Fontos

Káosz szélén Olaszország: lemondott a kormányfő – FRISSÍTVE

Bejelentette lemondását Giuseppe Conte miniszterelnök az olasz parlamenti vitában, miután helyettese, Matteo Salvini Ligája bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezzel a káosz szélére sodródott Olaszország. Az olasz gazdaság állapota aggasztó.

A kényszerkoalíció vége

A független Giuseppe Conte, a szélsőjobbos Liga és az inkább szélsőbalos populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) alkotta koalíció miniszterelnöke kedd délután bejelentette, hogy a tavaly június óta tartó koalíciós kormányzás véget ért, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A római parlament felsőházában elmondott beszédében Giuseppe Conte súlyos és terhes következményekkel járó lépésnek nevezte a kormánypárti Liga bizalmatlansági indítványát, és hosszan bírálta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes belügyminiszteri és politikusi tevékenységét.

Egyórás felszólalásában Conte majdnem végig a Salvini vezette Liga döntését bírálta. Hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini az előrehozott választásokon való győzelmében reménykedve

személyes érdekeit és saját pártját helyezte az olaszok nemzeti érdekei elé.

A kormányfő emellett politikai opportunizmussal vádolta Salvinit, kijelentve, hogy hiányzik belőle a politikai intézmények iránti felelősség. Conte szerint a Liga „beszennyezte” az M5S-sel közös kormány tizennégy hónapon át tartó munkáját.

Megfordult erőviszonyok

Salvini tíz napja azután nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, hogy a tavalyi választási eredmény megfordult az európai parlamenti választáson: a Liga 34, míg az M5S már csak 17 százalékot kapott. Azóta pedig a közvélemény-kutatásokban tovább nőtt a szélsőjobbos párt előnye.

A miniszterelnök lemondása után elvileg előrehozott választás következhet, de erről Sergio Mattarella köztársasági elnöknek kell döntenie. Ha ő úgy látja, hogy

a jelenlegi parlamentben is képes kormányzóképes többség alakulni, akkor annak adhat megbízást.

Ehhez az szükséges, hogy az M5S megállapodjon a centrista Demokrata Párttal, netán Silvio Berlusconi Forza Italiájával is. Salvini pedig a még tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériség részvételével próbálhat meg szövetséget kötni, szintén Berlusconival kiegészülve. Utóbbi helyzete igen kényes: pártja népszerűsége erősen megcsappant, és igen megosztott a Salvinivel kötendő koalíció ügyében.

Romokban a gazdaság

Mindezt keretezi Olaszország gazdaságának kritikus állapota. Az Európai Bizottság másfél hónapja adósságalapú túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta Olaszországgal szemben az államháztartási helyzet romlása miatt. Az olasz államadósság tavaly 2300 milliárd euróra, a GDP 132,2 százalékára rúgott, ami a második legmagasabb arány az EU-ban.

A most felbomlott koalíció eleve a költségvetés elengedésével lépett kormányra tavaly nyáron, a bizottság által proponált 2,04 helyett 2,4 százalékos hiányt tervezett, amely 2020-ban 3,6 százalékra emelkedne. Adócsökkentés, egyfajta garantált minimális jövedelem ígéretével nyerte meg a választást a menekültekkel szembeni kíméletlen hozzáállás mellett. A gazdaság azonban stagnál, idén már csak 0,3 százalék növekedés várható. Ennek nyomán is a belső fogyasztás visszaesést mutat.

Macron: Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig terjed

A francia köztársasági elnök szerint Európa Vlagyivosztokig terjed. Macron, aki négy és fél órán keresztül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Breganconban a Földközi tenger partján. „Ez megihlette Turgenyevet és Sztravinszkijt is” – csillogtatta meg műveltségét Emmanuel Macron, akinek irodalom tanárnő neje szép csokrot kapott Putyintól.

Nézetkülönbségek persze bőven maradtak Franciaország és Oroszország között: Ukrajnától Szíriáig, de a franciák szeretnék elősegíteni Moszkva közeledését Európához.

