítást és a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban. Putyin előre menekül, de hiába. Legalábbis így véli a brit szerző, aki szerint hamarosan holtan találják majd minden oroszok elnökét a fürdőkádban.

“Titokzatos betegség végzett vele villámgyorsan”

– ez lesz a hivatalos közlés. A valóságban Putyint éppúgy teszik majd el láb alól mint ahogy ő végzett ellenfeleivel – írja a brit szerző a londoni The Sunban. Az amerikai és a brit hírszerzés régi álma, hogy kollégái megpuccsolják Putyint látva kudarcát Ukrajnában. Ugyanezt a véleményt fejtette ki a TASZSZ hírügynökség egykori budapesti tudósítója is.

Putyin biztonság mániás, már minden számottevő ellenfelét eltette láb alól. Eddigi KGB -s barátai és a hadsereg vezérkara viszont gondolhatja úgy, hogy

“a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…”

Putyin kirúgta a hadsereg logisztikai főnökét

Polonius

2022-09-25

Putyin kirúgta a hadsereg logisztikai főnökét

Dmitrij Bulgakov tábornok a hadügyminiszter helyettese is volt. Mindkét posztjáról menesztették. Az ok a csúfos vereség Kelet Ukrajnában.

Az első igazi ukrán katonai siker azért fáj különösen minden oroszok elnökének, mert már jóval a vereség előtt ő vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában. Kiiktatta a parancsnoki láncból Sojgu hadügyminisztert, aki hiába négy csillagos tábornok, de a hadseregben csak nevetnek rajta hiszen nem ért a hadügyekhez. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Sojgu hadügyminiszterről hamar kiderült, hogy alkalmatlan a hadművelet vezetésére Ukrajnában. Sokáig azonban Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke jelentett Putyinnak. Őt kiváló és igen tapasztalt katonának tartják, de minthogy nem szolgált jó hírekkel, ezért félreállították, de még nem váltották le. Dmitrij Bulgakov tábornok viszont repült: ő most az ügyeletes bűnbak.

A logisztika botrányosan szervezetlen Ukrajnában. Ennek egyik oka a tisztikar korrupciója: a parancsnokok mindent eladnak a készletből, amiért a piacon pénzt adnak. Óriási a benzin és a gázolaj fekete piaca, melyet különben az ukrán tisztikar is táplál.

A fegyverellátás is botrányos, ezért terjedhettek el hírek arról, hogy Észak Korea szállít utánpótlást Oroszországnak. Ezt cáfolták ugyan, de jól mutatja, hogy mennyire szorult helyzetbe került az orosz hadsereg, amely több mint féléve harcol Ukrajnában – minden különösebb eredmény nélkül.

Putyin 300 ezer új katonával akarja feltölteni a motivációját elveszett ukrajnai orosz erőket, de nincs elég fegyver. Az interneten keringenek fényképek arról, hogy a behívott katonák lepukkadt második világháborús fegyvereket kapnak.

Putyin ennek ellenére továbbra is nagyon elszánt: az új logisztikai főnök a seregben nem más mint Mariupol hóhéra. Mihail Mizincev azért kapta meg a vezérezredesi rendfokozatot, mert Putyin parancsára szinte a földdel tette egyenlővé Mariupol városát, ahol a háború előtt többségükben oroszok laktak. Putyin most abban bízik, hogy a nép nélkül megrendezett népszavazáson, a helyi lakosság majd arra szavaz, hogy Oroszországhoz kíván tartozni.

Miután a Kremlben pontosan emlékeznek még arra, hogy Ukrajna lakossága a Szovjetunió felbomlása után több mint 90%-ban szavazott a függetlenség mellett, és a féléve tartó háború tönkrezúzta Putyin maradék presztízsét is Ukrajnában, ezért Moszkvában jóelőre elkészítették a választási végeredményt.

Az előre borítékolt eredményt természetesen külföldön senki sem fogadja el. Még Erdogan török elnök, Putyin “barátja” is úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak vissza kell adniuk minden megszállt területet Ukrajnában – beleértve a Krímet is. Törökország a háborúban Ukrajna oldalán áll – erősítette meg Erdogan.

Putyin nem hátrál

Az orosz elnök megtiltotta, hogy csapatai elhagyják Herszon városát holott csaknem teljesen be vannak kerítve, és az ellátásuk akadozik. A New York Times CIA jelentéseket idéz, melyek szerint az orosz csapatok morálja a mélyponton áll Ukrajnában. Kérdés, hogy Mihail Mizincev vezérezredes képes lesz-e megszervezni az ellátást Ukrajnában. Korábban ő brutális csapattisztként szerzett magának hírnevet az orosz hadseregben. Ő adta ki a parancsot Szíriában a 1,5 milliós Aleppo városának elpusztítására illetve Mariupolban hasonlóképp a tüzérségre bízta a rombolást. Mindkét brutális hóhér akciója miatt háborús bűnösként szerepel a hágai listákon. Más dolog egy város elpusztítása és a logisztikai rendszer megszervezése. Elődje 2008 óta állt a posztján. A hírek szerint a korrupt tisztikarból is egy fejjel kimagaslott. Dmitrij Bulgakov tábornokot még nem tartóztatták le. Róla egyelőre annyit közöltek Moszkvában, hogy “más fontos beosztásba kerül.”

Sztálin ugyanilyen szöveggel küldte Tuhacsevszkij marsallt, a szovjet fegyveres erők egykori vezérkari főnökét, vidékre. A pályaudvaron aztán a marsall vagonját lekapcsolták, és őt magát letartóztatták. Hosszas kínzás után “bevallotta”: együttműködött a nácikkal. Kivégezték, sok más magasrangú szovjet tiszttel együtt. Putyin még nem tart itt, de újabb kudarcok esetén újabb bűnbakokra lehet szükség. Most még egy hadügyminiszterhelyettes megteszi, de legközelebb feljebb kell valakit találnia Putyinnak nehogy őt találják meg.

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

FüHü

2022-09-25

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

Nyolcadik éve húzódik a kelet-ukrajnai konfliktus, hol nagyobb, hol mérsékeltebb intenzitással. És ott van még az Euromajdanos fordulatot követően az oroszok által önkényesen, de harc nélkül elfoglalt Krím félsziget. A hivatalos kijevi kommunikációban ideiglenesen megszállt területként emlegetik a szóban forgó régiókat. Az alábbi összeállításban azt vizsgáljuk, mit és mennyit vesztett el Ukrajna a Donbász és a Krím által 2022. február 24 előtt.

Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt. Jelenleg 557,5 ezer négyzetkilométer, azaz több mint 46 ezerrel kevesebb, ami nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.

Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.

A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban 4 millió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő 2 millió lakost, így együttvéve 6 millió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, de ők csak a krími népességszámot vonták ki, ám a valóságban mínuszolni kell a donbászi 4 milliót is, azaz reálisan csak 38,76 millió lakosról beszélhetünk. És akkor arra még ki sem tértünk, hogy becslések szerint 5 és 8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásnak szegődtek, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza kis időre. A „hivatalos” népességszámmal Ukrajna pillanatnyilag a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.

Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet, s biztosak lehetünk abban is, hogy nem minden emberélet kioltását rögzítik a számok.

Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára még 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az 5 évvel ezelőtti számokkal operálunk. Eszerint a félsziget annektálásakor az 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek. A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím aránya. Ellenben az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ami, mondani sem kell, hatalmas érvágást jelentett.

Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, 7 ezer kilométer autóutat, 5 tengeri kikötőt.

Ráadásul az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.

A donbászi területek elvesztése okán még nagyobb a veszteséglista. Doneck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka is odalett.

A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.

A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó plusz 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a mostani árfolyamon, de jól emlékezhetünk, akkor az még háromszor ennyi volt.

Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van.

A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi árnak a többszöröséért.

Sokszor csalódnak az ukrán menekültek az Európai Unióban

Polonius

2022-09-24

Sokszor csalódnak az ukrán menekültek az Európai Unióban

Néha éhbérért dolgoztatják őket, olykor prostitúcióra kényszerülnek. A hamburgi Der Spiegel összeállításából kiderül, hogy a menekültek – döntő többségükben nők és gyerekek – gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe az Európai Unióban.

Több mint 4 millióan menekültek a háború elől az Európai Unióba Ukrajnából. Hivatalosan hibátlan a szolidaritás: Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnök asszonya Ukrajna nemzeti színeibe öltözve mondta el beszédét az unió helyzetéről, majd utána Kijevbe repült, ahol Zelenszkij elnököt biztosította a maximális támogatásról. A valóság a menekültek számára gyakran másképp alakul.

El innen! – ez volt az első gondolata Angelika Larionovának, aki Ukrajnából érkezve Szlovákiában próbálta meg újrakezdeni az életét kislányával együtt. Otthon zongora tanárnő volt, Szlovákiában egy autógyárban talált munkát.

A lepukkadt munkásszálláson három ágy volt öt ember számára.

“Nem mertem kiengedni a kislányomat a közös fürdőszobába, mert néhányan ott szexeltek”

– meséli az anya. A szervező – maga is ukrán – fűt fát ígért, de azután csak 37 eurós heti bért kaptak. Két másik ukrán nő, akik kérték, hogy a nevüket ne közöljék, paradicsomot szedett látástól vakulásig Szlovákia déli részén – nevetségesen alacsony bérért. Alsó Szászországban két ukrán nő egy hotel renoválásán dolgozott, de a vállalkozó végül egy centet sem adott nekik.

Többnyire ukrán “vállalkozók” verik át menekült honfitársaikat, akiknek a többsége nem tud idegen nyelvet és életében először jár külföldön. Ezek a “vállalkozók” lenyúlják azokat a pénzeket, melyeket az unió, a helyi kormány vagy az önkormányzat ad az ukrán menekültek támogatására.

Brüsszel is felfigyelt a problémára

Az ukránok kizsákmányolása nem a háborúval kezdődött az Európai Unióban, ahol több mint 18 ezer esetet jegyeztek fel 2002 és 2021 között, melyet “ember kereskedelemnek” minősítettek a nemzetközi szervezetek. Az Europol a napokban kilenc embert tartóztatott le ember kereskedelem miatt. Az ukránok könnyű célpontnak számítanak hiszen a férfiak otthonmaradtak a háború miatt. Ezért a nőknek és a gyerekeknek kell boldogulniuk gyakran minden anyagi támasz nélkül.

Az európai hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, mert az Európai Unió épp a menekültek sorsának enyhítésére megkíméli őket a szokásos hosszú procedúrától. Így viszont nincs lista arról, hogy hányan érkeztek és mi lett velük. Az ukrán menekültek maguk dönthetnek arról, hogy melyik uniós államba kívánnak menni. Általában a befogadó országokban jószándékú emberek segítik őket, de hogyha nem, akkor nagy baj van, mert a nyugati világban tájékozatlan ukránok nemigen tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Sok uniós tagállamban a rendőrség külön telefonos rendszert üzemeltet, melyet az ukrán menekültek akkor hívhatnak, ha bajba kerültek.

Lengyelországban sok férfi visszaélt a helyzettel: a krakkói pályaudvaron például a férfiak kiválasztották a fiatal és csinos nőket, és szállást kínáltak számukra. Ezt sokan el is fogadták, mert nemigen volt más választásuk.

Németországban is gyakran kihasználják a nők kiszolgáltatott helyzetét. Két ukrán tinédzser egy szállodában kapott munkát, ahol a főnökasszony minősíthetetlenül bánt velük.

“Megöllek titeket!” – üvöltött rájuk amikor pénzt kértek a munkájukért. Az ukrán lányok okos telefonnal felvették a kínos jelenetet, mely azután a bíróság előtt ért véget. A német főnökasszony tagadta, hogy valaha is pénzt ígért az ukrán lányoknak azért, mert dolgoztak a szálloda felújításán. Ma már a két ukrán lány másutt él Németországban, ahol tanulják a nyelvet és az állam fizeti az ellátásukat egy német család otthonában. A hatóság ügyel arra, hogy ne magányos férfiakhoz kerüljenek az ukrán nők – írja a Der Spiegel.

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Kenderessy Milán

2022-09-24

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Fontos

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Európai szolidaritás

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

A megszállt Zaporizzsja és Herszon megyék oroszok által kinevezett bábkormányzói bejelentették az ezeken a területeken tartott színlelt népszavazások eredményét – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Churchill reálpolitikája

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna megkapta az első NASAMS légvédelmi rendszert.

Különadó a leggazdagabbaknak. A befolyó összeget a szegények és a középosztály támogatására kívánja fordítana Spanyolország baloldali kormánya. Az infláció és az energia válság nehéz helyzetbe hozta a lakosság jelentős részét.

Extra profit adó

Azt jósolja egy kiváló brit titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szerző, aki a The Sun bulvárlapban fejtette ki a véleményét, hogy Putyint sajátjai fogják elintézni. Rod Little szerint az orosz elnök elveszítette az arcát Ukrajnában.

Kínai figyelmeztetés: Vologya fejezd be!

Dmitrij Bulgakov tábornok a hadügyminiszter helyettese is volt. Mindkét posztjáról menesztették. Az ok a csúfos vereség Kelet Ukrajnában.

Putyin nem hátrál

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.

A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.

Néha éhbérért dolgoztatják őket, olykor prostitúcióra kényszerülnek. A hamburgi Der Spiegel összeállításából kiderül, hogy a menekültek – döntő többségükben nők és gyerekek – gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe az Európai Unióban.

Brüsszel is felfigyelt a problémára

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA