Fontos

Óriási zsidó központot nyitott meg Macron elnök Párizsban

Több mint kétezer éve vagyunk jelen az európai kultúrában – hangsúlyozta Haim Korsia főrabbi. A francia elnök felidézte az antiszemita merényleteket Franciaországban, majd megerősítette: semmiképp sem eshetünk a defetizmus csapdájába!

Mindig ki kell állni az antiszemitizmus ellen!

15 millió euróból épült fel a gigantikus központ Párizsban nem messze a Jeruzsálem tértől. Itt lesz a francia zsidók szervezetének központja. Az épületkomplexumban helyet kapott egy zsinagóga is. Ezenkívül több koncert terem is található az új párizsi zsidó központban, amely nyolcvan százalékban magán adakozásból épült fel, és amelyet Macron köztársasági elnök avatott fel 2000 ember jelenlétében.

Törökország mindenkivel szemben

Amikor a török ​​csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.

A török ​​társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török ​​katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta  Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..

Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.

A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török ​​tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.

A Nyugat és a PKK

A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török ​​társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török ​​lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.

Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.

Ezenkívül sok török ​​úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a ​​társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.

Sok török ​​úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.

Pártok közötti konszenzus

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.

A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.

A civil társadalom megerősítése

Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török ​​társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.

Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.

Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.

Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.

Sokkal inkább a török ​​civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.

Philipp Mattheis írása alapján

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

Angela Merkel Herzl díjas

Sokan értetlenkednek: hogy kaphatott Németország kancellárja Herzl díjat miközben az antiszemitizmus 1945 óta nem jelentett ilyen nagy veszélyt ebben az országban? – teszi fel a kérdést Michel Friedman a közszolgálati Deutsche Welle portálon.

A Zsidó Világkongresszus adta a Herzl díjat Angela Merkelnek, melynek elnöke Ronald Lauder élesen bírálta a német hatóságokat, mert nem lépnek fel elég erélyesen az antiszemitizmus ellen. A Theodor Herzl díj ugyanis olyan személyt illet meg, aki sokat tett a zsidó közösség biztonsága és jóléte érdekében abban az országban, amelyben politikai szerepet játszik.

Angela Merkel mindig következetesen kiállt az antiszemitizmussal szemben

Miközben legfőbb politikai ellenfele, az Alternative für Deutschland sok neonáci csoportot is befogad, és nyíltan lekicsinyli a holokauszt szörnyűségeit, Merkel kancellár mindig a németek különlegesen nagy felelősségéről beszél az antiszemitizmus elleni harcban.

A Herzl díjat azért is kapta a kancellár asszony, hogy tartson ki – hangsúlyozta Michel Friedman, aki szerint Angela Merkel megérdemelte a díjat. Ez egyben kötelezettséget is jelent a jövőre nézve: semmifajta kompromisszumot az olyan erőkkel mint az Alternative für Deutschland, mely nyíltan élesztgeti a neonáci tendenciákat félelmet keltve a zsidó közösségben, melyet ugyancsak megtizedelt a holokauszt Németországban.

Lavrov Szíriáról tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel

Oroszország szerint az USA megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy páncélosokat küld az olajkutak védelmére Szíria északi részén. Erről tájékoztatta Pompeo amerikai külügyminisztert telefonon Lavrov orosz külügyminiszter. Aki szerint az amerikai döntés megsérti Szíria szuverenitását.

Az oroszok azt szeretnék, hogyha az Egyesült Államok teljesen kivonná a csapatait Szíriából, hogy ott aztán Putyin elnök a kedve szerint elrendezze a helyzetet. Putyin és Erdogan török elnök megállapodott annak a zónának a létrehozásáról, mely a kurd milíciák kivonulása után jön létre Szíria északi részén. Érdeke és ezen a módon ez az oroszok szerint nem megsértése a nemzetközi jognak noha két külső nagyhatalom állapodott meg Szíria területéről, és Asszad elnököt meg sem hívták a tanácskozásra. Moszkva kezdettől fogva támogatja Asszad elnököt a polgárháborúban, ezért Putyin úgy érzi: a nevében is megállapodhat a törökökkel.

A zónában akarja letelepíteni a szír menekültek egy részét Törökország. Erre hivatkozva Oettinger, az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolta: csökkentsék az átutalásokat Törökországnak a menekült egyezmény keretében hiszen a menekült táborok népessége is fogyatkozik Törökországban.

Salvini győzött Umbriában, ahol ötven évig a baloldal kormányzott

57%-ot ért el a szélsőjobboldali Liga jelöltje ebben a hagyományosan baloldali tartományban. Donatella Tesei lesz a tartomány vezetője, akit támogatott Silvio Berlusconi és az Itália testvérei nevű szélsőjobboldali szervezet, melyet nemrég meglátogatott Orbán Viktor miniszterelnök is. A baloldal mindössze 37%-ot szerzett.

Matteo Salvini történelmi győzelemnek nevezte Umbria elfoglalását. Olaszország egykori erős embere politikai puccsal akarta átvenni a hatalmat nyáron, de ez nem sikerült. A baloldal került kormányra, mely sokkal jobb viszonyt alakított ki az Európai Unióval mint Matteo Salvini, aki különösen a migráns kérdésben élesen szembeszáll Brüsszellel.
Az olasz állampapír piacot megrengette a választási eredmény. A baloldali kormány hosszú távú esélyeit alapvetően befolyásolja az, hogy miképp tud olyan költségvetést összehozni, mely nem csökkenti a hatalmon levő pártok népszerűségét. Ugyanakkor megfelel Brüsszel elvárásainak is vagyis a költségvetési hiány nem haladja meg az uniós normát. Olaszország az eurozóna harmadik legfontosabb állama, ahol tíz éve stagnál az életszínvonal, és emiatt növekszik a populista pártok népszerűsége.

A szélsőjobboldal a kelet-európai németekre alapozza számításait

Jürg Urban, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője koszorút helyezett el a Kelet Európából elűzött németek emlékművénél Szászországban a választási kampány idején. Az Alternative für Deutschland minden korábbinál több szavazatot kapott ebben az egykori keletnémet államban. Most Thüringiában ugyanezzel kísérleteznek.

Áttörésre készül az Alternative für Deutschland Thüringiában

A szélsőjobboldali párt helyi vezére maga is olyan családból származik, mely  Kelet Poroszországból menekült a mai Németország területére. A választási kampány során Björn Höcke kampány filmjében bemutatja a Nagy Németország térképet és elmagyarázza a rászorulóknak, hogy több mint 14 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét a második világháború után.

Arra nem tér ki, hogy mindez összefüggött a náci Németország háborús bűneivel.

A német menekültek az egykori Kelet Poroszországból, Lengyelország nyugati területeiről, az akkori Csehszlovákiából érkeztek elsősorban, de jelentős számban elűzték a németeket Magyarországról és Jugoszláviából is. Néhány területen mi nem kisebbség voltunk hanem többség – hangsúlyozza az Alternative für Deutschland helyi vezére Kelet Poroszországra, a Szudéta földre vagy Nyugat Lengyelországra utalva.

Jelenleg minden negyedik német olyan családból származik, akiknek az ősei menekültek voltak a második világháború után. Tegyük hozzá, hogy volt egy második nagy hullám is amikor Oroszországból és Romániából érkeztek meg az évszázadok óta ott élő németek a rendszerváltás után a kilencvenes évek elején. Az Alternative für Deutschland köztük is eredményesen toboroz hiszen a fiatalokban is élnek azok a történetek, melyeket szüleiktől hallottak a szülőfölddel kapcsolatban.

Heimat – a Haza – ez a mozgósító jelszava az Alternative für Deutschlandnak miután a migráns ellenes kampány lecsengett Németországban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az Alternative für Deutschland nem számol rosszul: a Heimat kampány jelentős számú szavazatot hozhat a szélsőjobboldalnak Thüringiában.

Kevesebb uniós pénzt a szír menekültekért Törökországnak!

A Welt am Sonntag című német lapnak nyilatkozott Günther Oettinger szerint a jövőben Törökország szír zónába telepíti át a menekültek jelentős részét, tehát kevesebb ember marad a táborokban.

A törökök épp elég pénzt kaptak az elmúlt időben – hangsúlyozta a német biztos. Az Európai Unió 6 milliárd eurót fizetett ki Törökországnak a szír menekültekért 2016 óta. Akkor kötött egyezményt Angela Merkel kancellár az EU nevében Erdogan török elnökkel a szír menekültek ellátásáról. Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni, hogy még egyszer olyan menekült hullám érkezzen mint 2015-ben.

Azt a pénzt, amit az EU megspórol a törökökön át kellene irányítani Jordániába illetve Libanonba – javasolja Oettinger. Ebben a két államban is sok a szír menekült, és mindkettő jóval barátságosabb kapcsolatokat ápol az Európai Unióval mint Erdogan elnök. A török államfő folyamatosan azzal fenyegetőzik, hogy újabb menekült hullámot indít el Európa felé, ha nem nem kap több pénzt illetve az Európai Unió nem támogatja katonai akcióját Szíriában.

Günther Oettinger szerint meg kellene fontolni a német hadügyminiszter javaslatát, aki nemzetközi zónát szeretne kialakítani azon a területen, ahol jelenleg török és szír csapatok néznek egymással farkasszemet miközben a kurd milícia lassan elhagyja a régiót Szíriában.

Askenazi zsidók kaphatnak spanyol vagy portugál állampolgárságot

Négy éve hirdette meg Spanyolország, és azután Portugália, hogy az évszázadokkal korábban száműzött zsidók leszármazottai igényelhetik az állampolgárságot, ha bizonyítani tudják azt, hogy az őseik szefárdok voltak vagyis az ibériai félszigetről üldözték el őket a XV. század végétől folyamatosan. A határidő épp mostanában járt le, és az izraeli Haaretz érdekes apróságra hívta fel a figyelmet:

Askenazi zsidók is pályáztak a spanyol illetve portugál állampolgárságra

Még olyanok is jelentkeztek, akiknek az őseik évszázadokon keresztül Lengyelországban éltek vagyis semmi közük sem volt sem a spanyol sem pedig a portugál király antiszemita döntéséhez. A magyarázat egyszerű: elég néhány szefárd rokon a múltból és máris készen áll a beadvány, amely kérvényezi az állampolgárságot Spanyolországban illetve Portugáliában. Minthogy az antiszemitizmus igencsak élénk volt Európa keleti felében is, ezért a levéltárak jelentős része megsemmisült. Ez tág teret nyit a kreatív családfa kutatásnak, amelyre amúgy is számos példát kínált a múlt. Kérdés, hogy a spanyol illetve a portugál hatóságok elfogadják-e ezeket a dokumentumokat, melyek hitelessége enyhén szólva kérdéses?

Mire jó a spanyol vagy portugál állampolgárság? Olyan uniós útlevélhez lehet jutni ily módon, amelyik lehetővé teszi a letelepedést olyan környezetben, mely sokban hasonlít Izraelhez. Azonkívül Spanyolországban és Portugáliában az antiszemitizmus sokkal kevésbé van jelen mint például Lengyelországban.

Legutóbb is azért maradt el Izrael és a visegrádi államok közös csúcsértekezlete, melyet Jeruzsálemben tartottak volna meg, mert polémia alakult ki a zsidó állam és Varsó között. Lengyelország ugyanis semmilyen felelősséget sem kíván vállalni a holokauszt miatt noha a pogromokban lengyelek is részt vettek.

Lengyelországban komoly pogromok voltak a második világháború után is. A hatalmon levő Lengyel Egyesült Munkáspártban erős antiszemita frakció működött Mocziar belügyminiszter irányításával. A Lengyelországban igen befolyásos katolikus egyház nem mindig siet elhatárolódni az antiszemitizmustól.

Más uniós országokban is megfigyelhetők antiszemita tendenciák – Magyarország sem kivétel. Németországban is kritikus pontot ért el az antiszemitizmus – hangsúlyozta a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder egy friss jelentés kapcsán.

Így érthető , ha az askenazi zsidók egy része inkább szefárd őseit keresi spanyol illetve portugál útlevél reményében …

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!