Fontos

Angela Merkel a Harvard egyetem dísztoktora

0

Angelela Merkel a Hardvard egyetem diplomaosztóján szólalt fel és ugyan Trump nevét nem említve a sorok között nagyon erős kritikát fogalmazott meg vele szemben. – olvasható a Bloomberg   írásában.

  • Elítélően szólt a bezárkózás és a protekcionizmus politikájáról, mely felborítja a globális kereskedelmet, a megoldások közös keresését.
  • „Tedd le a tudatlanság és a szűk látókörűség szemüvegét, ne építs falakat, hanem bontsd le azokat.
  • „Bármi, ami kőbe vésettnek, megváltoztathatatlannak tűnik, valójában megváltozhat”
  • „A gondolatainkban emelt falakat is le kell bontani”, ahhoz hogy megoldást találhassunk a globális világ problémáira.
  • „A németek és az amerikaiak közötti viszony, jó példája annak, hogyan válhatnak volt  ellenségek barátokká.”

A csalódott győztes

„A csalódott győztes” – ezzel a címmel közölt elemzést a Der Spiegel tudósítója, Keno Verseck tollából. Ebben megállapította: Orbán a szavazatok nagyobb részét kapta meg, mint eddig bármikor, és „korszakos győzelemről” beszélt, de nem alakult ki igazi ünnepi hangulat, és Orbán is józanabbul beszélt, mint más ilyen alkalmakkor, de még az Európa felé irányuló oldalvágások is elmaradtak.

Azt hangsúlyozta, hogy Magyarország Európa része, és Európát tekinti hazájának. A visszafogottságnak jó oka van: megszerezte ugyan a szavazatok 52 százalékát, ez jelentős arány, és rekord a Fidesz szavazóinak számában. Ám a részvételi arány is kereken 50 százalékkal emelkedett, és így Orbán nem érte el célját, hogy megszerezze az EP magyar mandátumainak kétharmadát. A 21 mandátumból 13-at szerzett, és fáj neki ez a gyenge eredmény.

Különösen nagy csalódás Orbán számára, hogy a liberális DK lett a legnagyobb ellenzéki párt.

A DK, amely Orbán politikai ősellenségének, Gyurcsány Ferencnek a pártja, akinek korábbi pártjával, az MSZP-vel szemben Orbán kétszer elvesztette a választásokat. Ugyanakkor az új ifjúsági Momentum meglepő módon a szavazatok majd 10 százalékét szerezte meg, ezzel a harmadik lett, és két képviselőt küldhet az EP-be. A szerző idézte az Indexet és a HVG-t. Az utóbbiból kiemelte:

„Aki messiásként lép fel, annak az egyszerű többség semmi”.

Verseck megállapította: ez arra utalás, hogy Orbán az európai választást a keresztény Európa fennmaradásáról, vagy bukásáról szóló, sorsdöntő eseménnyé stilizálta, és saját magát már jó ideje a keresztény-konzervatív Európa megmentőjének mondja. Orbán számára minden bizonnyal még fájdalmasabb a szomszédos országokban, és általában az Európa-szeptikus, populista pártok által elért igencsak visszafogott siker. Ráadásul az EPP, amely felfüggesztette a Fidesz tagságát, sokat vesztett ugyan, de a legerősebb frakció maradt. A cikk Krekó Pétert idézte, aki úgy ítélte meg, hogy Orbán Európában nem érte el, amit akart, hiszen a jobboldali populista erők áttörését remélte, ez azonban Matteo Salvini és Marine Le Pen sikerei ellenére elmaradt. Ez azt is jelenti, hogy Orbán politikai súlya csökkent: „Odahaza nyert, de Európában vesztett”. Orbán tehát most választás előtt áll: az eddiginél csendesebb hangon, megbánást mutatva tárgyalni kezd az EPP-vel a visszatérésről, vagy a jobboldali populistákkal lép szövetségre, ahol azonban nem az övé lesz a főszerep. Jelenleg Orbán Viktor azt a benyomást kelti, mintha tanácstalan lenne. A Fidesz jövőjéről mindössze annyit mondott homályosan: Európában azokkal lép majd szövetségre, akik meg akarják állítani a migrációt és védelmezni akarja a nemzetek Európáját.

Trump fütyül Japánra

0

Ezt állapíthatta meg Abe Sinzo miniszterelnök, aki négynapos vizit után vehetett búcsút Donald Trumptól. A japánok mindent bevetettek, hogy legyezgessék az amerikai elnök legendás hiúságát: ő volt az első amerikai elnök, akit a krizantém trónon ülő új császár elsőként fogadott!

Karosszékben üldögélve szemlélhette a szumó birkózást, melyet mindenki a földön ülve nézett körülötte. Dehát ott voltak a piszkos anyagiak, melyek szembeállítják egymással a világ első és harmadik hatalmát. És ott volt a diplomácia, a maga kötelező udvariasságával, melyet Trump egyáltalán nem sietett elsajátítani.

Csúnyán megsértette japán vendéglátóit azzal, hogy folyton csak Kínáról beszélt

A Nikkei Asian Review szerint négyszemközt Abe Sinzo miniszterelnökkel Donald Trump egyre csak azt hajtogatta: a kínaiak nem bírják már sokáig a büntető vámokat és kapitulálni fognak! Japán miniszterelnökének kellett figyelmeztetnie arra, hogy a távol-keleti szigetország az USA szövetségese és a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Egyáltalán nem mellesleg évszázados vetélytársa Kínának a Távol Keleten. Trumpot igazában sem Kína sem pedig Japán nem érdekli. Nála egy dolog számít igazán: a jövő évi választások az Egyesült Államokban!

Trumpnak egy a fontos: a farmerek szavazatai

Iowa államban lesz az első demokrata előválasztás. Ebben a mezőgazdasági államban dühösek Trumpra, aki pedig korábbi kormányzójukat nevezte ki nagykövetnek Pekingbe. A kormányzó ugyanis több mint harminc éve jó kapcsolatba került egy fiatal kínai vezetővel, aki Iowa államban kezdte el Amerika megismerését: Hszi Csinpinggel.

Csakhogy a farmereket nem ez érdekli igazán hanem az, hogy vásárol-e Kína az ő termékeikből? A kereskedelmi háborúban a kínaiak oda szúrják a tűt, ahol igazán fáj: a mezőgazdasági exportba! Érzi ezt Trump is, aki 16 milliárd gyors segély programot ígért a dühös farmereknek az Egyesült Államokban.

Japánban is kiderült: Trump csakis a választásokra koncentrál. Tokióban arra számítottak azt kéri majd Trump tőlük, hogy csökkentsék az amerikai autók behozatali vámját. Korábban ugyanis a németek és a japánok ellen Trump azt hozta fel, hogy sokkal több autójuk fut New Yorkban mint amerikai kocsi Európában illetve a távol-keleti szigetországban. A japánok meglepetésére Trump nem az autók hanem a mezőgazdasági vámok csökkentését kérte!

Trump lábon lőtte magát

Beiktatás után az USA elnökének az egyik első döntése volt, hogy kiszállnak az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetből. A japánok viszont nélkülük is folytatták és megcsinálták az övezetet, melynek tagja Ausztrália és Kanada is. Két nagy mezőgazdasági exportőr, amely így előnyhöz jutott az amerikaiakkal szemben. A japánok erre mosolyogva válaszolhatták volna, hogy „Te akartad így”, de Abe Sinzo miniszterelnöknek fontosabb volt a barátság a nagy szövetségessel. Nem is ezzel utasította el a kérést hanem azzal, hogy „egy cipőben járunk”! Japánban felsőházi választások lesznek. A liberális demokrata párt azzal alapozta meg évtizedes domináns szerepét a távol-keleti szigetországban, hogy magasan tartotta a védővámokat a mezőgazdasági behozatalban. A japán gazdaságok ugyanis sokkal drágábban termelnek, mert rosszabbak az adottságaik, de a védett piacokon biztonságban érzik magukat és leszavaznak a liberális demokrata pártra, mely vidéken verhetetlennek látszik.

Majd a választások után – mondta Abe Sinzo miniszterelnök. Trumpnak viszont sürgős még jóval a választások előtt! Ezért várhatólag  augusztusban lesz új amerikai-japán kereskedelmi egyezmény. Ez valószínűleg nem is lesz igazi egyezmény hanem sokkal inkább valamiféle keret megállapodás, melyet Donald Trump fel tud majd mutatni a dühös amerikai farmereknek – írja a Nikkei Asian Review Trump elnök négynapos japán körútjáról beszámolva.

Német elhárítás: Irán atomfegyver előállítására készül

Irán, Észak Korea és Pakisztán német gyárakban olyan fejlett technológiájú berendezéseket vásárolnak, melyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni.

A német elhárítás lefülelt egy ilyen megrendelést, mely névleg Malajziába irányult, de valójában a megrendelő Irán volt. Németország is aláírója annak az atom alkunak, melyben Irán vállalta, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztéséről cserébe azért, hogy megszűnjenek az őt fojtogató gazdasági szankciók.

Trump elnök kilépett az atomalkuból és szankciókat vezet be Iránnal szemben. A másik öt aláíró nagyhatalom tartja magát az atomalkuhoz. Irán közölte velük : július hetedikéig ad határidőt. Utána megkezdi a tiltott fegyverek gyártását. Trump időközben újra megerősítette: az USA mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán a maga részéről Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el.

Trump elnök hadihajókat küldött a Perzsa öbölbe, hogy nyomást gyakoroljon Iránra.

Bár mindkét fél azt hangsúlyozza : nem akar háborút, de növekszik a feszültség a térségben. Irán számíthat Oroszország és Törökország valamint Kína támogatására. Az USA mögött Izrael és Szaúd Arábia áll. Az Európai Unió, melynek három tagállama /Franciaország, Nagy Britannia és Németország/ aláírta az iráni atomalkut, szeretné megőrizni a békét, de nincs megfelelő katonai ereje ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljon az események menetére a Közel Keleten.

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis „felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan „kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

A Moszad ejtette csapdába Strachét?

A német titkosszolgálat egykori helyettes főnöke, aki diplomataként is szolgálta hazáját, azt állítja: csakis a Moszadnak volt meg a technikai lehetősége és az indítéka arra, hogy a nevezetes Ibiza videóval lebuktassa Ausztria alkancellárját, a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezérét.

Rudolf Adamnak nincs konkrét bizonyítéka a Moszad szerepére, de azt állítja: motivációja csakis az izraeli titkosszolgálatnak lehetett! A Szabadságpártot feketelistán tartják nyilván Jeruzsálemben, mert a pártot egykor nácik alapították, és a mai utódok nem sietnek elhatárolódni a náci múlttól Hitler hazájában. A holokauszt tagadás megtűrt ebben a szélsőjobboldali pártban, amelyiktől nem idegenek az antiszemita tradíciók.

Kurz kancellár Silbersteint, az osztrák szociáldemokraták zsidó tanácsadóját fogta gyanúba a Strache videó ügyében. Maga Heinz-Christian Strache lemondott ugyan, de „utána akar járni az ügynek” és „tisztázni akarja a becsületét”- akármit is jelent ez. Neje a gyerekkel ugyan hazaköltözött, de az osztrák választópolgárokat mindez hidegen hagyta: teljes nyugalommal beválasztották Strachét az Európai parlamentbe.

Az Európai Rabbik Konfereciáját aggasztja, hogy az izraeli titkosszolgálat került a képbe a Strache ügyben. A több mint 700 rabbit magában foglaló szervezet szerint ez a régi idők antiszemita reflexeinek a továbbélését mutatja. Gyengíti a tiltakozás értékét, hogy a szervezet elnöke nem más mint Moszkva főrabbija. Pinchas Goldschmidt jó viszonyt ápol Putyinnal éppúgy mint a Szabadságpárt Ausztriában.

Ez zavarhatta az amerikaiakat 2017-ben, akik szintén nyugodtan elkészíthették a Strache videót Ibizán. A titkosszolgálati rutin munkát indokolhatta az, hogy Moszkva és a Szabadságpárt viszonya túlságosan is közvetlenné vált. A Szabadságpárt – Európában szinte egyedül – támogatásáról biztosította Oroszországot a Krím bekebekelezésében. Ráadásul az osztrák kormányban megszerezte a titkosszolgálatok ellenőrzésének lehetőségét is. Az amerikaiak figyelmeztették Kurz kancellárt: kizárhatják Ausztriát a Berni klubból, ha az oroszok továbbra is kivételes kapcsolatokat tarthatnak fenn a bécsi titkosszolgálatokkal! Kurz kancellár lépett is: saját irányítása alá helyezte a titkosszolgálatokat Bécsben. A Berni klub a nyugati világ európai titkosszolgálatainak szervezete, ahol Ausztria is tag annak ellenére, hogy a NATO-ban nincsen benne.

Kérdés, hogy megtudjuk-e valaha is: ki ejtette csapdába Ausztria alkancellárját, aki 2017-ben még csak készülődött erre a szerepre? A videó viszont figyelmeztetés az egész európai politikai osztály számára : ott, ahol a nevezetes Ibiza videót eddig őrizgették minden bizonnyal sok más videó is várakozik arra, hogy legyen elég ok a közzétételére. Az Ibiza videó nem kivétel hanem a szabály : így működik manapság a politikai osztály Európában és valószínűleg nemcsak itt…

3 milliárd eurós Damoklész kard Itália fölött

A Reuters értesülései szerint ennyivel akarja megkínálni Jean-Claude Juncker és Pierre Moscovici Olaszország populista kormányát a költségvetési deficit várható túllépése miatt. A Corriere della Sera arról írt ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elnöke és a pénzügyi biztos nem hisz abban, hogy gyorsan létrejönne az új európai vezető adminisztráció Brüsszelben vagyis még nekik kell szembesülniük azzal, hogy Olaszország túllépi a 3%-os költségvetési deficit határt, mely pedig az eurozónában kötelező.

Brüsszelből előre figyelmeztették Rómát: tarthatatlan a populista kormányzat költségvetése! Pierre Moscovici pénzügyi biztos levelével a populista olasz képviselők látványosan a cipőjüket tisztogatták Brüsszelben. Most eljött a válaszcsapás ideje.

Válság tanácskozás Rómában

A Reuters szerint 3 milliárd eurós büntetés jöhet Brüsszelből és ez végképp felborítaná az olasz költségvetést. Giuseppe Conte kormányfő ezért válság tanácskozásra hívta össze a pénzügyi kormányzat vezetőit a Chigi palotába. Giovanni Tria gazdasági miniszter épp nem volt Rómában, ezért őt telefonon kapcsolták. Nekik kellett kitalálni valamit arról, hogy mit mondjon Giuseppe Conte kormányfő a többi európai vezetőnek kedden este Brüsszelben?

Matteo Salvinit egyelőre nem érdekli Brüsszel

Nagyot nyert az európai választáson a Liga vezére, aki ezért közölte : marad az eredeti költségvetés és nem tart attól, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít a túlságosan magas költségvetés deficit miatt. Marad a flat tax! – hangsúlyozta Olaszország erős embere. Aki egyelőre csak belügyminiszter, de hamarosan miniszterelnök lehet. A nagy adócsökkentés felbosszantotta Brüsszelt már a kezdet kezdetén is hiszen, ha egy kormánynak nincs elég adóbevétele, akkor a deficit könnyen elszállhat. Rómában arra hivatkoztak, hogy várhatóak extra bevételek. Például a Gucci féle 1,2 milliárd euro. A luxus divat cég hatalmas adócsalási ügyét egy megállapodás zárta le, melynek eredményeképp az államkincstár 1,2 milliárd euróval gyarapszik. Ez csinos összeg. Éppúgy mint az a 18 milliárd euro, melyet a kormányzat a privatizációból szeretne beszedni. Csakhogy ez álom – mutat rá Olaszország legbefolyásosabb lapja. A Corriere della Sera szerint Róma 18 milliárdot ígért Brüsszelnek, de ebből jó, hogyha 4-5 milliárd euro bejön. Vagyis ami a számokat illeti Jean Claude Junckernek és Pierre Moscovici-nek igaza van. Dehát ez politikai ügy- gondolja Matteo Salvini, aki az európai szélsőjobb vezérének látja magát.

Talán épp ezért akarják megkínálni Itáliát egy 3 milliárd eurós bírsággal

Jean-Claude Juncker és a brüsszeli bizottság mögött Merkel kancellár áll. Annak a Németországnak a vezetője, amely a szigorú pénzügypolitikát kívánja folytatni, melynek az atya istene Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter korában. Manfred Weber ennek a vonalnak a Spitzenkandidat-ja. Ezért is bízik Matteo Salvini abban, hogy nem eszik olyan forrón a kását Brüsszelben …

Németország és a 26 törpe

Macron elnök mozgalmának egyik vezető képviselője nyíltan megmondta: nem támogatják Manfred Webert! – hangsúlyozta Pascal Canfin, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Az indok: Macron elnök reformjait is akadályozza a szigorú német pénzügyi politika. Nem kívánnak német dominanciájú uniót! Francia elnököt akarnak, Michel Barniert vagy a liberális Marghrete Vestagert, de semmiképp sem az Európai Néppárt Spitzenkandidatját. A tagállamok vezetői döntik el, hogy ki lesz Jean-Claude Juncker utóda. Emmanuel Macron már tárgyalt is Portugália és Spanyolország miniszterelnökével. Sőt, felhívta Bulgária első emberét is és kérte a támogatását. Borisz Bojko miniszterelnök így válaszolt: készséggel támogatjuk a francia kérést amennyiben Franciaország elintézi, hogy az EU munkaügyi hivatala Szófiába települjön…

Bécsi bukta – drága lett az ibizai kaland

Megvonta a bizalmat az osztrák parlament Sebastian Kurztól. Annak ellenére, hogy az ÖVP magabiztosan megnyerte az EP-választást. Heinz-Christian Strache pártja így vett elégtételt az alkancellár bukásán.

Az egységes ellenzék megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványát, mert melléje állt a még baloldalibb Jetz (Most) és a koalícióból kilépett Szabadságpárt (FPÖ). Ezután az államfő, a Zöld párti Alexander van der Bellen jelöli ki a szakértői kormányt és annak vezetőjét.

A történtek a koalíciót szétrobbantó ibizai videó következményei. Másfél hete került nyilvánosságra a 2017-es ibizai felvétel, amelyen Strache hosszas tárgyalásba bocsátkozik – sok ital elfogyasztása közepette – egy magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó fiatal nővel – akiről azóta kiderült, hogy egy bosnyák egyetemista -, hogy pénzmosásból származó 250 millió eurót fektetne be. Strache azt fejtegette, hogyan lehetne alapítványokon keresztül törvénytelenül támogatni az FPÖ-t.

Az akkori alkancellár azt is elmondta, hogy szeretné, ha az orosz (lett állampolgár) hölgy megbízója megvenné neki a legbefolyásosabb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot, hogy olyan médiabirodalmat építhessen ki, mint Orbán Viktor nálunk. Mindezekért cserébe az akkori választások utánra állami megrendeléseket helyezett kilátásba.

Ezután Strache és az FPÖ főtitkára, aki szintén részt vett a találkozón, lemondott minden tisztségéről, Kurz pedig bejelentette, hogy szeptemberben előrehozott választások lesznek. Majd menesztette az FPÖ-s belügyminisztert, amire válaszul a szabadságpártiak kivonultak a kormányból. Ezzel Kurz kisebbségbe került.

Pedig az ÖVP magabiztosan megnyerte a tegnapi EP-választást, a szavazatok 35 százalékát kapták. Az SPÖ lett a második 23 százalékkal, a Szabadságpárt pedig sok szavazatot vesztve 17 százalékot ért el.

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

Macron: folytatom a reformokat!

0

A francia elnök mozgalma – ha minimális mértékben is, de a második helyre szorult Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali szervezete mögött. Az első helyen végzett Marine Le Pen asszony új választások kiírására szólította fel Macron elnököt. Akinek ez az esze ágában sincsen. Ehelyett kijelentette: folytatja a reformokat!

Közben a francia sajtó arra hívja fel a figyelmet, hogy

az euroszkeptikus pártok javarésze nem akar kilépni az Európai Unióból.

Frexit-ről szó sem lehe t- ez derül ki Marine Le Pen asszony programjából, mely radikális szakítást jelent a múlttal. A Franciaországban első helyen végzett szélsőjobboldali párt még nem is oly rég népszavazást sürgetett arról, hogy kell-e Franciaországnak az Európai Unió illetve az euro? Ma már erről szó sincs! Franciaország problémáit az Európai Unió keretein belül akarják megoldani – éppúgy mint Matteo Salvini Olaszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. Az euroszkeptikus pártok pálfordulása nem más mint populista reflex vagyis a választók akaratának a követése – hívja fel a figyelmet a párizsi Le Monde.

Ezek az euroszkeptikus pártok a nemzetek Európáját akarják megteremteni – bármit is jelent az. Mindegyikük pénzt vár Európától és ezen belül elsősorban Németországtól. Különösen világos ez Franciaországban, ahol Macron elnök csakis akkor reménykedhet a reformjai végrehajtásában, ha Németország rábólint elképzeléseire az eurozóna megváltoztatása ügyében. Csakhogy erről szó sincs!

Németország nem kívánja átvállalni a gyengébben teljesítő tagállamok adósságait!

Olaszország és Franciaország hatalmas államadóssága a fejlődés egyik legfőbb akadálya. Németország makacsul nemet mond arra, hogy pénzt áldozzon szövetségeseire. Kitart a szigorú pénzügypolitika mellett, amely Görögország esetében megmutatta hatását: az életszínvonal ma alacsonyabb mint tíz évvel ezelőtt.

Francia-német harc várható az uniós posztokért

A Le Monde szerint két koncepció csap össze. Míg korábban Merkel kancellár és Macron elnök együtt küzdött a populista tendenciák ellen Európában, most miután sikerült megakadályozniuk az euroszkeptikus pártok áttörését, egymás ellen fordulhatnak az eltérő érdekek miatt. Épp ezért nem ígérkezik túlságosan könnyűnek az új európai vezetők kiválasztása, ha a két meghatározó nagyhatalom: Németország és Franciaország mást akar…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!