Fontos

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

„A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

„Ez itt Lengyelország, nem Izrael!”

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, melyen magyar és olasz neonácik is részt vettek. A lengyel köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen idén jóval kevesebben voltak mint tavaly amikor a századik évfordulón a köztársasági elnök, Andrzej Duda is részt vett a felvonuláson.

Lengyelország az első világháború után nyerte vissza állami létét, mert korábban az orosz, a porosz és a Habsburg birodalom felosztotta egymás között a területét.

A tüntetés szervezője, Robert Bakiewicz lengyel intifádát hirdetett meg a világgal szemben. Az intifáda a palesztinok mozgalma Izrael állammal szemben. „Le az Európai Unióval !”, „Isten velünk van!”, „Lengyelország nem Izrael ” – ilyen feliratokat lehetett látni a menetben Varsóban, ahol minden évben megismétlődik ez a szélsőségesen nacionalista felvonulás.

A nemzeti radikális kormánypárt, a PiS nem azonosul a felvonulással, de nem is határolja magát el tőle. Arra számít ugyanis, hogy a szélsőjobboldali szavazók a döntő pillanatban őt támogatják majd. Ez be is jött a legutóbbi parlamenti választáson, ahol a PiS többséget szerzett. Így továbbra is egyedül kormányozhatja Lengyelországot – a szélsőjobboldal csendes támogatásával.

Fej fej mellett a brexit hívei és ellenfelei a brit választásokon

Nigel Farage, a brexit párt vezetője bejelentette, hogy nem indít jelölteket ott, ahol konzervatívok szereztek mandátumot az elmúlt választásokon. Nigel Farage, aki megnyerte a tavaszi európai választásokat a Munkáspártot és a brexit más ellenfeleit akarja legyőzni. A közvélemény-kutató intézetek szerint a brexit híveire és ellenfeleire körülbelül ugyanannyian szavaznának jelenleg Nagy Britanniában.

Ígéret cunami a választási kampányban

Mind a konzervatívok mind az ellenzéki Munkáspárt hatalmas összeget fordítana az infrastruktúra felújítására, hogy így dinamizálhassa Nagy Britannia gazdaságát a brexit utáni időkben.

Mindezt miből? – kérdik a szkeptikusok, akik persze tudják: Donald Trump is ilyen ígéretekkel nyerte meg a választást 2016-ban, de a nagy infrastruktúra beruházásokból nem lett szinte semmi.

Plusz 20 milliárd fontos beruházási programot ígér Sajid Javid pénzügyminiszter, akinek a szakértelmét sokan megkérdőjelezik a Cityben. A Munkáspárt plusz 55 milliárd fontot szándékozik az úthálózat és a vasúthálózat felújítására fordítani. Ebből a hatalmas összegből renoválnák az iskolákat és a kórházakat is Nagy Britanniában a következő öt évben. „Ez az igazi brit szocializmus!” – állítja a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere. John McDonnel elképzeléseit a fantázia világába tett kirándulásnak titulálta ellenfele.

Mindezzel Nagy Britannia bekerülne azoknak az államoknak a csoportjába, melyek a legtöbbet költik az infrastruktúrára. Vagyis a lista aljáról az elejére tornászná fel magát Nagy Britannia, amely évente 100 milliárd fontot költhetne infrastruktúrára, ha a Munkáspárt elképzelései megvalósulnak. A hetvenes évek elején voltak ilyen nagy összegek erre a célra a költségvetésben amikor Nagy Britannia a GDP 5%-át az infrastruktúra fejlesztésre fordíthatta. De azután jött az IMF és Thatcher asszony a maga szigorú pénzügyi politikájával. Ettől akar most szabadulni mindkét nagy párt, mert azt érzi, hogy

a választóknak elegük van a megszorító csomagokból.

A nagy költekezés viszont gyanakvást váltana ki a nemzetközi pénzpiacokon. Emelni kellene a kamatlábat, és ez korántsem tenne jót a konjunktúrának. Ehhez mit szól? – kérdezték Liverpoolban a Munkáspárt árnyék pénzügyminiszterét.

„Az infrastruktúra beruházás mértéke éppen olyan mint más vészhelyzetben levő ágazatoké: a környezetvédelemé a klímaváltozás miatt és a szociális szféra, amely gondokkal küzd.

A jövő generációi sosem bocsátják meg nekünk, ha nem lépünk!”

– mondta az árnyék pénzügyminiszter. Aki más fontos kiadásokkal indokolta meg a hatalmas mínuszt, melyet a nagy infrastruktúra fejlesztés jelentene a költségvetésnek.

Az Institute of Fiscal Studies nem tehet mást minthogy aggódik – számol be a londoni Guardian. Rámutat arra, hogy mindkét párt elképzelései rendkívüli mértékben növelnék az eladósodást. Thatcher asszony miniszterelnöksége óta csak rendkívüli időkben volt magasabb a beruházások aránya 3%-nál a GDP -hez viszonyítva. Ilyen rendkívüli idő volt például a 2008-9-es nemzetközi pénzügyi válság.

Javid pénzügyminiszter tragikomikus helyzetbe került, mert eladósodással vádolja a Munkáspárt programját miközben ő maga is hasonlót javasol.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a brit elit nincsen ezzel egyedül. Macron francia elnök például úgy nyilatkozott a londoni Economistnak, hogy a 3%-os költségvetési deficit, melyet a GDP -hez képest számítanak ki, „elavult, múlt századi elképzelés!” Vagyis nyugodtan túl lehet lépni a deficit határon akkor, ha Franciaország adósság állománya a GDP 100%-a. A minta ebben is az USA, mely vígan fokozza a költségvetési deficitet annak ellenére, hogy az adósság állomány ott is meghaladta a GDP 100%-át.

Csakhogy amit a nemzetközi pénzpiacok megengednek az Egyesült Államoknak, a világ elsőszámú gazdasági nagyhatalmának, azt nem biztos, hogy elfogadják Nagy Britannia sokkal gyengébb gazdasági háttérrel rendelkező kormányától. Amely a brexitet sem tudja nagyon menedzselni. A Munkáspárt nagyon is tisztában van ezzel a dilemmával: az árnyék pénzügyminiszter ezért Liverpoolban azt mondta, hogy csökkenteni kell London szerepét, a gazdasági döntéseket egyre inkább az ország északi részén kell meghozni. Zene ez a munkáspárti szavazók fülének, akik elsősorban az északi régióban élnek és szívből utálják a londoni kormányt és a Cityt, melyet a globalizáció szimbólumának tekintenek.

Nemcsak pénzügyi problémát jelentenek az ambiciózus tervek

Az Institute for Fiscal Studies szakértője a Guardian-nek elmondta, hogy legalább olyan nehéz lesz megtalálni a megfelelő infrastrukturális beruházást mint megoldani a vele kapcsolatos finanszírozási gondokat. Ben Zaranko szerint nagy gondot jelent, hogy Nagy Britanniában is hiány van képzett munkaerőben ezen a téren. Ezt nem lehet az egyik percről a másikra pótolni. A másik probléma az, hogy nincsenek naprakész tervek vagyis csak hosszú idő alatt valósulhatnának meg a nagy infrastrukturális beruházások miközben a kormány nem lehet biztos benne, hogy kitölti a mandátumát!

A lényeg az, hogy mindkét nagy párt szakít a múlttal a gazdaságpolitikájában. Thatcher asszony szigorúan takarékos kis állama a múlté.

„Ma mind a konzervatívok mind pedig a Munkáspárt jóval nagyobb szerepet szán az államnak mint az elődei”

-mondta a Guardiannek Ben Zaranko, az Institute for Fiscal Studies szakértője.

Mit keresett egy orosz tengeralattjáró Izrael parti vizein

Az izraeli elhárítás észrevette, hogy egy orosz tengeralattjáró 8 tengeri mérföldre (mintegy 15 kilométer) megközelítette a partvidéket noha a nemzetközi egyezmények 12 tengeri mérföldben (körülbelül 22 kilométer)szabják meg egy állam parti vizeinek a határát.

Vajon súlyos sérelem érte-e Izrael biztonságát? – tudakolja az ynetnews portál, amely vezető helyen közli a hírt annak ellenére, hogy az eset három hónappal ezelőtt történt. De a katonai titkokat Izraelben különösen jól őrzik hiszen jelentős részben ezen múlik az ellenséges államok által körülvett zsidó állam biztonsága.

Izrael és Oroszország szembeáll Szíriában

Izrael Asszad ellenfeleit támogatja míg Putyin elnök a szír államfő legfőbb támogatói közé tartozik. Éppúgy mint Irán, mely esküdt ellensége Izraelnek, melynek a létjogosultságát sem hajlandó elismerni.

Amerikai-orosz-izraeli nemzetbiztonsági találkozó

Az izraeli lapok sokat foglalkoztak vele, de másutt nemigen keltett feltűnést, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának meghívására Izraelben tárgyalt egymással az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója! Ezt megelőzően az oroszok megtagadták az irániaktól annak a korszerű légelhárító rakétarendszernek az eladását, mely oly sok gondot okozott az izraeli légierőnek Szíria fölött. Netanjahu miniszterelnök sietett is kifejezni háláját személyesen Putyin elnöknek.

Mire játszanak az oroszok?

Az orosz flottának régi sérelme, hogy egyetlenegy kikötőben állomásozhat a Földközi tengeren mégpedig Szíriában. Ezt keveslik az admirálisok, akik azt szeretnék, ha az orosz flotta esélyei megközelítenék az amerikaiakét. Putyin elnök nemrég Szaúd Arábiában járt. Ez már nem a Földközi tenger, de a Közel Kelet, mely módfelett érdekli Oroszországot. Amely felajánlotta legkorszerűbb rakéta elhárító rendszerét Szaúd Arábiának, mely az USA legelszántabb szövetségese. Roosewelt elnök Jaltából hazatérőben paktált le Szaúd királlyal, és azóta a sivatagi királyság Amerika sziklaszilárd szövetségese. De közbejött a Khashoggi gyilkosság amikor az ellenzéki újságírót – az amerikaiak jóváhagyásával – csapdába ejtették, megfojtották majd feldarabolták hazája isztambuli főkonzulátusán. Trump elnök is bírálni kezdte Szaúd Arábiát mire a tudtára adták: ha nem tetszik neki valami, akkor az oroszokkal paktálnak! Kikötőket és támaszpontokat adnának az oroszoknak! Trump értette a finom célzást és meghátrált. Közölte: fontosabb Szaúd Arábia szövetsége mint az emberi jogok védelme!

Amikor iráni drón támadás érte a világ legnagyobb kőolaj feldolgozó üzemét Szaúd Arábiában, akkor az oroszok siettek ajánlatot tenni. Trump közölte: ez kizárt! Azonnal amerikai katonákat és szakértőket küldött Szaúd Arábiába. Ez a szövetség a világ legnagyobb olaj exportőrével túlságosan is fontos az Egyesült Államoknak. Csakhogy az USA kivonulóban van a Közel Keletről. Párhuzamosan szinte mindenki Putyin barátságát keresi. Szaúd Arábia, mely a szovjet időkben hallani sem akart Moszkváról. Izrael, mely Amerika leghűbb szövetségeseként mindig tartotta a három lépés távolságot az oroszoktól. Ámde kiderült: az oroszok megkerülhetetlenek a Közel Keleten! Ezért nem izgatta magát annyira az izraeli vezérkar amikor jelentették: orosz tengeralattjárót észleltek a parti vizeken! Nem kizárt, hogy a jövőben rendszeres vendégek lesznek…

Elnökválasztás Romániában: Johannis elnök az esélyes

Megszerzi-e a szavazatok többségét Klaus Johannis elnök az első fordulóban? A közvélemény-kutatások szerint erre kicsi az esély, de Romániában közismerten megbízhatatlanok a felmérések, mert a múlt tapasztalatai miatt kevesen vállalják fel nyíltan politikai nézeteiket. Ha Johannis megszerzi a többséget most vasárnap, akkor nem lesz második forduló két hét múlva. Az igazi harc az ezüst éremért folyik Romániában.

Ki lesz a második az első fordulóban?

Románia első német elnökének presztízse nagyobb külföldön mint odahaza, de így is mindenki biztosra veszi, hogy ő végez az első helyen az elnökválasztási küzdelem első fordulójában vasárnap. A közvélemény-kutató intézetek 45%-ra becsülik a szavazó táborát. A vetélytársak messze elmaradnak ettől, de számukra is igen fontos az elnökválasztás. Különösen a szociáldemokraták számára: Viorica Dancila asszony, az egykori Európa parlamenti képviselő, aki nemrég még hazája miniszterelnöke volt, nem is tagadja, hogy nekik élet-halál kérdés bekerülni a második fordulóba. „Ha nem jutunk be a második fordulóba, akkor a szemétkosárba kerülünk!” – nyilatkozta Románia ex kormányfője.

„Klaus Johannisra szavaztam 2014-ben, és most is rá fogok! Megakadályozta azt, hogy az ország káoszba forduljon. Amikor az utcán tüntettünk a szociáldemokraták korrupciója ellen, akkor éreztük, hogy mellettünk áll!” – mondta egy 28 mezőgazdasági mérnök, Marta Constantinescu Kolozsváron az Emerging Europe című portál tudósítójának.

A szociáldemokraták szabadesésben

A Ceausescu rendszer kormányzó pártjának utóda nem is oly rég még Románia vezető ereje volt. Ügyes diplomáciával elérték, hogy Trump elnöki beiktatásán ők legyenek az egyetlen külföldi delegáció. Azután pedig hatalmas fegyver vásárlásokkal biztosították az USA jóindulatát. Washingtonban Lengyelország mellett Romániát tekintik a régió másik stratégiai fontosságú államának, melynek belső helyzete is fontos az Egyesült Államok számára. Épp ezért Laura Codreanu-Kövesi ügyész a bukaresti amerikai követség aktív támogatásával juttatott rács mögé sok korrupt politikust. A szociáldemokraták, akiknek különösen sok emberét csukatta le az ügyésznő elhatározták, hogy kitörik a nyakát. Csakhogy nem számoltak a külföldi támogatással. Az USA és az EU kiállt Laura Codreanu-Kövesi mellett. Hiába …

A hatalmon levő szociáldemokraták rákényszerítették Klaus Johannis elnököt, hogy váltsa le az ügyésznőt. Sőt, korrupciós pert is akasztottak a nyakába. Brüsszelben viszont alkalmasnak látták őt az új európai ügyészség élére, ahova végül is megválasztották. Románia kormánya mindent megtett, hogy ezt megakadályozza. Hiába …

A szociáldemokraták erős embere börtönbe ment miközben az őt lebuktató ügyésznő európai karriert csinált. Egy román televízió élőben közvetítette amint a szociáldemokraták erős embere bemasírozik a börtönbe …

Ez az Orban nem az az Orbán

Ludovic Orban kisebbségi kormánya bizalmat kapott a parlamentben, így fordulat következett be Bukarestben Európa irányában. Míg korábban a szociáldemokraták kormányzását gyakran érte kritika az Európai Unió oldaláról a jogállamiság leépítése és a korrupció miatt, addig az új kormányzat elkötelezett az európai irányvonal mellett. „Nem is tudom, hogy hány embert kell kirúgnom!” – nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök  az előző rezsim furcsa káder politikájára célozva: kizárólag a lojalitás számított, a szakmai szempontok végképp háttérbe szorultak!

Európában az új bukaresti kormány jó fogadtatásra számíthat hiszen Macron francia elnök nem véletlenül választott egy román politikust a liberális frakció élére az Európai parlamentben. A francia elnök arra számít, hogy Románia – ellentétben Magyarországgal- maximálisan együttműködik majd az Európai Unióval, és ezen belül is Macron reform terveivel.

Az elnök és a miniszterelnök szinkronban van, de mi lesz az országgal?

Az Európa párti liberális mozgalmak dilemmája Romániában is hasonló a többi poszt szocialista országéhoz: a lakosság döntő többségének alacsony életszínvonala nemigen teszi elkerülhetővé a szociális demagógia alkalmazását, melynek viszont semmiféle reális gazdasági alapja sincsen. Épp ezért mind Ludovic Orbannak mind pedig Klaus Johannisnak nagyon óvatosan kell politizálnia, mert a szociáldemokraták most ugyan elbukni látszanak a szociális demagógiával, de a hasonló politikára a választók között az igény megmarad.

Az elnökválasztás első fordulóját vasárnap tartják meg Romániában, a másodikat pedig két héttel később. Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott: reméli, hogy Klaus Johannis az első fordulóban úgy nyer, hogy nem is lesz szükség másodikra. Ellenfelei szerint ez vágyálom csupán…

Európának meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni

Ursula von der Leyen, az új seprű nem csak jól, de másként is kíván seperni. Kihasználni a Brexit előnyét erőt felmutatva akar politizálni mind az Oroszországgal, mind Kínával szemben.

Ursula von der Leyen Berlinben beszélt erről abból az alkalomból, hogy a Fal leomlásának harmincadik évfordulóját ünnepelték. A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya, aki korábban hadügyminiszter volt Németországban, hangsúlyozta, hogy katonai erőt is fel kell mutatnia az Európai Uniónak! Ebben a tekintetben nem hagyatkozhat az Egyesült Államokra. Ebből a szempontból a brexit kedvező hatást gyakorolt az Európai Unióra, mert az angolok ellenezték a leginkább a közös hadsereget míg a megmaradt tagállamok egyetértenek abban, hogy erre egyre nagyobb szükség van.

A másik terület, ahol erőt kell mutatni, az a diplomácia: mindenekelőtt Oroszországgal és Kínával szemben kell határozottabban fellépni az európai érdekek védelmében. A harmadik fontos változást Ursula von der Leyen a gazdaság területén szeretné elérni: fokozott érdekérvényesítést az USA-val és Kínával szemben is.

Ursula von der Leyennek november elsején kellett volna átvenni hivatalát elődjétől, Jean-Claude Junckertől, de egyelőre nem állt össze a bizottság. Három biztos jóváhagyása még hátravan: a magyar, a román és a francia biztos az első körben nem kapta meg a szükséges támogatást, ezért a három országnak új biztost kellett kijelölnie. Ezeket az új biztosokat Ursula von der Leyen asszony elfogadta, de még hátravan az Európai parlament jóváhagyása. Ursula von der Leyen asszony abban bízik, hogy az új brüsszeli bizottság december elsején megkezdheti a munkáját.

Asszad: Európa utálja Erdogant, de szüksége van rá

Szíria államfője szerint az Európai Uniónak nem a menekültektől kell félnie hanem a dzsihád harcosoktól. Asszad elnök szerint azok a milíciák, melyek ellene küzdenek Szíriában és a Nyugat támogatását élvezik, sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek Európára nézve mint a menekültek.

A nyugatiak által támogatott milíciák ugyanis tele vannak fanatikus dzsihád harcosokkal míg a menekültek döntő többsége mérsékelt. Nagyon kevés közöttük a dzsihád harcos- hangsúlyozta Asszad elnök, aki az Rt.com orosz hírügynökségnek nyilatkozott.

Erdogan fenyegetése a migráns áradattal tehát nem valós a szír elnök szerint, aki a maga részéről szívesebben látná a törököket országa határán kívül. Csakhogy ezt nem mondhatja ki, mert Erdogan elnök megegyezett Putyinnal arról a zónáról, melyet eddig a kurd milícia tartott az ellenőrzése alatt. Erdogan ide szeretne vissza telepíteni egymillió szír menekültet – állítólag önkéntes alapon. Ennek a menekült központnak a kiépítését Erdogan szerint a Nyugatnak kellene finanszíroznia. Az Egyesült Államoknak azért, mert az arab tavasz idején kirobbantotta a polgárháborút Szíriában, az Európai Uniónak pedig azért, hogy elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan legkevesebb 3 milliárd euróra számít Brüsszeltől. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország is részt vállalhat ebben az építkezésben, mely valóságos városokat hozna létre abban a zónában, mely körül orosz-török őrjáratok cirkálnak Szíriában.

Orosz katonai helikopterek Szíriában a török zóna felett

„50-60 méter magasan repülünk, hogy ellenőrizzük az övezetet” – mondta egy helikopter pilóta az interfax orosz hírügynökségnek. A két államfő megállapodása szerint  közösen ellenőrzik a törökök által elfoglalt övezetet a két ország határa mentén.

Putyin és Erdogan korábban megállapodott arról, hogy a két állam katonái közösen járőröznek annak az övezetnek a határán, melyet a törökök a kurdoktól foglaltak el.

Erdogan török elnök Budapesten azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartotta be a megállapodást, mert nem kényszerítette visszavonulásra mindenütt a kurd milíciákat! A törökök egymillió szír menekültet akarnak letelepíteni ebben az övezetben.

Ebből a célból egész kis tábor város épülne ki- külföldi pénzekből. Erdogan elsősorban az Európai Uniótól várja a pénzeket. Budapesten arról panaszkodott, hogy az Európai Unió hatmilliárd eurót ígért, de csak hármat fizetett ki azért, hogy a törökök magukra vállalják a szír menekülteket. Nemrég Erdogan elnökkel tárgyalt Ursula von der Leyen valamint Németország és Franciaország belügyminisztere. Seehofer német belügyminiszter a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak több pénzt kell kapnia a menekültek ellátására.

Orbán Viktor miniszterelnök abban reménykedik, hogy Magyarország is részt kaphat ebből az üzletből. Ezért is állt ki Erdogan mellett ebben az ügyben, melyet az Európai Unió elítélt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!