A G7 csúcson is téma lesz Oroszország

A francia tengerparton Biarritzban rendezik meg az idén a G7 csúcstalálkozót (USA, Kanada, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán). Nemrég még G8-nak hívták ezt a csúcstalálkozót, de az oroszokat kitessékelték, mert annektálták a Krím félszigetet. Így most kárpótlás Putyinnak, hogy Franciaországba látogathatott öt nappal a csúcstalálkozó előtt. Minden oroszok elnöke nem áll jól: egyre többen tüntetnek ellene. Az életszínvonal stagnál. Putyin arra kényszerült , hogy bevesse a csodafegyvert: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt pumpál a gazdaságba, hogy enyhítse a lakosság elégedetlenségét. Oroszország nagyhatalmi szerepének hangsúlyozása már nem elég az oroszoknak. Ráadásul a hiperszonikus rakéta csoda épp most robbant fel- öt elsőrangú nukleáris szakértő halálát okozva.

Miért nyújt olajágat Macron miközben Putyin szélsőjobboldali ellenfelét támogatja?

Az orosz elnök a francia elnökválasztási kampány idején fogadta a Kremlben Marine Le Pen asszonyt, akinek érdekében az orosz titkosszolgálat hekkerei is elszántan munkálkodtak. Erről Macron kampányfőnöke nyíltan is beszélt. De azután megválasztották Macront, aki sietett visszatérni a hagyományos oroszbarát politikára. Ennek alapjait még De Gaulle tábornok fektette le, akinek az volt a véleménye, hogy az angolszász befolyás mérséklésére szükség van az együttműködésre Oroszországgal. Most Macron elnök ugyanerre gondol kiegészítve azzal, amit Merkel kancellár képvisel: Oroszország Európa természetes gazdasági partnere, melyet nem szabad szankciókkal túlságosan elidegeníteni, mert akkor Kínával működik együtt! Putyin sem kíván teljes mértékben Pekingtől függeni. Így a kölcsönös érdekek alapján tárgyalhattak Breganconban, ahol Macron elnök a nyári szabadságát tölti. Az eredményről azután a francia elnök tájékoztatja a többieket a G7 csúcstalálkozón, ahol szokás szerint Trump viszi a prímet annak ellenére, hogy a diplomáciai képességei alulmaradnak a többi résztvevővel szemben. Dehát az Egyesült Államok elnöke akkor is a Number One mindenütt , ha épp olyan ember is képviseli mint Donald Trump, aki tudatosan játssza az elefánt szerepét a porcelán boltban.

A Zsidó tanács elnöke: senki se lépjen koalícióra a szélsőjobboldali AfD-vel!

0

Szeptember elsején helyi választásokat rendeznek két keletnémet tartományban: Szászországban és Brandenburgban. Mindkét helyen erős a szélsőjobboldali Alternatíve für Deutschland befolyása.

Josef Schuster a Zsidó tanács elnöke ezért szólította fel a pártokat Németországban, hogy semmiképp se lépjenek szövetségre az Alternative für Deutschland párttal, mert „az a kisebbségek ellen van: „Jelenleg elsősorban a muzulmán kisebbség ellen uszít, de ebből bármikor lehet antiszemita kampány is” – nyilatkozta a Welt am Sonntag című lapnak a Zsidó tanács elnöke. Az Alternative für Deutschland jelenleg a Bundestag első számú ellenzéki pártja, akivel senki sem kíván együttműködni. Az AfD soraiban ugyanis vannak neonáci csoportok is, melyek olykor antiszemita akciókban is részt vesznek.

Németországban 10%-al növekedtek az antiszemita bűncselekmények 2017-ről 2018-ra. Ezeket a németek két csoportra osztják. Az egyik a hagyományos neonáci antiszemitizmus. Ez különösen a keleti tartományokban erős, ahol az Alternative für Deutschlandnak jelentős a befolyása. A másik az iszlamista antiszemitizmus, mely a bevándorlás miatt felerősödött Németországban. Josef Schuster sürgette, hogy a rendőrség lépjen fel határozottabban az iszlamista csoportok ellen. Különben fennáll annak a veszélye, hogy a zsidók egy része veszélyeztetve érzi magát, és kivándorol Izraelbe. A Zsidó tanács elnöke azt javasolja a német hatóságoknak, hogy tartsanak holokauszt tanfolyamokat a bevándorló muzulmánoknak. Ennek keretében arab nyelvű látogatásokat kellene szervezni a lágerekbe, ahol a holokauszt idején zsidók millióit gyilkolták meg.

„Mindenképp el kell kerülni a félelem légkörének a kialakulását Németországban, ahol az AfD retorikája a harmincas évek szellemét idézi fel” – hangsúlyozta a Zsidó tanács elnöke, aki azt szeretné, ha karanténban maradna a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, mely túl jó  esélyekkel indul a helyi választásokon Szászországban és Brandenburgban.

A vég kezdete Argentínában?

Nicolas Dujovne gazdasági miniszter szerint a kormányzatnak meg kell újítania gazdasági csapatát, hogy szembe tudjon szállni a fenyegető pénzügyi válsággal. Macri elnök a legutóbbi választási vereség után népszerű intézkedésekről döntött, de ezeknek nincsen gazdasági fedezete Argentínában, amely az IMF óriás hitele után is a pénzügyi válság rémével néz szembe – és már nem először.

Argentína újra a szuverén gazdasági válság felé száguld

Száz éve Argentína a világ egyik leggazdagabb országa volt (Latin-Amerika Svájcának is nevezték – a szerk.), amely marhahúst és gabonát exportált a háborúban kivérzett éhező Európába. Akkor egy főre jutó GDP tekintetében a világ első tíz állama közé tartozott. Ma az egy főre jutó GDP körülbelül annyi mint Magyarországon. Tavaly több volt …

Most a peso egyetlen nap alatt 22 százalékot veszített értékéből, miután kiderült : az IMF szigorú gazdaságpolitikáját képviselő elnök elbukott az előválasztáson.

A jobboldali Mauricio Macri elnök 15 százalékal maradt alul baloldali populista vetélytársaival szemben, vagyis reális a veszély: újra a peronisták jutnak hatalomra Buenos Airesben. Akik a pokolba kívánják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a maga válságkezelő csomagjaival. Maga az IMF néhány napja még derűlátóan nyilatkozott: „az 57 milliárd dolláros csomag eredményei kezdenek megmutatkozni Argentínában”- ez volt a hivatalos értékelés Washingtonban, ahol az argentin válság kezelése kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója gyakran dicsekedett azzal, hogy újfajta megközelítést alkalmaznak. 2018 őszén indult a program, amely szerint immár nem várnak el megszorítást a kormánytól, mert rájöttek arra, hogy ebbe a helyi vezetés csakis belebukhat (és amely pár éve Görögországban erősen ellentmondásos eredményre vezetett: a válságkezelő kölcsön több, mint 90 százaléka a hitelező országokhoz és bankokhoz került, az adósság maradt a görögök nyakán – a szerk.).

Amit az IMF új típusú válságkezelő programnak értékelt, azt a lakosság megszorító csomagként élte át. Főként azért, mert Mauricio Macri elnök késve, csak múlt júniusban kapta meg az IMF mentőcsomagját, miközben az elnökválasztást októberben tartják. A kormányzat intézkedései általános elégedetlenséget keltettek Argentínában, ahol pedig nagy a tapasztalatuk az embereknek a megszorító intézkedések elviselésében. (Az évek óta tartó ismételt gazdasági krízis egyik értelmezését közölte a Világgazdaságban a közgazdasági Nobel-díjas Josepf E. Stieglitz és szerzőtársa tavaly – a szerk.).

 Az infláció évente 50 százalék

Ez katasztrofális mértékben aláássa a középosztály és a szegények morálját. Szomorúan dolgozni – ezt a furcsa rendszert találták ki a munkavállalók, hogy megvédjék érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy úgy állnak hozzá a munkához, hogy más is hozzáférjen. Ha nincs értelme dolgozni, mert a keresetet elviszi az infláció, akkor minek fárasszuk magunkat? A gazdagok dollárban számolnak, mert a pénzüket már régóta külföldön tartják, de aki kénytelen a pesóval beérni, az azzal szembesül, hogy a szeme láttára veszíti el az értékét a fizetése, ingatlana. Közben pedig növekszik a munkanélküliség, mely a hivatalos adatok szerint 10 százalék, valójában több, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat vagy pedig emigrálnak. Mostanra az ötvenes évek peronista rendszere óta

a sokadik nemzedék veszíti el perspektíváját, mert a hazai elit képtelen meglelni a módját, hogy korszerű, versenyképes gazdaságot hozzon létre

Argentínában, mely egész egyszerűen átaludta a globalizáció és az informatikai forradalom hatását és még mindig a húzd meg, ereszd meg programot próbálja megvalósítani annak ellenére, hogy ez már többször is megbukott a pampák földjén – állapítja meg a Financial Times.

Peron tábornok populista rendszere annak idején vegyítette az olasz fasiszták, a nácik és a szovjetek gazdaságpolitikáját, amelyet szociális demagógiával adott el Evita Peron, akinek legendás alakját Madonna dala tette világhírűvé: Don’t Cry for Me Argentina. Csakhogy mindez a második világháborút követő években zajlott Argentínában, ahol most a peronisták – négy év szünet után – visszatérhetnek a hatalomba az októberi választások után. Ez pedig azt jelentheti, hogy

ismét kezdődik a tőke menekülése az országból.

Vagyis a helyi elit mit sem tanult az elmúlt évtizedekben. Szuverén gazdaságpolitikát kíván folytatni, miközben az ország továbbra is csak mezőgazdasági termékek exportjára képes. (Nem tanult az 1998 után öt éven át pusztító előző összeomlásból se. Az argentin helyzetről egyfajta áttekintést nyújt a Hitelintézeti Szemle 2015-ös írása – a szerk.).

Jönnek a kínaiak ?

A peronista vezetők mennydörögnek az IMF ellen, de saját elképzelésük vajmi kevés van arra, hogyan lehetne megoldani Argentína évtizedes problémáit. A kínaiak ilyenkor mindig lelkesen jelentkeznek. Minthogy nem vesznek szóját az Egyesült Államoktól, ezért Brazília és Argentína átmenetileg jól járhat. Válságos időkben a kínaiak Venezuelát is megsegítették, de közben az adósság fejében megszerezték az olajmezők egy részét. Argentína is ráléphet erre a kacskaringós útra.

De ez nem megoldás: az IMF 57 milliárd dolláros csomagjának nem látszik reális alternatívája. Így aztán a választópolgárok újra szembekerülhetnek azzal, hogy a politikai impotencia és a gazdasági krízis, amely már az elmúlt évtizedekben is megbénította Argentína fejlesztési terveit, ismét válsággá válik. Akkor pedig Latin Amerika második legnagyobb gazdasága újra megindulhat a lejtőn lefelé, pedig igazában soha nem sikerült feltápászkodnia a korábbi válságokból sem. Ha minden így megy tovább, akkor újra el lehet kezdeni siratni Argentínát.

Apokaliptikus Brexit-világra készül Nagy-Britannia

Hiány élelmiszerből, gyógyszerből, drágulás, tüntetések, tengeri incidensek. Erre számít a kormány egy kiszivárgott jelentés szerint a megállapodás nélküli Brexit utáni hónapokban. Az északírek olyan megoldást támogatnak, amit London elvet.

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány lapértesülés szerint abban az esetben, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. A The Sunday Times konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre.

Maguk se bíznak abban, amit ígérnek

Az emberek „belefáradtak” az évek óta tartó Brexit-folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre. Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít

az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek „tarthatatlannak” bizonyulnak. (Ez a sarokpontja a még Theresa May idején az EU-val aláírt 580 oldalas megállapodásnak, amely az úgynevezett backstop nevű megoldással – egyfajta vámunió fenntartásával – érné el a határ visszaállításának elkerülését, amit, és ezzel a szerződést is, a brit alsóház háromszor utasította el. Negyedikként viszont kizárta megállapodás nélküli kilépést.

Boris Johnson azt ígéri, hogy a backstop nélkül is elérik a határ visszaállításának elkerülését,

de az EU közölte: a megállapodás nem módosítható.)

Káosz és áruhiány

A vámellenőrzés bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki, ezek

hatással lehetnek az üzemanyag-ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén.

Az import benzinre kivetendő vámok miatt elkerülhetetlen lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkokkal járna az ellátásban várható zavarok mellett.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak. (Mintegy másfél éve végzett kísérlet után még úgy számoltak, hogy körülbelül öt napos kamionsorok alakulnak ki a határnál, ami lehetetlenné teszi a friss áruk bevitelét az országba.)

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek esetleg csak három hónap után enyhülnének, de

a forgalom akkor is legfeljebb a jelenlegi 50-70 százalékára állna vissza.

Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelem veszélye, mert

az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik

a szigetországba. Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak. (Ezzel kapcsolatban szintén korábbi számítások a vám visszaállása és a csökkenő mennyiség miatt egyes friss élelmiszerek, például sajtok akár 70 százalékos drágulását vetítették előre.)

Utcai és tengeri incidensek

Mindezek az azonnal bekövetkező fennakadások és több, mint kellemetlenségek

tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a kormányzati dokumentum szerint.

Ez pedig megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését.

A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között. Arra is, hogy több mint kétszáz hajó jelenhet meg illegálisan a brit vizeken a Brexit napján.

Johnson mégis tárgyal

A Boris Johnson vezette konzervatív kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalni az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (a backstop) miatt brit részről elutasított megállapodást, akár nem.

A The Sundy Times arról is ír, hogy Johnson a jövő hét végén tartandó G7-csúcstalálkozó előtt ellátogat Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz. A brit kormányfő hivatala vasárnapra virradóra közölte,

nem lehet áttörésre számítani a Brexit ügyében.

Az Európai Unió többször is közölte, nem tárgyalja újra a Theresa May által elért kilépési megállapodást. (Johnson megbeszélései figyelemre méltók azután, hogy még két hete is arról beszélt: csak tárgyalni se hajlandó addig, amíg a backstopot nem veszik ki a megállapodásból.)

Az északírek örlődnek

Ezzel egyidejűleg az Észak-Írországban élők többsége támogatná a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló vitában az ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldásnak azt a változatát, amely

az Ír-tengerre helyezné a vámhatárt az EU-val

– derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.

Szintén a The Sunday Times a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb, mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része.

A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban

mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére.

Jelenleg egyébként a toryknak csak a DUP-pal együtt van többségük az alsóházban, egy nemrégiben lezajlott időközi választás miatt ez is mindössze egy fős.

Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével.

A vita tétje Nagy-Britannia egysége

Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet „nagyon rosszul” kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával.

A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, de a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár.

Az ír-északír határ átjárhatóság sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. Ebben a brit kormány vállalta, hogy soha nem állítja vissza a határt a két ország között.

A Brexit kimenetele Nagy-Britannia egységét sodorhatja veszélybe. A skót kormány már régóta

elutasítja, hogy országa akarata ellenére kénytelen legyen kilépni az EU-ból a britekkel együtt.

A skótok átverve érzik magukat, mert 2015-ben ugyan népszavazáson a korona mellett álltak ki – nem nagy többséggel -, de akkor még szó se volt arról, hogy Londonban kezdeményezni fogják a Brexitet, ahogyan ezt tette pár hónappal később David Cameron akkori miniszterelnök – hátha az egyre népszerűbb kiváláspárti UKIP ellenében a többség a bennmaradást választja. Nem így történt.

A 2016-os népszavazáson aztán a skótok több, mint 60 százaléka a bennmaradás mellett állt ki. A skót kabinet arra készül, hogy saját referendumot ír ki a királyságból kiszakadásra a Brexit esetére. Mindeközben pedig egyre erősebb az a vélekedés, hogy megállapodás nélküli Brexitre válaszul Észak-Írországban kezdeményezni kellene az egyesülést az EU-tag Írországgal.

„Meg kell akadályozni a szakadást Izrael állam és a diaszpóra között !”

14,5 millió zsidó él jelenleg a világon, ahol az antiszemtizmus fokozódik szinte mindenütt – hangsúlyozta Isaac Herzog, a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) vezetője, aki abból az alkalomból nyilatkozott a Yedioth Ahronot című lapnak, hogy a világ legnagyobb zsidó szervezete idén ünnepli megalakulásának a kilencvenedik évfordulóját.

Kezdetben az volt a feladata, hogy támogassa Izrael állam megalakulását és az aliyat vagyis a zsidók visszatérését őseik földjére. Most viszont az a feladata az Ügynökségnek, hogy megakadályozza Izrael állam és a diaszpóra eltávolodását egymástól, mely azután szakításhoz vezethet.

„Nagyapám Izrael állam első főrabbija volt, édesapám Izrael egyik elnöke. Izraelnek tudomásul kell vennie, hogy nemcsak a Közel Kelet van a világon. Az Egyesült Államokban élő hat millió zsidó a médiából szerzi információit Izraelről, amellyel egyre nehezebb azonosulnia. Közben pedig antiszemita merényletek történnek az Egyesült Államokban (Pittsburgh és San Diego), ahol ilyenek már nagyon régen nem fordultak elő. Egyre növekszik a távolság a fiatal nemzedékek között hiszen az Egyesült Államokban élő zsidók nagyrésze nem zsidó iskolába jár. ”

„Hosszabb távon fennáll a veszély, hogy két zsidó nemzet alakul ki!”

Ettől tart a leginkább a világ legnagyobb zsidó szervezetének vezetője. Nyilatkozatában Isaac Herzog nem tér ki arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök maximálisan együttműködik Trump elnökkel miközben a zsidók többsége ellene szavaz és a demokratákat támogatja. Hasonló a probléma Európában is, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök jó kapcsolatokat épített ki Orbán Viktorral és más nacionalista vezetőkkel, akikkel a helyi zsidóság jó része szembeáll. Benjamin Netanjahu tudatosan építi európai politikáját a nacionalista vezetőkre, akiket azután összehoz Donald Trumppal. Orbán Viktor miniszterelnök is így érhette el, hogy hosszú szünet után fogadta őt az Egyesült Államok elnöke. Benjamin Netanjahu arra számít, hogy a nacionalizmus és az antiszemitizmus megnöveli az aliya kedvet az európai zsidóság körében. Ezt Párizsban nyíltan meg is mondta a nagy terrorakciók után, hogy tömeges kivándorlásra számít. Ezzel ellentétben a francia vezetők azt hangsúlyozták, hogy megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét.

A Zsidó ügynökség vezetője természetesen nem térhet ki ilyen politikai problémákra hiszen a Közel Keleten növekszik a feszültség, egyre több antiszemita akcióról érkezik jelentés Európából és Amerikából, Izraelben pedig hamarosan újra választásokat tartanak. A Zsidó ügynökség pedig egy sátor, melyben a világ 14,5 millió zsidó polgára egymásra találhat – hangsúlyozta az ügynökség vezetője.

Macron-Putyin találkozó a G7 csúcs előtt

A francia tengerparton Biarritzban rendezik meg az idén a G7 csúcstalálkozót (USA, Kanada, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán). Nemrég még G8-nak hívták ezt a csúcstalálkozót, de az oroszokat kitessékelték, mert annektálták a Krím félszigetet.

Most kárpótlás Putyinnak, hogy Franciaországba látogathat öt nappal a csúcstalálkozó előtt. Minden oroszok elnöke nem áll jól: egyre többen tüntetnek ellene. Az életszínvonal stagnál. Putyin arra kényszerült , hogy bevesse a csodafegyvert: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt pumpál a gazdaságba, hogy enyhítse a lakosság elégedetlenségét. Oroszország nagyhatalmi szerepének hangsúlyozása már nem elég az oroszoknak. Ráadásul a hiperszonikus rakéta csoda épp most robbant fel – öt elsőrangú nukleáris szakértő halálát okozva.

Miért nyújt olajágat Macron miközben Putyin szélsőjobboldali ellenfelét támogatja?

Az orosz elnök a francia elnökválasztási kampány idején fogadta a Kremlben Marine Le Pen asszonyt, akinek érdekében az orosz titkosszolgálat hekkerei is elszántan munkálkodtak. Erről Macron kampányfőnöke nyíltan is beszélt. De azután megválasztották Macront , aki sietett visszatérni a hagyományos oroszbarát politikára. Ennek alapjait még De Gaulle tábornok fektette le, akinek az volt a véleménye , hogy az angolszász befolyás mérséklésére szükség van az együttműködésre Oroszországgal. Most Macron elnök ugyanerre gondol kiegészítve azzal, amit Merkel kancellár képvisel: Oroszország Európa természetes gazdasági partnere, melyet nem szabad szankciókkal túlságosan elidegeníteni, mert akkor Kínával működik együtt!

Putyin sem kíván teljes mértékben Pekingtől függeni. Így a kölcsönös érdekek alapján tárgyalhatnak Breganconban, ahol Macron elnök a nyári szabadságát tölti. Az eredményről azután a francia elnök tájékoztatja a többieket a G7 csúcstalálkozón, ahol szokás szerint Trump viszi a prímet annak ellenére, hogy a diplomáciai képességei alulmaradnak a többi résztvevővel szemben. Dehát az Egyesült Államok elnöke akkor is a Number One mindenütt , ha épp olyan ember is képviseli mint Donald Trump, aki tudatosan játssza az elefánt szerepét a porcelán boltban.

Trump csúcstalálkozót javasol Kínának Hongkong ügyében

0

„Biztos vagyok benne, hogy Hszi barátom meg tudja oldani a hongkongi problémát. Személyes találkozó?” – írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, akinek szóvivője korábban jelezte: Washingtont mélységesen nyugtalanítja a hongkongi helyzet. A Pentagon kém műholdjai ugyanis kínai csapat összevonásokat észleltek Hongkong határán.

Az amerikai-kínai vitában mindkét fél fogást keres a másikon. A fő front a kereskedelmi háború: Liu Ho miniszterelnök-helyettes telefonon tárgyalt Trump embereivel, de egyelőre nem jutottak semmire. Pedig Trump elhalasztotta az újabb büntető szankciók alkalmazását a kínaiak exportjára (ez 10%-os büntető vámot jelent 300 milliárd dollár értékű kínai termékre). A képmutatás mindkét oldalon nyilvánvaló: Peking azzal vádolja a nyugati világot, hogy ők bujtogatják a hongkongi tüntetőket, akiket nem haboznak terroristának nyilvánítani. Mintha nem az váltotta volna ki a tüntetéseket, hogy Peking megpróbálta még inkább az uralma alá hajtani Hongkongot, amelynek korábban önálló politikai-jogi rendszert ígért.

Ettől függetlenül egy csúcstalálkozó mindkét fél számára hasznos lehet belpolitikai szempontból. Mind Donald Trumpnak mind pedig Hszi Csinpingnek eredményt kellene felmutatni a saját népe előtt. Ehhez azonban meg kellene állapodni a kereskedelmi vitában, de egyelőre ennek nyoma sincs. A globális gazdaság vezető pozíciója a tét: az USA egyedül akar irányítani továbbra is, de az 1,4 milliárd lakosú Kína immár úgy érzi: duopoliumra van szüksége a világnak.

Nukleáris baleset történt Arhangelszk közelében

Két ember meghalt és hat súlyos sugár fertőzést szenvedett amikor egy katonai támaszponton robbanás történt. A brit hírszerzés értesülései szerint az oroszok a szigorúan titkos hiperszonikus rakétájukat próbálták ki, melynek a Zircon nevet adták. Putyin beszélt ezekről a rakétákról korábban, hogy bizonyítsa: a haditechnikában az oroszok továbbra is az élvonalban vannak.

A balesetről az oroszok csak annyit közöltek, hogy sugárfertőzés következett be a robbanás után. A két elhunyt az orosz nukleáris ipar két kiváló szakértője volt, akinek a munkásságát a külvilág nemigen ismerhette, mert egész életükben a hadseregnek dolgoztak.

A környező országokban nagy a nyugtalanság, mert a sugárfertőzésről az oroszok nem tettek közzé megbízható adatokat. Sokakban felrémlik Csernobil példája (1986) amikor Moszkva hetekig tagadta a sugárszennyezést holott szinte egész Európa fölött megjelentek olyan felhők, amelyeknek esője veszélyeztette a termést. Emiatt Európa nyugati felén is jelentős mennyiségű növényt kellett fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítani. Most a robbanás Arhangelszk közelében történt Oroszország északi részén. Ez meglehetősen lakatlan körzet , de a brit szakértők szerint egy 1800 mérföldes körben felléphet a nukleáris sugárzás veszélye.

Antwerpen zsidó közösségének saját biztonsági szolgálata van

0

„A 20 ezres zsidó közösség 60 intézményét védelmezzük” – nyilatkozta a biztonsági szolgálat parancsnoka, aki csak T-nek nevezi magát. Ragaszkodott hozzá, hogy az izraeli Yedioth Ahronot se a nevét se a fényképet ne közölje!

A biztonsági szolgálatnak körülbelül 150 önkéntes tagja van, akik katonai kiképzést kapnak. 16 éves korban lehet jelentkezni. „Évente körülbelül 35 új jelentkezőnk” – mondta a parancsnok, aki hangsúlyozta: a szolgálat teljesen önkéntes, senki nem kap semmilyen fizetséget ezért! Ennek részben morális okai vannak, de legalább ilyen fontos ok az, hogy a 20 ezres zsidó közösségnek nincsen elég pénze ehhez! Bár az antwerpeni zsidókat dúsgazdagnak tartják a gyémánt üzlet miatt, de a többség az átlagos belga életszínvonalon éldegél Antwerpenben, amely drága város.

Miért alakult meg a zsidó biztonsági szolgálat?

1980 fekete júliust jelentett a zsidó közösség életében: hosszú idő után bombamerénylet történt egy zsidó iskola közelében. Egy fiú meghalt. 1981-ben újabb merénylet következett – ezúttal egy zsinagóga volt a célpont: akkor öten haltak meg és több mint százan megsebesültek Antwerpenben. Ezek után határozta el a zsidó közösség a saját biztonsági szolgálat megalakítását. Maximálisan együttműködnek a belga rendőrséggel. Együtt biztosították például az európai rabbik konferenciáját múlt májusban. A fő feladat azonban az iskolák és a zsinagógák biztosítása: 41 zsinagógát és 19 iskolát védenek.

Újabban gondot jelentenek azok a muzulmánok, akik Belgiumban születtek, de visszatértek a Közel Keletre, ahol harcoltak az Iszlám állam soraiban. Miután az Iszlám állam összeomlott újra felbukkantak Belgiumban. Brüsszelben a Zsidó múzeum előtt egy ilyen belga dzsihád harcos kezdett el lövöldözni. Négy ember meghalt. Belgiumban jelentős muzulmán közösség él, számuk meghaladja a zsidókét. Nincsenek közöttük konfliktusok, de a muzulmán közösség 1-2%-a „nyitott az iszlamista propagandára”. Ő ellenük is védelmezi a zsinagógákat és az iskolákat a zsidó biztonsági szolgálat Antwerpen városában – hangoztatta a szervezet vezetője, aki a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak nyilatkozott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!