Fontos

Katar 2022 – francia botrány?

0

Érdekes dokumentumfilmet láthattak a francia közszolgálati csatorna műsorában a nézők arról, hogy Nicolas Sarkozy elnök hogyan szerezte meg a futball világbajnokságot Katarnak, ahol alig volt futballélet, de 2022 november 20-án ennek ellenére ott kezdődik a világbajnokság.

Csak három nemzetiségről tudhatjuk biztosan, hogy az Elysée-palota asztalánál egy asztalnál jelen voltak 2010-ben, és eldöntötték, hogy megszerzik a futball világbajnokságot a dúsgazdag emírségnek. Sarkozy elnök, mint a házigazda, és a Paris Saint Germain lelkes szurkolója, a csapatának akart szponzort találni, Katar emírje, aki akkor még csak trónörökös volt, de máris nemzetközi hírnévre vágyott, és aki mindezt prezentálni tudta az nem volt más mint Michel Platini, a válogatott egykori legendás középpályása, közel sem véletlenül akkoriban az UEFA elnöke és a FIFA alelnöke volt. Mivel ez mégiscsak újságírás, ezért nem ellenőrzött információként le nem írnánk, hogy a negyedik nemzetiség az asztalon lévő orosz hússaláta lehetett, de Rejtő Jenő írói munkássága előtt tisztelegve megjegyezzük a kevéssé dokumentált hússaláta jelenlétét nem áll módunkban teljességgel kizárni.

2019-ben a francia ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Jellemző módon nem a hússaláta kérdése feküdte meg az oknyomozó újságírók gyomrát.

Nyolc hónapig keresték a bizonyítékokat arra, hogy Sarkozy elnök úgy tudta elérni kedvenc futball csapatának szponzorálását, hogy cserébe megígérte Katar akkori trónörökösének, a mostani emírnek a futball világbajnokságot.

A francia ügyészség korrupció ügyében nyomoz (ebből a szempontból még kardinális kérdéssé válhat a hússaláta szerepe, mivel köztudottan meredeken megy föl az élelmiszerek ára, s ilyen embargós időkben fokozottan érvényes ez az orosz importtermékekre), és az újságírók kínos bizonyítékokat találtak: Sophie Dion, aki akkoriban az Elysée-palota sporttanácsadója volt, elismerte, hogy kötött egy 52 ezer eurós konzultációs szerződést Katarral, és ebből 13 ezer eurót akkor vett fel amikor még Sarkozy elnök tanácsadója volt. Sarkozy terve sikerült: kilenc nappal a hármas csúcs után az Elysée-palotában, a FIFA megszavazta: Katar kapja a futball világbajnokságot!

Az amerikai futball vezetői nem láttak a méregtől hiszen ők voltak az esélyesek. El is indították a korrupciós vizsgálatot, melybe belebukott a FIFA egész vezérkara az élen Sepp Blatter elnökkel és az alelnökkel, Michel Platinivel.

Katar azonban megkapta amit akart: a futball világbajnokságot.

Sarkozy is jól járt hiszen a Paris Saint Germain katari tulajdonosa ontja a pénzt a csapatnak, amely így világsztárokat tud venni és megfizetni mint Messi, Neymar vagy Mbappé.

Eladó az egész világ?

A Sunday Times szerint 5 millió dollárt fizettek azért, hogy a FIFA szegényebb tagállamainak képviselői  rábólintsanak Sarkozy elnök és a katari trónörökös mester tervére: 5 millió dollárt kaphattak a szavazatukért. A koldusszegény Szomália például 100 ezer dollárért szavazott.

A FIFA viszont 400 millió dolláros televíziós szerződést kötött az Al Dzsazirával, a katari emír TV-jével nem sokkal azelőtt, hogy megszületett a döntés az emírség javára.

Gianni Infantino, a FIFA jelenlegi vezére, aki már korábban is ott sürgölődött a lebukott Sepp Blatter és Michel Platini körül, túlélte a svájci hatóságok vizsgálatát.

Jelenleg teljesen véletlenül Katarban él, és várja a FIFA szokásos profitját a futball VB-től: 3 milliárd dollárt! Ebből azért egész biztosan telik orosz hússalátára.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

A volt elnök azt fontolgatja, hogy eleget tesz a Capitolium elleni  támadás kivizsgálására létrehozott bizottságának követelésének – de bölcs lépés lenne egy ilyen lépés?

A képviselőház január 6-i különbizottságának egyhangú indítványa Donald Trump beidézésére, amelyben azt követelte, hogy tanúskodjon arról, hogy tudott a Capitolium elleni támadásról, miközben a kongresszusi nyomozás robbanásveszélyes végkifejlet felé száguld.

A volt amerikai elnök dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az idézést, és úgy is dönthet, hogy nem működik együtt a nyomozásba résztvevőkkel. Ha azt gondolja, hogy tetteiért bármilyen fórum előtt felelősséget vállalhat akkor annak ellenére vállalja a tanúskodást, hogy beleszaladhat egy drámai leleplezésbe.

Ám bármilyen utat is  választ Trump, az alkotmányos következményekkel járó döntés bizonyosan egyben durva politikai színjátékká is válik – mindkét fél saját céljait akarja elérni, miközben a Capitolium elleni támadással kapcsolatos kongresszusi vizsgálat lassan befejezni munkáját.

Az ügyben jártas források szerint Trumpot a tanúskodásra késztető hajtóerő azon a reflexív meggyőződésen alapult, hogy meg tudja győzni a nyomozókat arról, hogy saját vizsgálatuk egy feltételezett boszorkányüldözés, és meggyőzheti őket arról, hogy január 6-án nem követett el bűncselekményt.

Trump korábban kifejezte, hogy készen áll a kiválasztási bizottság előtt megjelenni, és ezt a gondolatot ismételten megerősítette, amikor csütörtökön a testület megszavazta a beidézését.

Úgy tűnik, Trump egyre jobban tudatában van a nyomozások során a tanúskodás buktatóival. Ügyvédei figyelmeztethették őt a növekvő jogi problémákra az igazságügyi minisztérium által indított bűnügyi vizsgálatok és a New York-i államügyészség által indított polgári per során.

Trump megfogadta ügyvédei tanácsát a 2016-os kampánya és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyvédi vizsgálat során is, és csak írásos válaszokat nyújtott be a nyomozóknak, annak ellenére, hogy kezdetben azt mondta a tanácsadóknak, hogy személyesen akar tanúskodni, hogy tisztázza a nevét.

Trump számára továbbra is az a kérdés a kiválasztott bizottsággal kapcsolatban, hogy a testület elfogadja-e a követelést, hogy élőben tanúskodjanak. Ha Trump megjelenését olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a kiválasztott bizottság nem tud elfogadni, akkor nem világos, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre tanúvallomásának kikényszerítésére, tekintettel korábbi elnöki pozíciójára.

A kiválasztott bizottság elnöke, Bennie Thompson kongresszusi képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy Trump beidézését amiatt  kérte, mert a január 6-i események előmozdításában játszott egyedülálló szerepe teljes elszámoltathatóságot teszi szükségessé.

„Elszámoltathatónak kell lennie. Tettéért felelnie kell”

– mondta Thompson.

A kiválasztott bizottság azonban várhatóan nehézségekbe ütközik, ha bírósági úton próbálja érvényesíteni idézését, mivel Trump ügyvédei az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadói hivatalára összpontosítanak, és azt állítják, hogy a volt elnökök abszolút mentességet élveznek a kongresszus előtti tanúskodás alól.

A testület korábbi kísérletei arra, hogy a Trump Fehér Ház tisztviselőit az idézések teljesítésére kényszerítsék, elhúzódó jogi vitákat eredményezett a vezetői kiváltságokkal kapcsolatban, amelyeket többnyire valamilyen részleges együttműködéssel oldottak meg, például Trump korábbi kabinetfőnökével, Mark Meadows-szal.

A Trump elleni bírósági végrehajtásra irányuló kísérletek még időigényesebbek lennének, és tekintettel az igazságügyi minisztérium belső álláspontjára az abszolút mentelmi joggal kapcsolatban teljességgel sikertelen lehet

– mondták jogi szakértők.

A kiválasztott bizottság alternatívaként az igazságügyi minisztérium elé utalhatja a volt elnököt a Kongresszus megvetése miatt, ahogy azt Steve Bannon és Peter Navarro volt munkatársaival is tette, de az igazságügyi minisztérium valószínűleg elutasítja a mentelmi szabvány miatti vádemelést, mondták a szakértők.

A legvalószínűbb tehát, hogy a testület maximum annyit érhet el, hogy kijelentheti mindent megtett annak érdekében, hogy feltárja Trump kapcsolatát a Capitolium elleni támadás ügyében.

Tűz ütött ki Irán legnagyobb politikai foglyokat őrző börtönében

A már szeptember óta tartó tüntetések és zavargások során őrizetbe vett tüntetőket a teheráni Ewin börtönben tartják fogva. Egyelőre tisztázatlan okok miatt a börtönben tűz ütött ki, ugyanakkor lövések is dördültek a falak mögött. Hivatalosan a fogvatartottak közötti konfliktusokat említik okként – de a helyzet teljességgel zavaros.

 

Tűz ütött ki szombaton egy börtönben Irán fővárosában, Teheránban.  A tűz keletkezésének oka tisztázatlan. A közösségi oldalakon nem csupán tűzesetről adnak hírt, de a falak mögül lövések és robbanások hallatszanak. A tűz okát vizsgálják – írja a »Shargh« nevű helyi újság a Twitteren.

A börtön által kiadott információk szerint „huligánok és lázadók” vitába kezdtek a börtönőrökkel, majd felgyújtották a börtön textilraktárát. A tűzoltóság azóta eloltotta a tüzet.

Az IRNA állami hírügynökség közölte a börtön vezetősége azt állítja, hogy a fogolytáborban ismét helyreállt a rend, ugyanakkor egy szemtanú azt mondta a Reutersnek, hogy füst szállt fel a börtön fölött, és mentők szirénáját lehetett hallani. A börtönhöz vezető utakat lezárták.

Eközben a Twitteren továbbra is keringenek a fotók és videók, amelyeken az égő épület látható, bentről lövéseket lehet hallani a videón. Állítólag még szombat este is hallani lehetett lövéseket a börtön falain belülről.

Több száz családtag áll naponta a börtön előtt, és keresi gyermekeit és rokonait.

„A szomszédos épületekben az emberek a „Halál Hamenei”-t skandálják az ablakokból”

– mondta egy szemtanú, Ali Khamenei ajatollahra utalva.

A teheráni ügyész tagadta, hogy bármi köze lenne a folyamatban lévő rendszerkritikus tiltakozásokhoz. Állítása szerint az eset belső konfliktus volt a börtönben elítélt tolvajok között. Az állami hírügynökség jelentése szerint legalább nyolc ember megsérült, de nem haltak meg. Az információ független módon nem ellenőrizhető.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a helyzet kialakult miatt.

„Irán teljes felelősséggel tartozik az igazságtalanul fogva tartott állampolgáraink biztonságáért, akiket azonnal szabadon kell engedni.”

Iránban csaknem egy hónapja zajlanak kormányellenes tüntetések, és állítólag több mint 200 ember halt meg a tüntetések során

A 22 éves Mahsa Amini múlt hónapi halála óta  sokezren országszerte a kormány elnyomó politikájka és a kötelező fejkendő ellen. Aminit állítólagos »nem szabályos iszlám öltözéke« miatt tartóztatták le. Hogy ezután pontosan mi történt Aminivel, az nem világos. A nő szeptember 16-án kómába esett, és a kórházban meghalt. Világszerte sokszázezres tüntetések erőszakkal vádolják az erkölcsrendőrséget. A rendőrség ezt visszautasítja.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

A háború 24 órája ukrán és orosz szemmel

Megpróbáltuk összeszedni a két háborúban lévő ország híreit. A kép természetesen nem átfogó és azt sem állítjuk, hogy bármelyik hírszolgáltató objektív képet mutat be a történésekkel kapcsolatban.

Ukrán hírszolgálatok

  • Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 30%-át találták el orosz rakéták október 10., hétfő óta – közölte kedden Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter. 
    Ukrajna megpróbálja „gyorsan helyreállítani az ellátást más forrásokból”.
    Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna kap-e további energiát Európától, Haluscsenko azt mondta, hogy ez „a mérlegelés alatt álló lehetőségek egyike”. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna energiarendszere „még stabil”, de felszólította a támogatóit biztosítsanak „olyan légvédelmi rendszereket, amelyek valóban segíthetnek infrastruktúránk védelmében mert meg kell védenünk légterünket. Az oroszokat nem érdeklik a nemzetközi megállapodások, nem törődnek semmiféle megállapodással vagy egyezménnyel.” 
  • 2022. október 11-én, kedden több mint 3800 város, település és község áramellátása állt helyre; azonban több mint 100 település maradt áram nélkül. 
  • Ukrajna védelmi minisztere arról számolt be, hogy újabb négy nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) érkezett Ukrajnába az USA-ból. 
  • A rakétaterror Oroszország utolsó ütőkártyája. A tél előestéjén áram, hő, kommunikáció nélkül akarnak minket hagyni, félelmet és pánikot akarnak terjeszteni.
    „Szovjet fegyverekkel hárítjuk el a rakétatámadásokat, amelyek ráadásul hiányosak” – mondta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka – csak október 10-én, az orosz erők 84 cirkáló rakétát lőttek ki. és 24 pilóta nélküli légi járművet indítottak Ukrajna békés városai ellen.
    Légvédelmi pajzsra van szükségünk az ország kritikus infrastruktúrája felett és a civilek védelmében.
    Ma a mi pajzsunk egész Európa védelme.
  • Az oroszok rakétákkal támadják meg Zaporizzsját. Robbanások hallhatók Mikolajivban, Nikopolban az oroszok gyújtólőszert használnak.
  • Az ukrán fegyveres erők megszilárdították pozícióikat Herszon megyében.
  • Az ukrán légvédelem egy reggel alatt 9 Shahed-136 drónt lőtt le Mikolajiv megye felett.
  • Az orosz erők hét S-300-as rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára és külvárosára október 11-ről 12-re virradó éjszaka. Három embert mentettek ki a támadásban megsérült épületek romjai alól.

Orosz hírszolgálatok

  • Az FSZB közölte, hogy a krími hídon elkövetett terrortámadás szervezője az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov. 
  • Michael Whitney amerikai geopolitikai és társadalmi elemző szerint az ukrán kormány szándékosan lemond az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról, hogy elhúzódó konfliktusba vonja Moszkvát és kimerítse erőforrásait. Erről írt a Global Research egyik cikkében.
  • Ellentétben az ukrán propaganda állításával, mely szerint az oroszoknak kifogytak a rakétái, október 12-én az orosz fegyveres erők továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna kritikus infrastruktúráját.
  • A lengyel PERN üzemeltető bejelentette, hogy szivárgást fedeztek fel a Druzhba csővezeték egyik ágán. Ez a vonal szállít olajat Európába.
  • Az FSZB leállította az ukrán különleges szolgálatok által előkészített terrortámadásokat a moszkvai régióban terrortámadásokat a moszkvai régióban.
  • Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek katonai űrereje precíziós csapással megsemmisítette az ukrán Fegyveres Erők légiparancsnokságának főhadiszállását. Erről az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma számolt be.
  • Lövöldözés hallatszik Kijevben – írja a TASS ukrán médiára hivatkozva. 

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

Orbán és a korrupció

Daniel Freund a Mandinernek nyilatkozva lesújtó képet festett a magyar közállapotokról és a korrupcióról.

“Egyetlen olyan tagállamot sem lehet találni az Európai Unióban, ahol a korrupciós jelenséget ennyire kapcsolatba lehetne hozni a miniszterelnökkel, az ő családjával és hihetetlenül gazdagodó barátaival” – mondta a kormánypárti Mandinernek Daniel Freund zöld képviselő, aki az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként figyelemmel kíséri az uniós pénzek útját Magyarországon.

“Az Európai Unió a korrupció elleni harc éllovasa kíván lenni. Vonatkozik ez a csatlakozni kívánó államokra például Ukrajnára is” – közölte Daniel Freund, aki támogatja Zelenszkij elnök bátor kiállását az orosz agresszióval szemben, de ennek ellenére sem feledkezik meg arról, hogy a korrupció évtizedek óta meghatározó probléma Ukrajnában. Ahol Zelenszkij elnök népszerűsége épp emiatt mindössze 10% volt mielőtt Putyin megindította volna agresszióját Ukrajna ellen. Azt követően viszont Zelenszkij a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

Harc a korrupció ellen

“A brüsszeli bizottságnak azonnal fel kell lépnie azzal a tagállammal szemben, ahol a korrupció gyanúja felmerül. Mindezt annak érdekében kell megtennie, hogy az uniós pénzek odajussanak ahova szánták őket. Sem csalás, sem személyi összeférhetetlenség sem hűtlen kezelés nem gátolhatja ezt. Biztosítani kell azt, hogy nincs olyan politikus, aki a barátainak vagy a politikai szövetségeseinek folyósítaná ezeket a pénzeket. Ezt egyetlen tagállamban sem lehetne hagyni” – hangsúlyozza Daniel Freund. Aki aggódik amiatt, hogy a brüsszeli bizottság megállapodik a magyar kormánnyal miközben a heiyzet lényegesen nem változik.

“Attól tartok, hogy a két fél közötti egyezség nem teszi ismét demokráciává Magyarországot. Nem lesz kisebb a korrupció. Félek, hogy a kialkudott 17 intézkedés nem foglalkozik a média pluralizmus, a média szabadság kérdésével. A brüsszeli bizottság büszke az új Integritási bizottságra. Attól félek, hogy hiába működik Magyarországon a világ legjobb korrupcióellenes hatósága, ha a bíróságok nem függetlenek. Olyan emberek ítélkezhetnek, akiket Orbán és a kormánya nevezett ki” – nyilatkozta a Mandinernek Daniel Freund Európa parlamenti képviselő.

Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

Az indonéz külügyminiszter megerősítette Putyin és Zelenszkij részvételét a novemberi G20-csúcson, melyet november közepén rendeznek Bali szigetén.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20 Bali csúcstalálkozóján . Erről a TASS számolt be indonéz forrásokra hivatkozva.

Az indonéz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi világhelyzet instabil”, de osztálya igyekszik kapcsolatot teremteni a két állam vezetőjével.

A csúcstalálkozót Balin tartják november 15-16.

Korábban Putyin és Zelenszkij megállapodott abban, hogy részt vesznek a G20-csúcson. A G20-csúcson egy esetleges találkozó lesz az első személyes találkozó Oroszország és Ukrajna vezetői között a különleges katonai művelet február 24-i kezdete óta. „A G20-akat a béke, nem pedig a konfliktus platformjává akarjuk tenni” – mondta Husin Bagis indonéz nagykövet.

Ukrajna orosz rakétazápor alatt

Hétfő reggel Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közzétette az Ukrajna területét ért orosz csapások térképét.

 

smi2.ru

 „Ezeket a támadásokat szovjet kori fegyverekkel kell visszavernünk, amelyek ráadásul nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésünkre”.

Ahol orosz rakéták találták el Ukrajnát

A szárazföldről és hajókról indított hosszú hatótávolságú rakétákkal nyolc ukrán tartományt Kijevet, Odesszát, Lvovot, Vinnyicát, Hmelnickijt, Nyikolajevet, Rovnót, Krivoj Rogot, Vlagyimir Rogot és Zaporozsjét, Harkov, Pavlograd, Zsitomir, Ternopil, és más ukrán városokat ért találat. Legalább 19 embert megöltek és több tucatnyian megsebesültek a moszkvai invázió legszélesebb körű légitámadásában.

Olekszij Aresztovics, Ukrajna elnökének tanácsadója szerint a legtöbb célpont hő és villamos energiát biztosító polgári infrastruktúra volt, és legalább öt régió maradt áram nélkül. A legfrissebb híradások szerint az infrastruktúra helyreállítását azonnal megkezdték az ukrán hatóságok.

Vlagyimir Putyin elnök hétfőn televíziós beszédében azt mondta, hogy Oroszország „Ukrajna energia-, katonai parancsnoki és kommunikációs létesítményeit” vette célba, válaszul az Oroszországot a Krímmel összekötő Kercsi híd elleni szombati támadásra. Arra figyelmeztetett, hogy „senkinek ne legyen kétsége” afelől, hogy Oroszország megvédi magát. Az orosz híradások szerint mintegy nyolvan kilőtt rakétájuk mindegyeke célt talált, míg az ukrán híradások negyven rakéta megsemmísítésétről szólnak.

Putyinra egyre nagyobb nyomás nehezedik a háborúpárti nacionalisták részéről, mivel ukrajnai erői az elmúlt hetekben egymás után visszavonultak, és mintegy 1200 négyzetmérföldnyi nehezen megszerzett területet veszítettek délen és keleten. Az orosz keményvonalasok hétfőn ünnepeltek, mondván, hogy a támadások régóta várt jelei annak, hogy a Kreml fokozza támadásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK