Fontos

Újabb politikai gyilkosság a Balkánon

A világsajtó címoldalokon számol be Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásáról. Belgrádban terrorista cselekménynek minősítették az esetet, a Brüsszelben tartózkodó szerb delegáció megszakította a tárgyalásokat a koszovói albánokkal és hazautazott. A gyilkosság csak néhány nappal azután történt, hogy kihirdették: március 4-én helyhatósági választások lesznek a szerb fővárosban.

Oliver Ivanovićra öt golyót lőttek mozgó kocsiból ma reggel Kosovska Mitrovicában, a szerbek lakta északi részen. A politikussal eddig ismeretlen tettesek éppen abban a pillanatban végeztek, amikor pártjának épületébe akart belépni.

A rendőrség a tetthely közelében talált egy felgyújtott járművet, közölte a Beta hírügynökséggel a Koszovói Rendőrség regionális vezetője, Željko Bojić, aki azt is elmondta: gyaníthatóan kapcsolat van a rendszámtábla nélküli jármű és a gyilkosság között.

Hashim Thaci, koszovói elnök és a többi vezető is elítélte a gyilkosságot.

Aleksandar Vučić szerb államfő összehívta a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülését Ivanović meggyilkolása miatt, majd utána úgy nyilatkozott: terrorista támadás történt és levélben kérte a Koszovóban székelő nemzetközi szervezeteket, az UMNIK-ot és az EULEX-et, hogy a szerb vizsgáló szervek is részt vehessenek a nyomozásban.

Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó Irodájának igazgatója kijelentette: a szerb küldöttség megszakította a szerb-koszovói tárgyalásokat és azonnal hazautazott Brüsszelből a gyilkosság miatt.

„Ez egy terrorista bűncselekmény, amelynek elkövetőjét meg kell büntetni” – jelentette ki Đurić újságíróknak Brüsszelben, hozzátéve: a gyilkosság kísérlet, hogy a Koszovón élő szerbeket káoszba taszítsák.

Majd jött a szokásos megfogalmazás:

„Ez az egész szerb nép elleni támadás, egy kísérlet, amelynek célja az összetűzések poklába lökni a nemzetet”.

Rade Radovanović közismert belgrádi újságíró a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta: nincs kizárva, hogy a gyilkosság mögött a szerb és a koszovói albán alvilág áll. A kettő között ugyanis szoros az együttműködés.

A hatvannégy éves Ivanovićot 2016-ban az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, tavaly azonban a koszovói fellebbviteli bíróság az ügy újra tárgyalását rendelte el. A koszovói politikus harminchárom hónapot töltött előzetes letartóztatásban, később házi őrizetben volt.

A mérsékelt koszovói szerb politikus feletti ítélet annak idején általános meglepetésként hatott, hiszen Ivanović kimondottan demokratikus beállítottságú szociáldemokrata politikus volt, az albánokkal való kiegyezés egyik legfőbb szószólója. A súlyos büntetést azért rótták ki rá, mert 1999 áprilisában egyenruhás katonaként állítólag részt vett Koszovszka Mitrovica albánok lakta déli részének „tisztogatásában”, amely során civileket is gyilkoltak. Tény, hogy Ivanović sohasem volt ínyére a mostani szerb hatalomnak, akkor sem amikor radikálisoknak nevezték magukat és most sem, amikor haladóknak.

A gyilkosság kiváltotta indulatokat bizonyosan jól kihasználják a szerb kormánypártok a soron következő belgrádi helyhatósági választásokra.

Itt ugyanis Aleksandar Vučićéknak nincs elsöprő többségük. Olyannyira, hogy hónapokig azt latolgatták: csupán egy évvel az előző választások után a belgrádival egyidejűleg parlamenti erőpróbát is rendeznek, hogy az államfő népszerűségét kihasználva kerüljék el az esetleges belgrádi kudarcot.

A gyilkosság miatt most lehet határozottan intézkedni: nemzetbiztonsági ülést összehívni, terrorizmust emlegetni, megszakítani a tárgyalásokat a koszovóiakkal, egyszóval megvédeni az ismét megtámadott nemzetet.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Németország átveszi Olaszországtól a hajón érkező migránsok egynegyedét

Horst Seehofer belügyminiszter, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott bejelentette a hajón érkező migránsok 25%-át átveszi Olaszországtól. „Ezeknek a migránsoknak a befogadása nem borítja fel bevándorlási politikánkat!”- hangsúlyozta a német belügyminiszter.

Seehofer korábban a bajor CSU vezére volt, és ebben a minőségében meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a német kormánypárt tanácskozására. A magyar miniszterelnök a migráns politikában Matteo Salvini egykori olasz belügyminiszterrel ért egyet, aki lezáratta az olasz kikötőket a migránsokat szállító hajók elől. Matteo Salvini hatalomra tört, de első kísérlete elbukott. Baloldali kormány alakult Rómában, amely engedélyezte a migránsokat szállító hajók kikötését az olasz kikötőkben.

Az új olasz kormány egyben megállapodott más uniós államokkal, hogy átveszik a migránsok egy részét. Ennek keretében jelentette be Horst Seehofer német belügyminiszter a 25%-ot. Mindez előkészület arra az uniós tanácskozásra melyet Máltán tartanak meg. Szeptember 23-án a Földközi tengeri szigetországban vitatják meg az Európai Unió tagállamainak képviselői az új migráns politikát. Ez a kérdés megosztja az Európai Uniót: míg a visegrádi államok elutasítják a migránsok befogadását addig a többi tagállam nagy része hajlandó részt vállalni azoknak a front államoknak a problémáiból, ahova a migránsok érkeznek (Olaszország, Görögország stb.)

Trump megköszönte Putyinnak, hogy kiutasította az amerikai diplomatákat

0

Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.

755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.

Most viszont igen.

A Reuters szerint azt mondta:

„Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”

Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.

Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás „sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.

Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.

Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy „erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.

Ötéves börtönt kaphat az Ibiza videóért Ausztria ex alkancellárja

A szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére a videón azt ígérte Putyin vélt befolyásos oligarchájának, hogy a közbeszerzések során előnybe részesítik, ha pénzt ad Strache-nak egy olyan média birodalom felépítéséhez mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon.

Az Ibiza videó Strache bukását okozta. Gyorsan kiderült , hogy az egész beugratás volt : az orosz oligarcha lányát egy bosnyák leányzó alakította – némi pénzért. A videót valószínűleg a német és az amerikai titkosszolgálat szervezte meg, mert zavarta őket az osztrák Szabadságpárt kiváló kapcsolata Putyin Oroszországával.

Putyin táncolt a külügyminiszter asszony esküvőjén

Az orosz elnök vette a fáradságot és ellátogatott Ausztriába a jeles eseményre. A Szabadságpárt által delegált miniszterasszonyt megtáncoltatta. Később amikor elveszítette miniszteri posztját, zsíros állással honorálta a tevékenységét. A Szabadságpárt kikerült a kormányból, Kurz kancellár immár a zöldekkel kormányoz együtt.

A kancellárt az amerikaiak figyelmeztették: amennyiben folytatja az együttműködést az oroszbarát Szabadságpárttal, akkor Ausztriát kizárhatják a Berni Unióból. Ez a szervezet fogja össze az USA európai barátait pontosabban azok titkosszolgálatait. Óriási előnyt jelent valamennyi résztvevő számára az óriási információs bázis, melyet elsősorban az amerikaiak biztosítanak.

Magyarország jelenlegi berni nagykövete korábban a magyar hírszerző szolgálat igazgatója volt.

A Covid járvány árát évtizedekig fizethetik a brit adófizetők

A londoni képviselőház közpénzekkel foglalkozó bizottsága ezzel a kellemetlen meglepetéssel szolgált legfrissebb jelentésében, melyet címlapon idéz az egész brit sajtó. Nem véletlenül  hiszen óriási összegről van szó pedig a járványnak még nincs is vége.

Máris 370 milliárd font fölé emelkedtek az állami kiadások a járvány miatt. Az átfogó jelentés csak jövőre készül el, de már ez az előzetes szám is mellbevágó: egészen pontosan 372 milliárd fontról van szó. Ami még szomorúbb: bár a kormányzat több mint 10 milliárd fontot adott ki, hogy megfelelő készletek álljanak rendelkezésre a járvány csúcspontján, de félő, hogy bár a pénzt kiadták, de a raktáron levő eszközök lehet, hogy nem bizonyulnak elegendőnek. Kiderült például, hogy több mint 10 ezer konténert még mindíg nem rakodtak ki a beszerzett Covid elleni eszközökből. 8,4 milliárd font értékű Covid ellenes eszközt ugyan megrendeltek külföldön, de mindmáig nem érkezett meg Nagy Britanniába. Közben egy májusi vizsgálat feltárta: több mint 2,1 milliárd font értékű Covid ellenes eszköz időközben használhatatlanná vált a raktárakban!

Mindezt miből?

Nagy Britannia rohamosan adósodik el, és ennek fő oka a korona vírus járvány. A brit állam csak júniusban 22,8 milliárd fontot vett kölcsön, és ezzel az államadósság elérte a 2200 milliárd fontot! Ilyen magas arány az éves GDP-hez viszonyítva 1961 óta nem volt Nagy Britanniában.

Mi következik ebből?

A közpénz ügyek bizottságának elnöke, Meg Hillier asszony el is mondta a brit adófizetőknek:

„Húsz éves kockázattal számolhatunk – elsősorban a kulturális szféra újraindításában -, de a többi területen is, és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy kezelni tudja ezt a problémát.”

Közben pedig lassul a brit gazdaság – elsősorban a munkaerőhiány és az alapanyagok illetve a chip hiány miatt.

Mindez odavezetett, hogy sok szupermarketben nem lehet tejet és csirkehúst kapni. A Chicken King kiskereskedelmi lánc főnöke pedig arra figyelmeztet, hogy „olyan élelmezési válság fenyeget mint amilyet Nagy Britannia 75 éve nem látott!” – írja a londoni Daily Mail.

Erdogan: az amerikai szankciók ellenére is veszünk olajat Irántól !

Az amerikai szankciók nem változtatnak azon, hogy vásárolunk olajat Irántól – nyilatkozott Törökország majd mindenható elnöke azon a repülőgépen, mely hazafele szállította őt New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ közgyűlésén.

Trump elnök nemrég újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, mert Washington szerint ők hajtottak végre drón támadást Szaúd Arábiában a világ legnagyobb olajfeldolgozója ellen. Az irániak ezt tagadják. Törökország Irán szövetségese a Közel Keleten. Törökország, Irán és Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék katonai terveiket.

Az USA és Törökország között amúgy is feszült a viszony, mert a törökök orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak annak ellenére, hogy Törökország NATO tagállam. Trump emiatt szankciókkal fenyegette meg Törökországot, de egyelőre ebből nem lett semmi. Washingtonban ugyanis úgy látják: az amerikai szankciók padlóra küldhetik Erdogan elnököt, mert összeomolhatna Törökország gazdasága. Ezt a válságot pedig mindenképp igyekeznek elkerülni az Egyesült Államokban, ahol Törökország mindennek ellenére stratégiai szövetségesnek tekintik.

A két jó barát már liberális autokrácia

0

A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.

Az „Osteuropa”, vagyis a „Kelet-Európa” című német szaklap 520 oldalon mutatja be, hogy Magyarország és Lengyelország a liberális autokrácia felé tart. Pedig annak idején mindkét ország az élen járt a szocializmus lebontásában az egykori keleti tömbön belül, csaknem 30 év elteltével azonban az illiberális állam éllovasa lett. Ami döbbenettel tölti el mindkettő nyugati barátait, annál jobban tetszik viszont az itteni jobboldali politikai tábor sok hívének. Ők nagyon is pártolják a magyar kormány fellépését az igazságszolgáltatással szemben, a hatalom központosítását, a független sajtó és az eleven civil társadalom korlátozását, az ellenségképek folyamatos gyártását, a rendkívüli állapot gerjesztését a belpolitikában, ami ihletet ad a kormány terveihez. És a látszat az, hogy külföldön egyre nagyobb lesz Orbán és Kaczynski rajongóhada.

A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.

Az egyik szerző idézi az amerikai sztárújságírót, Fareed Zakariát, az illiberalizmus fogalmának megalkotóját, akit

a magyarországi fejlemények a putyinizmusra emlékeztetnek, már ami a demokratikus intézmények lebontását illeti.

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője ugyanakkor azt állítja, hogy ami történik, az válasz a régió részéről a nyugati, kvázi-fundamentalista liberalizmus által 1989 után rákényszerített korszerűsítésre.

A kötet bizonyítja, hogy a magyarok és a lengyelek kisebbségi komplexusban szenvednek, amit a két kormánypárt ügyesen kiaknáz a maga céljaira. A Nyugatnak ugyanakkor önkritikusan szembe kell néznie azzal, hogy nem volt-e túl arrogáns és érzéketlen a rendszerváltás után?

Die Presse/Szelestey Lajos

Ha a világ szegényebb fele elveszíti a versenyt mindannyian fizetünk érte

A növekvő egyenlőtlenség mind a gazdaságokon belül, mind a világ leggazdagabb és legszegényebb nemzetei között a 2008-as globális pénzügyi összeomlás óta egyre nagyobb aggodalmat váltott ki. Tehát nem meglepő felfedezni, hogy a globális járvány – és az oltásvédelem iránti rohanás – tovább fokozza az egyenlőtlenséget.

  • A kutatások azt mutatják, hogy az oltások mindenki számára történő biztosításának költségei jóval alacsonyabbak, mint az az ár, amelyet a vírus visszatartásának elmulasztásáért kellene fizetnünk
  • A beszerzéseket követő jelentések azonban azt mutatják, hogy a gazdag nemzetek sokkal többet vásárolnak, mint amire szükségük van, míg a szegények küzdenek azért, hogy elegük vakcinájuk legyen

A „vakcinaegyenlőtlenség” és az oltás nacionalizmus egyértelműen igazságtalan, ugyanakkor nevetségesen kontraproduktív is.

A Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központjának kutatásai azt mutatják, hogy a mindössze 38 millió lakosú Kanada megerősítette, hogy 338 millió oltóanyag-adagot vásároltak. Feltételezve, hogy az országban mindenkinek két adagra lesz szüksége, ez azt jelenti, hogy majdnem ötször több oltóanyag van a kelleténél.

Mi indokolja a jelen helyzetben egy ilyen mennyiségű vakcina lefoglalását?

Az Egyesült Királyság 457 millió megvásárolt vakcina-dózisával 3,4-szer több, mint amire a lakosságának szüksége lesz. Az EU és az Egyesült Államok együttesen elrendelt 3 milliárd adaggal elegendőek ahhoz, hogy kétszer is beoltassák lakosságukat.

Ahogy Jonathan Wheatley egy hónappal ezelőtt a Financial Times-ban megjegyezte:

„Míg az Egyesült Királyság célja, hogy szeptemberig koronavírus elleni oltásokat kínáljon Nagy-Britanniában minden felnőtt számára,

a világ számos részén akár három évig is eltarthat a lakosság beoltása, amely során amikor a vírus tovább fog terjedni. ”

Világszerte összesen 8,2 milliárd oltóanyag-dózist vásárolva a Duke University adatai azt mutatják, hogy a világ magas jövedelmű országai – amelyek a világ népességének 16 százalékát teszik ki – 4,6 milliárdot, azaz 56 százalékot fogtak el.

Ezzel szemben az Afrikai Unió 55 tagja kezébe került 670 millió oltóanyag-adag – ez elegendő ahhoz, hogy beoltja az összes lakosság alig több mint egynegyedét.

Az oltási vagyonra és a nem létezőekre osztott világ nyilvánvaló igazságtalansága mellett miért pazarolják el a világ gazdag nemzetei ennyi milliárdot? Mint a Financial Times szerkesztősége nemrégiben elmondta:

„Alapvető fontosságú, hogy elkerüljük a kétszintű világot, ahol az oltott gazdagok tetszés szerint barangolhatnak, a szegényebb országokból érkezők azonban el vannak zárva.”

A Rand Corporation nemrégiben készült tanulmánya arról számolt, hogy a Covid-19 leállításainak egy éve 3,45 billió dollárba kerül a világgazdaságnak. Ha az oltóanyagot előállító nemzetek és a gazdag nyugat gyorsan biztosítja magának az oltásvédelmet, a fejlődő világ lakosságának beoltásának elmulasztása továbbra is globális gazdasági veszteségeket okoz számunkra, évente 60 és 340 milliárd USD között.

Nem csoda, hogy Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője óriási erkölcsi tesztként beszél az oltóanyag-forgalmazás kihívásáról:

„A világ katasztrofális erkölcsi kudarccal néz szembe a pandémia elleni küzdelem eszközeivel való egyenlő hozzáférés terén… és egy potenciálisan katasztrofális gazdasági kudarccal.”

Bill és Melinda Gates is, akiknek alapítványa 1,75 milliárd dollárral járult hozzá a Covid-19 kutatásához figyelmeztettek egy olyan jövőre, ahol csak a leggazdagabbak férhetnek hozzá oltáshoz.

„A világnak milliárdokat kell költenie, hogy billiókat spórolhasson meg, és több millió ember halálát megakadályozza.”

Mivel már közel 2,5 millióan halottak, ez nem jelentéktelen figyelmeztetés.

Izrael egyszerű, világos szemléltetést adott e drámai számtanra. 9 millió lakosának csaknem felét már beoltotta, átlagosan csillagászati csillagonként 23,50 dollárt fizetett a Pfizer és a Moderna vakcinák korai szállításáért (az EU 14,70 dollárt fizet a Pfizer oltásért és 18 dollárt a Moderna oltásért), de mégis kiszámítja, hogy a vakcinázás teljes költsége csak két nap veszteséget okoz a járvány lezárása miatt.

A WHO korai szakaszában együttműködött másokkal a Covax szövetség létrehozásában annak biztosítása érdekében, hogy a világgazdaság legszegényebb részein élő népesség is hozzáférhessen a szükséges mennyiségű oltásokhoz.

A cél 2 milliárd adag biztosítása és a legszegényebbek 20%-ának beoltása 2021 végéig.

Ez aligha fogja eredményezni az elvárt nyájimmunitás biztosítását, de legalább kijavítja az oltóanyag-nacionalizmus szabadpiaci tülekedéséből fakadó egyenlőtlenségek egy részét.

Egy másik nemzetközi tanulmány, amelyben megvizsgálták az oltás nacionalizmusnak a gazdag nyugaton jelentkező károkozását, úgy becsüli, hogy a fejlődő világban mindenki beoltása 27 milliárd dollárba kerülne Covaxnak, de az oltás elmulasztása összehasonlíthatatlanul többe fog kerülni.

Minden érintett számára különösen demoralizáló kell legyen ez az együttműködés iránti nemzetközi vonakodás.

Sürgős szükség van a globális együttműködésre.

Mit jelentene egy ilyen kudarc, amikor a vezetők arra készülnek, hogy az év végén Glasgow-ban az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) gyűljenek össze, hogy együttműködésre szólítsák fel a globális felmelegedést?

Itt is felmerül a felkérés, hogy működjenek együtt milliárdok elköltésében billió megtakarítás céljából.

Milyen esélye van azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés fellendítésének, amikor még a 2 millió Covid-19 haláleset zord valóságával, valamint a világgazdaság hirtelen és sokkoló összeomlásával a világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszióba sem vagyunk képesek az együttműködést élénkíteni?

Büszkék lehetünk tudósok világszerte folytatott együttműködésére az oltóanyagok kifejlesztésében a világjárvány leküzdésére. Nem félelmetes, hogy jelenleg több mint 100 oltás van fejlesztés alatt, és hogy az olyan gyógyszerészeti óriások, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson megígérték, hogy haszon nélkül juttatják el vakcinájukat mindenhova. Az oltások elosztásának politikai kudarca azonban éles ellentétben áll a tudósok példamutató együttműködésével.

Politikai vezetőinknek szégyenkezniük kell.

Egy ágyban az ellenséggel

Orosz kémnőt lepleztek le, aki Nápolyban a NATO haditengerészeti főhadiszállásán dolgozó tisztekkel barátkozott. Rivera asszony kémtörténetét azért most hozta elő a La Repubblica, mert a közelgő olasz választások esélyese az a jobboldal – szélsőjobb koalíció, mely ugyancsak nagy barátja Putyin elnöknek.

44 éve keresztelték meg Rivera asszonyt Peruban egy olyan templomban, amely akkor még nem is létezett. A Moszkvában kitalált hírszerző legendát senki sem ellenőrizte bár sejtették, hogy Rivera asszony az oroszoknak dolgozó hírszerző tiszt, de akkoriban Putyin a Nyugat szövetségese volt vagy legalábbis annak látszott. Rendszeres résztvevője volt a G8 csúcstalálkozóknak, vendégeskedett a nyugati fővárosokban. Akkoriban az is felvetődött, hogy Oroszország is beléphet a NATO-ba. Ám mind Putyinnak mind pedig az amerikaiaknak más terveik voltak. Sem Moszkvában sem Washingtonban nem feledkeztek meg egy pillanatra sem a szembenállásról. Az amerikaiak rendszeresen óvtak Putyin európai nyomulásától. Merkel kancellár azonban alternatívát látott a német-orosz együttműködésben éppúgy mint Silvio Berlusconi miniszterelnök. Mindkét politikus kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal. Baerbock német külügyminiszter, aki a zöldek nevében az USA nagy barátjaként bírálta Merkelt, ma azt mondja, hogy Németország azért kapta olcsón az orosz gázt, mert cserébe feláldozta a függetlenségét. Valójában persze Merkel kancellár épp az amerikai függés ellensúlyozására találta ki az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ebben Orbán Viktor csak tanítványa Merkel kancellárnak.

A szakítás

Amerikai segítséggel kipaterolták Kijevből Putyin emberét, Janukovicsot. Válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet és bejelentette igényét Kelet Ukrajnára. Merkel kancellár és Silvio Berlusconi igen megértő volt, de az angolszász hatalmak nem.

Fuck the EU

– fogalmazta meg röviden az USA álláspontját Nuland külügyi államtitkár helyettes, aki most újra funkcióba került Washingtonban.

Putyin parancsára az orosz hírszerzés megpróbálta kinyírni a szolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest, aki Angliában élt. Az akció nem sikerült, válaszul megindult a hajsza az orosz kémek ellen Európában. Rivera asszony eltűnt.

Putyinnak azonban megmaradtak az olasz barátai. Silvio Berlusconit ugyan félreállították, mert ki akart lépni az eurozónából, de helyette Putyin felfedezte Matteo Salvinit. A Liga szürke Európa parlamenti képviselőjét az oroszok futtatták fel. Eddigi karrierje csúcspontján Olaszország belügyminisztere lett. Most is erre készül és nem is épp esélytelenül. Vajon mi lesz az orosz kémhálózattal, ha a belügy élén Putyin barátja áll?

A miniszterelnöki posztra esélyes szélsőjobboldali Giorgia Meloni igyekszik mindenkit megnyugtatni: az EU és a NATO hű tagállama lesz Olaszország akkor is, ha ő váltja az atlantista Mario Draghi miniszterelnököt a posztján Rómában. Sem Berlinben, sem Párizsban, sem pedig Washingtonban nem nyugodtak egyáltalán amiatt, hogy Putyin barátai hatalomra kerülhetnek Rómában. Valaki viszont nem is titkolja örömteli várakozását: Orbán Viktor szívrepesve fogadná szövetségesei győzelmét Rómában. Reményei szerint együtt akciózhatnának Berlin és Párizs ellen az Európai Unióban, az USA és Nagy Britannia ellen a NATO-ban. Orbán barátsága jelenleg olyan az Európai Unióban és a NATO-ban mint Piszkos Fred kapitányé: öl! A magyar miniszterelnök azonban bízik a jószerencséjében vagyis abban, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba Washingtonban, akkor pedig vége lehet Putyin barátai pária szerepének…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK