Fontos

Először emlékeztek meg Lvivben a zsidók kiirtásáról

0

75 évvel ezelőtt fejezték be a nácik a 150 ezres zsidó közösség meggyilkolását az ukrajnai Lvivben.

A várost az Osztrák-Magyar Monarchia idején Lembergnek, később Lvovnak hívták. A második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországhoz tartozott. Varsó és Lodz után itt élt a legtöbb zsidó.

A 150 ezres közösségnek mindössze az egy százaléka élte túl a holokausztot.

A túlélők zöme emigrált. Így már csak nagyon kevesen maradtak, akik fenntartják az egykor virágzó zsidó közösség emlékét.

Ők kaptak most üvegkulcsokat a város polgármesterétől: összesen 75-öt. Andrij Szadovij azt mondta: Isten óvja a várost hasonló szörnyűségtől, mint ami a huszadik században megtörtént.

A holokauszt idején a helyi milíciák, ahogy máshol is, itt is aktívan közreműködtek a zsidók lemészárlásában. Most először emlékeztek meg a zsidók kiirtásáról. A megemlékezést a zsinagógák romjai között rendezték meg.

Az üvegkulcs szimbólum:

egy régi zsinagóga fémkulcsáról mintázták őket, amelyet a lvivi piacon találtak.

Az alkotójuk egy amerikai művész, aki Új-Mexikóban él. Rachel Stevens az izraeli Jediót Ahronótnak elmondta: számára misztikus érzés volt megalkotni az üvegkulcsokat, amelyek olyan zsinagógák ajtaját nyithatnák ki, amelyek már nincsenek. Azért készítette őket üvegből, mert a zsidó hagyomány szerint az üveg az élet törékenységének a szimbóluma.

Orbán hét percet kap, válaszokra nem reagálhat

0

Jövő héten vitatja meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, Orbán is felszólal majd.

Magyar ügyben kemény próba vár az Európai Néppártra a jövő szerdán, mert szavazni kell, hogy meginduljon-e a jogállami eljárás az Orbán-kormány ellen. Maga a miniszterelnök is Strasbourgba utazik, hogy a kellő irányban tartsa az EPP-t – írja a Die Presse.

A frakcióban, ha valaki kifogásolja a durva magyar fellépést az ellenzék, illetve a civil társadalom ellen, mindig felhozzák, hogy az ország sokat szenvedett a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikájától. Azon kívül igen fontos a 12 magyar EP-képviselő, amikor szavazni kell az Európai Parlamentben és rájuk Manfred Weber EPP-frakcióvezető a jövőben is számít. Ugyanakkor

egyre több kereszténydemokrata számára látványosan kellemetlen,

amilyen durván a hatalom átalakítja a magyar igazságszolgáltatást, sajtót, közigazgatást, illetve választási rendszert. Vagyis a szavazás vizsga lesz a konzervatívok demokráciafelfogása szempontjából.

Orbán kedden hét percen át fejtheti ki védekezését, a válaszokra azonban már nem reagálhat. De ennél fontosabb, hogy előzőleg a néppárti frakcióban egységre szólítja fel a többieket, és azzal fenyegetőzik, hogy máskülönben a Fidesz kilép a pártcsaládból. A Néppártban nagy az idegesség, bár a Die Presse szerint nem valószínű, hogy meglesz a Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmad. De már az egyszerű többség is nagy adut adna az európai politikai vetélytársak kezébe.

A német belügyminiszter is az utcára ment volna

0

A belügyminiszter elítélte a neonáci tüntetőket Chemnitzben, de továbbra is a bevándorlást nevezte a legfontosabb politikai problémának Németországban.

Egy utcai összetűzés után két menedékkérő megkéselt egy férfit, aki belehalt a sérüléseibe. Ezután a szélsőjobboldal az utcára vonult a keletnémet városban, több ezren érkeztek az egész országból, sokan közülük neonáci karlendítésekkel vonultak és Hitlert éltették.

Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU (a CDU bajor testvérpártja) elnöke most azt mondta a Rhein-Zeitung című lapnak: ő maga is az utcára vonult volna, ha nem lenne miniszter. A neonáci tüntetőket viszont elítélte, azt mondta a bíróság majd elítéli őket. Németországban ugyanis a második világháború vége óta tilos az ilyen náci szimbólumok használata.

Seehofer szerint a bevándorlás a legfontosabb politikai probléma ma Németországban.

A CSU eddig minden választást megnyert Bajorországban, de a közelgő újabb szavazáson megszoríthatja őt az Altetnative für Deutschland szélsőjobboldali párt. Seehofer szerint a hagyományos pártok népszerűsége tovább csökkenhet, ha nem változtatnak a bevándorláspolitikájukon.

Emiatt kezdett hetekig tartó koalíciós vitát is Angela Merkellel, amiből viszont

Seehofer jött ki sokkal rosszabbul:

ugyan a két jobboldali párt népszerűsége történelmi mélypontot ért el, de így is Merkel a második legnépszerűbb német politikus, míg Seehofer kedveltsége nagyot zuhant.

Angela Merkel egyébként Seehofernél jóval határozottabban ítélte el a chemnitzi szélsőjobboldali tüntetéseket.

Labour recept: Hogyan kell zsidózni a baloldalon?

Elég nagy felfordulást okozott a Brexit körül topogó Angliában, hogy az ellenzéki Munkáspárt nem tud vagy nem akar szabadulni az antiszemita vádaktól. Miután a napokban a párt vezető testülete ímmel-ámmal és egy kiegészítéssel elfogadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékbizottság 11 pontos antiszemitizmus definícióját, a magukat elárulva érző palesztinpártiak London központjában 6 buszmegállóban ragasztották ki, hogy „Izrael egy rasszista kísérlet”. Az Egyesült Királyságban élő zsidók 40 százaléka kiköltözne, ha Jeremy Corbyn és a Munkáspárt hatalomra kerülne.

Azért ezt az idézetet választották a Londoni Palesztin Akció aktivistái, mert a Holokauszt-emlékbizottság egyik tétele ez. Vagyis azt állítani, hogy Izrael állam egy rasszista kísérlet antiszemita megnyilvánulásnak számít. Ebbe egyezett bele a Corbyn vezette párt vezetősége, igaz a párthatározatba egy kiegészítést is begyömöszöltek, miszerint mindez nem csorbíthatja azt a jogot, hogy szabadon lehessen véleményt mondani Izraelről és a palesztinok jogairól. Mintha ezt bárki is követelte volna.

A 2015-ben váratlanul, ám nagy többséggel megválasztott most 69 éves Corbyn a blairista hagyományokat (a volt munkáspárti miniszterelnök Tony Blair középutasságát, neoliberális gazdaságpolitikját, feltétlen Amerika-barátságát) teljesen felrúgva szerzett népszerűséget az egyre balabbra tolódó tagság körében. Ennek az újbalos irányultságnak ez egyik mozgatórugója, lételeme az Amerika-ellenesség. Ami, tekintettel a jelenlegi amerikai elnökre, nem is annyira kirívó.

Nos, Európában az Amerika-ellenesség a legtöbb esetben rejtett vagy kevésbé titkolt antiszemitizmusra utal (New York mint Tel-Aviv a Hudson folyón).

A jelen esetben ez szintén egy magas labda, hiszen Donald Trump (vejileg is felfegyverkezve) olyan egyoldalú Izrael-barát politikát folytat, hogy azt már nehéz lenne felülmúlni. Másrészt Netanjahu izraeli miniszterelnök belpolitikája is összefonódik a koalíciójában levő szélsőségesek eszméivel. Ott sem nézik jó szemmel a „Soros-bérenceket”. Külpolitikában pedig olyan államokkal barátkozik, amelyekre gyakran rávetül az antiszemitizmus gyanúja. Azt is mondhatnánk, hogy Izraelben egy szélsőjobb felé sodródó jobboldali hatalom kormányoz.

Mindezt lehet, sőt kell is kritizálni. Csakhogy a brit Munkáspárt és Corbyn esetében ettől sokkal többről van szó.

A Labour vezetője régi motoros és 1982 óta parlamenti képviselő. Mint olyan, sokszor találkozott szélsőséges palesztin szervezet képviselőivel. Vagy olyan eseményeken vett részt, ahol ilyen közönség jött össze. Többször tett Izrael-ellenes nyilatkozatokat.

Legutóbb a Daily Mail hozott nyilvánosságra egy 2014-ben Tunéziában készült képet, amelyen Corbyn is látható amint annak a Salah Khalaf sírjánál áll, akit a Moszad 1992-ben ölt meg Tuniszban, és aki a müncheni támadás egyik kitervelője volt. Mint emlékezetes 1972-ben a Müncheni Olimpián a palesztin Fekete Szeptember terroristái 11 izraeli sportolót mészároltak le. Utóbb Corbyn magyarázkodott, hogy ugyan ott volt, de nem koszorúzott és ha koszorúzott is, a közös főhajtásnak nem volt a részese. Vagy mégis.

A Munkáspárt vezetése már aligha tudja lemosni magáról az antiszemitizmus vádját bármennyire is „toryzzák” a Corbyn-hívek azokat, akik a vezérüket bírálni merészelik. Erre a sorsra jutott a BBC is.

A helyzet komolyságára utal, hogy a legújabb felmérések szerint a brit zsidók majdnem negyven százaléka komolyan fontolóra venné, hogy távozzon az országból, amennyiben Corbynék kerülnének kormányra. 2015-ben, tehát mielőtt Corbyn a Munkáspárt vezére lett volna, ez a szám 11 százalék volt.

Lord Sacks, Nagy Britannia egykori főrabbija szerint „Corbyn felemelkedésével a zsidók egzisztenciális veszedelemmel néznek szembe”.

„A zsidók 1656 élnek ebben az országban és az elmúlt 362 év alatt egyetlen egyszer sem merült fel a zsidók többségében a kérdés, hogy biztonságos-e ez az ország gyermekeink felnevelésére” – mondta a lord a BBC-nek.

Corbyn egyik különös mondatára, miszerint a „brit cionisták nem értik az angol humort” a népszerű televíziós sorozatok (Igenis, Miniszter úr!, Igenis, miniszterelnök úr!) zsidó származású szerzője Jonathan Lynn a Timesnak írt levelében így ironizált: „Zsidó vagyok. Habár én írtam az Igenis, Miniszter urat! és az Igenis, Miniszterelnök urat! Corbyn azt mondja, hogy nem értem az angol iróniát. Szerzőtársam Tony Jay csak félzsidó, ő talán félig értette az iróniát és szolgált néhánnyal.”

A Munkáspárt következetesen cáfolja a Corbynt érő antiszemita vádakat. Éljünk hát Sir Humphreynak, az említett sorozatok főhősének szavaival:

„Soha nem higgy el semmit, amíg hivatalosan meg nem cáfolják!”

A magyar kormány halálos veszélyt jelent az EU-ra

0

Az EU költségvetési biztosa, Günther Oettinger szerint egyes tagállamok belülről rombolják az Európai Uniót. Magyarország mellett Lengyelországra, Romániára és Olaszországra gondolt.

Günther Oettinger szerint halálos veszély fenyegeti az Európai Uniót, erről egy brüsszeli rendezvényen beszélt a Politico tudósítása szerint. Mint mondta, azért is kétségbe van esve, mert az uniós költségvetéssel kapcsolatban még a németek sem mutatnak igazi hajlandóságot arra, hogy áldozatot hozzanak Európáért. Pedig

ha az uniós vezetők gyorsan jóváhagynák a költségvetést, meg tudnák mutatni, hogy az EU cselekvőképes maradt.

Az Uniót közben külső és belső erők is gyengítik szerinte. A belső fenyegetések között a lengyel, a magyar, a román és az olasz kormányt említette. A külsők közé pedig az agresszív autokratákat sorolja: Vlagyimir Putyint, Recep Tayip Erdogant és a „ravasz kínaiakat”.

Günther Oettinger ugyanakkor nem beszélt Emmanuel Macron francia elnök reformprogramjáról, amelyet pedig korábban nagy várakozás előzött meg. Régebben legalább vitatkoztak erről, de ma már ezt sem. Mindez nem a legjobb előjel a jövő évi uniós választások előtt.

Orbán szívességet tett Macronnak

0

Legalábbis ezt írja a Libération című francia lap, amely szerint a francia elnök jól járt azzal, hogy a magyar kormányfő a bevándorláspárti erők vezetőjének nevezte.

A Libération szerint a populistákkal szemben Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió bajnoka akar lenni, és a belpolitikai problémák miatti nehéz szezonkezdésben elégedetten könyvelheti el, hogy a magyar miniszterelnök őt jelölte meg ellenfeleként.

A lap úgy fogalmaz:

„Emmanuel Macron nem remélhetett volna jobb reklámot a hosszú és nehéz harchoz, amelyet irányítani szeretne a nacionalisták ellen.”

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint 7 százalékkal csökkent május óta a kormányzó Köztársaság Lendületben párt támogatása, de még így is Macron pártja a legnépszerűbb Franciaországban, a szavazatok 20 százalékára számíthat.

A lap szerint Macron ezért is idézi gyakran Orbán vádját, a francia elnöki hivatal pedig azt hangsúlyozza, hogy azért lesz sorsdöntő a májusi választás, mert

„a populisták által megrengetett EU jövője múlik rajta”.

A Libération azt írja: Macron számára „a választás kivételes alkalom lesz arra, hogy bebizonyítsa:  a progresszív erők összefogásának köszönhetően a hagyományos jobb- és baloldali törésvonal meghaladottsága nem lejáratott délibáb”.

A francia elnök azt a földrengésszerű változást akarja megismételni az Európai Parlamentben, amelyet tavaly júniusban a francia nemzetgyűlésben előidézett. Ez pedig a jobboldal szétrobbantásával történhet, amelyet mindenhol az Európa-barát liberális szárny és az euroszkeptikus retorikára fogékonyabb szuverenista, nem ritkán populista mozgalmak közti széthúzás jellemez – írja a lap.

Macron dolgát a Libération szerint megnehezíti, hogy ez a helyzet Angela Merkelnek megfelel, és a francia elnök kényelmetlen helyzetbe kerül, ha a haladáspártiak táborát a német kancellárral szemben kell létrehoznia, akit a legfőbb szövetségesének szeretne tudni.

Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

0

A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.

Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.

A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,

John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.

Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.

Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és

az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.

Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.

Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.

A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben

kedveli az autokratákat és diktátorokat,

például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.

Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.

A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.

Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

0

Vasárnap kezdődik a zsidó új év, Emmanuel Macron ebből az alkalomból találkozott zsidó vezetőkkel.

Európa legnagyobb zsidó közössége az új évre, a Rós Hásánára készülődik: Emmanuel Macron elnököt látták vendégül a Place de La Victoire-on, a legnagyobb párizsi zsinagógában. Az 1500 résztvevő tapssal köszöntötte Macront, éppúgy, mint Nicolas Sarkozyt. A korábbi köztársasági elnök részben magyar, részben pedig görög-zsidó származású, de amíg hivatalban volt, nem látogatott el a Rós Hásáná alkalmából zsinagógába.

A zsidó közösség vezetői nem rejtegették aggodalmukat az iszlamista veszély miatt.

Franciaországban nemcsak Európa legnagyobb zsidó közösség él, de itt van a legtöbb muszlim is. A két közösség együttélése távolról sem problémamentes. Erre emlékeztetett Franciaország főrabbija, Haim Korsia is. Azt mondta: sok az antiszemita megnyilvánulás. Nemrég Párizs közepén, a III. Sándor hídon bántalmaztak egy zsidót muszlim fiatalok.

A főrabbi Macronnak azt mondta:

„Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben”.

Ezzel arra utalt, hogy elmondják neki a panaszaikat, és biztosak benne, hogy azok meghallgatásra lelnek.

A főrabbi és más zsidó vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, mert növekszik a kivándorlás Izraelbe. A 2015-ös párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba ment, és felszólította az ottani zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Francois Hollande akkori köztársasági elnök megpróbálta nyugtatni a zsidó közösségeket, mondván, a francia állam megvédi őket. Ma is rendőri védelem alatt állnak a zsinagógák és a zsidó közösség más fontos intézményei.

Manfred Weber: Orbán pártja semmilyen engedményt nem kap

0

A néppárti frakcióvezető alighogy bejelentette, hogy indul a párt csúcsjelölti tisztségéért, egy tévéinterjúban máris Magyarországról nyilatkozott. Többek között azt mondta: nem tudnák elfogadni a CEU bezárását.

Manfred Weber Bécsben nyilatkozott az osztrák közszolgálati tévének. Mint mondta: az Európai Néppárt az Unió legnagyobb pártja, és kiállnak az alapértékekért.

Beszélt arról is, hogy Magyarországot az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás fenyegeti a sajtó- és véleményszabadság korlátozása és az igazságszolgáltatás kétessé vált függetlensége miatt, és erről jövő héten szavaz az Európai Parlament.

Ezzel kapcsolatban Weber azt mondta:

pártjának meg kell húznia a határvonalat.

Vitatkozni fognak Orbánnal, akinek pártja a Néppárthoz tartozik. Beszélt a CEU-ról is, azt mondta: „Követelni fogjuk, hogy engedje tovább működni az egyetemet. Nem tudom elfogadni, hogy bezárják.”

Weber szerint a közös Európát kell előtérbe állítani. „Abban hiszek, hogy a hídépítés a fő feladat” – mondta. Erős, egységes Európát akar, szerinte az Európai Unió csak így tehet szert nagyobb geopolitikai szerepre. „Gazdaságilag Európa már egy óriás. Politikailag azonban törpék vagyunk.

Amikor Putyinról, Ukrajnáról vagy Szíriáról van szó, senki sem vesz minket komolyan”

– mondta.

Weber jelöltségét Angela Merkel is támogatja, de a kancellár azt is elmondta, hogy sok lépés van még addig, hogy valóban Weber lehessen az Európai Bizottság következő elnöke. Például meg kell várni, lesz-e más jelentkező, a Néppárt kongresszusa pedig novemberben dönt majd arról, ki lesz a csúcsjelölt.

Akit kiválasztanak, az vezeti majd az európai parlamenti választási kampányt, és ha a Néppárt megnyeri a választást, akkor elvileg ő lehet a következő EB-elnök, ahogy egy Jean-Claude Juncker esetében is történt.

Merkel lepaktál Orbánnal?

0

A konzervatívok megmenthetik a világot a szélsőjobbtól, ám veszélybe kerül a demokrácia, ha olyanokkal állnak össze, mint a tekintélyelvű Orbán Viktor vagy az AfD. Erre figyelmeztet a Harvard Egyetem német származású politológiaprofesszora a Die Weltben.

Yascha Mounk pontosan ebből a megfontolásból tartja roppant nyugtalanítónak, hogy az amerikai Republikánus Párt siralmas módon csődöt mondott és nem szállt szembe Trumppal. Mert ha az elnök meg is bukik a közeljövőben, akkor is évekig tart, ameddig a tengerentúli politika megtisztul az autokrata törekvések bűzétől. De a konzervatívok Ausztriában is veszélyes szövetségre léptek a szélsőséggel, amely a náci mozgalomból alakult ki, és őszintén csodálja Putyint.

A legmegdöbbentőbb hír szerinte az, hogy Merkel taktikai okokból össze akar állni Orbán Viktorral, a liberális demokrácia legnagyobb ellenfelével. A magyar kormányfő az elmúlt 8 évben

gyakorlatilag szinte diktatórikus hatalmat épített ki az országban,

ami ellen az európai intézmények csupán mérsékelten tiltakoztak. Ennek egyik oka a Fidesz jó viszonya az EPP-vel. A magyarok tagságának legfőbb védelmezője mindig is Manfred Weber volt. A frakcióvezető tökélyre vitte a cinikus hintapolitikát, mert minden esetben, amikor a magyar fél zavartalanul átlépte a vörös vonalat, ám apró taktikai engedményeket tett, pártfogója úgy tett, mintha itt igazi fordulatról volna szó. Ily módon Orbán megúszta, hogy az EU felelősségre vonja, legyen szó a választási visszaélésekről, a független sajtó szétveréséről, a civilek és egyetemek elleni szélsőséges támadásokról.

Weber magatartása nagy mértékben aláásta a lehetőséget, hogy Európa sakkban tartsa a miniszterelnököt.

A Néppárt számára a pártpolitikai szempontok fontosabbnak bizonyultak a magyar demokrácia védelménél.

Ugyanakkor nem titok, hogy Merkel nemigen kedveli Orbánt, de a jelek szerint mégis azt hiszi, hogy szükség van a magyar politikusra, mert nélküle nem lenne meg a konzervatív többség az Európai Parlamentben. Meg ha nagyon határozottan fellépne Budapest ellen, az valószínűleg kiélezné a CDU viszonyát a CSU-val. Ezért láthatólag úgy határozott, hogy nem érdekes az elvhűség, békét köt a nem demokratikus szélsőjobbal.

A következmények óriásiak az európai politikában. Először is egyértelmű, hogy az EU még jó sokáig teljes jogú tagként tűr meg a soraiban mélységesen illiberális, sőt demokráciaellenes államokat. Ám ez hatalmas károkat okoz az unió legitimitásának. Ugyanakkor minden eddiginél törékenyebb a bástya, amelyet egykor a jobb- és baloldal a demokrácia ellenségeinek feltartóztatására emelt. Ha Merkel és Weber hajlandó elárulni az elveit a többség érdekében a nem túl fontos EP-ben, akkor miért kellene abban bízni, hogy egy nap nem utasítják vissza az AfD-t, ha úgy hozzák a hatalmi viszonyok Berlinben? De ha valóban létrejön az összefogás Orbánnal, akkor Merkelre úgy fognak emlékezni, mint aki csődöt mondott a legfontosabb kérdésben, mert nem szállt szembe a demokráciaellenes szélsőjobbal.

Die Welt/Szelestey Lajos

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK