Fontos

Rendkívüli! Megszületett a megállapodás az olajembargóról!

Az Európai Unió vezetői az orosz olajra vonatkozó embargót hagyták jóvá a hetekig tartó tárgyalásokat követően hétfőn Brüsszelben tartott csúcstalálkozón, ezzel megnyitva az utat Európa eddigi legnagyobb horderejű erőfeszítése előtt, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megszállása miatt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a megállapodást, mondván, hogy az az Oroszországból származó olajimport kétharmadát fedi le az embargó, és „az eddigi legnagyobb nyomást gyakorolja majd Oroszországra a háború befejezése érdekében”.

A késő esti megállapodás részleteit, beleértve a Magyarországra vonatkozó mentességeket is, a következő napokban dolgozzák ki.

Magyarország és higanyos miniszterelnöke, Orbán Viktor, Putyin alkalmi szövetségese, megakadályozta az azonnali intézkedést. A Magyarországgal való kompromisszum megtalálásának szükségessége az európai egység törékenységéterősíti, amikor a 27 tagú EU egyetlen obstrukciós taggal is szembesül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán új, Oroszország elleni intézkedések mielőbbi elfogadására sürgette az EU vezetőit, videólinken emlékeztetve a Brüsszelben egybegyűlteket, hogy a legutóbbi szankciócsomagjuk óta sok ember veszítette életét.

Az embargó-megállapodás kritikus pillanatot jelent a blokk Ukrajna melletti támogatásában, tükrözve a nyugati ellenállás megerősödését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Ez súlyos gazdasági nehézségekkel és plusz kiadással jár Európa országai számára, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függ, viszont ez kulcsfontosságú bevételi forrás Moszkvának, amely lehetővé tette agresszióját. Az EU kőolajimportjának mintegy 27 százalékát Oroszországból kapja, ami az oroszok fedezhetik a háború költségeit.

Von der Leyen rafkós vagy komolyan gondolja Trócsányit?

Tényleg számol Trócsányi Lászlóval a bizottság elnöke, vagy az ellenállást látva kezeit mosva odaveti őt az oroszlánok elé? Kérdés, hogy lesz-e egyáltalán újabb bővítési hullám, amiben feladata lehetne a magyar biztosnak.

Általános meglepetést keltett, és kockázatot rejt magában, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság novemberben tisztségébe lépő elnöke a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tisztségre jelölte Trócsányi Lászlót. Őt Orbán Viktor eleve erre szánta, de az elmúlt napokban kiszivárgott értesülések több csatornán is egybevágtak: látva a volt magyar igazságügyi miniszterrel szembeni európai parlamenti ellenállást, a teljesen súlytalan – az unión belüli – humanitárius segélyek koordinációját bízza rá von der Leyen.

Egyelőre nagy a hangzavar

Már korábban tiltakozások hangzottak el a liberális és szocialista frakcióból (amelyek nélkül nem szavazhatók meg a biztosok és a bizottság): a politikailag fajsúlyos poszt esetére provokációt emlegettek, illetve azt, hogy nem kerülhet fontos tisztségbe az a politikus, aki hazájában az uniós értékek ellenében járt el kormányában.

A mai bejelentés után ennek megfelelően

a DK, az MSZP és a Momentum EP-képviselői azonnal közölték: nem szavazzák meg

a fideszes jelöltet. Donáth Anna a Renew Europe nevű liberális pártcsalád tagjait is erre fogja biztatni, és a nyilatkozatok alapján ez várható az MSZP-től és a DK-tól is. Cseh Katalin megjegyezte: az Orbán-kormány biztos-jelöltje még megválasztása előtt elkezdte az EU „bővítését” azzal, hogy európai menedékjogot adott az elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek. Gruevszkit behozta, a Magyarországon lebuktatott orosz fegyvercsempészeket pedig nyugati szövetségeseink helyett Oroszországnak adta ki.

A kormány elégedett, de készül a bajra?

A magyar kormány megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokat támaszt a hamarosan megalakuló új Európai Bizottság iránt. Bíznak abban, hogy olyan új Európai Bizottság fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is – írta közleményben a kormány.

Mintha az esetleges kudarcra számítanának, amikor úgy fogalmaznak, számítanak arra, hogy Trócsányi megválasztását az EP

„bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják megakadályozni”.

A kormány szerint a magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és az EU bővítése az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az EU újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása, a migráció megállítása érdekében is.

Szép, kerek feladatok

De tényleg realitás az unió bővítése, és az, hogy ebben Trócsányi kulcsszerepet kap? Nem eltekintve attól, amit erről az elutasítók felhoznak: hogyan kérheti számon Trócsányi a csatlakozás alapfeltételeiül a jogállami követelményeket a Balkánon, amikor pont az ő igazságügyi miniszteri ideje alatt indított az ország ellen 7-es cikkely szerinti eljárást az EP a jogállam leépítése miatt.

Ha igaz az ATV értesülése, akkor második találkozójukon, augusztus végén von der Leyen a Nyugat-Balkánból „vizsgáztatta” a magyar biztos-jelöltet, akinek teljesítménye-felkészültsége meggyőző volt. Ebbe illik a jelöléshez mellékelt feladatlista is, amely szerint fontos, hogy „stabil, biztonságos és virágzó” országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban – ez lenne az EU szomszédságpolitikájának része.

Emellett hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most,

amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás

– fogalmaz von der Leyen, nem nevesítve az orosz beavatkozást. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá felgyorsítani a strukturális és intézményi reformokat,

a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre

és a jószomszédi viszonyra fókuszálva. Ezek a feladatok várnának Trócsányira. Ahogyan az is, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a keleti partnerség hat államával, s új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá tenni

a társulási egyezmények végrehajtását

Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.

Van-e pálya a Balkánon?

A szép, kerek és fontos feladatkör realitása azonban legalábbis kétséges, és ezzel a német politikusnak tisztában kell lennie. Még a nyáron érkeztek hírek arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök

az uniós reform elvégzése utánra tette a balkáni bővítést, ami 2025 előtt nem lehetséges.

Júniusban a német Bundestag nem döntött az EU és Albánia, valamint Észak-Makedónia közötti csatlakozási tárgyalások megkezdésének támogatásáról. A halogatás arra utal, hogy Franciaországgal együtt

a németek és a talán a hollandok is egyelőre jegelnék

az unió további bővítését. Ennek egyik akadálya eleve az, hogy Szerbiának rendeznie kell kapcsolatait az országból 2008-ban kivált albán többségű tartománnyal, Koszovóval. Enélkül az EU egyiket se fogja felvenni.

Ha pedig így lesz, akkor Trócsányi a látványos feladatkörön kívül nem fog tényleges munkát kapni a következő években.

A szomszédságpolitikában pedig hatalmas árnyékot vet ennek legfontosabb területére, az ukrajnai viszonyra a magyar kormány elmúlt évekbeli politikája. Amelynek megint csak tagja volt Trócsányi, amely

egyedüliként az EU-ban és a NATO-ban blokkolja Ukrajna közeledését a két szervezethez.

Ha a fenti feladatsort gondosan olvassuk, már abból érdekes következtetésre juthatunk.

Lehet ezt arcvesztés nélkül megcsinálni?

Biztosként tehát Trócsányi Lászlónak akár

a magyar kormánnyal szemben kellene

képviselnie az ukrajnai partnerségi uniós érdeket. Ahogyan a jogállami követelményeket a Balkánon, például a Gruevszki-ügy terhével. Továbbá azzal, hogy a fideszes média egyre nagyobb teret nyer a térségben, színtiszta orosz típusú hamishír-kampányt folytatva, ami ellen az EU igyekszik felvenni a küzdelmet. Trócsányira felettébb nehéz feladat vár(na) annak ismeretében is, hogy az Orbán-kormány nem igyekezett felemelni hangját szomszédunk felének orosz megszállása ellen.

Macchiavellibe ojtott német vagy ez a visszafogadás része?

Ezeket látva ismét felteendő a kérdés: von der Leyen valóban komolyan számol Trócsányival? Vagy pedig – látva a meglehetősen nagynak tűnő ellenerőt a liberális és a szocialista frakcióban – látszólag minden tőle telhetőt megtett, ami után az oroszlánok elé veti jelöltjét. Az EP-beli szakbizottságok elé, ahol könnyen előfordulhat, hogy ezek a testületek szétszedik egyik-másik jelöltet, elérve a feladatcserét vagy a jelöltváltást. Ami után a bizottság elnöke széttárja karjait, mondván

én mindent megtettem, de a képviselők másképpen gondolták.

Ne feledjük, Orbán öndicsérete szerint von der Leyen az ő és a visegrádiak „találmánya” volt Manfred Weber ejtése után (valójában nem, Macron az Angela Merkellel létrejött megegyezés, és von der Leyen „megtalálása” után ügyes húzással maga mögé húzta a V4-eket).

Rövidesen kiderülhet, hogy tényleg annyira dörzsölt politikus veszi át a bizottságot, aki úgy éri el eredeti célját, hogy – a jelöléssel felszítva a dühöt – magától eltolva a felelősséget az EP-vel végezteti el a piszkos munkát, megőrizve ezzel a látszólagos jó viszonyt Orbánnal. Vagy pedig a Néppárt csöndben ezzel is visszazár a Fidesz mellé.

Maga Trócsányi igyekezett óvatosan semmitmondó maradni. Közleményében azt írta, hogy várakozással tekint a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban.

Lengyelország nem akar Európa összeszerelő üzeme maradni

A PiS elsősorban gazdasági teljesítményének és főként ígéreteinek köszönhette választási sikerét – állítja a lengyel szakértő, aki a Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.

Jakub Iwaniuk szerint Jaroslaw Kaczynski valóságos forradalmat indított el Lengyelország életében azzal, hogy bevezette a kötelező minimálbért. Ez 13 zloty (3 eurós) órabért jelentett egy olyan országban, ahol sok helyen még egy eurót sem kaptak az emberek.

Ezt a minimális órabért január elsején 17 zlotyra emelik. A választási kampányban további ígéretek hangzottak el: csaknem megduplázzák a minimálbért 2022-re! Jelenleg ez havi 2750,  zlotyt jelent, de felemelkedik 4000 zlotyra! – ígérte a Kaczynski rendszer, amely meg is szerezte a választópolgárok többségének a támogatását Lengyelországban. Mind emögött egy jól átgondolt stratégia van, melyet a technológiai ügyek miniszterasszonya el is mondott Poznanban a választási kampány során:

Nem maradhatunk Európa összeszerelő üzeme

„Lengyelország dinamikus növekedést ért el azzal, hogy a külföldi tőke bevonásával összeszerelő üzemeket hozott létre. Csakhogy ennek a növekedési modellnek vége van. Jelenleg kimaradunk abból a növekedési tendenciából, amely a szellemi tulajdonra, az informatika fejlesztésére alapozza egy ország fejlődését. Erre a magasabb szintre kell feljutnunk, hogy csatlakozhassunk a fejlett országokhoz!” – érvelt Jadwiga Emilewicz technológiai miniszter. Aki azt is elmondta, hogy a bérpolitika is épp ezt célozza: a reálbér folyamatos emelésével a külföldi és a hazai befektetőket arra ösztönzik, hogy ne csak összeszerelő üzemeket hozzanak létre Lengyelországban. Egyúttal pedig a magasabb bérek a jól képzett munkaerő otthon tartásában is fontos szerepet játszhatnak. Nem beszélve mindennek a politikai hasznáról, melyet a PiS zsebel be.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti ideológia egy racionális gazdasági modellel párosul, melynek célja: eljuttatni Lengyelországot a fejlett államok közé. Varsóban ugyanis azt érzik: elérték az üveg plafont a jelenlegi fejlődési modellel. Váltani kell, ha azt akarják, hogy csakugyan megérkezzenek a huszonegyedik századba …

Súlyos vihar Nyugat-Európában

0

Egy ember meghalt és 15 megsérült Franciaországban az óránként több mint 160 kilométeres széllökésekkel járó heves viharok következtében – jelentették a helyi hatóságok. Spanyolországban két embert sodort a tengerbe egy hullám.

A beszámoló szerint egy síelő vesztette életét a francia Alpokban azután, hogy egy kidőlő fa rázuhant. A párizsi régióban egy ember súlyosan megsérült, mert egy fa rádőlt az autójára, egy másik áldozat pedig egy épületből kiesve sérült meg. A francia belügyminisztérium adatai szerint 15 ember szenvedett sérüléseket a viharos szél miatt bekövetkezett balesetekben, négyük állapota válságos.

A vihar fennakadásokat okozott a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is, ahol fokozott biztonsági óvintézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy az utasokat biztonságosan a repülőgép fedélzetére juttassák.

A helyenként az óránként 145 kilométeres sebességet is meghaladó széllökésekkel járó vihar útját megrongálódott autók, összedőlt állványzatok és gyökerestől kicsavart fák jelezték a helyi lakosoknak a közösségi oldalakra feltöltött felvételei alapján.

A francia állami áramszolgáltató szerint mintegy 200 ezer háztartás maradt áram nélkül, ebből 30 ezer a párizsi régióban.

A spanyolországi Baszkföldön egy házaspár vesztette életét, amikor Deba és Mutriku között a tengerparton egy hullám lesodorta őket a mólóról. Spanyolország északi partvidékén narancssárga viharjelzés van érvényben. A tengerparton 5-6 méteres hullámokkal kell számolni.

Svájcban több ember megsérült a Berntől délre található Lenk közelében azután, hogy a viharos szél lefújta az egyik vonatot a sínekről – jelentette a helyi sajtó. A zürichi és a bázeli repülőterek járatait törölni kellett a vihar miatt, amely egy teherautót is felborított az egyik országúton. Több száz háztartás maradt áram nélkül a Zürichi-tó környékén, a kidőlt fák utakat torlaszoltak el, a heves esőzések következtében pedig áradások alakultak ki.

A svájci rendőrség szerint a viharos szelek következtében számos sífelvonó megállt, az Alpokban több mentőcsapat is dolgozik azon, hogy kiszabadítsa a felvonóban rekedt síelőket.

Az ausztriai Kitzbühelben is le kellett állítani a sífelvonót egy időre.

A nyugat-németországi Lünen közelében kisiklott egy vonat a sínekre dőlt egyik fa miatt – jelentette a dpa német hírügynökség. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Duisburg és Jülich környékén pedig autópályákat torlaszoltak el a kidőlt fák és az áradás. A vihar miatt a Németország legmagasabb hegycsúcsára, a Zugspitzére vezető vasutat is lezárták.

Angliában a vihart jégeső és villámlás kísérte, a felborult járművek következtében a hatóságok több autópálya-szakaszt és hidakat voltak kénytelenek lezárni. A különösen magas dagály miatt részben beomlott a kikötő fala a délnyugati Cornwallban.

Orbán mindig tudta, mikor kell visszakozni

0

Valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetőek a nyugati demokrácia szemszögéből – írja a Wall Street Journal.

A magyar miniszterelnök, aki szinte teljhatalmat épített ki oly módon, hogy liberális nemzetközi elitként támadta az EU-t, most ugyanannak az elitnek egy részére számít, hogy az védje meg őt, miután a szervezet el akarja ítélni. Orbán valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetők a nyugati demokrácia szemszögéből. A sikerhez fontos, hogy jó kapcsolatok fűzik a konzervatívokhoz.

A lap szerint

a szavazás tétje, hogy mennyire képes az unió ellenőrzés alatt tartani a nacionalistákat.

Mai beszédében Orbán várhatóan támogatói egy részéhez fordul, ideértve a CDU-t, a brit torykat és az olasz szélsőjobboldali Ligát. Továbbá feltehetőleg megígéri, hogy visszacsinálja a bírált intézkedések egy részét, például a civilek és az egyetemek ügyében – közölte egy strasbourgi illetékes a lappal.

De ha meg is lesz a többség és beindul a jogállami eljárás, a viszály alighanem segít Orbánnak, mert legfeljebb politikai stigmára kell felkészülnie,

az EU-nak nehéz lesz keresztülvinnie a szankciókat, így a szavazati jog felfüggesztését.

A Néppárt egyik vezetője úgy jellemezte a kormányfőt, hogy az a pártcsalád egyik leghűségesebb tagja, nem úgy, mint a lengyel PiS, amely ugyan más frakcióhoz tartozik, de jó ideje még válaszolni sem hajlandó Brüsszel aggályaira. Ellenben a magyar vezető mindig tudta, mikor kell visszakozni. A német koalíción belüli feszültség szintén jól jön neki, mert az őszi bajor választások közeledtével – EU-tisztségviselők szerint – Merkel és a CSU aligha teszik próbára törékeny szövetségüket. Ezzel együtt fokozódik a nyomás az Európai Néppártra, hogy foglaljon állást a Fidesz ellen. Orbán támaszkodhat az osztrák, lengyel, szlovén nacionalistákra, valamint az olasz Ligára, továbbá a brit konzervatívokra is. Utóbbiak bejelentették, hogy az uniónak nem kellene beavatkoznia belügyekbe.

Holnaptól Finnország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

0

Július elsejétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Helsinki már véglegesítette „Fenntartható Európa, fenntartható jövő” mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul.

Mint kiemelték a finn elnökség honlapján: „A nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül.”

„Meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást” – írták.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinkibe látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Ez itt Németország, mondták a megtámadott zsidó étterem tulajdonosának

0

12 álarcos neonáci fiatal megtámadott egy zsidó éttermet Chemnitzben, és megsebesítették a tulajdonost. A Schalom nevű kis étterem gazdájával közölték: ez itt Németország! A zsidó disznók takarodjanak! – számolt be az esetről a Welt am Sonntag című lap.

Mindez a harmincas évek antiszemita akcióit juttatja az ember eszébe – nyilatkozta a német lapnak Felix Klein, akit Angela Merkel kormánya azzal bízott meg, hogy koordinálja az antiszemitizmus elleni harcot Németországban. Felix Klein felszólította a rendőrséget, hogy minél előbb kapja el a neonáci tetteseket, hogy a bíróságok megbüntethessék őket!

Mindaz, ami Chemnitzben történt mélységesen megosztja a német közvéleményt.

A hatóságok is össze-vissza nyilatkoznak. A nemzetbiztonsági szolgálat feje például kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy vajon a videók, melyek alapján a rendőrség nyomoz a chemnitzi események után, vajon mind autentikusak-e. Több videó tanúskodik arról, hogy a késelés után egyes szélsőjobboldali csoportok akciót indítottak a „migránsok megbüntetésére”, annak ellenére, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a két tettest: egy iraki és egy szír bevándorlót.

Drezdában Szászország főügyésze viszont kijelentette: semmi okuk kételkedni abban, hogy a kérdésessé tett videók autentikusak és nem a fake news kategóriájába tartoznak.

Szászországban ezeknek a videónak a segítségével próbálja meg azonosítani a rendőrség a tetteseket, akik bevándorlókra támadtak Chemnitzben. A Schalom étterem ügyében pedig a biztonsági kamerák felvételei jelentenek kiindulópontot a rendőrségnek, amely elsősorban azt igyekszik kideríteni, hogy szervezett volt-e fajgyűlölő akciók sorozata az NDK idején még Karl Marx Stadtnak hívott Chemnitzben.

Román szélsőjobb vezér: én vagyok a román Orbán Viktor

Az AUR nevű szélsőjobboldali párt 9%-ot ért el a választásokon Romániában. Természetesen a magyar kisebbség elleni fellépésekkel szerzett magának népszerűséget.

George Simion, a párt vezére arról nyilatkozott az Azonnalinak, hogy Orbán Viktort kívánja követni, mert „ő a népért küzd”. Hozzátette, hogy Romániában ő Orbán Viktor. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

szó sem lehet arról, hogy a magyarok autonómiát kapjanak Romániában!

Magyar autonómia

Sztálin elvtárs hozta létre a Maros Magyar Autonóm tartományt, hogy „murkot dugjon az oláhok seggébe!”

Nicolae Ceausescu számolta fel a magyar autonómiát, aki román nacionalizmussal próbálta népszerűsíteni a kommunista diktatúrát Romániában.

A rendszerváltozás óta sokan követelik Erdélyben a magyar autonómiát. A magyar diplomácia Brüsszelt próbálja meg rávenni ennek támogatásra, de tekintettel Orbán Viktor és az Európai unió viszonyára, erre vajmi kevés az esély. Az Európai Parlamentben a liberális frakció vezetője a román Dacian Ciolos – egykori miniszterelnök – aki Orbán Viktor legelszántabb bírálói közé tartozik.

Lehet-e európai szélsőjobb?

Ezen ügyködik Orbán Viktor, akit ebben a román szélsőjobb támogat. Egyetlen képviselőjük van az Európai parlamentben, és ő is a szociáldemokraták (Ceausescu egykori pártja) támogatásával jutott be. A sors paradoxona, hogy miközben a magyar és a román szélsőjobb gyűlölködve áll szemben Romániában – közben mindkettő Orbán Viktor követőjének vallja magát.

Hitlernek persze sikerült létrehoznia egy nacionalista Internacionálét, de a Szovjetunió ellen. Most viszont Putyin elnök az európai szélsőjobb legfőbb támogatója. Orbán Viktornak tehát fel van adva a lecke, ha egységes szélsőjobboldalt akar, mert a közös ellenség csakis az USA és az EU lehet! Csakhogy mindkettő jelenleg szövetséges, és Brüsszel a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb szponzora.

Egy ország, ahol a korrupt kormányfőt börtönbe zárják

0

93 évesen tért vissza a miniszterelnöki székbe Malajziában Mahathir Mohamed, miután elődjét korrupcióval vádolják.

Mahathir Mohamed (MTI/EPA)

Nadzsib Razak nem pusztán az elődje volt Mahathir Mohamednek, hanem a mentoráltja is. A kormányfői posztra visszatérő politikus, a világ legidősebb hatalmon levő vezetője viszont most azt mondta a CNN-nek:

az egész kormányzati elit korrupt.

Mahathir Mohamed ezért tért vissza a nyugdíjból és indult el a választáson tavasszal. Ráadásul korábbi ellenfelével, Anvar Ibrahimmal kötött szövetséget – akit pedig még ő maga küldött börtönbe.

Nadzsib Razak (MTI/EPA/Wallace Woon)

A választást megnyerték, és most már Nadzsib Razak ül börtönben. Akár 20 év börtönt is kaphat. A házkutatáskor

több milliárdnyi készpénzt és luxuscikkgyűjteményt találtak nála.

Többek szerint a világ egyik legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

Bukása után az is kiderült, hogy egy, kínaiak által szponzorált vasútépítési programban 20 milliárddal lépték túl az eredeti tervet – a szerződést azonnal felmondták.

Már a pedofília is felmerült a hollywoodi botrányban

0

A gyerekszínészeket is gyakran megerőszakolták az amerikai film központjában – állítja Corey Feldman, aki most dokumentumfilmet kíván forgatni a problémáról, melyet évtizedeken át a szőnyeg alá söpörtek Hollywoodban.

Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyei lavinát indították el Hollywoodban, sőt, az egész világon. Corey Feldman, aki az 1985-ös Kincsvadászokkal vált gyereksztárrá, már tavaly nyilatkozott arról, hogy milyen megaláztatásokon kellett keresztül mennie. Elmesélte, hogy legjobb barátja, Corey Haim 11 éves korában vált nemi erőszak áldozatává, és sosem heverte ki ezt a traumát. Haim 2010-ben meghalt, és Feldman az ő emlékének kívánja szentelni dokumentumfilmjét.

A Feldman’s Truth Campaign munkacímű film megvalósítására az első nap több mint százezer dollár gyűlt össze, és 10 millió a tervezett költségvetés. Természetesen nem mindenki örül a filmnek, Feldman életveszélyes fenyegetéseket is kap.

Hollywoodban Harvey Weinstein botrányának kirobbanása óta gyakran célozgatnak rá, hogy nem a nagy hatalmú producer volt az első, aki visszaélt a helyzetével és szexuális szolgáltatásokra kényszerítette a színésznőket. Pedofil vádat viszont csak Corey Feldman fogalmazott meg Hollywoodban.

Kaliforniában nagyon komolyan veszik a pedofíliával kapcsolatos bűntényeket: Roman Polanski még mindig nem mer Hollywoodba utazni, mert évtizedekkel ezelőtt fiatalkorú lányokkal folytatott szexuális viszonyt. Feldman filmje, ha elkészül, bizonyára legalább akkora botrányt kavar majd, mint Harvey Weinstein ügye.

A zaklatási botrányban egyébként eddigi hallgatása után a hollywoodi viszonyokat jól ismerő Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is nyilatkozott. A Blikknek azt mondta, hogy szerinte jó, hogy végre szó van erről, de biztos nem Weistein az egyetlen, aki visszaélt a hatalmával, és a médiának mélyebbre kellene ásnia az ügyben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK