Fontos

Meghalt John McCain

0

A 81 éves, agydaganattal küzdő republikánus szenátor kezelését saját kérésére állították le. McCain évtizedeken keresztül az amerikai politikai élet meghatározó alakja volt.

John McCain 1936-ban született, apai ágon generációk óta magas rangú katonatisztek voltak a családban, így ő is erre a pályára lépett. Önként jelentkezett, hogy Vietnamba küldjék, bombázópilóta volt, de lelőtték a gépét és

több mint öt évet töltött hadifogságban,

ahol rendszeresen kínozták.

Két évig magánzárkában volt. A hírek szerint, amikor kiderült, hogy az egyik magas rangú parancsnok fia, akkor elengedték volna, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a többi fogollyal együtt megy haza. A kínzások következményei egész életében elkísérték, karját például nem tudta a feje fölé emelni.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Hazatérése után a politika felé fordult: 1982-ben Arizona állam kongresszusi képviselője, majd négy évvel később szenátora lett – erre a posztra összesen hatszor választották meg. Az amerikai politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjának számított. Küzdött a katonai költségvetés növeléséért, de a politikai kampányok finanszírozásának átláthatóságáért is. A külföldi beavatkozásokat tekintve héjának számított, támogatta az iraki háborút is. Ugyanakkor rendszeresen kétpárti konszenzusra törekedett.

Kétszer az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott:

2000-ben George W. Bush legyőzte az előválasztásokon, 2008-ban pedig ugyan elnyerte a jelöltséget, de végül Barack Obama legyőzte őt.

Tavaly derült ki, hogy agydaganata van. Munkáját ezután is folytatta, az ő szavazata is kellett ahhoz, hogy elbukjon Trump kísérlete az Obamacare visszavonására. December óta napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelentek meg emlékiratai, “A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Kezelését saját kérésére állították le,

az őt ismerők ekkor már biztosra vették, hogy legfeljebb hetei lehetnek hátra.

A hivatalos közlemény szerint John McCain halálakor mellette volt a családja. Halálhírére több volt elnök is reagált, Donald Trump is részvétét nyilvánította.

Az elnököt viszont, a családhoz közeli forrás szerint, a szenátor kérésének megfelelően nem hívják meg a temetésre.

McCain ugyanis Trump kérlelhetetlen ellenfelének számított.

Elítélte többek között a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozataiért, a szabad sajtó elleni hadjáratáért, és azért, mert nem foglalkozott az oroszok választásokba való beavatkozásával, emiatt a Putyinnal tartott találkozón való viselkedését az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Magyarországon is járt.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Az orosz kormányról és Vlagyimir Putyinról általában sem volt jó véleménnyel, egy alkalommal, 2014-ben,

Orbán Viktort neofasiszta diktátornak nevezte, aki Putyinnal bújik ágyba.

Előtte McCain Magyarországon is járt, Orbánnal is tárgyalt, bírálatát neki is elmondta.

Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

0

A kisebbik kormánypárt elnöke, a szélsőjobboldali belügyminiszter hívta meg Orbán Viktort, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem hivatalos kormánytalálkozó. Szerintük Magyarországnak nem szabadna több uniós forrást adni, ha a kormány nem hajlandó menedékkérőket átvenni.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga elnöke, olasz belügyminiszter és Orbán Viktor kölcsönösen nagyra tartják egymást, Salvini ezért is hívta meg Orbánt, hogy tárgyaljanak az Európába tartó menedékkérők visszavételéről.

Csakhogy ebben a kérdésben

alapvető ellentét van a két kormány között:

az olaszok azt akarják, hogy kötelező jelleggel vegyen át tőlük a többi tagállam menedékkérőket, a magyar kormány ezt mereven elutasítja.

A nagyobbik koalíciós párt, a populista Öt Csillag frakcióvezetői ezért ki is adtak egy közleményt, amelyben azt írják: Salvini és Orbán keddi megbeszélése csak és kizárólag politikai eszmecsere és nem intézményes vagy kormánytalálkozó.

Azt írják: „azoknak az országoknak, amelyek nem csatlakoznak a menekültek áthelyezésekhez, és mindazoknak, akik válaszra sem méltatják Olaszország segélykérelmét, véleményünk szerint

nem kellene több európai forrásban részesülnie

– és ezen országok között jelenleg Magyarország is szerepel”.

A baloldal tüntetést is szervez kedden Milánóban Salvini, Orbán, valamint az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. Egy másik szélsőjobboldali párt, az Olaszország Barátai viszont örül Orbán látogatásának.

Közben az is kiderült, hogy elhagyhatják a Catania kikötőjében veszteglő hajót a menedékkérők, akiket a belügyminiszter utasítása alapján tartottak ott. Az olasz katolikus egyház ugyanis bejelentette, hogy gondjaiba veszi őket, több ország, például Albánia és Írország pedig jelezte, hogy többeket hajlandó befogadni.

Salvini ellen egyébként nyomozás is indult utasítása miatt, ugyanis az olasz törvények szerint a hatóságok 48 órán túl senkit sem tarthatnak fogva letartóztatási parancs nélkül.

Netanjahu a balti államokat is szembeállítaná az Európai Bizottsággal

0

Négynapos látogatást tesz Litvániában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki a másik két balti állam vezetőivel is itt találkozik.

A Háárec szerint Netanjahu stratégiája ugyanaz, mint a visegrádi államok esetében: szembeállítani a tagállamokat az Európai Bizottsággal. Az illiberális úton járó izraeli miniszterelnök több kérdésben is ellentétbe került az EU-val, ezért az Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini le is mondta izraeli útját.

Netanjahu többek közt azt szeretné, hogy az EU ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ne támogassa a palesztinokat és szakítsa meg kapcsolatait Iránnal.

Az otthon komoly gondokkal küzdő, korrupciós botrányokba keveredő

Netanjahu Litvániában érzelmi húrokat is pengetett.

Többek között kijelentette, hogy az ország a hazája, mivel családja onnan vándorolt ki a holokauszt előtt.

A Baltikumban és különösen Litvániában jelentős zsidó közösségek éltek a második világháború előtt. Vilniust északi Jeruzsálemnek nevezték. Mindebből semmi sem maradt, az itteni zsidó közösségeket a nácik elpusztították. Aki túlélte a holokausztot, kivándorolt, aki mégis maradt, a Szovjetunió összeomlása után költözött Izraelbe vagy Amerikába.

Netanjahu ugyanakkor Vlagyimir Putyinnal is jó kapcsolatokra törekszik, akitől viszont tartanak a Baltikumban, és emiatt számítanak a NATO és az Egyesült Államok védelmére – márpedig Netanjahu Donald Trumppal is jó viszonyban van.

Mégsem megy Észak-Koreába az amerikai külügyminiszter

0

Mike Pompeo a jövő héten látogatott volna Észak-Koreába, Donald Trump azonban most lemondta az utat, arra hivatkozva, hogy Észak-Korea nem szereli le az atomfegyvereit.

A komoly otthoni gondokkal küzdő Trump a Twitteren jelentette be döntését, azt írta: „Azt kértem Mike Pompeo külügyminisztertől, hogy a jelenlegi helyzetben ne menjen el Észak-Koreába, mert az az érzésem, hogy nem tudunk megfelelő előrehaladást elérni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.”

Azt is írta: ebben a kereskedelmi háború miatt a kínaiak sem segítenek, de ennek a kérdésnek a megoldása után előrelépést lehet elérni az ügyben, ezért Pompeo a közeljövőben mégis csak ellátogathat Észak-Koreába. Trump emellett „a legmelegebb üdvözletét” küldte Kim Dzsong Unnak, és

várja, hogy hamarosan találkozzanak.

A döntést az első kommentárok meglepetéssel fogadták, hiszen az elnök a héten a Fox Newsnak adott interjújában kifejezetten sikeresnek mondta a júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozóját Kim Dzsong Unnal és elismerően beszélt a phenjani fejleményekről is. Pompeo most ment volna negyedszer Észak-Koreába.

A héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a washingtoni Johns Hopkins Egyetemhez tartozó 38North kutatóközpont egybehangzó jelentést tett közzé arról, hogy Észak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését. Itt hordozórakétákat állítanak össze, és a létesítményt folyékony üzemanyagú hajtóművek fejlesztésére is használják. Szakemberek szerint a telepnek központi szerepe van az észak-koreai ballisztikusrakéta-programban.

Vagyis Észak-Korea valóban nem állította le rakétaprogramját – azaz bekövetkezett az, amiről elemzők már a szingapúri csúcstalálkozó után beszéltek:

Kim Dzsong Un egyszerűen átverte a diplomáciában teljesen járatlan Trumpot.

Az viszont biztos, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök szeptemberben Phenjanba látogat, vagyis az enyhülés tovább folytatódik a két Korea között.

Trump gondjai egyre súlyosbodnak

0

Újabb bizalmas munkatársa működik együtt a nyomozókkal, ezúttal vállalatbirodalmának pénzügyi vezetője kötött alkut.

Allen Weisselberg Donald Trump vállalatbirodalmának, a Trump Organizationnek a pénzügyi vezetője, de valójában jóval több ennél: évtizedek óta dolgozik a Trump-családnak, nem csak a cégbirodalom, hanem Donald Trump személyes pénzügyeit és ő tartja kézben,

minden pénzügyi tranzakciót, beruházást ő felügyel.

Így aztán különösen érzékenyen érintheti Trumpot, hogy Weisselberg is mentességet kapott a büntetőeljárás alól, annak fejében, hogy együttműködik a vizsgálattal, amely Trump személyes ügyvédjének, Michael Cohennek az ügyében zajlik.

Az ügy egyik fő kérdése, hogy Donald Trump megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényt azzal, hogy Cohen 2016-ban megvásárolta két nő hallgatását, akiknek korábban viszonya volt Trumppal. Minderről itt írtunk bővebben.

Cohen azt mondja, Trump utasítására fizetett, Trump viszont szokása szerint összevissza beszél az ügyben: egyszer azt mondta, nem is tudott arról, hogy fizettek a két nőnek, máskor meg azt, hogy azt a magánvagyonából fizette, ezért ennek nincs köze a kampányfinanszírozáshoz.

Csakhogy Trump ebben téved.

Mivel mindez a kampány idején történt és hatással volt rá, erről a kifizetésről is be kellett volna számolni. Mivel ezt nem tették meg, megsértették a kampányfinanszírozási szabályokat, ami bűncselekmény.

Trump amiatt is ideges lehet, mert Weisselberg együttműködése révén a nyomozók rendkívüli mélységben és részletességgel bepillantást kaphatnak Donald Trump eddig rejtve maradt üzleti ügyeibe. Márpedig az elnök korábban is ettől tartott a leginkább, korábban figyelmeztette is Robert Mueller különleges ügyészt, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át.

Csakhogy Muellert ez nem érdekli: ő ugyanis nem csak azt vizsgálja, mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem azt is, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját. Ebből a szempontból

Trump folyamatosan rontja a saját helyzetét is.

Például azzal, hogy folyamatosan sürgeti Jeff Sessions igazságügyi minisztert, hogy zárja le a Mueller-féle vizsgálatot. Sessions azonban kijelentette: a minisztérium továbbra is politikai befolyástól mentesen fog dolgozni.

Saját kérésére leállították az agydaganattal küzdő szenátor kezelését

0

A 81 éves John McCaint, a 2008-as republikánus elnökjelöltet az agydaganat gyógyíthatatlan és agresszív formája, a glioblasztóma támadta meg. A kezelés leállítása azt jelentheti, hogy hetei lehetnek hátra.

„A betegség előrehaladása és az életkorával járó elkerülhetetlen öregedési folyamat meghozta az ítéletet. Szokásos eltökéltségével John McCain úgy döntött, hogy abbahagyja az orvosi kezeléseket” – olvasható a család közleményében.

McCain jelenlegi állapotáról nem ír a közlemény, de a kezelés leállítása azt jelenti, hogy

csupán hetei lehetnek hátra.

A katonacsaládban született McCain először vadászpilóta volt, majd a vietnami háborúban megsebesült és hadifogságba esett. Öt év múltán, a háború végén szabadult ki, és a hadifogság meghatározta későbbi politikusi karrierjét. Így például ellenezte, hogy kínzással hallgassák ki a terrorizmussal gyanúsított foglyokat.

McCain éveken át az egyik legbefolyásosabb szenátornak számított, 2008-ban elnökjelölt is volt, de veszített Barack Obamával szemben. A republikánus párton belül Donald Trump ellenzékéhez tartozik: miután Putyinnal való találkozóján Trump elfogadta, hogy az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, McCain ezt az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Tavaly nyáron derült ki, hogy agydaganata van,

nem mondott le a szenátori megbízatásáról, de december óta már nem vett részt a törvényhozási munkában, napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelent meg emlékirata, „A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke azt mondta róla: „John McCain megtestesíti azt, hogy mit jelent a haza szolgálata.”

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

0

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.

Azóta egyébként

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.

A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.

Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.

Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.

Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Az uniós befizetések leállításával fenyegetőznek az olaszok

0

Ha a többi tagállam nem vesz át menedékkérőket, akkor nem fizetik be a hozzájárulásukat a közös uniós kasszába, ezt mondta a nagyobbik kormánypárt vezetője.

A nagyobbik olasz kormánypárt, a populista Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes azt mondta az olasz közmédiának: „Az Európai Unióban problémák vannak, ha nem sikerül megoldást találni 170 ember befogadására.

Ne szórakozzanak velünk.”

Di Maio egy Cataniában veszteglő hajóra utalt, amelyen menedékkérők vannak, akiket az olasz kormány nem akar befogadni. Mint mondta, az Európai Bizottság egy hét alatt egyszer sem nyilatkozott a csoport sorsáról, és szeretné, ha végre döntés születne – például a mai informális brüsszeli találkozón.

Luigi Di Maio megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint, ha az EU nem lép és nem osztja szét a hajón lévő menedékkérőket a tagállamok között,

Olaszország leállítja befizetéseit az európai uniós kasszába.

„Tudni fogjuk, mire költsük ezt a pénzt” – mondta.

Di Maio évi 20 milliárd euróról beszélt, az MTI viszont más források alapján azt írja: Olaszország a 2010 és 2016 közötti időszakban összesen 37 milliárdot fizetett az EU-ba. Matteo Salvini olasz belügyminiszter évi 6 milliárd eurós olasz befizetésről nyilatkozott.

Az olasz parti őrség egyik hajója nyolc napja mentett ki 177 embert a Földközi-tengerből. Az olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter hétfőn megengedte, hogy a hajó kikössön Cataniában, de csak 27 gyerek szállhatott le róla. A felnőttek partra lépését ugyanis a szélsőjobboldali belügyminiszter megtiltotta, sőt, a hajót hatósági gyűrűvel vették körül.

Egy ügyész, Salvini nevének említése nélkül, arról beszélt, hogy

ezért akár eljárást is lehetne indítani.

Válaszul a belügyminiszter pártjának, a Ligának az egyik politikusa azzal fenyegetőzött, hogy ha ez megtörténik, akkor a Liga tagjai elmennek az ügyészekért otthonaikba.

Salvini közben a Corriere della Serának azt nyilatkozta: Orbán Viktorral tárgyal majd a napokban, hogy megoldást lehessen találni az Európába tartó menedékkérők visszavitelére. Szerinte nem ejtették túszul a cataniai hajón lévő embereket.

Beszélt arról is, hogy korábban

az EU 35 ezer menedékkérő áthelyezését ígérte az olasz kormánynak,

ehhez képest eddig 12 ezer embert vettek át.

Éppen ez az a pont, ahol egyébként, bármennyire is szövetségesnek tartja magát Salvini és Orbán, kibékíthetetlen ellentét van a két kormány között. Az olaszok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a többi tagállam kötelező jelleggel, akár kvóták alapján vegyen át tőlük menedékkérőket, a magyar kormány viszont mereven elutasítja ezt.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője egyébként azt válaszolta az olasz fenyegetésre, hogy „nem segítenek, nem visznek közelebb a megoldáshoz a nem konstruktív kommentek, pláne nem a fenyegetések. (…) Az EU egy szabályközösség, működése szabályokon alapul, nem fenyegetéseken.”

Macron-Orbán – a végső leszámolás?

0

Macron megkezdi a párbajt Orbán Viktorral – Európáért. Így értékeli a Der Standard, hogy a francia elnök a jövő évi EP-választásra összefogást szorgalmaz a politikai közép liberálisaival, így be van programozva az összecsapás a „haladás szövetsége” és az ellenoldal között.

A francia elnök már tavaly elmagyarázta a földrész keleti felének, hogy az EU nem önkiszolgáló bolt: nem lehet kicsemegézni belőle a jó dolgokat, ellenben a többiekre hagyni azt, ami nem a szájuk íze szerint való, lásd a menekültek befogadását.

A magyar kormányfő a múlt hónap végén a Bild Zeitungnak adott interjúban ellentámadásba ment át és beszólt a brüsszeli „liberális elitnek”, illetve arra figyelmeztette a németeket, hogy legyenek résen, mert Párizs a maga hatalmát akarja megvalósítani az unióban – Berlin pénzéből. Macron – szabadsága közben – úgy reagált, hogy itt

hallatlan erőszak érte Európát és annak értékeit,

mégpedig egy olyan politikus részéről, aki elutasítja a bevándorlást és a nacionalizmust követi. Továbbá, hogy Orbán nyilatkozatából jól látni, hol húzódnak a törésvonalak a kontinensen.

A két vezető kimondatlanul is megindította a választási kampányt. Mindkettő ideális ellenfelet lát a másikban. Macron azt testesíti meg, amit Orbán elutasít: a liberalizmust, a nyíltságot és az elmélyített európai integrációt. Ugyanakkor meggyőződésesen elveti a magyar politikus nemzeti-konzervatív felfogását, de úgy véli, hogy annak segítségével maga mögé tudja állítani a politikai szövetségeseket. Célja az, hogy a liberális Aldéval és másokkal együtt hozzon létre közös frakciót, amely ily módon a 3. erő lenne Strasbourgban a Néppárt és a szociáldemokraták mellett.

Csakhogy odahaza egyre inkább nyomás alá kerül, azon kívül Európában nehezebben érvényesül vonzereje és az érvelése. Ezért igyekszik úgy megjelenni, mint Orbán fő ellenfele. Ennek érdekében már beutazta szinte az összes tagállamot és mindenütt szóba hozta a migrációt, a szabad kereskedelmet, továbbá Oroszországot. Ez egytől egyig olyan téma, amely kapcsán a mostaninál jobban nemigen térhetne el egymástól az ő és Orbán véleménye.

Der Standard/Szelestey Lajos

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK