Fontos

Irán feltétele a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez

0

Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban.

Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

„Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák”

– jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – „végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki.

„Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését”

– fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy „az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy „rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. „Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.

Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.

Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.

Orbán csapdában

A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.

A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.

Billeg a megválasztás

Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.

Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.

Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.

Von der Leyen: irány középre

A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.

Ez az európai szocialisták programjának gerince.

A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy

támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,

melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.

Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.

„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.

Új megoldás menekültügyben

Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.

A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:

„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.

Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.

Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás

S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.

A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)

Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,

kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,

amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.

Sea-watch 3, avagy börtön és kitüntetés

Éleződik a vita a Földközi tengeren folytatott menekült-mentés körül. Salvini olasz belügyminiszter hosszú börtönbüntetéssel fenyegette meg Carola Racketet, a német Sea-watch 3 magán-mentőhajó kapitányát, aki engedély nélkül kötött ki az olasz Lampedusa kikötőjében. Az olasz vizsgálóbíró elengedte a kapitányt, de ezzel a probléma nem oldódott meg. Párizs városa kitünteti Carola Racketet, mire Salvini azzal válaszol, hogy bezzeg Franciaország nem vesz át a tengerből megmentett menekülteket, s francia kikötőkben sem engedi őket partra szállni.
Bizony, a dolog bonyolult. Most már nem a szíriai háború vagy az iraki, afganisztáni harcok elől menekülőkről van szó, akik a nemzetközi jog szerint jogosultak menedékjogra. A Földközi-tenger észak-afrikai partján csónakokba ülők nem háború vagy terror, hanem a nyomor, a kilátástalanság elől menekülnek. Menedékjog legfeljebb azoknak járhat, akiknek élete líbiai fogságban kerül veszélybe, de hát elvileg ők is visszatérhetnének hazájukba, ahonnan eljöttek. Nem olyan egyszerű a dolog, mint 2015-ben, a közel-keleti háborúk elől menekülők esetében.
Az a válasz sem nyugtathat meg senkit, hogy a „kibocsátó” országokban, tehát a Szaharától délre kell javítani a helyzeten, hogy ne kényszerüljenek útra kelni onnan az emberek. Merthogy a helyzet javulása nem évek, hanem évtizedek alatt érhető el, ha a külvilág, benne Európa jól átgondolt gazdasági együttműködési programokat dolgoz ki és valósít meg. Ezt szolgálná az a klímapolitika is, amelyet három visegrádi ország éppen megvétózott. A kérdés tehát az, hogy addig mi lesz, amíg ezek a programok eredményt hoznak.

Maas német külügyminiszter nyilatkozata szerint a „hajlandók koalíciójában” kellene megállapodni a tengerből kimentettek elosztásáról, de ezt például Kurz korábbi, és minden bizonnyal leendő osztrák kancellár azonnal elutasította. A nyugat-európai közvélemény egy része támogatja a mentőakciókat és a befogadást, és követeli, hogy az EU indítsa újra a beszüntetett szervezett tengeri mentést.

Salvini és Orbán nyilván azt válaszolja erre, hogy ez csak ösztönözné a további menekültáradatot. Az ő álláspontjuk nyilván embertelen és elfogadhatatlan, de az sem könnyen megemészthető, hogy az EU a líbiai parti őrséget támogatja abban, hogy a Fekete-Afrikából érkezőket megakadályozza a tengeri továbbutazásban.
A dilemma igazából megoldhatatlan, s az új Európai Bizottságnak és Európai Parlamentnek kell rá valamiféle vállalható megoldást találni.

Újabb levél és újabb fejlemények

Miközben a Mail on Sunday folytatja Sir Kim Daroch  diplomáciai levelezésének közlését Őfelsége nagykövete kénytelen volt lemondani a posztjáról a kiszivárogtatások miatt. (Erről szóló cikkünk  itt és itt olvasható)A második levél is hasonló nemzetközi figyelmet kaphat. Főleg, hogy a történet folytatódik.

  • Közben Trump telefonon beszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban az iráni atomalku felrúgására ösztönözte az Egyesült Államok elnökét.
  • Mind Netanjahu mind pedig Trump választási kampányt folytat, és ezért el akarnak kerülni egy komoly háborút Iránnal, mely beláthatatlan következményekkel járhat a Közel Keleten.
  • A háború népszerűségvesztést jelenthet az USA-ban Trumpnak és  Izraelben Netanjahunak.

Trump új iráni alkut akar

Legalábbis így értesült az izraeli Haaretz, melynek szakértője szerint az amerikai diplomaták titkos tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. Trump az oroszok közvetítését is fel kívánja használni. Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára nemrég Izraelben járt, ahol Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója mellett találkozott John Boltonnal is.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával megvitatták  az iráni problémát. Oroszország Irán szövetségese, de az amerikaiak és Izrael kérésére nem szállít Sz 400-as korszerű rakétavédelmi rendszert az irániaknak.

A francia diplomácia is közvetít: Macron elnök tanácsadója két napon át tárgyalt Teheránban egy új atomalkuról. Az eredeti egyezményt hat nagyhatalom írta alá, és közülük csakis Amerika lépett ki.

Ha a Moszad értesülései jók, akkor Trump diplomáciája most azon dolgozik, hogy létrehozza a kettes számú atomalkut, melyet az elnök felmutathat a választási kampány során az Egyesült Államokban, ahol jövő novemberben választanak.

Londoni gesztus Iránnak

0

Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.

Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.

Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.

Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.

Ami a liberális demokráciákban közérdek

Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.

  • Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
  • A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
  • A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
  • Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást

Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.

Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.

Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.

Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.

A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.

Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.

Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:

nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.

A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

A német lakosság hattizede magánügynek tekinti Angela Merkel gyakori remegésének okát. A kancellár  elütötte az egészségével kapcsolatos kérdéseket, mondván jól van.

Angela Merkel egészsége magánügy a németek 59 százaléka szerint – derül ki abból a Reuters által közölt a közvéleménykutatásból, amit 4 495 szavazó megkérdezésével a Civey végzett csütörtökön és pénteken a bajor Augsburger Allgemeine számára. Erre azután került sor, hogy Merkelt a napokban pár héten belül harmadik alkalommal fogta el nyilvános eseményen egész testében remegés.

Egyharmad szerint adjon magyarázatot

A kérdés az volt, magyarázatot kell-e adnia egészségi állapotára. A válaszolók alig harmada (34 százalék) válaszolt igennel, 7 százalék nem tudott véleményt formálni.

A jövő héten 65 éves Merkelről legutóbb a finn miniszterelnök szerdai katonai fogadásán készült felvétel arról, hogy egész testében remeg. Első alkalommal az új ukrán elnök társaságában produkált ilyen jelet, majd Christine Lambrecht igazságügyi miniszter kinevezésekor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében. Csütörtökön a dán miniszterelnökkel már ülve fogadta a köszöntést.

Az érintett szerdán azt válaszolta sajtótájékoztatón, hogy „rendben vagyok”, és

elutasította, hogy részletekkel szolgáljon egészségéről.

A történtek a német kereszténydemokratákat is megosztják arról, hogy Merkelnek 2021 előtt át kell-e adnia a kancellári tisztséget

Politikai kultúrák összecsapása

Merkel elődeihez hasonlóan kínosan ügyel arra, hogy magánéletéről minél kevesebb hír kerüljön a nyilvánosság elé. Még férjével együtt is alig-alig jelenik meg nyilvánosan. Ez beleillik a német politika hagyományába, amely szigorú magánügynek tekinti a politikusok egészségi állapotát, és egyáltalán bármit, ami privát szférájukat érinti.

Politológusok és más szakértők rámutatnak arra, hogy a választóknak joguk van tudni, ha vezetőjüknek – ebben az esetben Európa első számú gazdasági-politikai hatalma első emberének – a tisztséget befolyásoló betegsége van.

Ez másutt is szokás Európában, a néhai Francois Miterrand francia elnöknek még házasságon kívüli gyerekének létéről is hosszú éveken át hallgatott a sajtó, holott nyilvánvalóan volt erről információ.

Most egyre többen az Egyesült Államokra hivatkoznak, ahol az elnök egészségi állapotát évről évre nyilvánosságra hozzák.

Amerikában se volt azonban mindig így.

Az USA legsikeresebb elnöke, Franklin Delano Roosevelt csípőtől lefelé béna volt (sőt, már így lett elnök), ám ezt az egész sajtó – politikai szimpátiától függetlenül – nem tájékoztatta a közvéleményt. Elnökségének 12 éve alatt nem készültek olyan fotók, pláne híradófelvételek, amelyek mozgásában korlátozottnak mutatták volna FDR-t.

Megkapta az osztrák engedélyt a CEU

A jövő tanévtől magánegyetemként működhet a CEU Bécsben az osztrák minisztérium akkreditációjával. A CEU öt képzést folytathat Ausztriában.

Megkezdődhet a Közép-európai Egyetemen (CEU) az oktatás – közölte az osztrák Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium. Eszerint a CEU akkreditációja sikeresen befejeződött.

A Közép-európai Egyetem (CEU)

osztrák akkreditációs eljárása sikeresen befejeződött ezen a héten.

Az egyetemet korábban az USA-ban és Magyarországon akkreditálták, a tanítás kizárólag Magyarországon zajlott – ismertette a helyzetet az osztrák minisztérium.

A CEU személyében kiváló tudományos helyszínnel gazdagodik Ausztria – mondta Rauskala. Az új egyetem az Európai Kutatási Tanács (ERC) számos támogatásával rendelkezik a kiváló kutatók számára – tette hozzá a miniszter. (Vagyis ezek az összegek automatikusan átkerülnek Magyarországról Ausztriába.)

Az új egyetem programja várhatóan a 2020-as tanévben kezdődik. Oktatási programjában kulturális, politika- és társadalomtudományi, filozófia, politika- és közgazdaságtudományi alapképzés, nemzetközi közjogi mesterképzés, közpolitikai Erasmus Mundus mesterképzés, női és gendertudományi mesterképzés és környezettudományi, -politikai és menedzsment mesterszak található.

Iris Rauskala hangsúlyozta, hogy

mint a 16. osztrák magánegyetem

a CEU-nál kínált kurzusok tovább bővítik országa kutatási tájképét. Reméli, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi a CEU-n posztgraduális kutatását.

Az amerikai diplomát kiadó CEU-kurzusok mindmáig nem kapták meg Budapesten a magyar oktatási irányítás engedélyét, noha a személyre szabott törvény feltételeit teljesítették. Ez a posztgraduális képzés jövő ősztől Bécsben folytatódhat.

Putyin kész tárgyalni Kelet Ukrajnáról az új ukrán elnökkel

0

Volodimir Zelenszkij telefon beszélt Vlagyimir Putyinnal először azóta , hogy áprilisban megválasztották Ukrajna elnökének. Tárgyalásokat javasolt Putyinnak azokról az ukrajnai tartományokról, ahol a lakosság többsége orosz és melyek szoros kapcsolatba állnak Moszkvával. A tartományok fegyveres erőit Oroszország nyíltan támogatja. Eddig már több mint 13 ezer halottja van a háborúnak Kelet Ukrajnában.

Putyin elnök nemrég kijelentette: az orosz és az ukrán lényegében egy népet alkot! Jellemző, hogy a Kreml közleménye Vlagyimir Zelenszkijnek nevezi Ukrajna elnökét nem pedig Volodimirnak.

Ennek ellenére a Kreml közlése szerint Putyin hajlandó tárgyalni az úgynevezett normandiai formula szerint. Ez azt jelenti, hogy a két érintett félen kívül Németország és Franciaország is részt vesz a tárgyalásokon. Minszkben folytak már ilyen tárgyalások, melyek enyhítették a konfliktust Moszkva és Kijev között, de megoldani nem tudták azt. Putyin a mostani telefonbeszélgetés során jelezte: szeretné, ha az USA és Nagy Britannia is bekapcsolódna később a tárgyalásokba. Az orosz elnök maga is tudja, hogy erre egyelőre kevés az esély, mert mind az Egyesült Államok mind Nagy Britannia szankciókkal sújtja Oroszországot. A Kreml közlése szerint egyelőre szakértői szinte folynak majd a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott minden oroszok urával, Vlagyimir Putyinnal.

Megérkezett az orosz rakéta fegyverek első szállítmánya Törökországba

Az USA szankciókkal sújthatja Törökországot, mely a NATO tagja és olyan orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt, mely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszerével. Washington már jelezte Erdogan elnöknek , hogy nem szállítja le azt a megrendelt F 35 ös vadászgépet, mellyel korszerűsítenék a törökök légi flottáját.

Amerikai katonai szakértők egyáltalán nem akarják, hogy az Sz400-as orosz rakétavédelmi rendszer és az F 35-ös amerikai vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak, mert az orosz kiképző tisztek ilyen módon hozzájuthatnának katonai titkokhoz. Vagyis megtalálhatnák az F 35-ösök gyenge pontját.

Trump elnök a G20 csúcstalálkozó alkalmából találkozott Japánban Erdogan államfővel. Az USA elnöke jelezte: Törökország szankciókra számíthat, ha nem áll el az orosz rakétavédelmi rendszer importjától. Erdogan hangsúlyozta: kitartanak az orosz rakétavédelmi rendszer mellett. Törökország a Közel Keleten szövetséges Oroszországgal és Iránnal, az USA két ellenfelével. A NATO második legerősebb hadserege  Törökországé. Minthogy Washingtonban mind kevésbé bíznak a törökökben, ezért az USA romániai katonai jelenlétét erősíti, high fenntartsa jelenlétét a turbulens térségben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!