Orosz magánszemélyek és vállalatok ellen rendelt el szankciókat az Európai Unió a Krím-félszigetre került gázturbinák ügyében.
A Krím megszállása és elcsatolása miatti büntetőintézkedések így már 153 természetes és 40 jogi személyt érintenek. Zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek.
A Siemens eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát,
ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krímre vitték.
Szimferopol Forrás: Wikimedia Commons
Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a félszigetre vitte szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget.
A szankciókkal sújtottak között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.
Az Európai Unió 2014-ben rendelt el büntetőintézkedéseket
orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt. A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.
Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra – egyebek közt az olajiparra – célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.
Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között.
Robert Mueller különleges ügyész vádesküdtszéket hozott létre. Trump pénzügyeit is vizsgálja.
A vádesküdtszék, amelynek létrehozásáról először a Wall Street Journal számolt be, megnöveli Mueller mozgásterét, hiszen így bírság terhe mellett idézhet be tanúkat, és több eszköze van bizonyítékokat gyűjteni. Mindezek után pedig
az esküdtszék dönthet az esetleges vádemelésről is.
A tagjai egyébként egyszerű állampolgárok.
Robert Mueller Forrás: Wikimedia Commons
A volt FBI-igazgató Mueller a tavalyi elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgálja. Ezt egyébként vizsgálja az FBI és kongresszusi bizottságok is.
Hírszerzési információk szerint az oroszok Trump érdekében avatkoztak be a választási folyamatba.
Eddig az derült ki, hogy Trump családtagjai és munkatársai többször is találkoztak oroszokkal a kampány alatt. Trump eddig végig tagadta, hogy összejátszott volna Oroszországgal.
A Reuters ugyanakkor úgy tudja, hogy a vádesküdtszék már ki is adott idézéseket egy tavaly júniusi találkozóval kapcsolatban, amelyen Trump fia, veje és egy, a Kremllel kapcsolatba hozott orosz jogász, Natalja Veszelnyickaja vett részt. A találkozóról később Trump fia ellentmondásosan nyilatkozott, az utolsó verzió az volt, hogy kompromittáló anyagot ígértek nekik Hillary Clintonról.
A BBC szerint Mueller teljes kontrollt gyakorol a vizsgálat felett.
Azt is vizsgálja, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját,
amikor kirúgta James Comey FBI-igazgatót, aki korábban vezette az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatot.
Putyin és Trump a G20 csúcson Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev
Trump egy nyugat-virginiai gyűlésen azt mondta, „az egész orosz történet kitaláció”. Ugyanakkor korábban épp orosz kapcsolataik miatt kellett kirúgnia kampányfőnökét, Paul Manafortot, valamint Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadót.
A CNN szerint a vizsgálóbizottság már Trumpnak és csapatának a pénzügyeit is vizsgálja. A televízió forrásai szerint
ez újabb lépés a vádemelés felé vezető úton.
Trump korábban egy interjúban arra figyelmeztette Muellert, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan határvonal, amelyet nem léphet át.
Az amerikai elnök menye, Lara Trump kétperces tévéhíradóban dicsőíti apósát a Facebookon.
„Jó estét, mi az igazságot mondjuk el az elnökről, melyet máshonnan nem tudhat meg” – mondja Eric Trump neje, aki korábban producer volt a CBS televízióban. Megtudhatjuk, hogy az elnök fizetése egy részét jótékony célra fordítja, hogy üzemet avatott fel Wisconsin államban és nagyon örül, hogy a gazdaság újra növekszik az Egyesült Államokban.
Want to know what President Trump did this week? Watch here for REAL news!
Mindez persze benne van a mainstream médiában is, melyet Donald Trump a halálos ellenségének tart. Csakhogy ott olyan hírek is szerepelnek, hogy
az elnök tíz nap után kirúgta kommunikációs főnökét, hogy orosz kapcsolatairól minden nap mást mond vagy hogy a szereplése Európában nem volt épp nagy siker…
Trump már a megválasztása után saját televíziót ígért, hogy szembeszálljon az amerikai médiával, melynek nagy része bírálta és bírálja őt. Aztán rájött, hogy az újfajta média számára hasznosabb:
a Twitteren több 35 millióan követik, a Facebookon 25 millióan.
A Trump tévé híradó is a Facebookon érhető el.
Trump úttörő e téren, de a fiatal francia elnök sem akar lemaradni. Macron pártja, mely a legutóbbi választáson a semmiből indulva többségre tett szert, közölte: saját médiát akar. Macron pedig a hagyományos médiát azzal lepte meg, hogy ki akarta jelölni: melyik újságíró kísérje az elnököt külföldi útjára. Miután közölték vele: ehhez semmi köze, ezt eldönti a főszerkesztő, jól megsértődött. A 39 éves elnök legfőbb média tanácsadója neje, aki 24 évvel idősebb nála. Külön irodája van az Elysee palotában, éppúgy, mint Trump rokonainak a Fehér Házban Washingtonban.
2016-ban írták alá az EU-Törökország közötti, menekültekre vonatkozó megállapodást. Azóta drámai módon romlott Brüsszel és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja!
Az EU-nak éppen olyan menekült egyezményt kell kötnie Nyugat-Afrikával mint amelyet Angela Merkel fogadtatott el Törökországgal! Ezt javasolja az a szakértő, aki döntő szerepet játszott a Merkel-Erdogan egyezmény előkészítésében. Gerald Knaus a Politico című lapnak elmondta: az Itáliába érkező migránsok több mint fele hat nyugat-afrikai államból érkezik. Őket, éppúgy mint Törökországot, érdekeltté kell tenni a menekültek tömeges kiáramlásának megállításában. Az EU már tett egy ilyen lépést amikor 610 millió eurót ajánlott Nigernek, Afrika egyik legszegényebb országának, ha megfékezi a migrációt. Jelenleg Nigériából, Afrika legnépesebb államából érkezik a legtöbb migráns Itáliába Líbián keresztül.
Emanuel Macron francia elnök Líbiával kapcsolatban jelentette be: hamarosan hot-spotokat hoznak létre ennek az országnak a területén. Kérdés azonban, hogy
ki garantálja ezeknek a menekült központoknak a biztonságát abban az államban, ahol 2011 óta teljes a káosz?
A német szakértő pragmatikusabb. Nem hiszi, hogy a közeljövőben meg lehet szilárdítani a biztonsági helyzetet Libiában. A migrációt viszont ott akarja megállítani ahonnan az elindul: Nyugat Afrikában. Gerald Knaus pontosan tudja : az afrikai migránsok döntő többsége a nyomor elől menekül Európába. Vagyis nem tekinthető politikai menekültnek. De ha eljut Itáliába, akkor nyert ügye van, mert kiutasításra szinte sosem kerül sor. Látszólag ez olasz probléma, de valójában az egész EU érintett hiszen a migránsok a gazdag országokat célozzák meg: Németországot, Skandináviát, Hollandiát. Épp ezért a német szakértő elsősorban ezeknek a kormányoknak az embereivel egyeztet a nyugat-afrikai migráns egyezményről. Mi lenne szerinte az ideális megoldás?
Ha az EU megbízna egy magasrangú politikust mint amilyen Angela Merkel volt a török migráns egyezmény ügyében, hogy egy zsák pénzzel keresse fel a nyugat-afrikai államokat és kössön velük szerződést.
Pénz ellenében vállalják a migráció megfékezését. Törökország esetében ez a módszer működött – hangsúlyozza a szakértő, aki segített összehozni ezt az egyezményt, amelyet 2016-ban írták alá. Azóta drámai módon romlott az EU és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja! Miért? Mert az érdekükben áll!ezért Gerald Knaus azt javasolja, hogy az EU kössön migráns egyezményt a nyugat-afrikai államokkal, hogy így fékezzék meg az afrikai migránsok tömeges beáramlását Líbián keresztül Olaszországba.
Leálltak a Koppenhága térségében lévő kórházak számítógépes rendszerei. Egyelőre sem azt nem tudják, milyen károkat okoz, sem azt, hogy kíbertámadás áll-e a háttérben.
Kiterjedt számítógépes leállás történt pénteken a dán főváros, Koppenhága térségének kórházaiban, az esetről a Ritzau dán hírügynökség számolt be. A régió hatósága korábban azt írta, hogy nem működnek a rendszerek és lebénult az elektronikus levezés is. Nem sokkal később már azt írták Twitter-oldalukon, hogy az intézmények számítógépes rendszerében komoly üzemzavar keletkezett, amelynek nagyobb részét sikerült megoldani, a hálózat egyes funkciói azonban továbbra sem működnek.
Egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a rendszer leállásának milyen következményei lesznek a péntekre tervezett munkákban – közölték a dán hatóságok. Szóvivőjük azt is mondta, egyelőre azt sem lehet megállapítani, hogy az üzemzavart kíbertámadás okozta-e.
Az Iszlám Állam még mindig népirtást folytat Irakban a jazidi kisebbség ellen, miközben a nemzetközi közösség nem tesz eleget azon kötelességének, hogy ezt megtorolja. Ezt állapította meg az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága.
Az Iszlám Állam 2014 nyarán rohanta le a jazidik Szindzsár központú területeit, ezreket mészárolva le vagy ejtve fogságba hitükért. Ebben az időszakban
a kisebbség legalább 9900 tagját meggyilkolták vagy elhurcolták
Szíriába. Az iszlám szunnita ágát követő szélsőségesek ugyanis eretnekeknek, sőt, sátánimádóknak tartják az egyistenhívő, többségében kurd nemzetiségű jazidi kisebbség tagjait.
Több ezer jazidi férfit és fiút továbbra is eltűntként tartanak számon, miközben
a terrorszervezet mintegy 3000 nőt és gyereket tart fogságban
szörnyű, erőszakos állapotok között Szíriában.
Bár a dzsihádistákat elűzték ezekről a területekről, az elmenekült jazidik többsége nem tért haza. Szindzsár továbbra is gyakorlatilag lakatlan: a korábbi 400 ezer lakos helyett körülbelül ezer család mert visszamenni.
Az amerikai elnök fő célpontja az illegális bevándorlás, de most a célkeresztbe kerültek azok is, akik legálisan kívánnak amerikai polgárok lenni.
A törvénytervezet tíz éven belül a felére csökkentené a bevándorlók számát. Trump elsősorban minőségi bevándorlást akar: azok lesznek előnyben, akik jó szakmával rendelkeznek és kiválóan beszélnek angolul. A törvénytervezet az ausztrál és a kanadai bevándorlási rendszert tekinti mintának, ahol elsődleges szempont, hogy a bevándorló hasznos tagja legyen a társadalomnak.
Ennek szellemében évi 50 ezerben maximálná a törvénytervezet a befogadható menekültek számát. Teljes mértékben megszüntetné a vízum lottót. Ez évi 50 ezer külföldinek kínál legális bejutást az USA-ba. Olyan államok polgárai jelentkezhetnek erre, ahonnan az utóbbi időben kevesen érkeztek Amerika földjére. A Fehér Ház a korlátozásokat az amerikai munkásosztály érdekeivel indokolta: az alacsony képzettségű munkaerő tömeges beáramlása ugyanis lenyomta a béreket az iparban.
Ennek megfelelően a reálbérek alig növekedtek az elmúlt negyedszázad során az Egyesült Államokban. Trump változást ígért ezen a téren, és ez nagy szerepet játszott választási győzelmében. Olyan államokban győzött ugyanis, ahol a helyi munkavállalók lúzernek érezték magukat. Egyrészt azért, mert a munkahelyüket külföldre vitték az alacsonyabb munkabér miatt. Másrészt azért, mert az olcsó külföldi munkaerőt behozták és ez lenyomta a béreket.
Mindebből a munkaadók szépen profitáltak. Ezért washingtoni megfigyelők kevés esélyt adnak arra, hogy a bevándorlási törvénytervezetet ebben a formában elfogadják. A washingtoni honatyák többsége támogatja az illegális bevándorlás megakadályozását, de a legális bevándorlás korlátozását nagyon sokan ellenzik. Arra hivatkoznak, hogy Amerika erejét épp az adta a múltban, hogy bevándorló nemzet volt. Ráadásul a munkaerőpiacon kedvező helyzet alakult csaknem mindenki talál munkát, aki valóban dolgozni akar.
A munkabérek emelkedése is megkezdődött. Így valószínűtlen, hogy a honatyák ebben a formában megszavazzák Trump híveinek törvényjavaslatát a legális bevándorlás korlátozásáról pedig elnök szerint ez lenne az utóbbi fél évszázad legnagyobb fordulata ezen a téren.
Erősen radioaktív anyagok is voltak Moszulban, amely közel három évig volt az Iszlám Állam kezén. Ezt csak most, a város visszafoglalása után hozták nyilvánosságra. Dzsihádista szervezetek régóta gondolkodnak azon, hogy tudnának piszkos bombákat létrehozni.
2014 nyarán foglalta el az Iszlám Állam Moszult, a második legnagyobb iraki várost. A világ nagy része ekkor döbbent rá, mekkora fenyegetést jelent a gyakorlatilag romjaiból feltámadt dzsihádista szervezet.
A terroristák több száz millió dollárt szereztek a moszuli bankokból és hatalmas fegyverarzenálhoz is jutottak:
kézifegyverekhez, rakétákhoz, harckocsikhoz, de olyan alapanyagokhoz is, amelyekkel az egész világot fenyegethették volna. A Washington Post szerint ugyanis rendkívül radioaktív kobalt-60-as is volt a városban.
A kobalt-60-at a gyógyászatban sugárkezelésre használják, a rákos sejteket pusztítják el vele – ezért volt belőle Moszulban is.
Kobalt-60-nal történő kezelés Forrás: G. Terry Sharrer, Ph.d. National Museum Of American History
Ugyanakkor az úgynevezett piszkos bombák alapanyagaként is használható. Az ilyen bombák hagyományos robbanószerkezeteket használnak arra, hogy radioaktív anyagot juttassanak a levegőbe, lehetőleg sűrűn lakott területen.
A Washington Post információi szerint a nyugati titkosszolgálatok tisztában voltak a fenyegetéssel. Szakértők elemzéseket kezdtek írni arról,
mekkora pusztítást okozhat, ha a dzsihádisták ilyen fegyvert vetnek be.
Ugyanakkor még bíztak abban, hogy az Iszlám Állam vezetői valójában nem tudják, milyen veszélyes anyag került a kezükbe.
Az Institute for Science and International Security (IfSIS) nevű szervezet már 2015-ben elkezdte kutatni a berendezések hátterét. Olyan dokumentumokat szereztek, amelyek szerint a kobalt-60 az 1980-as években került Moszulba, de még 2009-ben is szereztek hozzá új alkatrészeket.
A szervezet szerint kilenc gramm tiszta kobalt-60-as volt a berendezésekben. Ez akkora sugárzást képes kibocsátani, amely egy méteren belül kevesebb mint három perc alatt halálos lehet. Ha pedig valaki 10 centin belül kerül hozzá, néhány percen belül meghal.
A jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra.
Nem voltak biztosak ugyanis abban, hogy a dzsihádisták tudják, mi is került a kezükbe. Éppen ezért, bár a Washington Post már tavaly megszerezte a jelentést, ők sem írtak róla egészen Moszul felszabadításáig.
A Moszulért harcoló iraki hadseregnek az egyik célja az volt, hogy visszafoglalja azokat az épületeket, ahol a kobaltot tárolták. Ez az év elején sikerült is nekik. A kobaltot is megtalálták – azokban a tárolókban, ahol eredetileg is volt. A jelek szerint nem is nyúlt hozzá senki.
Moszul a dzsihádisták elűzéses után Fotó: MTI/EPA
Hogy a terroristák miért nem használták fel, arról egyelőre csak találgatások vannak. Az egyik feltevés szerint arra nem jöttek rá, hogy hogyan tudnák kiszedni az anyagot a tárolókból. A másik feltevés szerint azonban egyszerűen nem találták meg a tárolókat. Az iraki hatóságok ugyanis Moszul visszafoglalása után bejelentették, néhány éve a berendezéseket elvitték korábbi helyükről, és az egyetem egyik épületében helyezték el őket. Az IfSIS szerint az is elképzelhető, hogy azért vártak a kobalt felhasználásával, mert
az Iszlám Állam vezetői a harcok miatt mással voltak elfoglalva, és nem volt idejük pontos tervet kidolgozni.
David Albright, az IfSIS elnöke szerint terrorszervezetek már régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetséges piszkos bombát előállítani. Naszír bin Hammad al-Fahd szaúdi dzsihádista teoretikus már 2003-ban kiadott egy vallási rendeletet, amelyben jóváhagyta a nukleáris és radioaktív fegyverek használatát a „hitetlenek” ellen. Al-Fahd ugyan egy szaúdi börtönben ül, de innen két éve hűséget fogadott az Iszlám Államnak.
Egy ilyen bomba felrobbantása egy város közepén nem feltétlenül járna sok halálos áldozattal, de
az okozott pánik biztosan hatalmas lenne, márpedig a terroristák fő célja ez.
A The Atlantic cikke szerint viszont a dzsihádisták azért nem vetettek be még ilyen piszkos bombát, mert céljaikat egyszerűbb módszerekkel is elérik: például, ha tömegbe hajtanak egy teherautóval, vagy azzal, ha válogatás nélkül késelnek meg embereket. Így ugyanis közel ugyanakkora félelmet és pánikot generálnak, mint egy hónapokig tervezett robbantásos merénylettel, és az ilyen merényletek jóval olcsóbbak és különösebb tervezést sem igényelnek.
Ennek ellenére, a piszkos bombás támadás veszélye nem múlt el. A Washington Post szerint több száz hasonló, erősen radioaktív anyagot tartalmazó berendezés van a világban, amelyekhez könnyen hozzáférhetnek a dzsihádisták. Andrew Bienawski, a Nuclear Threat Initiative alelnöke szerint ez globális fenyegetést jelent.
Nyári szabadsága előtt a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott az EU Bizottságának elnöke.
Jean-Claude Juncker elmondta: kész a harcra Amerikával szemben az orosz szankciók miatt. Ezek ugyanis európai érdekeket is érintenek. Amerikának nem szabadna ilyen szankciókat bevezetnie Oroszországgal szemben anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az unióval!- hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Trumpon nyíltan gúnyolódott mondván nem tud rendet tartani saját csapatában a Fehér Házban. Utalt arra, hogy az új kommunikációs igazgató csak tíz napig élvezte főnöke bizalmát. Juncker a reményét fejezte ki, hogy Trump a jövőben nem buzdít senkit az unió elhagyására úgy ahogy ez Nagy Britannia esetében történt. A nyugat balkáni államoknak fontos az európai perspektíva- hangsúlyozta Juncker, aki nem titkolta: egyelőre nem híve annak, hogy ezek az országok be is kerüljenek az EU-ba.
A renitens közép-kelet-európai államok között Juncker határozottan különbséget tett: a magyar vezetőkkel jó kapcsolatot ápol, míg a lengyelekkel nem. Lengyelország ellen az EU Bizottsága javasolta a hetes cikkely alkalmazását a jogi reformok miatt. Magyarország jelezte: nem szavazza meg ezt a szankciót Varsóval szemben. Orbán Viktorral rendszeresen találkozom, bár nem minden ilyen találkozóról számol be a sajtó.
Nem szeretném elveszíteni Magyarországot!- mondta a luxemburgi politikus, aki Ausztriában tölti szabadságát. Orhan Pamuk Nobel díjas török írót olvassa majd elsősorban, mert szeretné jobban megérteni Törökországot, mellyel az EU-nak kissé viharosak voltak a kapcsolatai az utóbbi időben…
Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – ezt mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Előtte Donald Trump, bár nem örült, de aláírta az új szankciós törvénycsomagot, amely az ő hatalmát is korlátozza.
Donald Trump aláírta az általa „elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Oroszország ellen azért hoztak új gazdasági szankciókat, mert
az oroszok beavatkoztak a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba,
de az okok között szerepel a Krím-félsziget bekebelezése és Oroszország Szíriában játszott szerepe is (az oroszok Aszad rezsimjét támogatják). Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.
A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, ugyanis
korlátozza abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja.
A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.
A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis
pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt,
például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.
Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Juncker a G20 hamburgi csúcstalálkozóján Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch
Juncker azt mondta, napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek. Azt mondta:
„Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni.”
Szerinte, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket hoz majd. Sajtóhírek szerint az Unió szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.
Az orosz kormány szóvivője szerint semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta a törvényt. Azt is mondta: már megtették a válaszlépéseket. A múlt héten Oroszország bejelentette, az ott dolgozó 1200 amerikai diplomatából 755-nek távoznia kell szeptember végéig.
Keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Facebookon, aki azt írta, hogy
„Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”.
Szerinte Oroszország továbbra is elsősorban önmagára támaszkodik majd, és meg fog birkózni a helyzettel.
Az orosz külügyminisztérium pedig azt közölte: Oroszország az amerikai szankciók hatására sem változtat az irányvonalán.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
