Fontos Archives » Oldal 33 a 463-ből » Független Hírügynökség

Amit fontos tudni Dnyeszteren túlról

FüHü

-

2023-07-13

0

Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai–ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, amely az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása idején a legfurcsább háború színhelyévé vált.

Az 1990-es években több etnikai konfliktus történt Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.

A Dnyeszteren túli háború azonban más volt. Elitek háborúja volt, valódi etnikai háttér nélkül.

A moldovaiak voltak és maradnak a legnagyobb nemzeti csoport Transznisztriaban. A régió vezetői azonban szinte kizárólag oroszok voltak, akik nem voltak hajlandók alávetni magukat Kisinyovnak. A szovjet (később orosz) 14. gárdahadsereget Tiraszpolban, a régió legnagyobb városában helyezték el. 1992-ben a háború meghatározó ereje lett.

A szovjet propagandagépezet a szokásos mítosszal állt elő a „Románia elleni támadás veszélyéről” beszélt és démonizálta a románokat, hogy háborúba csábítsa az embereket. Ez a propaganda soha nem volt népszerű: még a több véres összecsapások sem váltottak ki ellenségeskedést a Dnyeszter folyó partjai között.

Az 1992-es háború az Oroszország és Moldova közötti tűzszüneti megállapodás aláírásával ért véget. Oroszország nyert.

Először is Moldova megosztott maradt, Oroszország pedig megtartotta katonai bázisát a megszállt régióban, Európa közepén.

Másodsorban pedig az éppen függetlenné vált Moldova hibái és tapasztalatlansága miatt Oroszország eltorzíthatta jogi státuszát, és agresszorból „közvetítővé” és „béketeremtővé” változott. A következő 30 évben az orosz propaganda még egyes moldovai állampolgárok körében is megerősítette ezt a felfogást.

Hogyan tudta Moldova gazdaságilag életképessé tenni a régiót 30 év alatt?

Egyedülálló üzleti modell bukkant fel kifejezetten rá, a csempészetre és az ingyenes gázra alapozva. Az utolsó túl fontos. A Gazprom egy csövön szállít gázt Dnyeszteren túli régióba és Moldova többi részére. Transznisztria nem fizet a rá eső részért, és Moszkva évek óta „Moldova adósságaként” számolja el ezeket a pénzeszközöket. De Kisinyov nem ismeri el ezt az adósságot.

Ennek eredményeként Transznisztria ingyen kap gázt. A Gazprom és Moldova végtelen vitákat folytat a 8 milliárd dollár feletti adósságról. Furcsa módon ez az abszurdum sok éven át mindenkit kielégít.

Konfliktus, amelyet erőszakkal nem lehet megoldani

Ukrajna meglepte a világot katonai sikereivel. Kijev éppen ezért csodálkozik azon, hogy a Dnyeszteren túli konfliktust miért nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Az orosz erők a megszállt Moldova régióban katonai értelemben gyengék. Csak régi szovjet felszereléssel vannak felfegyverkezve, a katonáknak nincs tapasztalatuk. De Moldova hadserege még gyengébb. Maia Sandu elnök egyenesen elismerte, hogy Moldovának nincs harcképes hadserege.

Kisinyov elméletileg katonai segítséget kérhetne Kijevtől. De gyakorlatilag lehetetlen. Moldova mind a társadalomban, mind a politikusok konszenzusát mutatja a Dnyeszteren túli erő alkalmazásának (természetesen nem háborúzásnak!) megengedhetetlenségével kapcsolatban. Bármilyen körülmények között, bármi áron kerülni kell az erőszak alkalmazását, helyette a tárgyalások az egyetlen út. Minden moldovai kormány évtizedek óta erre alapozta Dnyeszteren túli stratégiáját – oroszbarát és nyugatbarát egyaránt.

Az Ukrajna elleni véres orosz agresszió csak erősíti a moldovaiak azon vágyát, hogy mindenáron elkerüljék a háborút.

Nincsenek olyan körülmények, amelyek mellett Kisinyov hozzájárulna Ukrajna Fegyveres Erőinek fogadásához a területén. Az a politikus, aki ezt hivatalosan javasolja, politikai öngyilkosságot követ el.

Az oroszok által ellenőrzött Transznisztria Moldova területe. Ezt mondja ki a nemzetközi jog, ami alapvető Ukrajna számára, ellenáll az orosz agressziónak.

Az egyetlen lehetőség, amikor az ukrán hadsereg végrehajthatja Dnyeszteren túli terület katonai megszállását, ha az orosz hadsereg megtámadja Ukrajnát erről a területről, és feljogosítja Kijevet a katonai válaszlépésre. Úgy tűnik, ez nem fog megtörténni.

Ezért Moldova csak a nem katonai módot részesíti előnyben a helyzet felszámolására. De Kisinyov még ebben az esetben sem mutat semmilyen különösebb vágyat ennek megvalósítására.

Meglehetősen paradox módon, de a moldovai társadalom nem igyekszik visszaszerezni földjét.

Ennek több oka is van

Először is, a furcsa 1992-es háború nem hozta az „elveszett föld” érzését Moldovában. Szinte minden menekült azonnal hazatért. Transznisztria határa átlátszó, átjárható így nem váltak el a családok a két parton.

Másodszor, 30 év alatt a Dnyeszter folyó két partja elvesztette érdeklődését egymás iránt. Nincs ellenségeskedés, de idegenek lettek. A társadalom nem akar semmiféle egyesülést.

Évtizedek óta Moldova egyetlen vezető pártja sem írt bele választási kampányába a Dnyeszteren túli terület reintegrációját. Egyetlen párt sem talál ki stratégiát a megszállt föld visszaszerzésére.

Moldovában nemzeti konszenzus alakult ki a „ne nyúlj semmihez” opcióval.

„Veszélyes” egyesülés

Fontos megérteni, hogy a moldovai politikai pártok nem az Orosz Föderáció Dnyeszteren túli katonai jelenléte miatt lépnek fel a Dnyeszteren túli kérdésben. Ennek több gazdasági és politikai oka van, mint katonai.

A Dnyeszteren túli ország évek óta pénzügyileg előnyös a moldovai hatóságok számára. A csempészet pénzeszközöket termelt a kormánypártok számára. Ez most változik. Sandu kormányának nincs bevétele a csempészetből, ebben minden megfigyelő biztos. Maia Sandu többször is kijelentette óhaját az orosz csapatok kivonásának tekintetében.

Maia Sandu moldovai elnök a közelmúltban azt mondta, hogy az EU-tárgyalások fő témája a reform volt, nem a Dnyeszteren túli területek.

„Reméljük, hogy a közeljövőben lesz geopolitikai lehetőségünk a konfliktus megoldására”.

A Dnyeszteren túl

FüHü

-

2023-07-13

0

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor „a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt „állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész „fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

Tegnap történt – 2023. július 12.

FüHü

-

2023-07-13

0

Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre”.
Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások „folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Polonius

-

2023-07-12

0

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

FüHü

-

2023-07-12

0

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak.

„Nincs szükségünk második budapesti memorandumra, amikor az atomfegyvereket üres ígéretekre adták. Semmiféle ígéretért nem adjuk fel a NATO-tagságot. Mert mindenki érti, és a partnerek is megértik, hogy a legerősebb, legerősebb garancia arra, ami Európában van, nem lesz több háború – ez Ukrajna szövetségi tagsága.

Minden egyéb biztonsági garancia jó. De semmi sem pótolhatja a NATO-tagságot. Ez az elnök (Volodimir Zelenszkij – a szerk.) elvi álláspontja. És azokban a határozatokban, amelyeket elfogadnak, végrehajtják.”

Kuleba ezt akkor mondta, amikor az „izraeli” biztonsági modell Ukrajna számára elfogadhatóságát kommentálta. Izrael az Egyesült Államok legkiválóbb partnere a Közel-Keleten, a segélyek 10 évre szóló megállapodásokban vázolják fel. Az utolsó közülük 38 milliárd dollár értékben kötelezi Washingtont 2019 és 2028 között.

Hozzátette, Ukrajnának most úgy kell végrehajtania a vilniusi csúcs döntéseit, hogy felgyorsítsa saját euro-atlanti integrációját:

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

Szerinte

Vilnius után Ukrajna útja a Szövetséghez rövidebb lett, de nem gyorsabb.

„Nincs szükségünk B-tervre”. Sok évvel ezelőtt már játszottuk ezt a játékot Ukrajna történetében. Szükségünk van a NATO-tagságra. Ukrajna NATO-tagsága magát a Szövetséget erősíti, jobban védetté teszi hazánkat és ami a legfontosabb, hogy megakadályozza az új agressziókat Európában”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága elkerülhetetlen történelmi folyamat:

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek és titkosszolgálataik értik-e, mikor ér véget a háború, a külügyminisztérium vezetője azt mondta, „ha Ukrajna NATO-tagságát kevésbé néznék Moszkva álláspontjának prizmáján keresztül, akkor már ma is más lenne a megfogalmazás.”

A miniszter megjegyezte, hogy pillanatnyilag senki sem fogja megmondani, mikor jön el a háború vége:

„Ezt nem mindenkinek szabad feltennie magának. Mindenki tegyen fel magának egy teljesen más kérdést minden nap:

mit tehetek még, hogy a háború a lehető leghamarabb Ukrajna győzelmével ér véget?

És ebből a szempontból a csúcs sikeres és sikeres lesz.”

Vilniusban a NATO bezárja sorait

FüHü

-

2023-07-12

0

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját”

– hangsúlyozta.

Ukrajna: Legalább öten megsérültek a Herszon elleni támadás során

FüHü

-

2023-07-11

0

Ukrajna: Legalább öten megsérültek a Herszon elleni támadás során

Az ukrán régió kormányzója közölte, hogy a herszoni vasútállomás elleni támadásban legalább öten megsebesültek.

Olexander Prokudin a táviratban azt mondta: „Az ellenséges támadás idején a ház udvarán tartózkodott. Egy 68 éves férfi súlyosan megsérült. A szilánkok megsértették a fejét, a nyakát, a mellkasát, a karját és a lábát. Két ember, egy 56 éves nő és egy 52 éves férfi könnyű sérüléseket szenvedett. Egy másik férfi sérültről is tudunk állapotáról nem érkezett beszámoló. Az ötödik sérült egy nyolc éves kislány. Valamennyi áldozatot kórházba szállítottak.

Korábban Prokudin azt mondta, hogy egy nő meghalt Szófijvkában egy másikl orosz támadást követően.

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

Kenderessy Milán

-

2023-07-11

0

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be: a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

“Az Alternative für Deutschland az ellenség!”

ki

-

2023-07-10

0

“Az Alternative für Deutschland az ellenség!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Funke médiának adott interjújában, hogy “Európa lelkéért harcolunk” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus a jövő évi európai választásokra utalva.

“Az Alternative für Deutschland nem vetélytárs hanem ellenfél, ellenség” – jelentette ki Manfred Weber azzal a német mozgalommal kapcsolatban, amely sokat átvett a náci ideológiából, és amellyel a többi politikai párt nem köt koalíciót helyi szinten sem. A kereszténydemokrata politikusnak nemcsak ideológiai kifogásai vannak a szélsőjobboldali párttal kapcsolatban, de rámutat arra is, hogy az Alternative für Deutschland létében kérdőjelezi meg az Európai Uniót, amely Németország jólétének alapja.

Jelenleg az Alternative für Deutschland Németország második legnépszerűbb pártja a kereszténydemokraták után. A szociáldemokrata – zöld – szabad demokrata koalíció igen népszerűtlen Németországban, ahol jelenleg is recesszió van, és a kormány mintha nem tudná, hogy merre van előre, mert belső viták hátráltatják a közös cselekvést.

Figyelmeztetés Orbán Viktornak

Manfred Weber üzent a magyar miniszterelnöknek is az Alternative für Deutschland bírálatával. Orbán Viktor ugyanis lehetségesnek tartja az együttműködést a szélsőjobboldali párttal, ezért is romlottak meg a kapcsolatai a CDU-CSU pártszövetséggel. Korábban Orbán Viktor szívesen látott vendég volt a CSU főhadiszállásán Münchenben, de az Alternative für Deutschland megjelenése megingatta a keresztényszociális unió politikai monopóliumát Bajorországban. Orbán elképzelését a jobboldal-szélsőjobboldal szövetségéről nem fogadta el a CDU-CSU pártszövetség. Más uniós tagállamokban viszont működik a jobboldali – szélsőjobboldali szövetség: Itália, Svédország, Finnország. Spanyolországban is esélyes a választásokon egy jobboldali – szélsőjobboldali koalíció. Csakhogy a szélsőjobb amint kormányra kerül elfelejti Európa ellenes jelszavait: Giorgia Meloni pálfordulása a legjobb példa erre. Senki sem akar Orbán Viktor helyzetébe kerülni:

Brüsszel példát statuál a magyar miniszterelnökkel!

Ha Európa ellenes vagy, akkor ne csodálkozz, hogy nem kapsz egy euró centet sem Brüsszeltől a kötelező minimum fölött! – ez az üzenet, amely mindenki mást kijózanítana kivéve Orbán Viktort.

Miben bízhat a magyar miniszterelnök? Honnan lesz pénz a hiányzó eurómilliárdok pótlására? Peking már jelezte, hogy nem fizet. Kölcsönt csak piaci áron nyújt. Az pedig drága. Orbán már elengedte az európai és önkormányzati választást. Neki csakis az országos választás a fontos hiszen attól függ a hatalma. Csökkenő életszínvonal mellett még egy politikailag impotens ellenzéknek is lehetne esélye a proteszt szavazatok miatt. Orbán azzal számol, hogy 2026 még messze van, addig még jöhet kedvező fordulat. Némi túlzással: csak kedvező fordulat jöhet hiszen jelenleg a pénzügyi csőd szélén táncol egyetlen igazi szövetséges nélkül az Európai Unióban.

Volt Putyin-Prigozsin találkozó

FüHü

-

2023-07-10

0

Dimitro Peszkov az orosz elnök sajtótitkára megerősítette Vlagyimir Putyin és a „Wagner” csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin találkozóját, amely csaknem 3 órán át tartott – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

„Az elnöknek volt egy ilyen találkozója (Prigozsinnal – a szerk.) amelyre 35 embert hívott meg – az összes egységparancsnokot és a felsővezetést, beleértve magát Prigozsint is. Ez a találkozó június 29-én a Kremlben zajlott és majdnem 3 órát tartott.”

Peszkov szerint a találkozón Putyin értékelte a „Wagner” csoport fronton tett lépéseit, valamint a zendülést.

A Wagner parancsnokok nyilvánvalóan elmondták Putyinnak az események saját verzióját, és hangsúlyozták, hogy

” az államfő és a főparancsnok elkötelezett hívei és katonái, és azt is elmondták, hogy készek folytatni a harcot az anyaországért”.

Fontos

Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai–ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, amely az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása idején a legfurcsább háború színhelyévé vált.

Hogyan tudta Moldova gazdaságilag életképessé tenni a régiót 30 év alatt?

Konfliktus, amelyet erőszakkal nem lehet megoldani

Ennek több oka is van

„Veszélyes” egyesülés

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak.

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az ukrán régió kormányzója közölte, hogy a herszoni vasútállomás elleni támadásban legalább öten megsebesültek.

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

Miért voltak ilyen sokan?

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Funke médiának adott interjújában, hogy “Európa lelkéért harcolunk” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus a jövő évi európai választásokra utalva.

Figyelmeztetés Orbán Viktornak

Dimitro Peszkov az orosz elnök sajtótitkára megerősítette Vlagyimir Putyin és a „Wagner” csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin találkozóját, amely csaknem 3 órán át tartott – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA