Fontos

Mégsem megy Észak-Koreába az amerikai külügyminiszter

0

Mike Pompeo a jövő héten látogatott volna Észak-Koreába, Donald Trump azonban most lemondta az utat, arra hivatkozva, hogy Észak-Korea nem szereli le az atomfegyvereit.

A komoly otthoni gondokkal küzdő Trump a Twitteren jelentette be döntését, azt írta: „Azt kértem Mike Pompeo külügyminisztertől, hogy a jelenlegi helyzetben ne menjen el Észak-Koreába, mert az az érzésem, hogy nem tudunk megfelelő előrehaladást elérni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.”

Azt is írta: ebben a kereskedelmi háború miatt a kínaiak sem segítenek, de ennek a kérdésnek a megoldása után előrelépést lehet elérni az ügyben, ezért Pompeo a közeljövőben mégis csak ellátogathat Észak-Koreába. Trump emellett „a legmelegebb üdvözletét” küldte Kim Dzsong Unnak, és

várja, hogy hamarosan találkozzanak.

A döntést az első kommentárok meglepetéssel fogadták, hiszen az elnök a héten a Fox Newsnak adott interjújában kifejezetten sikeresnek mondta a júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozóját Kim Dzsong Unnal és elismerően beszélt a phenjani fejleményekről is. Pompeo most ment volna negyedszer Észak-Koreába.

A héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a washingtoni Johns Hopkins Egyetemhez tartozó 38North kutatóközpont egybehangzó jelentést tett közzé arról, hogy Észak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését. Itt hordozórakétákat állítanak össze, és a létesítményt folyékony üzemanyagú hajtóművek fejlesztésére is használják. Szakemberek szerint a telepnek központi szerepe van az észak-koreai ballisztikusrakéta-programban.

Vagyis Észak-Korea valóban nem állította le rakétaprogramját – azaz bekövetkezett az, amiről elemzők már a szingapúri csúcstalálkozó után beszéltek:

Kim Dzsong Un egyszerűen átverte a diplomáciában teljesen járatlan Trumpot.

Az viszont biztos, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök szeptemberben Phenjanba látogat, vagyis az enyhülés tovább folytatódik a két Korea között.

Trump gondjai egyre súlyosbodnak

0

Újabb bizalmas munkatársa működik együtt a nyomozókkal, ezúttal vállalatbirodalmának pénzügyi vezetője kötött alkut.

Allen Weisselberg Donald Trump vállalatbirodalmának, a Trump Organizationnek a pénzügyi vezetője, de valójában jóval több ennél: évtizedek óta dolgozik a Trump-családnak, nem csak a cégbirodalom, hanem Donald Trump személyes pénzügyeit és ő tartja kézben,

minden pénzügyi tranzakciót, beruházást ő felügyel.

Így aztán különösen érzékenyen érintheti Trumpot, hogy Weisselberg is mentességet kapott a büntetőeljárás alól, annak fejében, hogy együttműködik a vizsgálattal, amely Trump személyes ügyvédjének, Michael Cohennek az ügyében zajlik.

Az ügy egyik fő kérdése, hogy Donald Trump megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényt azzal, hogy Cohen 2016-ban megvásárolta két nő hallgatását, akiknek korábban viszonya volt Trumppal. Minderről itt írtunk bővebben.

Cohen azt mondja, Trump utasítására fizetett, Trump viszont szokása szerint összevissza beszél az ügyben: egyszer azt mondta, nem is tudott arról, hogy fizettek a két nőnek, máskor meg azt, hogy azt a magánvagyonából fizette, ezért ennek nincs köze a kampányfinanszírozáshoz.

Csakhogy Trump ebben téved.

Mivel mindez a kampány idején történt és hatással volt rá, erről a kifizetésről is be kellett volna számolni. Mivel ezt nem tették meg, megsértették a kampányfinanszírozási szabályokat, ami bűncselekmény.

Trump amiatt is ideges lehet, mert Weisselberg együttműködése révén a nyomozók rendkívüli mélységben és részletességgel bepillantást kaphatnak Donald Trump eddig rejtve maradt üzleti ügyeibe. Márpedig az elnök korábban is ettől tartott a leginkább, korábban figyelmeztette is Robert Mueller különleges ügyészt, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át.

Csakhogy Muellert ez nem érdekli: ő ugyanis nem csak azt vizsgálja, mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem azt is, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját. Ebből a szempontból

Trump folyamatosan rontja a saját helyzetét is.

Például azzal, hogy folyamatosan sürgeti Jeff Sessions igazságügyi minisztert, hogy zárja le a Mueller-féle vizsgálatot. Sessions azonban kijelentette: a minisztérium továbbra is politikai befolyástól mentesen fog dolgozni.

Saját kérésére leállították az agydaganattal küzdő szenátor kezelését

0

A 81 éves John McCaint, a 2008-as republikánus elnökjelöltet az agydaganat gyógyíthatatlan és agresszív formája, a glioblasztóma támadta meg. A kezelés leállítása azt jelentheti, hogy hetei lehetnek hátra.

„A betegség előrehaladása és az életkorával járó elkerülhetetlen öregedési folyamat meghozta az ítéletet. Szokásos eltökéltségével John McCain úgy döntött, hogy abbahagyja az orvosi kezeléseket” – olvasható a család közleményében.

McCain jelenlegi állapotáról nem ír a közlemény, de a kezelés leállítása azt jelenti, hogy

csupán hetei lehetnek hátra.

A katonacsaládban született McCain először vadászpilóta volt, majd a vietnami háborúban megsebesült és hadifogságba esett. Öt év múltán, a háború végén szabadult ki, és a hadifogság meghatározta későbbi politikusi karrierjét. Így például ellenezte, hogy kínzással hallgassák ki a terrorizmussal gyanúsított foglyokat.

McCain éveken át az egyik legbefolyásosabb szenátornak számított, 2008-ban elnökjelölt is volt, de veszített Barack Obamával szemben. A republikánus párton belül Donald Trump ellenzékéhez tartozik: miután Putyinnal való találkozóján Trump elfogadta, hogy az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, McCain ezt az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Tavaly nyáron derült ki, hogy agydaganata van,

nem mondott le a szenátori megbízatásáról, de december óta már nem vett részt a törvényhozási munkában, napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelent meg emlékirata, „A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke azt mondta róla: „John McCain megtestesíti azt, hogy mit jelent a haza szolgálata.”

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

0

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.

Azóta egyébként

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.

A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.

Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.

Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.

Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Az uniós befizetések leállításával fenyegetőznek az olaszok

0

Ha a többi tagállam nem vesz át menedékkérőket, akkor nem fizetik be a hozzájárulásukat a közös uniós kasszába, ezt mondta a nagyobbik kormánypárt vezetője.

A nagyobbik olasz kormánypárt, a populista Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes azt mondta az olasz közmédiának: „Az Európai Unióban problémák vannak, ha nem sikerül megoldást találni 170 ember befogadására.

Ne szórakozzanak velünk.”

Di Maio egy Cataniában veszteglő hajóra utalt, amelyen menedékkérők vannak, akiket az olasz kormány nem akar befogadni. Mint mondta, az Európai Bizottság egy hét alatt egyszer sem nyilatkozott a csoport sorsáról, és szeretné, ha végre döntés születne – például a mai informális brüsszeli találkozón.

Luigi Di Maio megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint, ha az EU nem lép és nem osztja szét a hajón lévő menedékkérőket a tagállamok között,

Olaszország leállítja befizetéseit az európai uniós kasszába.

„Tudni fogjuk, mire költsük ezt a pénzt” – mondta.

Di Maio évi 20 milliárd euróról beszélt, az MTI viszont más források alapján azt írja: Olaszország a 2010 és 2016 közötti időszakban összesen 37 milliárdot fizetett az EU-ba. Matteo Salvini olasz belügyminiszter évi 6 milliárd eurós olasz befizetésről nyilatkozott.

Az olasz parti őrség egyik hajója nyolc napja mentett ki 177 embert a Földközi-tengerből. Az olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter hétfőn megengedte, hogy a hajó kikössön Cataniában, de csak 27 gyerek szállhatott le róla. A felnőttek partra lépését ugyanis a szélsőjobboldali belügyminiszter megtiltotta, sőt, a hajót hatósági gyűrűvel vették körül.

Egy ügyész, Salvini nevének említése nélkül, arról beszélt, hogy

ezért akár eljárást is lehetne indítani.

Válaszul a belügyminiszter pártjának, a Ligának az egyik politikusa azzal fenyegetőzött, hogy ha ez megtörténik, akkor a Liga tagjai elmennek az ügyészekért otthonaikba.

Salvini közben a Corriere della Serának azt nyilatkozta: Orbán Viktorral tárgyal majd a napokban, hogy megoldást lehessen találni az Európába tartó menedékkérők visszavitelére. Szerinte nem ejtették túszul a cataniai hajón lévő embereket.

Beszélt arról is, hogy korábban

az EU 35 ezer menedékkérő áthelyezését ígérte az olasz kormánynak,

ehhez képest eddig 12 ezer embert vettek át.

Éppen ez az a pont, ahol egyébként, bármennyire is szövetségesnek tartja magát Salvini és Orbán, kibékíthetetlen ellentét van a két kormány között. Az olaszok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a többi tagállam kötelező jelleggel, akár kvóták alapján vegyen át tőlük menedékkérőket, a magyar kormány viszont mereven elutasítja ezt.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője egyébként azt válaszolta az olasz fenyegetésre, hogy „nem segítenek, nem visznek közelebb a megoldáshoz a nem konstruktív kommentek, pláne nem a fenyegetések. (…) Az EU egy szabályközösség, működése szabályokon alapul, nem fenyegetéseken.”

Macron-Orbán – a végső leszámolás?

0

Macron megkezdi a párbajt Orbán Viktorral – Európáért. Így értékeli a Der Standard, hogy a francia elnök a jövő évi EP-választásra összefogást szorgalmaz a politikai közép liberálisaival, így be van programozva az összecsapás a „haladás szövetsége” és az ellenoldal között.

A francia elnök már tavaly elmagyarázta a földrész keleti felének, hogy az EU nem önkiszolgáló bolt: nem lehet kicsemegézni belőle a jó dolgokat, ellenben a többiekre hagyni azt, ami nem a szájuk íze szerint való, lásd a menekültek befogadását.

A magyar kormányfő a múlt hónap végén a Bild Zeitungnak adott interjúban ellentámadásba ment át és beszólt a brüsszeli „liberális elitnek”, illetve arra figyelmeztette a németeket, hogy legyenek résen, mert Párizs a maga hatalmát akarja megvalósítani az unióban – Berlin pénzéből. Macron – szabadsága közben – úgy reagált, hogy itt

hallatlan erőszak érte Európát és annak értékeit,

mégpedig egy olyan politikus részéről, aki elutasítja a bevándorlást és a nacionalizmust követi. Továbbá, hogy Orbán nyilatkozatából jól látni, hol húzódnak a törésvonalak a kontinensen.

A két vezető kimondatlanul is megindította a választási kampányt. Mindkettő ideális ellenfelet lát a másikban. Macron azt testesíti meg, amit Orbán elutasít: a liberalizmust, a nyíltságot és az elmélyített európai integrációt. Ugyanakkor meggyőződésesen elveti a magyar politikus nemzeti-konzervatív felfogását, de úgy véli, hogy annak segítségével maga mögé tudja állítani a politikai szövetségeseket. Célja az, hogy a liberális Aldéval és másokkal együtt hozzon létre közös frakciót, amely ily módon a 3. erő lenne Strasbourgban a Néppárt és a szociáldemokraták mellett.

Csakhogy odahaza egyre inkább nyomás alá kerül, azon kívül Európában nehezebben érvényesül vonzereje és az érvelése. Ezért igyekszik úgy megjelenni, mint Orbán fő ellenfele. Ennek érdekében már beutazta szinte az összes tagállamot és mindenütt szóba hozta a migrációt, a szabad kereskedelmet, továbbá Oroszországot. Ez egytől egyig olyan téma, amely kapcsán a mostaninál jobban nemigen térhetne el egymástól az ő és Orbán véleménye.

Der Standard/Szelestey Lajos

Orbán Topolyán – fociakadémia nyílik

A Szabadkától 30 kilométerre levő Topolyán mindenki úgy tudja, hogy augusztus utolsó napján nyílik a Délvidéki Sport Akadémia és az ünnepséget meghittebbé teszi két rangos vendég: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić, szerb államfő. A hipermodern focistakeltetőt a magyarországi adófizetők több mint 3 milliárd forinttal támogatták.

A leendő tanintézmény vezetői a napokban jelentették be, hogy már lehet jelentkezni a topolyai fociakadémiára. Idén a 2002 és 2005 között született fiatalok jelentkezését várják a nyílt napok keretében megtartott próbaedzésekre, melyeken kiválasztják az akadémia első negyvenöt lakóját. „Az akadémisták szeptembertől beköltözhetnek, a kiváló feltételek mellett és legmagasabb szakmai színvonalon levezényelt edzések hozzájárulhatnak labdarúgó-karrierjük felépítéséhez, miközben középiskolai tanulmányaikat is itt végezhetik.”

Több független vajdasági portál még 2017 elején számolt be arról, hogy „Vajdaságot is elérte az immár határtalannak nevezhető orbáni fociláz: Dunaszerdahely, Eszék, Munkács és Csíkszereda után egy vajdasági település is (több) milliárd forintos támogatásban részesül”.

Habár a szintén vajdasági Tóthfaluban már évek óta működik egy fociakadémia, nem azt fejlesztették, bővítették, hanem egy újat építettek Topolyán, ahol a felnőtt csapatban mindössze egy magyar anyanyelvű játékos szerepel – csodálkoztak rá az ügyre a sportújságírók, akikben már akkor felvetődött néhány kérdés.

Elsősorban kinek köszönhető, hogy Topolyán a magyar adófizetők 10 millió eurójából fociakadémia épül? Mi fog történni a tóthfalusi Nyers István Akadémiával? Azóta kiderült, hogy ez utóbbi akadémia a Ferencvárossal kezdett szorosabb együttműködésbe.

Amikor 2016. december végén közzétették azt a magyar kormányhatározatot, amelyből kiderült, hogy a Délvidék Sport Akadémia 3 milliárd (10 millió euró) támogatást kap Magyarországtól fociakadémia felépítésére, elkezdődtek a találgatások, hogy vajon melyik vajdasági település labdarúgóklubja ütötte meg a főnyereményt, s biztosította be a következő pár évben a gondtalan életet. A válaszra nem kellett sokat várni, Zsemberi János, a topolyai községi tanács gazdasági ügyekkel megbízott VMSZ-es (Vajdasági Magyar Szövetség, a Fidesz partnere) képviselője, egyben a helyi TSC Labdarúgóklub elnöke a képviselő testület ülésén bejelentette: a magyar állam 2-3 millió euróval támogatja egy topolyai fociakadémia megépítését. A tízből hogyan 2-3 millió euró – a megválaszolatlan kérdések közé tartozik.

Zsemberiről azt is tudni kell, hogy kábeltelevíziózásban utazik és őt tartják a kettő közül az egyik vajdasági magyar oligarchának, a szabadkai Csákány Lajos mellett. Mind kettejüknek szoros kapcsolata van a Fidesz helyi fiókszervezetének számító VMSZ-szel. Zsemberi ezenkívül a Szerb Labdarúgó Szövetség vezetőségében is benne van.

De hogyan is kerültek a forint milliárdok éppen a 14 ezer embert számláló Topolyához (ahol még egy szálloda sincs) és az akkor még III. ligás Topolyai Sport Clubhoz?

A legtöbb érdeme ebben Árok Ferencnek az Újvidéken élő, a nyolcvanas éveinek derekán járó sportújságírónak van, aki nem mellesleg az ausztrál válogatott szövetségi kapitánya is volt. Árok pár évvel ezelőtt ismerkedett meg Orbán Viktorral. Néhány találkozó után Árok a már említett Zsemberit is magával vitte Pestre. Ennek lett az eredménye, hogy 2015 novembere óta a TSC szerződött partnere lett a felcsúti labdarúgó-akadémiának. Innen már csak egy lépés kellett a 10 millió eurós támogatásig.

A nap kérdése: Mi lesz Trumppal?

0

Elnöksége legnehezebb napjait éli Donald Trump: egyik legbizalmasabb munkatársa vádalkut kötött és azt mondja, hajlandó mindent elmondani az elnök ügyeiről, volt kampányfőnökét pedig már el is ítélte a bíróság.

Ön szerint magával rántja Trumpot is a botrány? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Donald Trump belebukik a vizsgálatokba?
×

Korrupció miatt tartanak házkutatást a volt elnöknél

0

Az argentin szenátus döntött úgy, hogy a vizsgálóbírónak joga van házkutatást tartani a volt elnök, Cristina Fernández de Kirchner villájában.

A korrupciós ügy azzal kezdődött, hogy az újságok közölték: részletes dokumentumok vannak arról, hogy Kirchner kormányzata mennyire korrupt volt. A tervezési minisztérium államtitkárának sofőrje, Oscar Centeno

ugyanis mindent feljegyzett, ez alapján

53 millió dolláros korrupciós ügyről

számolt be a La Nacion című lap.

Centeno 2005 és 2015 között dolgozott sofőrként, argentin lapok szerint azért készített mindenről feljegyzést, mert a katonai elhárítás munkatársa volt.

Az államtitkárt, José Lópezt már két éve őrizetbe vették, miután rajtakapták, hogy zsákokban több mint 2 milliárd forintnak megfelelő készpénzt próbált elrejteni egy kolostorban. Lópeznek kulcsszerepe volt a minisztériumban a hatalmas építési beruházások kivitelezőinek kiválasztásában.

A botrányban egész elit érintett, 15 ember került már előzetesbe. Egyikük Argentína legnagyobb építkezési vállalkozója, ő vádalkut kötött a vizsgálóbíróval és bevallotta:

több millió dollárral vesztegette meg a kormányzat embereit, hogy ő kapja a legjobb üzleteket.

A vizsgálóbíró szerint 12,8 millió dollárt fizetett a kormány embereinek, hogy előnyös szerződésekhez jusson. Az üzletember elismeri a korrupciót, de az összeget sokallja, mert Argentínában minél nagyobb a megvesztegetés, annál hosszabb lehet a börtönbüntetés.

Cristina Fernández de Kirchner (akinek néhai férje, Néstor Kirchner is elnök volt) viszont indulni akar jövőre az elnökválasztáson, és azt mondja, hogy politikai akcióról van szó, amelyet szerinte a jelenlegi elnök, Mauricio Macri szervez, és amelyet az USA és a hadsereg támogat. Szerinte Macri így kívánja elvonni a figyelmet arról, hogy alkut kötött az IMF-fel.

A Nemzetközi Valutaalap vörös posztó sok argentin szemében, hiszen a hitelért cserébe megszorító csomagot kér a kormánytól. Macri mégsem tehetett mást, hiszen

Argentína ismét a pénzügyi csőd határára jutott.

A szomszédos Brazíliában hasonló korrupciós kampány söpörte el az elitet, Lula volt elnök börtönbe is került, utóda lemondott és jelenleg is vizsgálat folyik ellene. A baloldal ott is azzal vádolta az Egyesült Államok nagykövetségét, hogy korrupciós leleplezések segítségével próbálja meg lejáratni az egész kormányzati elitet.

Mind Argentína, mind Brazília tagja a G20-nak vagyis gazdasági nagyhatalomnak számít. Évtizedek óta próbálnak felzárkózni Észak Amerikához – sikertelenül. Az IMF szerint ennek egyik legfőbb oka a korrupció. Csakhogy korrupció Kínában is van, ők mégis gyors ütemben zárkóznak fel az USA mellé.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!